Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
HUSEZsJ 1988. október 13., csütörtök BAzavetés idején a tapasztalatokról Előtérben a minőség, a gazdaságosság Bizakodás Hiján Gondokkal Eredmények nélkül is lehet béremelés? Fölindultán, ugyanakkor a kétségbeesés hangján hívta fel szerkesztőségünk telefonügyeletét a minap a BHG Híradástechnikai Vállalat 8-as Számú Békéscsabai Gyárának egyik dolgozója. Ugyan, járjunk már utána, mi is az igazság a vállalatnál kialakult mindenféle mendemondából. Ilyen feszültségteljes munkahelyi légkörben, a teljes bizonytalanságban ugyanis képtelenség dolgozni, ha egyáltalán érdemes még kézbe venni a szerszámot, mivel néhány elszánt dolgozó már a munkabeszüntetést is kilátásba helyette. „Ki mint vet, úgy arait” — tartja a közmondás. Ezekben a napokban kerül a földbe a búza magja megyénkben. Ezért érdemes tehát vissza- pllllanitanii az idei búzatermesztés jól hasznosítható ta- pasiztalataiira. Megyénkben meghatározó szerepe van a gabonafélék termesztésének. Ezen belül a búza a legnagyobb területen termesztett növény, a számitóterüLet egy- harmadát foglalja el. Békés megye búzából az utóbbi tíz évben az országos mennyiség 10-11 százalékát takarította be évente. Az említett egy évtizedből hét esztendőben az ország 19 megyéje közül nálunk termett a legtöbb búza. Az idén 125 ezer hektárról több miint 700 ezer tonna kenyér gabonát takarítottak be a nagyüzemek. Kedvezőnek tekinthető, hogy a korábbi évekhez képest csökkent a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot elérő gazdaságok között. Ez a rnutató- száim az állami gazdaságokban 1,12-szeiresi, a termelőszövetkezetekben 2,08-saoros. A talaj tulajdonságait részben kifejező aranykoronáért éik szerint vizsgálva a terméseket, megállapítható, hogy aiz értékszám-növeke- déssel a termés hektáronként 20-450 kilogrammal emelkedik a megyei növény- egészségügyi és talajvédelmi állomás felmérése szerint. A jobb talajokon kevésbé ingadozik a termésátlag. A talaj mellett jelentős a hatása a termésre az időjárásnak is. Az előző évek, különösen az 1986-os száraz ősz tapasztalatai alapján a gazdaságok tavaly magasabb esi naszám mali vetették él: a gabonáit. A viszonylag jó őszi és téli időjárás optiimá- liiisi, több helyein pedig ennél sűrűbb búzaáillományt eredményezett. így helyenként előfordultak buja foltok, tótolarészek. Később a nagy :tőá!lllomány megdőlést Okozott, ami felhívja a figyelmet a szárszilárdító anyagok használatának főm tossógára. Előnyös, hogy a talaj művelésben jelentős változás történt aiz előző évekhez viszonyítva. A szántással végzett talaj-előkészítés aránya lényegesen csökkent, Figyelemre méltó kezdeményezésről tanúskodik megyénkben az a felhívás, melyre a megye kerttulajdonosai pályázhattak, ha úgy ítélték meg, lakókörnyezetük rendezettebb, esztétikusabb az átlagnál. Való igaz, hogy mi, magyarok sokszor megcsodáljuk a szemet gyönyörködtető nyugat-európai települések, kis falvak, városok rendezett, oázisnak tűnő kertjeit, parkjait, zöld pázsitjait. Pedig pihentető környezetünk kialakításához inkább igény és esztétikai érzék kell, mintsem tömött pénztárca. Nos, ha nincs is évszázados hagyománya hazánkban a lakókörnyezeti kertkultúrának, azért az emberek ilyen jellegű igényét, szépérzékét különböző módon fejleszteni lehet és kell is. Erre a nemes feladatra vállalkozott a megyében közös összefogással és némi anyagi * hozzájárulással a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt megyei bizottságai, az Agroker, a Mészöv és a megyei művelődési központ. — összesen 58 ezer forint értékű ajándékot osztunk ki a legsikeresebb pályázóknak — mondja Szeleelőtérbe helyezték az energiatakarékos, tárcsás talajművelést a nagyüzemek. Napjainkban a szakemberek véleménye szerint a művelőutas technológia jeLent- hetd a jövőt, a búzatermesztésben. Az -idén a vetett terület aránya 10-15 százalék volt, elsősorban az orosházi, mezőkowácsiházi körzet üzemeiben, a Bage területén alkalmazták ezt a -technológiát. A vélemények egyértelműen arra utalnak, hogy ahol a technikai háttér adott, ott a művelőutas technológia bevezetése célszerű és indokolt. Az egyik tegsarkalatosabb pontja a gabonatermesztésnek a műtrágya-felhasználás. Sajnos évek óta csökken megyénkben a műtrágya- felihasaniálllás. Az ország-os átlag 337 kilogramm hektáronként vegyes hatóanyagban kifejezve. Ennél jóval kisebb, mindössze 260 kilogramm körüli a megyei átlag. A műtrágyaad-ag csökkenése ebben aiz évben a terméseredményben nem okozott látványos változást, de hosszú távon a talajok termőképességének csökkenéséhez vezet. A szeptember eleji műtrágyaár-emelés ugyancsak kedvezőtlenül érintette a pénzügyi hiánynyal küszködő, több éve aszállyal sújtott gazdaságokat, A felhasznált műt-rá- gyaadag a vizsgálatok alapján, különösen a termelő- szö vetkezetek bon csö'kk ént nagyobb arányban. A levéltrágyázás termésre gyakorolt hatása a vizsgálatok szerint pozitív. Ennek ellenére elsősorban pénzügyi okok miatt 1988-ban már csak a búzaterület 40 százalékán végeztek levéltrágyázást megyénkben. Elsősorban cintk^ és rézhiányt mutatnak ki a gazdaságok zöméiben. A legnagyobb gondot a gyomirtás okoizta az üzemekben. A gyomiirtószer- elliáfiásban jelentkező gondok tovább nehezítették a növényvédelmi szakemberek dolgát. Bár a korszerű technológia ellőtéribe helyezi az őszi gyomirtás szükségességét, ezt csak kis területen alkalmazzák a nagyüzemek. A jövőben nagyobb gondot ikelil fordítani az őszi gyomirtásra a gazdaságokban. Az kovszki László, a szervezők egyike, aki egyébként a megyei tanács erdészeti és természetvédelmi szakfelügyelője. — Nem is gondoltuk, hogy ilyen szép számmal pályáznak az emberek felhívásunkra. A 64 bejelentett hobbi-kertet, pihenőkertet, gazdasági udvart egyenként, külön-külön szemlézte és pontozta a szakbizottság. A kertészeti és agronómiái szempontok szerinti zsűrizés két -napon át tartott. Nem volt könnyű dolgunk, főleg azért, mert valamennyi pályázó igazán csodálatos környezetet varázsolt otthona köré. S már most, az ünnepélyes eredményhirdetés előtt kijelenthetem, hogy kezdeményezésünkből jövőre már az egész megyére kiterjedő kertmozgalom lesz. Hiszen számtalan újabb érdeklődő keres fel bennünket levélben és telefonon, akiknek sajnos azt kell mondanunk, hogy már csak jövőre pályázhatnak. A zsűri három első díjat ad -ki a haszonkert, a diszkért és a falusi kert kategóriáiban. Mindösszesen tizenhárom helyezett kap igen értékes jutalmat. Ezen túlmenően két különdíj is gazdára talál majd. igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jelenleg nehéz -beszerezni a herbicideket, s ezek áira- is igen magas. A megyében 44 búzafaj- tiáí vetettek 1987-ben, ebből 17 fajta ezer hektár feletti vetésterületet fogilailit el. Jelentősen csökkent a jugoszláv fajták területe, ezzel szemben nőtt a szegedi fajták aránya. Gondot okoz, hogy évről évre, ha csak kis mértékben is, de romlik a búzák minősége. Bár bevezették a minőség szerinti átvételt, ennek kedvező hatása eddig nem érvényesül eléggé a fajtaszerkezetben. Az idei őszön arra k-elll törekedni a gazdaságoknak, hogy elsősorban a- jó sütőipari értékű, a külpiacon jól értékesíthető búzákat termesszenek. , Még egy fontos -területről szólunk. Ez pedig a betakarítás. Az idén 790 kombájn dolgozott a -megye gabonatábláin. Sajnos évről évre romlik a betakarítógépek műszaki állapota, mindez növeli a veszteségeket, és a költségeket. A becslések szerint az egyes táblákon olykor 200-300 kilogramm búza is kint marad hektáronként. Ha mindezt be tudnánk szállítani a tárolókba, jelentősen emelkedne a hektáronkénti hozam. Napjainkban a gazdaságok zömében erősen romlott a búza jövedelemtermelő képessége. Megyei átlagban hektáronként 2-2,5 ezer forint nyereséget ad a búza. A legjobb üzemekben elérheti a jövedelem az 5-6 ezer forintot is hektáronként, de nem ritkák azok a szövetkezetek sem, ahol nullá körül aláikul- a- nyereség. Az országnak szüksége van a Békés megyében- megtermelt búzáira-. A gazdaságosság és a minőség javítása a búza felvásárlási árának a nemzetközi piaci viszonyokhoz igazodó alakítása sokat segíthetne a megye szövetkezeteinek, állami gazdaságainak pozícióján. Napjainkban, amikor oly sokat beszéLünk az értékviszonyok változásáról, akkor a m-ező- gaizdasági termékeknél is a világpiaci árhoz igazodó rugalmas hazai árak bev szelesére -lenne szükség;. Verasztó Lajos — Am szívünk szerint minden pályázó kertjét sze- ' rettük volna valamilyen formában elismerni, hogy méltányoljuk -a bátorságot, a részvételt meghirdetett mozgalmunkban — jegyzi meg Szelekovszki László. Mindenesetre ha nem is kaphat mindenki anyagi, vagy erkölcsi elismerést, azért a kétkezi munkával kialakított harmonikus pihenőkertek nyugalma, a gyümölcsösök és kiskertek friss, zamatos termése pótolhatatlan ajándék, melyre rohanó és dráguló életünkben egyre nagyobb szükségünk lesz. r. KA gyár Temető sori üzemcsarnokában a szakszervezeti bizalmiakat kérdeztem meg elsőként; mi van a levegőben? Milyen sérelmeket tettek szóvá a dolgozók, miről beszélnek az emberek az üzemben ? Csuvarszki János, a szerszámüzem, Elekes Lajos, a tmk, Bánhunyadi Róbert pedig a meoüzem dolgozóinak a képviselője. Az égető gondokat így foglalják csokorba: — Tudomásunk szerint a békéscsabai gyár 30 millió forintos termeléslemaradással küszködik, ami egyre bizonytalanabb, hogy a hátralevő két és fél hónapban pótolható lenne. A hátrány csökkentését a vállalat vezetése a túlóráztatással próbálja megoldani. Csakhogy ilyen teljesítményelszámolás és bruttósítás mellett a BHG dolgozóinak nem éri meg túlórát vállalni. Úgy érezzük, hogy még annyi nettó bevételünk sem származik a túlmunkából, mint tavaly, de amit megérdemlünk, abban sem vagyunk biztosak, hogy megkapjuk, mert mi lesz, ha nem lesz nyereséges a vállalat? Ami még nagyon irritálja a dolgozókat, hogy a háromnegyedéves lemaradás ellenére a vállalat közép- és felsőbb szintű vezetése 1000— 5000 forint közötti alapbér- emeléseket kapott. Mire föl, ha nem teljesítettük a ránk bízott feladatokat? A dolgozók azt beszélik, hogy ezzel a vezetők csupán biztosítani kívánták makognak az egyébként termelési eredményektől függő prémiumokat, látva azt, hogy a vállalati eredmények alapján az idén erre nemigen lesz módjuk. De hogyan járulhatott hozzá a párt- és a szakszervezet? Márton József, a BHG békéscsabai gyárigazgatója öthetes távoliét után — továbbképzésen vett részt — kissé meglepetten hallgatja az általam tolmácsolt panaszokat, észrevételeket, nyugodtan mondhatjuk, vádakat, melyek főleg a vállalat első számú vezetői ellen szólnak! Hamarosan kerekasztal- beszélgetéssé vált eszmecserénk, amelyen részt vett Nagy István főkönyvelő, Po- roszlai Mihály alapszervezeti párttitkár, Pepó Pál alapszervezeti szb-titkár és Szpe- vár Lászlóné, a vállalat személyzeti és szociális osztály- vezetője. — A BHG békéscsabai gyárában az előirányzotthoz képest valóban 30 millió forintos a termeléslemaradás. Ennek több — vállalaton belüli és kívüli — oka van. Egyfelől a központi gyárunk nem kapta meg azokat a devizális kereteket, illetve csak jelentős késéssel, amiből az importalkatrészeket be lehetett szerezni. Emiatt az ösz- szeszerelt termékeinket is csak késve tudjuk értékesíteni. Az idei terv előkészítése során úgy ítéltük meg, hogy mivel a vállalatnál hagyománya volt a vgmk-nak, s a nehezebb életkörülmények miatt az emberek igénylik majd a túlmunka- lehetőséget, valamint jelentősen megnőtt a gyártmányaink iránti kereslet, kapacitásainkat jócskán megnöveltük. A bővítést emellett azért is tartottuk fontosnak, hogy szakembereink több mindenhez értsenek, mert ma ez nem hátrány. A központunktól több gyártmányprofilt elkértünk, s meghonosítottunk a békéscsabai gyárnál, hogy ezzel is többletjövedelem-szerzési lehetőséget teremtsünk dolgozóinknak. Mára sajnos beigazolódott, hogy „túlterveztük” magunkat. Csökken a túlórázni vágyók száma — állapítja meg az igazgató. — A dolgozók azért vannak felháborodva, hogy a nem körültekintő bruttósítás miatt egyszerűen nem éri meg a túlórázás, jóllehet a pénzre szükségük lenne ... — fordulok a főkönyvelőhöz, Nagy Istvánhoz. — A nálunk is végrehajtott vállalati átlagszintű bruttósítás sehol az országban nem garantálja az előző évi nettó keresetet. Főleg nem a magasabb jövedelmek esetében, így a 40-50 forintos órabesorolásúaknál sem. A törvényben előírt alapbérbruttósítás januárban a BHG-nál is megtörtént, ami átlagban 10,9 százalékot jelentett. A műszakpótlék, a túlóra, a készenléti pótlék, a teljesítményszázalék azonban egyénenként változó, ezért azt előre nem tudjuk garantálni, hogy minden dolgozónk fillérre pontosan megkapja, ami jár neki. Éppen a konfliktusok elkerülése érdekében az első három hónap után újra vizsgáltuk a bruttósítást, s olyan rendelkezést hoztunk, hogy a 300 forintnál nagyobb eltérést hasonva kifizetjük dolgozóinknak, ne kelljen az év végéig várniuk. A százszázalékos teljesítményt meghaladó bért, valamint a műszak- és túlórapótlékokat 10 százalékkal bruttósították fel. Folyamatosan figyelemmel kísérjük dolgozóink bér- elszámolását, s ha az indokolt, akkor korrigáljuk a fizetésüket. Csupán érdekességként említem meg, hogy az egyébként számítógépes könyvelés mellett külön a bruttósítás kapcsán felmerülő .kérdések kivizsgálását, kezelését kézi könyveléssel is ellenőrizzük. — Az elégedetlenség mégiscsak kialakult. Nem lehetne valamilyen egyszerűbb bérelszámolást bevezetni, amely nem utolsósorban a dolgozók túlóra-érdekeltségét is megnövelné? — Vállalati szinten többféle számítógépes bérelszámoló programot kipróbáltunk, szinte mindegyik csődöt mondott. Kitételünk volt az is, hogy az elkészült bér- számfejtést minden dolgozónk megértse, könnyen tudja ellenőrizni keresetét. Azonban én nem ebben látom az elégedetlenség okát. Véleményem szerint a dolgozóink azt sérelmezik a legjobban, hogy a korábbi években az MHSZ-szel kialakult szerződéses munka után járó plusz pénzüket senki sem bruttósítatta. Az ezért a munkáért járó pénz pedig beleszámít a dolgozó teljes évii jövedelmébe. — Ám nemcsak ez okozza a túlórától való ódzkodást, hanem az a kialakult gyakorlat is, hogy az igazán jól jövedelmező (150 forint körüli órabérű) célfeladatot csak azok kaphatják meg, akik a vállalatnak már ledolgoztak legalább húsz túlórát. — Mivel a túlórát nem erőltethetjük senkire — mondja Pepó Pál —, ezzel szerettük volna ösztönözni dolgozóinkat a több plusz munka vállalására. Ma már nem olyan világban élünk, hogy el lehessen rendelni a túlórát. Legfeljebb megkérhetjük, esetleg többszörösen is agitáljuk a dolgozót a többletmunka vállalására, melyet a mi vállalatunk így tud honorálni. Gyakran azonban az is vitát szül, hogy differenciálunk a munkák között. Sokszor szakmailag szinte azonos feladat közül is rangsorolni kell. Ahhoz, hogy 30-40 embernek pluszmunka-lehetőséget tudjunk nyújtani, 4-5 kiszolgáló személyzetet jobban meg kell fizessünk, mint az egyébként indokolt lenne, de nélkülük az a 30-40 sem tud dolgozni. A túlmunkák többsége ma már piaci mechanizmus szerint „béralkuval” oldódik meg. Egy- egy fontos szállítási feladat előtt célprémiumokat tűzünk ki a határidők betartása érdekében. Mivel azonban ezek a célprémiumok, mozgó bérek is jövedelem- adó alá esnek, egyre nehezebben találunk embert, akinek megéri a plusz munkát vállalni. — Nemcsak a túlórára, de a vezetői posztokra is egyre nehezebben találunk alkalmas jelentkezők — kapcsolódik beszélgetésünkbe Szpe- vár Lászlóné. S ez a téma szorosan illeszkedik a vezetői körökben végrehajtott bérintézkedésekhez is. Komoly vezetőgondokkal küzd a vállalat. Ennek egyik oka, hogy vállalati, de megyei szinten is a legalacsonyabb alapbérekkel rendelkeztek az irányítók. A végrehajtott béremelés ellenére a BHG gyárai között továbbra is az utolsók között kullog a fizetésekben a békéscsabai. A termelésből kiemelt egy-egy termelésirányítónak maximum 5 forint órabéremelést tudtunk adni, s ezért a többletért szinte senki sem vállalta, hogy 20-30 ember munkájáért kezeskedjen, ráadásul beosztásánál fogva ő már nem is vállalhatott plusz munkát. — Alkalmas, rátermett vezetők nélkül, akik irányítani képesek a termelést, nem élhet meg egy vállalat sem. Ahhoz, hogy a kollektíva dolgozni tudjon, igenis szükség van egy szervező, irányító, végrehajtó apparátusra, s azt nem lehet elvárni senkitől, hogy ezért a hivatásért kevsebbet kapjon, mint ha a termelésben egyszerűen csak dolgozna.- A műszaki vezetőknek ezt a fizetésemelését a vállalatnak erkölcsileg és politikailag is -vállalnia kellett, még hogy ha ez nem is váltott ki egybehangzó elismeréseket. — Ráadásul ezekkel a béremelésekkel sem tudtuk biztosítaná vezetőinknek a tavalyi nettó keresetét. így hát szó sincs arról, miszerint bebiztosítottuk volna vezetőinknek a prémiumot, mert a mozgóbérük — a fizetésük 20 százaléka — továbbra is az elért eredmények függvénye — tette hozzá az igazgató. — Csupán megnyugtatásul annyit még el kell mondjak, hogy a vezetőik béremelésére fordított összeg nem szűkítette a dolgozók kereseti lehetőségét, s tartalékaink vannak arra az esetre, ha netán a gyáregység veszteséges lenne, a bruttósítás kapcsán adódó bérlemaradásokat dolgozóink hiánytalanul megkapják — mondta Márton József. . * * * Az igazgató zárómondatában kételkedni nincs okunk, sem jogunk. Abban sem tudunk közreműködni, hogy több túlórát vállaljanak a BHG dolgozói, hiszen ez mindenkinek a magánügye, hogy latolgassa, kinek mennyiért éri meg egy munkát elvégezni. De az eset kapcsán egy tanulság mindenképpen levonható. A nyíltabb, demdkratikusabb üzemi tájékoztatás, a dolgozók bevonása a vállalati ügyek intézésébe, nagyobb esélyt ad a konfliktusok elkerülésére. Bacsa András Környezetünk szebb legyen... ...Békés megyei pályázatok
