Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

1988. október 10., hétfő Sikerül-e folytatni az örökséget? Egy ifjúsági egylet próbálkozása Gyulán „Már régi hagyományai vannak Gyulán a szellemi élet közösséggé szerveződé­sének. Több mint egy év­százada alakult meg a Bé­késvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társu­lat, amely akkori tevékeny­ségével a vármegye kulturá­lis életének meghatározójá­vá vált, összefogta az akkori értelmiséget, könyvtár és múzeum építését kezdemé­nyezte, támogatta a kutatá­sokat, amelyek eredményeit évkönyvben adta közre.” A részlet a márciusban Gyulán megalakult Közművelődési Ifjúsági Egylet pályázatából való, melyet a KISZ KB Ér­telmiségi Fiatalok Tanácsá­hoz küldtek, anyagi támoga­tást kérve a működéshez. A társulat a múlté. De vajon mit is akar szellemi örökségéből megtartani a mai ifjúsági egylet? Erről beszélgettünk a Mogyoróssy Könyvtár folyóirat-olvasójá­ban a tisztségviselőkkel, Csomós Lászlóval és Né­meth Ilonával. — A társulat példaké­pünk — mondják. — Célunk a helytörténeti kutatás ösz­tönzése, de ezentúl a helybe­li fiatal értelmiséget is sze­retnénk összefogni. Előadá­sokat szervezünk, és beszél­getünk. Végignézzük a tervezett programokat. Csak néhány cím: Trianon, Honfoglalás, Görgey élete, Diákmozgal­mak Európában és Magyar- országon, Reform: hogyan tovább ? Emellett sokféle Békés megyei téma is sze­repel a listán. Például 1848 —49 nálunk, a Kner család, vagy éppen a gyulai ásatá­sok. — Mi valósult meg eddig ezekből? — Sajnos semmi — mond­ja az elnök, Csomós László. — Bár rengeteg időt fordí­tottunk a szervezésre, a ne­ves előadókat szinte lehetet­len elérni, vagy más elfog­laltság miatt nem vállalkoz­nak. Jelenleg úgy néz ki, hogy a megyei szakemberek eljövetele mellett biztosnak egyedül az október 20-i programunk látszik: vendé­günk lesz Forró Tamás és Havas Henrik, akikkel a romániai áttelepültekről be­szélgetünk. Végül is az elő­adás nem minden, összejár­ni, beszélgetni e nélkül is tu­dunk. A titkár, Németh Ilona könyvtáros egyre az ajtót nézi. — Sorra jártam az intéz­ményeket, vállalatokat és beszéltem a KlSZ-titkárok- kal és a közművelődési fe­lelősökkel .— meséli. — A legtöbb helyen ígérték: jön­nek majd érdeklődő fiatalok tőlük. Sokan kifogásolták azonban a négy órai kez­dést. Ügy mondták, korai, azt hiszem ezen az időpon­ton változtatnunk kell. Míg várakozunk, az egy­let fenntartásáról beszélge­tünk. A városi könyvtár biz­tosítja a helyet, és emellett folyamatos anyagi támoga­tást ígért, a KISZ KB pá­lyázatuk alapján 10 ezer forintot ítélt meg, és újabb pályázatot szeretnének be­nyújtani a megyei tanácshoz is. Persze az anyagi támo­gatás nem minden: a prog­ramok szervezésében, szo­ciográfiai filmek megtekin­tésében segítséget ígért a TIT, a Petőfi Mozi, a hely- történeti kutatás fellendíté­séhez pedig a levéltár. — A helyi kutatás ösztön­zésére pályázatot szeretnénk kiírni — folytatja az elnök —, a levéltár vállalta, segí­ti majd az elbírálást és a publikálást. Érdekes és hi­ányt pótló lenne feldolgozni a gyulai sajtó történetét, egy régi képviselőválasztást, ri­portokat készítenénk nagy események még élő szemta­núival. Közben a könyvtár folyó­irat-olvasójában gyülekeznek a fiatalok, az alapszabály szerint ugyanis 18—35 év közöttieket várnak. Termé­szetesen jöhetnek mások is, fiatalabbak és idősebbek, ám ők csak pártoló tagok lehetnek. Zömmel az első- . sorban várt korosztály tag­jai jönnek, úgy 15-en. Né­meth Ilona keserűen állapít­ja meg: — Mikor ott vol­tam, mindenki azt mondta, jó dolog ez. Most mégis csak ennyien jöttek ... Azért az élet nem áll meg: dönteni kell, kikkel is sze­retnének találkozni az egy­let tagjai. Majd vita indul arról, hogy mi lehet az ér­dektelenség oka? A lekötött­ség, a klikkekbe zárkózás? Az igénytelenség egy széles körű közösségi fórum iránt? Mindenesetre ezen a dél­utánon az optimizmus győ­zött. A látványosabb előadá­sok még ezután következ­nek, s feltehetően az a program, amit a fiatalok önmaguknak szerveznek, csak jobb és vonzóbb lehet, mint a mások által vállalt. A jelenlévő tagok egyelőre azzal válnak el, hogy har­colnak az újabb emberekért. Hogy pezsgő élet alakuljon ki, esetleg még a célkitűzé­seken is módosítanak. Eh­hez viszont több tag kell. És ha nem jönnek? Végül is ők (összesen 27-en) komo­lyan gondolták, együtt ma­radnak. Csak nem akarják, hogy ez a lehetőség mind­össze néhány emberé le­(szőke) Megalakult az Ifjúsági Környezetvédő Csoportok Országos Szövetsége A környezetvédő csopor­toknak az ország különböző részeiből érkezett mintegy száz képviselője szombaton a bükikszéki úttörőtáborban megalakította az Ifjúsági Környezetvédő Csoportok Or­szágos Szövetségét. A sze­gedi, főleg egyetemistákat, főiskolásokat tömörítő kör­nyezetvédő csoportok kezde­ményezésére alakult szerve­ző bizottság hívta össze a hétvégi találkozót. A házi­gazda szeretjét az Egjri Ta­nárképző Főiskolán működő környezet- és természetvédő baráiti kör vállalta. Az ülésen fő célként je­lölték meg az országban mű­ködő, mintegy 150, a kör­nyezetvédelemmel is foglal­kozó ifjúsági klub, csoport együttműködésének segíté­sét. Az országos képviselet megteremtésével a környe­zeti érdekek védelmét kí­vánják szolgálni. Elfogadták a szövetség alapszabályát, amely szerint tagja lehet minden magyar fiatail, aiki a meghirdetett célokért ten­ni akar. JAI haladnak az őszi munkák megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) nyisége alig befolyásolta a most esedékes betakarítást és talajmunkálatokat. A me­gyei adatok alátámasztására körképünkben 3 gazdaságnál érdeklődtünk a hét végi helyzetképről. A Békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezetben a végé­hez közeledik a szója beta­karítása. A hét végével be­záróan a 430 hektár szója- táblából 400-at már learat­tak a kombájnok. Sajnos, a súlyos aszály miatt a ter­méshozamok jóval alatta maradnak a tervezettnek, hiszen az eddigi termésátlag 1,67 tonna hektáronként, pe­dig az előirányzott 2,2 tonna volt. Nem kedvezett a szá­razság a kukoricának sem, melyből az összterületnek a 26 százaléka, azaz 240 hek­tár termése került eddig a szárítókba, mely mennyisé­gében 5,7 tonnát jelent egy hektárra vetítve. A cukorré­pa-betakarítási kampány lassan a feléhez érkezik a szövetkezetben, hiszen a 301 hektáros területből eddig 125 hektárról szedték fel a cukornak valót. Mezei János, a tsz fóme- zőgazdásza a továbbiakban arról is tájékoztatott, hogy a hét végén hét E5—16-os kombájnnal folyt a kukori­cabetakarítás, 5 gép szórta a folyékony műtrágyát a föl­deken, s két erőgép dolgo­zott az őszi búza vetésének •talaj-előkészítésén. Félidőben tartanak az őszi mélyszán­tással is a gazdaságban, saz őszi búza vetése éppen ma indul meg a Békéscsabai Lenin Tsz-ben, ahol az idén 900 hektáron vetnek a jövő évi .kenyérnek valóból”. Az Orosházi Űj Élet Ter­melőszövetkezetben a mun­ka- és szálilítójáirművekkel együtt 18 gép és mintegy 30 ember dolgozott a hét vé­gén. — Az őszi talaj-előkészítő munkák elvégzésére a lég- ideálllisabb most az időjárás — állapította meg Dominkó Sándor, a tsz növényter­mesztési főágazat-vezetője. — így ezt az időszakot kell kihasználnunk a mélyszán­tásra, a vetésterületek előké­szítésére, vagyis a komplett talaj lazításra. Ugyancsak sürget bennün­ket a kényszerérett kukori­ca betakarítása, hiszen min­dennemű késlekedés továb­bi veszteséget jelent az amúgy is gyenge termésho­zamokban. Jelenleg a kuko- ricabetatearítás 85 százalékos termelőszövetkezetünknél, s várhatóan még e hét köze­péig végéig be is tudjuk fe­jezni a „tengeri” aratását. Pénteken kezdtük meg a mintegy 1500 hektár nagy­ságra tervezett búzavetésün­ket. A cukorrépa betakarítá­sa eddig 100 hektárról tör­tént meg, ami a teljes vetés­területnek egynegyede. Az intenzívebb répaszedést ok­tóber 17-e utánra tervezzük, amikor már prizmázni is le­het a cukorrépát. Jelenleg naponta 7800 mázsát szed­nek fel a tsz gépei a répa­földről. A Kevermesi Lenin Ter­melőszövetkezet dolgozói és gépei ib kánt voltak a ha­tárban a hét végén. Mint Kotroczó József, a tsz el­nökhelyettese elmondta, szombaton és vasárnap két Herriau típusú cukorrépa- szedő gép, 5 Claas dominátor és a szállítójárművek több­sége részt vett az őszi idény­munkában. Október 7-e óta tart az őszi árpa vetése, melyből az idén 350 hektárt vetnek a kevermesi Lenin­ben. Sietségre ugyan nincs ok — szögezi le az elnökhe­lyettes —. hiszen 'mindig ok­tóber első napjaiban kezde­nek hozzá a vetéshez, s azt alig két hét alatt be is tud­ták fejezni. A kukoricának eddig a 45 százalékát takarították be, s a cukorrépát csak szombaton kellett szedni és szállítani, mert így ütemezték a cukor- gyáriak. A Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát foga­dókészségétől függően ugyancsak ezekben a napok­ban kezdődik el a hibrid­kukorica-szüret a kevermesi tsz, elsősorban háztáji táb­Erősítsük a lokálpatriotizmust Fekete János képviselői beszámolója Szarvason Fekete János képviselői beszámolóját tartja Meglliepő fordulattal kezd­te képviselői beszámolóját szombaton Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese Szarvason, a művelődési házban rende­zett gyűlésen: — Az Országgyűlés mun­kájával nem kívánok külö­nösebben foglalkozni, hiszen az elmúlt napokban a rádió és a tv jóvoltából bizonyára sokan látták, hallották azt az őszinte eszmecserét, melyet a Parlamentben az ország dolgairól folytattunk. Any- nyit azonban szükségesnek tartok elmondani, hogy a kormány következetesen ha­lad a stabilizációs program­ban meghirdetett célok irá­nyába. Olyan gazdaság ki­építésére törekszik, ahol az igazi árak, igazi bérek szol­gálják a szocialista áruter­melést, s ahol a piaci viszo­nyok fejlettek, és a gazda­ság működését alapvetően meghatározzák. Az önök képviseletében támogatom ezt a politikát! A világpolitikában bekö­vetkezett változások, az eny­hülési folyamat, a szuperha­talmak békés közeledése egymáshoz, és a Szovjet­unióban elindított változások kedvező helyzetet teremte­nek reformpolitikai szándé­kaink megvalósításához. Né­hány év alatt eredményre vezettek a szovjet és az amerikai tárgyalások a ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról. Már a hagyományos fegyverzetek csökkentése is tárgyalási téma. A Helsinki­ben aláírt egyezmény utáni gyakorlati lépéseken dolgoz­nak az európai országok kép­viselői, hogy a földnek ezen a részén, Európában a hosz- szan tartó hidegháborús éve­ket, évtizedeket a békés egymás mellett élés, a nem­zetek és a nemzeti kisebb­ségek boldogulásának idő­szaka válthassa fel. Ebben a légkörben óriási jelentősé­gűnek tartam a szovjet—kí­nai közeledést, a megromlott kapcsolatok rendezésiét és a szovjet—japán közeledést. A világban egyre több helyen hallgatnak el a fegyverek, legutóbb Irán és Irak adta ennek jeles 'példáját. Afriká­ban is egyre jobban a reali­tások kerülnek előtérbe. Ezekből a tényekből egyér­telműen arra lehet következ­tetni, hogy a világ dolgozni, élni, boldogulni akar. Ilyen kedvező nemzetközi helyzetben visszük előbbre reformpolitikánkat. A bará­ti országok közül elsőnek nyitottunk a világútlevéllel, és a hegyeshalmi határátke­lőnél több villamos berende­zést leszereltünk,- hogy köny- nyítsük, gyorsítsuk az uta­zást. Ezen a határszakaszon már nem kell órákon át vá­rakozni, a határőrizeti szer­vek nem zaklatják a ki- és a beutazókat. Mindezt két egymástól eltérő berendez­kedésű ország valósította meg. példát adva egy eset­leges KGST-n belüli közele­désnek. A világ és a mi vi­lágunk is ebbe az irányba halad. Csak az a kérdés, hogy a jövőt, a jövőbe veze­tő utat mások meglátják-e, rátalálnak-e, s egyáltalán rá memek-e lépni? Éppen ezért csak üdvözöljük a Szovjetunióban meghirde­tett gorbacsovi politikát, amely a mi reformtörekvé­seinkkel szinkronban a gaz­daság megújítását, a politi­kai intézményrendszer szo­cialista alapokon történő át­szervezését kezdeményezte. Ez a politikai vezetés vitte közelebb egymáshoz a KGST-t és az Európai Kö­zös Piacot. A kölcsönös elő­nyökön alapuló együttmű­ködés ténykérdése, mint ahogyan az is, hogy kapcso­lataink rendezése ezen a te­rületen is elkezdődött. Eb­ben is a mi kormányunk kezdeményezett, akárcsak a Koreai Köztársaság elisme­résében. Ez szintén tény kér­dése, a realitással függ ösz- sze. akárcsak Európában a két német állam létezése, melynek NSZK részét a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal egyetemben végül is a haladó politikát folytató szocialista államok elismer­ték. Fekete János ezután rá­tért az ország gazdasági helyzetének elemzésére. El­mondta, hogy hiteleink ka­matterheit és a lejáratokat rendszeresen és késedelem nélkül fizetjük. Ezért a Ma­gyar Népköztársaság külföl­di megítélése változatlanul jó. Jó adósok vagyunk. Ta­lán éppen ezért, a külföldi hitelezők szívesen adnak, fo­lyósítanak kölcsönöket. A lakosság körében már nem ennyire egyértelmű az adósságállomány, a kölcsö­nök megítélése. Vannak, akik félnek a hitelek felvé­telétől, pedig ha ezeket a pénzeket okosan használjuk fel a gazdaság megújítására, növelhetjük a foglalkoztatot­tak számát, a nemzeti jöve­delmet, közelebb kerülhe­tünk nemzeti céljaink meg­valósításához. Külön is meg­említette azokat az igen je­lentős világbanki fejleszté­seket, amelyekből a békés­csabai Kner Nyomdát, a Gyulai Húskombinátot, s újabban az Orosházi Üveg­gyárat korszerűsítették, il­letve korszerűsítik. Nálunk nem a hitelek felvételével, hanem a felhasználással van a baj. Az érdekek és az ér­tékek máshol nagyon elkü­lönülnek, de nálunk ezek nagyon is egybeolvadnak, így nem az értékek, az érté­kes vállalatok kapnak fej­lesztési, termelésbővítési le­hetőséget, hanem a másak csoportba tartozók. A kor­mány ezen is változtatni akar, és változtat is. A leg­utóbbi Országgyűlésen meg­alkotott törvények is ilyen irányba hatnak. A képviselő ezután a vá­lasztókerületben bekövetke­zett változásokról beszélt. — Végre bukdácsolunk a város utcáit tarkító közmű- árakrendszerben. A víz-, a szennyvíz-, a telefon-, a vil­lany- (helyenként) és a gáz­vezeték fektetése jól halad. A szarvasi holtág vize is tisztább, mint néhány évvel ezelőtt volt. • Az, hogy gyó­gyító hatású termálvizet ta­láltak Szarvason, néhány évre újabb feladatot jelent az idegenforgalom megszer­vezésében, a víz hasznosítá­sában. Most azon munkál­kodunk, hogy Szarvasra fő­ként külföldi tökét hozzunk az üdülővárosrész kialakí­tásához. Ügy érzem, és ké­rem választóimat, ilyen ala­pokon állva erősítsük a vá­lasztókörzet lakóiban a lo­kálpatriotizmust kicsinynek egyáltalán nem mondható terveink megvalósításához. A hetvenéves Fekete Já- mosmlak ezután dr. Szantosi Antal, a városi tanács elnö­ke gratulált, a választópol- giálnok nevében megköszönte az igen értékes előadást és a választókörzet érdekében kifejtett képviselői munkát. Ezzel véget ért a művelődé­si házbeli program. A kép­viselő és mások számára a közélet folytatódott. A váro­si úttörőházban a Szarvas Város Baráti Köre tartotta közgyűlését. Erre az alka­lomra Szarvasra, a szülő­földre, hazalátogatott két­száznál több Budapesten, Szegeden, Debrecenben és az ország más városaiban, köz­ségeiben élő, innen elszár­mazott politikai, gazdasági vezető, akik összehangolták a következő években Szarva­sért teendő munkájukat. D. K. A Békés Megyei Univerzál Keres­kedelmi Vállalat jubileuma alkal­mából meghirde­tett 30 év — 30 százalék kedvez­ményakció me­gy eszerte sikeres­nek bizonyult. Ké­pünk a békéscsa­bai Univerzál Áruházban ké­szült, ahol a Sá­rospataki Kerá­miaüzem (akikkel több éve jó üzle­ti kapcsolatban állnak) korongos­bemutatót tartott. A megyénkben jól ismert és keresett sárospataki dísz- és használati tár­gyak jelentős mennyiségben kel­tek el az akció során Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom