Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI IDNOCS LAPJA 1988. OKTÓBER 12., ISZERDA , Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Békéscsabán december 3-án: városi pártértekezlet „Legyen a pártegység, a bizalomerősítés, a megújulás fóruma” A SZOT-szállóban, a •szeminárium színhelyén több fűtőbe­rendezéseket gyártó cég is kiállította termékeit Fotó: Veress Erzsi Luxusfogyasztás luxusáron ? Fűtéstechnikai szeminárium Gyulán bizottság 59 tagja közül negyvenhetén jelen vannak, tehát a testültet határozatké­pes, nyomban rá is tért a témára. Röviden emlékezte­tett a előzményekre, neve­zetesen arra, hogy á városi pártbizottság szeptember 27-i ülésén úgy ítélte meg, hogy nincs szükség városi pártér- ■tekezletre. Ám ezzel a párt- bizottsági ülést követő tit­kári értekezlet felszólalói­nak többségié nem értett egyet, elégedetlen volt az elhatározással. Egy hét múl­va újabb titkári értekezlet következett, ahol már arról adtak számot a párt titkárok, irányítási területükön ho­gyan fogadta a tagság a pártbiizottsági döntést. Nos, a város és a városkörnyék párttagságénak 61,4 százalé­ka a városi pártértekezlet mellett foglalt állást. Mind­ezek után a városi párt-vég­rehajtóbizottság soronkívüli ülésén aizzäl értett egyet, hogy október 11-re összehív­ja a városi pártbizottságot és tájékoztatja az előző ülés óta történtekről, arról, hogy a párttagság 'többségének véleménye szerint össze kell hívni a pártértekezletet. Azt tjavasolta az első titkár a pártbizottságnak, hogy vál­toztassa meg a szeptember 27-i álláspontját, s hívja össze a pártértekezletet. Élénk vitát váltott ki a ja­vaslát, a hozzászólók több­Sajtófórumon tájékoztatta tegnap Budapesten a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium a sajtó munkatársait. Agrár-külke­reskedelmünk aktuális kér­déseit Dúl Ferenc, a keres­kedelmi főosztály vezetője a következőikben foglalta ösz- sze. NINCS LEGYŐZHETETLEN AKADÁLY A KSH legújabb adatai szerint az ágazat a népgaz­dasági beruházásokból csu­pán 15,6 százalékkal része­sedik és az aktív keresők­nek 22 százaléka dolgoizik a mezőgazdaságiban. Mégis a népgazdaság bruttó termelé­sének 26,9 százaléka itt ter­melődik. Az 1,3 milliárd dolláros élelmiszerexport kivitel el­lentételeként nélkülözhetet­len nyersanyagokat és ener­giákat hozunk be az ország­nak. Az előadó kiemelte, hogy nemzetközi összehason­lító mutatószámok alapján bebizonyosodott, a mezőgaz­dasági termékek támogatá­sára az USA csakneni há­ségie azt boncolta, mi te­remtett a városban ilyen helyzetet, hol történt hiba, rossz döntés, mik a tanul­ságok, s ha már a tagság akaratának megfelelően lesz pártértekezlet, akkor azt úgy kell előkészíteni, olyan tartalommal megtölteni, hogy előbbre vigye az ügyet. A vitában felszólaltak: Gyurkó Pál, Percze László, Szarvas Andrásné, Vándor Pál, Kelemen Sándor, Végh Zoltán, dr. Pankotai István, Mácsai Sándor, Berki László, Szabóné Balogh Júlia, Bács­kai László, Tóth János, Fe­hér János, a pártbizottság tagjai. Még a vitánál maradva, néhány vélemény a hozzá­szólóktól: Gyurkó Pál töb­bek között amellett állt ki, hogy ő ugyan nemmel sza­vazott, de ha most már ez a helyzet, ám legyen, akkor viszont „arról beszéljünk, mire vagyunk képesek ad­dig, milyen programot te­szünk az asztalra. Személyi változások keltenek, a párt egész struktúráját át kell alakítani^ állást foglalni az egyesültetekkel1, társadalmi és tömegszervezetekkel kap­csolatosan.” Percze László kifejtette, hogy előzetes fó­rumokon kellett volna a tag­sággal mindent megbeszél­ni és utána dönteni. Úgy ítélte meg, hogy nem a sze­mélyi kérdés a legfonto­sabb, tehát a pártértekezlte- ten ne ez llegyen a fő té­rom&zoros, a Közös Piac or­szágai pedig két és félszeres összeget fordítanak Magyar- országgal ellentétben. Ná­lunk ugyanis az exportter­mékeknek csupán 30 száza­léka részesül valamilyen juttatásban'. A termékek versenye he­lyett ma 'támogatások verse­nye van a világpiacon. Ez az ágazat azonban képes arra, hogy exportérdekeltségét fo- kpzva tartósan kelendő, ma­gas feldolgozdttságú élelmi­szer-különlegességekkel bő­vítse kínálatát. 33 SZÁZALÉKKAL JOBB SZALDÓ A háromnegyed éves ada­tok szerint ez évben az élel­miszerexport rubelelszámo­lású árukból 73,9 százalék­ra, dolilárelszámolásúakból 71,1 százalékra teljesítette a tervet. Jelenleg az egyenleg 496 millió dollár. Ez a terv 65,7 százaléka. A pozitív egyentegnöveke- dés egyrészt a 14 százalék többtetkivitelnek, másrészt a két százalékkal kevesebb ágazati importnak köszön^ hető, de az sem elhanyagol­ható szempont, hogy szá­ma, hanem az, ami előbbre viszi az ügyet. Szarvas And­rásné — aki bevezetőjében azt is elmondta, hogy mi­után 'ismét megkérdezte a tagokat, most is csak hár­man álltak ki a pártérte- kezlet mellett, a többiek nem tartották szükségesnek — azt fejtette ki: „Tudjuk végre megmondani, mi a kö­zös út, a közös gondolat, és tegyen egységes az a gondo­lat, egységes a cselekvés. A pártértekezteten ne csak az indulatok ütközzenek, ne csak a fejek hulljanak.” Dr. Pankotai István határozot­tan fogalmazott: „Nem lehet a tagságot a pártbizottság­gal szembeállítani, ha hely­telenül tájékozódtunk, lé kell! vonni a konzekvenciát, meg kell tartani a pártér te- kezlletet... De most sem lá­tom miiről? Van-e prog­ram?. .. Ez a testültet bizal­mi válságba került.” Tóth János szer irat a Békéscsabai Állami Gazdaság kommunis­tái úgy vélik, hogy ki kell mozdulni végre a holtpont­ról. Fehér János szerint a tagság ezzel a döntésével a pártbizottság munkastíhisá- nák hiányosságaira hívta fel1 a figyelmet. Kutas Gyula összefoglaló­jában azt fejtette ki, hogy a párttagság várospolitikát kí­ván alkotni, nem a pártbi­zottságtól várja, hogy merre tovább, hanem maga akarja eldönteni. A lehetőség most tehát adott, és élni kell ve­le, hogy a tagság a Békés­csabán felhalmozódott fe­szültségeket kibeszélje, és utat mutasson. Javasolta a testületnek, hogy a pártbi­zottság vonja vissza a szep­tember 27-i témában hozott döntését, és hívja össze a városi pártértekezletet. A pártbizottság tagjai egy tar­tózkodással megszavazták a javaslatot. munkra a viliágpiaci árak kedvezően alakultak. A kö­zeljövőben fokozódik a pia­ci kereslet a nemes sertés­húsok iránt, a marhahús-ki­viteli lehetőséget azonban árualaphiány miatt nem tud­juk majd kihasználni. A ba­romfi iránt csökkenő keres­let, az abrak takanmányár- mövekedés miatt valószínű- lég nem okoz majd belső fe­szültségeket. A 'gabonakészletek a világ gabonakészleteinek csökke­nése miatt az idén 40 szá­zalékkal magasabb áron könyvelhetjük el gabonaex­portunk bevételeit. Kedvező a növényolaj piaca is. Az ágazat 25 százalékkal telje­síti túl tervét. A kertészeti termékek nagy részénél el­adás i gondok vannak, de a mélyhűtött áruk továbbra is világpiaci átlagáron értéke­síthetők. VERSENY, DE KORLÁTOZOTTAN Agrér-'külkeneskedelmünk főbb fejlesztési irányelveiről a következő tájékoztatást kaptuk. Jövő évtől csökken az exportki vételi élelmiszer- cikk-lista, de a várakozá­E döntés után természete­sen a következő lépésekre, konkrét feladatokra vonat­kozó tervek megvitatása kö­vetkezett. A pártértekezlet politikai szervezeti előkészí­tésére, és végrehajtására a testület intézkedési tervet fogadott el, amely szerint^ a teendő pártértekezlet a párt­egység, a bizalomerősítés, a megújulás fóruma legyen, adjon reális helyzetelemzést az előző, 1985 februárjában tartott városi pártértekezlet óta eltelt időről és határoz­za meg világosan a felada­tokat. A testület döntése sze­rint a városi pártértekezlet 1988. december 3-án lesz. A felkészülés feladatainak el­látására egy szervező, és egy dokumentum-előkészítő bi­zottságot választott a testü­let — e két bizottság no­vember második felében munkájáról jelenést tesz a pártbizottságnak. A jelölést előkészítő bizottságot a kül­döttekből később választják meg. Küldöttként vesznek részt a pártértekezleten a jelenle­gi pártbizottság tagjai, to­vábbá egy-egy küldöttet vá­laszt minden pártalapszer- vezet. Szavazati joggal bír továbbá a városi KISZ-bi- zottság által javasolt húsz KISZ-es párttag az ifjúság képviseletében, s végül az állami, a társadalmi, a tö­megszervezetek vezetői. Minden pártalapszervezet ajánlhat soraiból egy tagot a városi pártbizottság testü­letébe — hogy közülük ki­ket választanak meg, arról természetesen a küldöttek döntenek, az egyesületi pártbizottságok — húsz ilyen működik a pártbizottság irányítási területén — pedig közvetlenül delegálhatnak tagot a leendő új városi pártbizottságba. soklkai ellentétben csupán húsz százalékkal. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági export jelentős része to­vábbra is az öt szakosított külkereskedelmi cégnek lesz a feladata. Ugyanis ők ren­delkeznek stabil kapcsolat­rendszerrel a nemzetközi ke­reskedelemben és szakkép­zett, rutinos munkatársak­kal, A teljes liberalizálás azért sem indokolt a mező- gazdaságban, miért a deviza­bevételéket a kormányzat továbbra is központosítja, az importnál1 pedig marad a szigorú keretgazdálkodás. Bizonyos versenyeztetés lesz a külkereskedelemben, de maximum két-há;rom szervezet exportálhat egy­fajta terméket, szigorú ár- egyeztetések mellett. Az ag­rár-külkereskedelem fejlesz­tési irányelveinél fő szem­pont, hogy a termelő minél hamarabb piacra adhassa termékét. Ezért olyan libe- raliizál't külkereskedelem megteremtése a fontos, mely­ben nem szabad megenged­ni, hogy az exportjog meg­szerzése legyen a vállalatok fő célja. Mindenki a köl­csönös érdekeken alapuló vertikális integrációt magá­ban foglaló új vállalkozási formában találhatja meg számítását. Tehát a terme­lőtől a kereskedőig minden­ki részesedjen! egyformán a piaioi haszonból1. Rákóczi Gabriella Az energia megtermelése és felhasználása évek óta kulcskérdése gazdaságunk­nak. Nyerni és veszteni egy­aránt sokat lehet általa, nem véletlen tehát, hogy oly sok szó esik gazdaságos alkal­mazásáról. A racionális, ta­karékos energiagazdálkodás meghatározó elérne a műsza­ki háttér, az energiafogyasz­tó (például fűtő) -berendezé­sek technikai színvonala, mi­nősége. E berendezések gyár­tóinak létérdeke kiszolgálni a fogyasztók igényeit s tud­ni mindazt, amit a szakma elvár. Az ismeretek mélyítésére, az információk, tapasztala­tok cseréje jó alkalom az "a kétnapos előadássorozat, ami tegnap kezdődött Gyulán, Köröstherm ’88 címmel. A békéscsabai székhelyű „Kö­rös” Kazángyártó és Gépipa­ri Vállalat és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) megyei cso­portja által szervezett ren­dezvényre mintegy 240, va­lami módon az energiával (fűtőberendezés-gyártók, épületgépészek, szervizelők stb.) foglalkozó szakember jött el. Nagy érdeklődéssel hall­gatták többek között Czip- per Gyula, ipari miniszter- helyettes előadását (képün­kön) hazánk energiafelhasz­nálásának lehetőségeiről az ezredfordulóig. — Az energiafelhasználás­ban — mondta a miniszter- helyettes — 1978-ban fordu­lat következett be, sikerült megállítani, sőt bizonyos viszonylatban csökkenteni az addig igen magas növeke­dési ütemét. A lakossági ke­reslet — amit sikerült is ki­elégíteni — a vezetékes energiahordozók iránt növe­kedett. Czipper Gyula beszélt ar­ról is, hogy többen vádolják az energia- és alapanyag­szektort, hogy fejlesztéseihez nagy összegeket használt el, elvonva így az erőforrásokat a feldolgozóipartól. Emiatt az utóbbi nem fejlődött úgy, hogy ma gondjainkon eny­híthetne. A miniszterhelyet­tes kifejtette: az energetikai beruházások hatékonyan mű­ködnek. Olyan diverzifikált energiaszerkezetet — 30 szá­zalék olaj, 30 százalék föld­gáz, 20 százalék szilárd energiahordozó, 10 százalék nukleáris, 10 százalék villa­mos energia — hoztak létre. —, ami egyértelműen segíti a rugalmas alkalmazkodást. Az elmúlt 10-15 esztendő­ben korlátozás nélkül ki tud­ták elégíteni az ország ener­giaigényét. Közben sikerült elérni, hogy egységnyi nem­zeti jövedelem megtermelé­séhez 0,65 százalék energiát használjunk el. Ez valami­kor szép eredménynek szá­mított, ma a 0,35-0,4 száza­lékra csökkentése a cél. Eh­hez pedig továbbra is szigo­rú, racionális gazdálkodásra és fejlesztésre van szükség. Nemcsak a nagy felhasz­nálókat, az ipart, hanem lakosságot is ösztönözni kell a fogyasztás mérséklésére, elsősorban korszerű beren­dezések kínálatával. S per­sze közgazdasági eszközök­kel is lehet befolyásolni a fogyasztást. Czipper Gyula szerint fontolgatják, hogy a luxusfogyasztást — például nagyméretű családi házak villamos padlófűtése — kie­melt tarifán fizettetik meg. A szeminárium nem minden résztvevője értett ezzel egyet, mondván, ez majdnem olyan, mintha a progresszíven le­adózott jövedelmet ismét megcsapolnák. Az első napon tíz előadás hangzott el, valamennyi szolgált érdekességekkel, most azonban csupán Ker­tész Gábor az OKGT fő­osztályvezető-helyettesének mondandójából idézünk még: — A világon a legkacifán- tosabb árrendszer, legalábbis ami a lakossági és kommu­nális energiaszolgáltatáso­kat illeti, Magyarországon működik. Olyan, a gáz fű­tőértékét folyamatosan mé­rő műszer beszerzésén, illet­ve elterjesztésén dolgozunk, amivel elérhetjük, hogy vég­re nem a köbméter, hanem a hőmennyiség alapján tör­ténhet az elszámolás. Végre, 1989 végétől, de legkésőbb 1990-től azt a gázt fizeti majd meg mindenki, amit ténylegesn elhasznált. A most másodszorra meg­rendezett (először két esz­tendeje volt) fűtéstechnikai szeminárium ma délben fe­jezi be munkáját. — szatmári — Legyen, vagy ne legyen, szükség van-e rá, vagy sem? A kérdés, ami az utóbbi hetekben mind élénkebben foglalkoz­tatta a megyeszékhely közvéleményét, immár eldőlt: lesz városi pártértekezlet Békéscsabán, mégpedig 1988. december 3-án. így határozott a Békéscsabai Városi Pártbizottság, amely tegnap délután Kutas Gyula első titkár vezetésével ülést tartott. Egyetlen téma szerepelt a napirenden, amely a következő hivatalos cimet viselte: „A városi pártbizottság 1988. szeptember 27-i határozatával összefüggő párttagsági vélemények ismertetése, a testületi döntés ismételt megvi­tatása.” Miután a tevezető elnök megállapította, hogy a párt­Tóth Ibolya agrár-külkereskedelmünk ma és holnap SajtófArum a MÉM-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom