Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. OKTÓBER 7., PÉNTEK .Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM Hz adótörvény módosításáról szavaztak a képviselők — vitaindító a bős—nagymarosi vízlépcső építéséről Ma folylatja munkáját az Országgyűlés A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítva,nyára a 'képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanú- halált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848—-49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. * * * A vitában öt képviselő szólalt fel. Majd Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt a felvetésekre. Az adómértékkel kapcsolatos vitáról szólva a pénzügyminiszter ismét hangsúlyozta: a kedvezmények figyelembevételével az átlagos adómérték 40 százalék alatti, s ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ha pedig figyelembe vesszük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a kritika éppen hogy az adómérték alacsony voltát illetheti! Rámutatott, hagy 13 milliard forint értékű adót szüntetnek meg, s az ÁFA-vissza- igénylés jövőre újabb 7 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ezután Stadinger István — mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést; elfogadja-e . az Országgyűlés, A képviselők az 1848—49-es szabadságharc vértanúira emlékeztek Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az álltahános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. Villányi Miklós bevezetőhogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10- en tartózkodtak a szavazástól). ben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövid távú számvetésre lehet vállalkozni. — Az új adórendszerről — bár a tánsadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Valóban nagy türelemre volt szükség, amikor nyomtatványokért kellett sorba állni, amikor a megszokott árarányok számottevően megváltoztak. A bruttósítási sérelmeket a munkáltatók orvosolták, vagy ahol indokolt volt — a pedagógusoknál —, ott a forrásokat a költségvetés biztosította, illetve rendelkezésre bocsátja. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonal-csökkenést. A 'lakosság hefliyzete 1988- ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos' la- kás-kozművesítésre vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a ked(Folytatás a 2. oldalon) Bemutatkozik az új kereskedelmi miniszter Szerdán nem találkozhattunk Beck Tamással megválasztása után, mert Grósz Károly elvitte a Kereskedelmi Minisztériumba. Csütörtökön délben állt az újságírók elé, sajtótájékoztatót tartva. Gondolatainak lényegét összegezzük: — A kereskedelmi ágazat irányításában csapatmunkát képzelek el. Egyformán súlyozzuk a kül- és belkereskedelem fontosságát. Külkereskedelmünket liberalizálni szeretnénk, bár ez roppant nehéz, amíg az export és import mértéke szinte azonos, összehasonlításként: a 10 milliós Magyarország exportjövedelme 5 milliárd dollár, a 7,5 millió lakosú Ausztriáé pedig 25 milliárd. Az exportot vállalati érdekeltséggé kívánjuk tenni, többek között a korábban megszüntetett export-bérpre- ferencia visszaállításával. A sikeresen gazdálkodó, hasonló méretű országok (Hollandia, Dánia) módszereit szeretnénk átvenni. Az utóbbi években csökken a szocialista exportérdekeltség, de ezt drasztikus eszközökkel nem lehet fokozni. Meg kell teremtenünk a megfelelő ellentételezés lehetőségét. A hadiipari kiadások hazai és szocialista országokbeli csökkentése a magyar gazdaságban, például az elektronikai iparban, súlyos problémákat jelenthet. Szeretnénk a gazdaságunkban működő nyugati tőkét nagyobb mértékben behozni. Ehhez változtatni kell a feltételeken és a szemléleten. A vállalati szféra érdekeit és a kormány elképzeléseit közelíteni szeretném egymáshoz, ezért nem riadok vissza a vitáktól, összeütközésektől sem. A Kereskedelmi Kamara elnökeként számos külföldi kapcsolatra tettem szert, ezeket a kormány tagjaként is hasznosítani szeretném. A forgalmunk 50 százaléka szocialista országokkal való együttműködésből származik, fontos partnerünk a Szovjetunió. Sajnos, a peresztrojka és a glasznoszty náluk nem jutott még a felső vezetéstől a termelésig. Ma még gyakran lehetetlen a szovjet és a magyar vállalatok közötti közvetlen kontaktus kialakítása, pedig csak ez a jövő útja. Villányi Miklós előterjesztése Aradi koszorúk A történelem a mélységekben dübörög. A szónoklatok, a tankönyvek, a napilapok pap ír vékony rétege alliaitt, a mélységes mélységekben'. A lélék rejtett zugaiban figyélő őrzők élnek, melyek nemzedékről nemzedékire adják a tovatűnt idők fényes ragyogáséit, vagy szomorú gyászát, olyan' leírhatatlan és megfoghatatlan érzéseikben, melyeket csak a sorsszimfóniák kavarhatnak föl az emberben. Így toppan a messzeségből elém ez a nap, amikor a gyermeki kíváncsiság többed magammal elvitt Szlepkó Ádám tanyájára, mert hírül vettük, hogy szétszereli cséplőgépét és megolajozza minden darabját. Egyenes tantású, pátriárka termetű parasztember volt. A pajta előtt felnézett az égre. — Szomorú az idő. És tudjátok miért? Mert ma október 6-a van. Ezen a napon még az Isten is gyászol. önérzetes tisztelettél megemelte olaj foltos kalapját. Amit mondott, szlovákul mondta, ahogy a Csaba környéki tanyákon beszélitek akkoriban és most is beszéltnek, ahol vannak még tanyák. Napjainkban, amikor ismét nemzetiségi vitáktól hangos a Duna-medence, felkiiáltójélkémt tódul elém a kérdés, milyen titok lappang abban a mélységiben, ahol a történelmet nem írják, nem is magyarázzák, hanem átélik, fajra, népre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Micsoda mély gyökerei vannák ennék a napnak. Milyen fenséges hit és magasztos remény vénbe- tiprásómak a gyásza. Az aradi koszorúk évről évre tanúskodnak. Ma ismét • október 6-a van. Hajnaliban indul a megyei delegáció Szikszói Ferenc, a. megyei HNF-titikár vezetésével — mélynék tagjai dr. Pataki István, a megyei tanács vb-itiitkára, Szel- jak György, az SZMT megyei titkára és Farnas József, a megyei KlSZ-biizott- ság titkára — Békéscsabáról. hogy lerója kegyeletét a vértanúk emlékművénél. A gyulai határátkelő magyar szakaszán az útlevél- és vámvizsgálat rövid ideig tart. Akiik ma átlépik a határt. azok többségében Aradra igyekeznek. Néhá- nyan nemzetiszínű szalaggal átkötött koszorút visznek. Noha ebből volt baj már a határátkelő másik oldalán. (Foltatás a 4. oldalon) A KISZ megújulási törekvései „Mindenkinek a saját helyén kell keresni a reform, a megújulás lehetőségét. A KISZ már korábban letette a voksát a társadalmi változások mellett, s nem ijed meg saját szervezete reformjától sem — mondotta tegnap, csütörtökön délután Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban megtartott politikai előadáson Nagy Imre, a KISZ KB titkára. Az előadó szólt az országos pártértekezlet után kialakult társadalmi helyzetről, a KISZ feladatairól, az ifjúsági mozgalom megújításának szükségességéről. Novemberben Székesfehérvárott országos KlSZ-értekez- letet tartanak, amelyen a széles körű tagsági vita elin- diítiáisóit tervezik. Mintegy fél év áll rendelkezésre arra, hogy megfogalmazzák a KISZ célját, jövőjét a fiatalok. A KISZ KB titkára rámutatott: korábban is történtek reformlépések, ám ezek valamilyen oknál fogva mindig megrekedtek. Miért nem hozott megújulást a KISZ XI. kongresszusa? Erre a kérdésre a válasz kettős — hangsúlyozta az előadó. — Az elmúlt esztendőben a romló belpolitikai helyzet, az infláció, az életszínvonal csökkenése miatt az emberek értékítélete megváltozott a pártról, a KISZ-ről. A másik ok az, hogy az alapvető megújulási szándék mellett a KISZ alappilléreihez nem mertek nyúlni a zásslóbon- tás óta. Előadása további részében arra a kérdésre kereste a választ Nagy Imre, hogy merre halad a KISZ reformja. Az elgondolás ma még csak terv, amelyet a közeljövőben tárgyal a KISZ KB, majd a novemberi országos értekezlet. Ezekben az ügyekben azonban nem döntenek az érintett testületek, hiszen egyedül a tagság jogosult á döntésre. A terv szerint három, szorosan ösz- szefüggő, egymástól el nem választható területről van szó. Egyrészt tartalmi kérdésekről, másrészt a KISZ kapcsolatrendszerérői, s harmadsorban a szervezet x felépítési mechanizmusáról. A KISZ számára komoly kihívást jelent a társadalomban várhatóan rövidesen — az egyesülési törvény elfogadása után — megalakuló ifjúsági szervezetek sora. Az előadó szólt a párt és a KISZ viszonyáról, valamint a más ifjúsági 'csoportokkal, szervezetekkel folytatandó kapcsolatrendszerről. Befejezésül a KISZ szervezeti, átalakulási mechanizmusáról fejtette ki véleményét. Az előadást követően Nagy Imre válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A megyei ifjúsági napok keretében tegnap, kulturális és politikai rendezvényeket tartottak a megyeszékhely több pontján. V. L.
