Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. OKTÓBER 28., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XUH ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Grósz Károly hazaérkezett Teheránból A MÉM egyeztető tárgyalása Békéscsabán Közösen keresik a kibontakozást Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön befejezte Iránban tett háromnapos látogatását, s az áltállá vezetett kormányküldöttséggel, valamint a szakértők és vállalati vezetők népes csoportjával együtt délelőtt elutazott Teheránból). A magyar miniszterelnök programjának utolsó állomásaként csütörtök reggel megbeszélést folytatott Szajed Ali Hameneivel, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökével). Az iráni államfő hivatalában fogadta a magyar kormányfőt. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnökkel folytatott szívélyes légkörű és eredményes tárgyalásain /megállapodtak a két ország közötti magasszintű politikai érintkezés folly tatásáról. Ennek jegyében Grósz Károly hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Mu- szavit, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A Minisztertanács elnöke megerősítette a Hasemi Rafszan- dzsaninak, az iszlám köztársaság parlamentje elnökének szóló meghívást is. Az iráni „A munkanélküli segély bevezetése esetén mennyire lesz bürokratikus az eljárás?” „Nyugdíjazásnál menynyi a munkavégzés alólii felmentés maximális ideje?” „Kaphat-e újrakezdési kölcsönt valaki ahhoz, hogy kiskereskedői vállalkozásba kezdjen?” — Néhány konkrét kérdés azon több tucatnyi közül, amelyeket munkaügyi vezetők, és munkaügyi döntőbizottsági elnökök tettek fel tegnap azon a megyei munkajogi fórumon, amelyet a Békés Megyei Munkajogi Bizottság tartott Békéscsabán. Mintegy kétszázan vettek részt a fórumon, s a létszám, no meg a nagy aktivitás, érdeklődés önmagában is mutatja, hogy sok a nyitott kérdés, szükséges a minél frissebb információ. Jó néhány kérdést már előpöliitikus reményét fejezte ki>, hogy a nem távoli jövőben eleget tehet a meghívásnak. A két miniszterelnök elhatározta, hogy a két ország kölcsönös érdekeinek megfelelően magasabb szintre emelik a gazdasági együttműködést. Ezzel kapcsolatban megállapodtak abban/, hogy az iráni fél előmozdítja Magyarország részvételét az iszlám köztársaság újjáépítési és gazdasági fejlesztési programjában, különös tekintettel azokra a területekre, ahol1 a magyar gazdaság már bizonyította versenyképességét. Ennek megfelelően a két miniszterelnök meghatározta a további gazdasági együttműködés ‘'prioritásait. Annak érdekében. hogy az iráni fél elősegítse Magyarország bekapcsolódását az említett programokba, megállapodtak, hogy a két ország illetékes kormányzati szervei kijelölik az együttműködés megfelelő területeit és a konkrét beruházási létesítményeket. A gazdasági témájú tár(Folytatás a 2. oldalon) zetesen eljuttattak az érdeklődők a munkajogi bizottsághoz, s ezek ismeretében hívták meg a szervezők az adott témák szakértőit, így ott voltak a Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség, a Munkaügyi Bíróság, a Megyei Tanács Munkaügyi Osztáiyának vezető szakemberei. Visszatérve a kérdésekre, a legtöbben a foglalkoztatáspolitika új eszközrendszerével kapcsolatosan érdeklődtek, illetve munkajogi problémákat vetettek feli. Szó esett a meghoszabbított felmondási időről, az elhelyezkedési támogatásról, az újrakezdési kölcsönről, a szabadságolásokról1, a Romániából áttelepültek munkajogi helyzetéről, a pályakezdők sorsáról. t. 1. Az idled aszály különösen a kukoricánál okoz jelentős terméskiesést. Az eddigi adatok szerint sok év után először fordul elő, hogy jelentős mennyiségű kukoricát Ikell vásárolnia más megyéből a Békés Megyei GMV- nek. A tervezettnél jóval kevesebb, mindössze 610—615 ezer tonna kukorica terem a megyében 1988-ban. A Ihat éve tartó aszály, és a /gazdálkodás feltételeit befolyásoló szabályozási rendszer, valamint a pénzszűkítő hitelpolitika tovább nehezítette a megye agrártermelésének helyzetét. Az ágazaton belül sokkal kedvezőtlenebb a termelőszövetkezetek helyzete, mint az állami gazdaságoké, és közös vállalatoké, mivel termelési szerkezetükben az alaptevékenység így ezen belül a növénytermesztés részaránya lényegesen magasabb. Egyebek között ezt állapították meg tegnap Békéscsabán, a MÉM és a megye vezetői egyeztető tárgyalásukon. A MÉM delegációját Raisz Gusztáv miniszterhelyettes vezette, míg Békés megyét a tárgyaláson Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára képviselte. Meghívottként részt vett a munkában Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára és Győrfi Károly, a Teszöv titkára. Az egyeztetőn megállapították, az idén várhatóan 14 termelőszövetkezet zárja veszteséggel az évet, a ki- ésés mértéke meghaladja a 90 millió forintot. Míg 1987- ben 824 millió forint eredményt termelitek a megye termelőszövetkezetei, a felmérésiek szerint ebben az évben mintegy 480 millió forintot. A találkozón szó esett a mezőgazdaság jövedelem- termelő képességének mérséklődéséről, a kistermelés helyzetéről. Békés megye vezetői kérték a már megkezdett több mint kétmilliárd forintos beruházással megvalósult komplex meliorációs program befejezéséhez a MÉM támogatását. Az idén több nagyüzemben jelentős öntözésfej liesztést valósítottak meg. Ennek a programnak a folytatására lehetőség kínálkozik, elsősorban a vetőmag- és zöldségtermesztés egyidejű fejlesztésével párhuzamosan. Ami az élelmiszeripart ili- letii ebben meghatározó szerepet tölt be Békés megye az ország gazdaságában. Sajnos, az utóbbi időben az exportlehetőségek szűkülése néhány területen nehezíti a kibontakozásit. A MÉM vezetői hangsúlyozták, a jövőben mindinkább a minőség és gazdaságosság követélménye lesz a meghatározó az agrárágazatban. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött az egy tehénre jutó tejtermelés a megyében. Ugyancsak elismerésire méltó a nizstermesz- tésben és a fehérjeprogram megvalósításában eddig Békés megye szerepe. Várhatóan a jövőben stabilabb szabályozórendszer mellett dolgozhatnak a mezőgazdaságii- és éleim iszeri pari vál- IMlatok, üzemek. A megye vezetői kérték az ágazati minisztériumot, hogy támogassa a hosszú távú öntözési program megvalósítását. Eszerint Csongrád megyével közösen Apátfalva és Mezőhegyes térségében mintegy 7500 hektár kiváló minőségű föld öntözésére nyílna lehetőség a beruházás megvalósítása után.' Ugyancsak fejleszteni kívánják a Szarvas—Gyomaendrőd térségi öntözőhálózatot. Az NK—XIV. csatorna öntözési lehetőségének bővítését szorgalmazták a -megye vezetői. A találkozón áttekintették a környezetgazdálkodás helyzetét, a környezetvédelmi mimtaimegyévé fejlesztés programjával összefüggésben. Várhatóan ezer hektár fásításához ad támogatást a MÉM az elkövetkező időben-. Délután Raisz Gusztáv min niszterhelyettes és vezető munkatársai találkoztak a megye nagyobb mezőgazda- sági üzemeinek vezetőivel és az élelmiszeripari vállalatok képviselőivel, ahol aktuális kérdésekről tárgyaltak. V. L. Megyei munkajogi fórum A Békéscsabai 611. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben több szakmára képeznek diákokat. A karosszérialakatosok jelenleg a hegesztés alapműveleteit sajátítják el Fotó: Gál Edit Mennyit ér a szállítási szerződés? — Elhúzódó gazdasági perek ülést tartott a megyei NEB Meglehetősen kacifántos és hosszú címe van annak a jelentésnek, amelyet tegnap tárgyalt Békéscsabán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. „A gazdasági élet működési zavarai elhárítására hivatott szankciórendszer komplex hatásvizsgálata” magyarra fordítva azt jelenti: a ma érvényes szankciórendszernek milyen a visz- szatartó hatása a gazdaságban, betölti-e a feladatát, összhangban van-e a felelősségi és a szankciórendszer, hogyan érvényesülnek a vállalati érdekek, valamint a társadalmi célok. Nos, a vizsgálat megállapításai szerint a működési zavarok széles skálán mozognak. Ilyen a szerződésszegés, illetve a megállapodások egyoldalú felbontása, a tisztességtelen gazdálkodás, a tisztességtelen ár alkalmazása, a különböző adók és járulékok késedelmes befizetése. Jellemző a pénzügyi zavar, a jogtalan érdekeltségi- alap-képzés, a hibás áruk szállítása, a leltárhiány. Ennek ellenére az érintett gazdálkodó szervezetek a különböző szankciókat, mint a kötbérezés, a kártalanítás, az adóbírság, a késedelmi kamatok kiszabása, nem alkalmazták. Szinte kivétel nélkül üzleti érdekekre, a jövőbeni jó kapcsolatokra hivatkoztak. Legszembetűnőbbek az APBH szankciói. A kiszabott bírság összegét az adóalapba is beszámítják, így az külön elvonást jelent a vállalatnak. Az is figyelemre méltó, hogy a büntetés általában az egész vállalatot, szövetkezetét sújtja. A megvizsgált gazdálkodó szervezeteknél a szankciók nem érintettek szűkebb csoportokat, vezetői köröket. Az egyéni felelösségrevanást lojálisán kezelik. Ugyancsak elgondolkoztató, hogy csak 50 százalékban kötnek szállítási szerződést, a kényszer-megállapodások pedig egyoldalúak. A szerződéses fegyelem megszegéséért kilátásba helyezett szankciók a legtöbbször formálisak. A peres ügyek gyakran 2-3 évig is tihúzódnak. A Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz Mikrodelta szakcsoportja 1985. októberében megszűnt. Az árhatóság 2 millió 320 ezer forinttal marasztalta el a közös gazdaságot 1986 decemberében. A bíróság az idén szeptemberben újabb halasztást jelölteit be. De ez még semmi. A Bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezet gazdálkodását alapvetően befolyásoló kazánperben a szállítási szer(Folytatás a 3. oldalon) December 10-én lesz a pártértekezlet Csongrádban Rendkívüli elnükségl ülés a lila-fehéreknél Újabb fejlemények a bundabotrányban December 10-én tartják meg a Csongrád megyei páirtértekezletet. Minden száz párttagot egy küldött képvisel majd a tanácskozáson. Erről döntött csütörtöki ülésén a Csongrád Megyei Pártbizottság, ahol a vitában elhangzott kiegészítésekkel elfogadták a párt- értekezlet elé kerülő beszá- Imolő tervezetét. Ezt a dokumentumot a másfél hónapja ezzel megbízott szerkesztőbizottság állította ösz- sze sokrétű előzetes tájékozódás alapján. A szövegezéshez harminctagú szakértői csoport nyújtott segítséget. A pártbizottság elé került beszámolótervezet az elhangzott kiegészítésekkel sem tekinthető véglegesnek, hiszen a szöveg a napokban a helyi napilapok ban is nyilvánosságira kerül, s párttagok és páirtonkívüliiek is eljuttathatják ’ a beszámoló kiegészítését szolgáló javaslataikat a szerkesztőbizottsághoz. Több nyilvános vitát is rendeznek megyeszer- te, ezért a beszámolótervezet még formálódhat a következő hónapokban. A tárgyalt és egyelőre a pártbizottság által jóváhagyott beszámoló-tervezetben kiemelik, hogy gazdasági, társadalmi fejlődésünk meggyorsítása érdekében többet kelll költeni a tudományra, az oktatásra, az egészségügyre; szorgalmazzák az értelmiségi, az ifjúsági, a Lakóterületi pártmunka javítását, a pártdemokrácia szélesítését. Egy tegnap reggeli gyors döntés nyomián a kora délutáni órákban rendkívüli elnökségi ülésre kaptak meghívót a Békéscsabai Előre Spartacus vezetői és a sajtó munkatársai. Érthető volt, miért van erre szükség, hiszen az elnökségi tagok is csak félig tájékozódhatták az ellmúlf négy napban a Labdarúgó-szakosztály körül kialakult problémákról, a közvélemény pedig olykor még annyit siem tudott. Araczki János, az egyesülőt társadalmi elnöke vezette le a csaknem másfél órás ülést. Elöljáróban megkérte Annus Vincét, az Előre Spartacus ügyvezető elnökét, hogy tájékoztassa a testületet az elmúlt órák eseményeiről, ami így fest. — Szekeres Józsefet a délelőtti órákban szabadlábra helyezte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, de az eljárást nem szüntették meg. A játékos a délutáni edzésen megjelent, sőt végig is dolgozta a csaknem másfél órás tréninget. A délelőtt folyamán Ottlakán Mihályt és Csanálosi Miklóst idézték be tanúként, de egy-két óra múlva már visszajöttek a pályára, ők is részt vettek a délutáni edzésen. Az 1986- től napjainkig szóló összes pénzügyi dokumentumot elkérték és elvitték. Sülé István ugyan már nincs nálunk alkalmazásban, de tamiként őt is kihallgatta a rendőrség, hiszen aiz 1985— 66-os bajnoki évben ő volt a labdairúgócsapat vezető edzője. S hogy a szegény embert aiz ág is húzza, példa rá: az elmúlt hetekben kitűnően védő kapusunkat, Gulyás Istvánt egy gyermekbetegség érte utol, mumpsz miatt nem látogathatja az edzéseket, de nem ds engedjük a csapat közelébe. Ezt követően Araczki János tájékoztatta az elnökségi tagokat a következőkről: — Jómagam is tapasztaltam, hogy a városban vannak drukkerek és ellendrukkerek. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy meggyőzzük a sportot szerető közvéleményt, s hogy mihamarabb tisztázódjon a Labdarúgócsaipat körüli hercehurca'. Magunk sem értünk mindent, azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy a nyomozás eredrhé- nyessége érdekében1 egyelőre semrnillyen föltvilLágosítást nem kaphatunk, de a rendőri szervektől kaptunk ígéretet: ha lezárultak a vizsgálatok, részletesen tájékoztatják az elnökséget. Egyűt- tail: fölkérem az elnökségi tai- gokat, hogy segítsék a nyomozó hatóság munkáját. A szurkolóktól, s a közvéleménytől azt kérjük, hogy ne általánosítsanak egyedi esetekben. Egyébként, akit tátraiként bevitték, az mégnem bűnöző. Ha mégis vétkest találunk a labdarúgók között, természetesen megteszünk mindent annak érdekében, hogy kikerüljön közülünk. (Folytatás a 8. oldalon)
