Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6., csütörtök NÉPÚJSÁG Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési, együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi al- formájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újra meghonosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személy- egyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás (közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita során felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdoni viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a társulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi, hogy a felek Egy kis matematika Szerdán az Országgyűlés elnöke, Stadinger István szavazásra terjesztette elő a napirendi pontokat. Tárgyalják-e most a képviselők a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, vagy nem? „Szavazzunk szekciónként, így egyszerűbb lesz a számolás.” Nem egészen így történt. A számláláskor némi bonyodalom támadt. Az egyik szekcióban először 33, majd 48 lett az egyetértő képviselők száma. Újra szavaztak. A számok állandóan változnak: „örülök, hogy a Tisztelt Háznak humora van — de ha állandóan újraszámolunk, még este 8-kor is itt ülhetünk”. A végeredmény summáznia derűsen diplomatikus: „száznyolcvanöten szavaztak mellette, 108-an ellene, 11-en tartózkodtak. Aki jelen van, de a megszámoltak között nincs, az nem vett részt a szavazásban. Tehát tárgyaljuk a nyereségadót”. * * * — Az életben is ilyen a természetem — válaszolt Stadinger István, amikor nyugodt bölcsességéről, humoros irányító stílusáról faggattuk. — Itt persze nagyon komoly munka folyik. A ház mindenkit fegyelemre int. Nem vagyok merev ember, máskor is így, derűvel dolgozom. Most is nehéz ügyeket tárgyalunk. Ebben az évben novemberre, decemberre, sőt januárra is jut az Országgyűlésnek feladat. Az elnök munkája nem csak annyi, amennyit a rádió, a televízió, az újságok híradásai alapján gondolnak az emberek. Természetesen flott, és konszolidált ülésmenetet kell biztosítanom, de rengeteg a háttérmunka. A politikának fontos eleme az indulat is. Ezért nem csodálkozom, ha valaki indulatosabban mondja el a véleményét. Teheti, egyre inkább lesz és kell a véleménykülönbség, a vita. A képviselőket semmiféle központi akarat nem befolyásolja. Ök szuverén egyéniségként képviselik a választóik érdekeit. A szavazatszámlálásról annyit: az ülésszak végén bejelentem, hogy a felújított ülésteremben majd korszerűbb szavazatszámláló rendszer lesz. Békés megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben a társaságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az' állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; így indokolatlan bármilyen külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvénytársaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zárt körű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam szükség esetén — a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből áliló részvénytársaságot megfelelően átalakíthassa. A külföldi működő tőke behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit — ham gőzt at ta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyes vállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt, teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Végül kérte az Ország- gyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre. Szűrös Mátyás felszólalása Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piac- gazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése. reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásáról. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elv, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. Ez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a döntés következményeit is elsősorban a társas vállalkozásnak kell viselnie. Az eredményességben való érdekeltség, a piaci verseny által teremtett teljesítménykényszer a társaságok elterjedésével fokozatosan átitathatja a társadalom egészének működését. Hozzájárulhat új, vonzó gazdálkodási, erkölcsi értékek megjelenéséhez, mint például a gazdálkodási önállóság, a közös és az egyéni önmegvalósítás, a kockázat- vállalás és az együttműködésre kész magatartás, mások érdekei és igényei iránti figyelem, az eltérő értékekkel szembeni türelem, az üzleti becsületesség és megbízhatóság. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kelil kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosiHz első sajtókonferencia Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője közölte az újságírók számára kedvező hírt, az ebéd- és vacsoraszünetekben a napirendekhez kapcsolódó sajtótájékoztató keretében az előadók közvetlenül és azonnal válaszolnak az újságírók kérdéseire. Dr. Vida Miklóssal, a titkos szavazással megválasztott új országgyűlési alelnökkel is itt találkoztunk elsőként. Vida Miklós mérnök, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár. .Szívügye Magyarország műszaki fejlesztése érdekében a nemzetközi kapcsolatok építése. Így vallott ars poeticájáról: azt szeretném, hogy nagyobb szerephez jusson a Parlament munkájában a műszaki élet fejlesztése és nemzetközi kapcsolataink is segítsenek a vállalkozói törvény elképzeléseinek megvalósításában. Munkastílusom igazodik az Alkotmányhoz és a Parlament mindenkori aktuális ügyrendjéhez. Újságírók és tisztségviselők bírálták az Országgyűlés adminisztrációs helyzetét — mint hallottuk —, stabilabb, gyorsabb tájékoztatást, pontosabb informálódási lehetőséget kell biztosítani a képviselőknek. — Túlburjánzott a bizottsági tevékenység — mondta Vida Miklós. — Igyekszünk elérhető közelségben lenni, hogy a kisebb, általunk is elintézhető ügyekért ne kelljen állandóan bizottsági üléseket összehívni. így lehet egyszerűbb a Parlament munkája. És egy bejelentés a sajtókonferenciáról: 13 órakor az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője, Faragó András, levelet kapott a ház előtti gépkocsiparkolóban gyülekező csoporttól, melynek tagjai az alternatív katonai szolgálat mielőbbi bevezetéséért tüntettek. Levelükben azt kérték, hogy a Tisztelt Ház gyorsítsa meg az alternatív katonai szolgálatról szóló törvényjavaslat előterjesztését és a döntést. A levelet perceken belül a címzetthez, az Országgyűlés elnökéhez továbbították.
