Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

1988. október 11., kedd IgHiHMTd A film emelje fel a nézőt Békéscsabai beszélgetés Kőhalmi Ferenccel — üzletről, szinvonalrél, moziközpontról és a katartikus élményről A fiiflimfongalmazás idősze­rű feladatairól1 rendeztek to­vábbképzést moziüzem-veze­tők résizére szeptember 26— 28-i|g Békéscsabán. A prog­ramsorozat egyik vendége volt Kőhalmi Ferenc, a Mű­velődési Minisztérium Fiilim- fő igazgatóságának főigaizga- tójai, akivel nem annyira a vállalati gazdálkodás, ha­nem inkább a közönség szemszögéből érdekes kér­désiekről beszélgettünk. — Előadásában hangsú­lyozta, mennyire fontos, hogy a filmgyártás és a -for­galmazás az utóbbi évek tár­sadalmi változásait számba véve lépjen előre. Vagyis nézzen szembe olyan alap­vető tényezőkkel, amilyen például a szocialista modell körüli vita, a politika befo­lyásának csökkenése koráb­bi abszolút elsődlegességé­hez képest, vagy a szellemi tevékenység leszűkítése a termelésre; és ezek tudatá­ban, a lehető leggyorsabban kövesse a divatot. Jóllehet, moziüzem-vezetőkhöz be­szélt, mégis úgy tűnt szá­momra, túl gyakran szólt üzletpolitikáról, és sokkal kevesebbet a film művelő­dési, esztétikai, szórakozta­tó funkcióiról. — Ollyan körben beszél­gettünk, ahol aiz üzlet, a pi­ac lényegével évtizedekig nem keltett szembenézni. Csak az elmúlt egy eszten­dőben indult el ez a dolog — irgalmatlan sok ellenér­zéssel. Tehát éppen ebben a körben rettenetesen fontos megérteni azt, hogy ha va- lláki piaccal foglalkozik, az nem jelenti feltétlenül a színvonal feladását. A kom- menszben is sokféllé fokozat és mérték, van. Szó sincs ar­ról, hogy az értéket ne tar­tanánk rendkívül fontos­nak! Ha megnézzük az 1989. évi filmbemutatésii tervet, abból tükröződik a gazdag kíímállait, s itt a művészi fii- imékine, a kamarabemutatók­ra gondolok elsősorban. Eb­ben az irányban az utóbbi időben sok minden történt. A filmklubszövetség egy sor fiUmhietet hozott létre, most van az angpl filmhét, kiváló vélt a dón, jön a francia forradalom 200. évfordulójá­ra egy hallatlanul; izgalmas program. . . — ... Budapesten. — Ez a differenciált ér- tékfongaimazás sajnos egy­előre Budapestre korlátozó­,»Szo sincs arról, hogy az értéket ne tartanánk rendkívül fontosnak!” dik. Oda, ahol a sok mozi közül néhányat kinevezhet­nek értékközvetítő helynek, és odaszoktatják a közönsé­get. Tény, hogy azokban a városokban, ahol egyetlen mozi működik, a kommersz kinyomja a többi filmet. Hogyan tehet itt miegtáliállni mégis a módot arra, hogy az érték is jelen Legyen? Lét­kérdés az alternatív hálózat; hogy a művelődési ház, a könyvtár, az iskola1 a film­vetítés valamilyen útját kezdje építeni. Rendkívül fontos ez, az érték folyama­tos mozgása érdekében. Itt említeném meg a magyar- országi fiiilmterjesztés egyik nagy problémáját: nem tud reagálni az egymás után kö­vetkező nemzedékek jelent­kezésére. A közép iskolások­nak kétségb eej tőén nincs fo­galmuk a magyar filmmű­vészet jelentős alkotásairól, és nincs semmilyen rend­szer, ami ebbe beavatná őket. A filmklübmjozgalom- mak tehet itt nagyon sok tenmnvaiőja. — Említette többek között, hogy meggyőződése szerint Magyarországon 500-700 mo­zinak van jövője; a jól fel­szerelt, többtermes, megfe­lelő vonzáskörzettel rendel­kező, saját műsorukat meg­határozó és különböző tevé­kenységekkel foglalkozó mo­ziknak. A fejlett nyugati or­szágokban elterjedt mozi­központ számunkra nyilván­valóan túl távoli jövő. Még­is, milyen legyen a mai em­ber mozija? Milyen szerep, feladat hárul rá a mi tár­sadalmunkban? — A mai társadalomnak rendkívül fontos, hogy te­gyenek kohéziós pontjai, A hirdetett közösségi hitvaiLlás helyett ugyanis a gyakorlat­ban ez a társadalom inkább elzárta az embereket egy­mástól, és a közösségek ne­hezen fejlődhettek. Amikor végre eljutottunk oda, hogy felismerjük az individuum jelen tőségét és érdekeit, kel­lenek azok a pontok, ahol az emberek egymással talál­kozhatnak, és gondolkodás­ban; érzetemben, széliem! ráébredésben bizonyos közös nevezőket létrehozhatnak. Ezek között a kohéziós pon­tok között tehet fontos he­lye a mozinak. A ma­gyar f iitmter j esz tésben az utóbbi időszakban a szakma jelentős része felismerte: ha a változatlanság mellett dönt, valóban a perifériára szorul. Anyagi tehetőségein­ket és sok más tényezőt fi­gyelembe véve, természete­sen távol állunk attól, hogy fiMicentrumok soréit lehetne felépíteni. Mégis azt gondo­lom, ha nincs előttünk egy jövőkép, és azt nem igyek­szünk egyre pontosabban látni, akkor nincs értelme az egésznek ... — Ki dönti el és milyen szempontok alapján, hogy mit látunk a moziban? — A műsorpolitikai bi­zottság dönt, amelynek ösz- szetételléhem kifejeződnek az értékelési szempontok. Tagi­jai között vannak mozi- üzem-vezetők, filmkritiku­sok, esztéták, forgalmazók, szociológusok, pedagógusok. Üléseiken elsősorban eszté­Hivatásos? Amatőr? Dilettáns? Gondolatok a békési Vihar Galéria indulásánál Az elegánsan, szépen szer­kesztett meghívó, amely a . Vihar Galéria születéséből és megnyitásáról tudósít, egy új kiállítási terem egész éves programját is jelenti egy­ben. Elolvasva a kiállító al­kotók nevét a Vihar elne­vezés már nemcsak az or­szág egy regionális egységé­re utal. A kiállítássorozat rendezői — biztos, ami biz­tos — jó előre bevallották a galéri a létreh ozaitalának szándékát ds. A Vihar Galériába meghí­vott tizenhárom képzőmű­vész már korábban halla­tott magáról. Néhányan kö­zülük évek óta benne van­nak a hazai és az európai állandó kiállítók csapatában, de kevesebb-több önálló vagy csoportos kiállítást a többiek is maguk mögött tudnak. Az ország különbö­ző részein élnek — Sziget- szentmiklóson, Csepelen, Szentendrén, Balatonfüre- den, Békésen. Van valami, amiben — túl a tehetségük különböző fo­kán — közösek. Valameny- nyiien a nem hivatásos vagy inkább nem hivatalos, auto­didakta művészek közül va­lók. Ez akkor is így van, ha ma már többen tagjai a Ma­gyar Népköztársaság Művé­szeti Alapjának, sőt, a Kép­zőművészek Szövetségének is. A mai magyar „művész” státusz meghatározásában nem kis ambivalencia feszül. A szakmai közvélemény azon az állásfoglaláson, ame­lyet a hivatalos álláspont képvisel, már régen túlju­tott. A szociológiai megkü­lönböztetésként használt fo­galmak — nem hivatásos, autodidakta — erejüket vesztették. Ez az újfajta megítélés talán éppen a Vi­har Galériában kiállító, sa­ját útjukat megjárt alkotók­nak — Aknay János, Berez- nay Péter, Somogyi György — is köszönhető. Az idei Velencei Biennálé magyar pavilonja igazolni látszik azt a felvetésemet, hogy a szakma valójában már nem tesz különbséget művészü státuszát iskolai végzettséggel szerzett és a mesterséget önképzéssel el­sajátító tehetséges művész közé. Magyarországot Bukta Imre, Pinczehelyi Sándor és Samu Géza képviselték, át­ütő sikerrel. Egyikük sem végzett képzőművészeti főis­kolát. Samu Géza szobrász­művész nevét a világ legkü­lönbözőbb nyelvein láttuk a pavilon vendégkönyvében a maximális elismerés hang­ján említeni. Sokan az autodidakták és a kissé pejoratív ,korszerű­ség” közé egyenlőségjelet tesznek. Csak az az alkotó tud igazán korszerű lenni, akinek sikerül a világ egy lényegi szeletét megragadni, és azt saját személyén ke­resztül szűrve objektiválni, beleépítve saját élettapasz­talatát. Nem tekinthető kor­szerűnek a sikerekkel ön­igazoló dilettantizmus, a mesterségbeli tudatlanság, a félvak tapogatózás a művé­szet technikai lehetőségei között. Nem korszerű az a képzőművészet, amely nél­külözi a mesterség alapos is­meretét. Erről Magdalena Abaka- novioh véleményét tartom a legelfogadhatóbbnak: „Ügy hiszem, mindig el fogok vet­ni egyes technikát és egyes anyagokat mások kedvéért, anélkül, hogy saját filozófi­ám főbb vonalát elvetném. Egészen egyszerűen olyan technikát a legérdemesebb használni, amelyet az ember még nem ismer, és olyan Ősbemutatók, kiállítások, neves vendégek Előzetes a Budapesti Tavaszi Fesztiválról tikai viták folynak, s ha döntéseiket bíráljuk, akkor főilleg azért, imént nincsenek kellőképp tudatában annak, hogy döntéseiknek mi az anyag! következménye. Te­hát lényegesen nagyobb sze­repet játszanak az esztéti­kai megfontolások. Nem sza­bad persze megfeledkezni anróll1 sem, hogy a bizottság­nak ‘tagja néhány olyan te­kintélyes személyiség, aki­ket elég nehéz befolyásolni. Véleményem szerint a mű­velődéspolitikai bizottság­inak a jövőben is az eszté­tikai tényezőket kell elsősor­ban szem előtt tartani, hoz­zátéve, hogy egy bizottság is tévedhet, és néha önma­gét felül kéül' vizsgálnia. De 'lényegesen jobban kell arra is figyelniük, hogy egy dön­tésnek mi a konkret hatása. Pontosabban: hogy az az ál­lami támogatás, amit egy filmnek odaadnak, az való­ban emelje fel' a nézőket. — Ez a végszó, hogy a film „emelje fel a nézőket”, tetszik nekem. Mert valami ilyesmit várok el a mozi­ban. Nem kell mindig mű­vészfilm, a könnyed szóra­kozásra, egyszerűen a kikap­csolódásra éppúgy szükség van. Nem tetszik viszont, hogy — a korlátozott számú kamara-előadások, filmhe­tek, művészfilm-bemutatók ellenére — a nagyközönsé­gé mégiscsak a kommersz. Ugyanakkor — és ez is ki­csendült az ön előadásából — egy ilyen időszakban, amikor nagy a politikai bi­zonytalanság, nő a szórakoz­tatóipar, így a film iránti igény is. Nagyobb szerep és nagyobb felelősség hárul a szórakoztatásra és . a művé­szetre is? — Erről meg vagyok győ­ződve — pozitív és negatív értelemben egyaránt. A je­lenlegi fiatal korosztályra a film jobban hat, mint bár­milyen más művészeti ág. Sajnos azonban a film nem mint művészi alkotás hat az esetek többségében; hanem mint nagyipari termék. Ha végiggondoljuk a televízió műsorát, ott katartikus él­ményt adó művészettel rit­kán találkozunk. Ügy jele­nik meg tömegesen a film, mint nagyiparii termék, ami gondolati és érzelmi sablo­nokat ad. Szerintem a mai magyar társadalom egyik legnagyobb problémája ép­pen az, hogy ki tud-e lépni a gondolati és az érzelmi sablonokból. Rájön-e, hogy kevés ,ide, vagy oda igazod­ni, hogy magunknak kell a lényeget felfogni és a saját válaszunkat megfogalmazni. Ahhoz, hogy ebben előre­léphessünk, a katartikus él­ményt adó alkotások jelen­tik a legtöbbet. — Köszönjük a beszélge­tést! Niedzielsky Katalin formákat építeni, amelyek még ismeretlenek. A gya­korlottság és a rutin meg­nyomorítják a művészt. Ezek az «■ellenségei«.” A Vihar Galériában kiál­lító művészek más-más úton, más-más technikával jutot­tak el belső valóságuk feltá­rásához. A művész szabad­sága, az alkotói folyamat és a fantázia szabadsága nem szab gátat sem az autodidak­ta, sem a hivatásos művész teljesítménye elé. Az alko­tói szubjektum szabadsága az, amely lehetővé teszi, hogy a művész — végzettsé­gétől és szociológiai státusá­tól függetlenül — tehetségé­nek. ízlésének, belső alkotói kényszerének megfelelően teremthesse meg világát. Ak­kor, amikor a műtárgy vi­zuális esztétikai értékének kell megfelelnie, amely már elszakad az alkotótól, amely már független státusztól és szociológiától egyaránt. A galériát a képzőművé­szeti világhét idején, talán éppen annak alkalmából nyitották meg Békésen. Ez­zel az újszerű és sikeresnek ígérkező kiállítássorozattal olyan lehetőséget teremtve, amelyre egyre inkább szük­ség volna — a szakmának és a kiállítást látogató közön­ségnek egyaránt. Angyal Mária /Iigaiz, hogy még fél év vá­laszt él bennünket a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál meg­nyitásától’, de olvasva az elő­zetes, a közeid napokban megszületett programot, ta- l%n nem érdemtelen már most élővennd a ’89-es elő­jegyzési naptárt és beleírni a jelesebb, ki-ki érdeklődé­sének leginkább megfelelő programot. Nem mondunk veié újat: a BTF esemé­nyeire már most, fél évvel korábban nem kis dolog be­lépőjegyet szerezni... A hagyomány szerint most is márciusban, 17. és 26. kö­zött tesznek a rendezvények a már megszokott reprezen­tatív helyszínieken, s újra Kecskeméten, Szentendrén és Sopronban is. Szokás sze­rint a budapesti sorozatnak az erősségié a komoly zenei programok. A Zeneakadémi­án például a nyitónapon a 'világhírű angol King’s Sin­gers énekegyüttes ad hang­versenyt, majd másnap ugyanitt a Szovjetunió Álla­mi Kis Szimfonikus Zeneka­ra koncertezik Szabadi Vil­mos hegedűművész és Jurij Szimonov karmester közre­működésével. Március 19-én Kocsis Zoltán zongoramű­vész szerepel a patinás fá­tok között, másnap az ame­rikai Keith Jarrett zongora­estje, 21-én pedig az NSZK- belli Helen Donath dalestje jélient csemegét. A hazaiak is dobogót kapnak: 25-én, szombaton a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zuo- huang Chen kínai karmes­ter irányításéval tolmácsol­ja többek között Csajkovsz­kij és Schubert egy-egy nagyzenekari művét. A kongresszusi központ­ban 19-én a műfaj két vi- légniaigysága, Dizzy Gillespie és a Benkó Dixieland Band szerepel; majd 22-én Fi­scher Adám vezényletével a Budapesti fesztiválzenekar ad koncertet Beethoven, Dohmányi és Stravinsky mű­veiből! S még egy nagyság azok közül, akik itt lépnek föl1: 26-án Maurice André francia trornbátaművész lesz a Liszt Ferenc kamarazene- kar vendége. És még néhány sztárven- déghír; együttesek és szólis­ták. A Pesti Vigadóban 17- én az Amadinda ütőegyüttes lép pódiumra. 20-án Ránki Dezső és Klukon Edit négy­kezes zongoraestje, másnap Sass Sylvia áriaestje, 24-én pedig a Portlandi (USA) if­júsági zenekar koncertje je­leníthet élményt. A balett műfaja ked­velőinek: a Budapest Sport- csarnokban 17-én este a Győri, a Thália Színházban 19- én a Szegedi és a Pécsi, 20- án pedig az Erkel Szín­házban a leningrádi Kirov balett lép a közönség elé. Lesznek színházi ősbemu­tatók is. A Madáchban 24- én Moldova György könyv­és £i,limaiakban nagy vihart kavart Malom a pokolban című művét, a Radnóti Szín­padon 17-én Mándy Iván Régi idők mozija című al­kotását, a Vígszínházban Spiró György—Másik János: Ahogy tesszük című játékát, a Vidám Színpadon a nép­szerű „házisizerző”, Fekete Sándor A Viki-villa titka című bohózatát, a Hőköm Színpadon Karinthy Frigyes Fantasztikus álom című költői játékát, a Centi Szín­padon pedig egy „haléli operettet két részben”, A ,közép-kelet-európai Macbeth ‘címűt láthatja először a kö­zönség. Gyakorlatilag valamennyi fővárosi kiállítási intézmény fogad egy-több bemutatót ezekben a napokban, hetek­ben. Több külföldi képző­művész alkotásai is megte­kinthetők lesznek, bár eb­ben a műfajban különösebb szenzációval az idén nem szolgál a fesztivál!. De maradjunk a kiállítá­soknál: az Utazás ’89-et most március 17. és 22. kö­zött tekintheti meg a kö­zönség, immár tucadik ali- kallommail. A vásár városban a nemzetközi idegenforgal­mi kiállítás jelszava alatt legalább féltucat bemutató várja az érdeklődőket, s ter­mészetesen ehhez kapcsoló­dóan még megannyi látvá­nyosság; küLönprogram. A hagyomány szerint há­rom — a feleimben megne­vezett — vidéki városban is Lesznek fesztiválirendezvé- nyefc, amelyek közül most (a földrajzi közelség okán) csak a kecskemétire térünk ki — arra is csupán a tal­lózás szintjén. Március 20-án például a művelődési központban a kölni (NSZK) Philharmoni­scher Chor -tart komoly ze­nei koncertet, majd ugyan­itt 24-én Kocsis Zoltán zon­goraművész hangversenye­zik, ezt követően-, 26-án a már említett angliai ifjúsági zenekar koncertjére -kerül sor. A leni-ngrádi balettet itt 23-én, este a színházban llehet megtekinteni. A me­gyeszékhely különböző köz­művelődési intézményeiben ezekben a napokban nyolc kiállítás — a képzőművé­szetitől az akvarisztikáig! — lesz. A Szórakaténusz Játék­múzeumban origami (papír- hajtogatás)-kiállítást nyit­nak, die kísérőrendezvény­ként -itt tartják meg majd a játékgyűjtők első országos találkozóját is. És még egy hasznos tájé­koztató az érdeklődőknek: a jegyekkel és persze a pontos programmal, műsorral kap­csolatosan az IPV jegyiro­dájában (1052 Budapest, Vi­gadó tér 2., -tel.: 175-067) adnák felvilágosítást. Akár móir ma isi... N. L. AZ EZERMESTER DEBRECENI KERESKEDELMI LEÁNYVÁLLALAT pályázatot hirdet BOLTVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A munkakör betöltésének feltétele: kereskedelmi szakközépiskolai végzettség és 3 éves gyakorlat, vagy műszaki, illetve vegyesiparcikk-eladói szakképesítés és 5 éves gyakorlat. Az egység Békés; Piac tér 3. sz. alatt van, melynek éves forgalma 15 millió Ét, és jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemel'. Bérezés: a vonatkozó rendeltetek keretein belül, megállapodás szerint. A pályázatot a megjelenéstől számított 15 napon belül kérjük az alábbi címre megküldeni. Ezermester Debreceni Kereskedelmi Leányvállalat, 4001 Debrecen, Pí. 71. L EZERMESTEO ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom