Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1., szombat o Újabb hírek a békéscsabai „higanyiigyrör A Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz Lapunk tegnapi számában arról adtunk híradóst, miként került a Békéscsabai 1. Sz. Általános Iskolában a gyerekek birtokába az a higany, mely „kalandos utazgatás” után végül az egyik itanteremben ömlött ki. Tájékoztattuk olvasóinkat arról is, hogy a tantermek Ogy részét (mélyekben az érintett nyolcadik osztály megfordult) bezárták, ott a higanygőz közömbösítésére kénporit szórtak szét. Az írás végén megígértük, hétfői lapunkban ismét tájékoztatjuk olvasóinkat. Az események közben fél- gyorsulfak, s mivel a Köjál igazgatóhelyettese, dr. Csan- kó Judit tegnap délután újabb tájékoztatást adott a „higanyügyről”, úgy döntöttünk, nem várunk . hétfőig, íme, amit megtudtunk: A Békés-tarhosi Baráti Kör intézőbizottságának, Békés város vezetőinek és a meghívott vendégeknek tegnap délelőtti békési összejövetelén Verbal László tanácselnök elsőnek Szokolay Sándor levelét olvasta fel, melyben a Kossyth-díjas zeneszerző, volt tarhosi diák, arra hívta fel a tanácskozás figyelmét, hogy Békés-Tar- hos továbbra is számít a békésiek támogatására, részvételére az intézményesítésben is. Gulyás György karnagy, a Békés-tarhosi Zenei Napok művészeti vezetője értékelte Megyénkben egyre több település lakói nézhetik, tévéjük képernyőjén a műholdas programokat. Ezt a lehetőséget igénylik a szeghalmiak is, és kívánságuk talliállkozött a helyi ElektroA gyerekek további meghallgatása során kiderült, előfordulhatott, hogy alsó tagozatos diákok is a higany közelébe kerültek, ezért a Köjál minden osztályt lezáratott. Ezt követően az épület, összes helyiségében megkezdték a további 50 kilogramm kénpor szétszórását. Az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség munkatársa, dr. Székely Márta tegnap azzal kereste fel a Köjál munkatársait, hogy az Országos Közegészségügyi Intézettől a 'levegőszennyezettség méréséhez a jövő héten segítséget nyújtanak. Addig a gyerekeket más iskolában helyez ik el. Hogy hol? Erről az iskola igazgatója, Bokor József tájékoztatott minket. A diákok ezután az idei, XII. zenei napok eseménysorozatát, majd ismertette a jövő évi programtervezetet, melyben ezúttal kórusverseny és a szakközépiskolások _ zongora- versenye is szerepel, több más hangversennyel, és karnagytovábbképző tanfolyammal, mesterkurzussal együtt. Mint említette: „Hinni kell abban, hogy Békésen, Tarho- son is lehet Európával lépni, hogy a szellem, a művészet hatalma nem ismer provinciákat. Provincia csak ott van, ahol a tehetetlenség és a tespedés a jellemző.” mechanikai Szolgáltató Vállalat lehetőségiéivel. A szakemberek már a kábeltévé törzshálózatát építik. — A három műholdas program a város melyik részén lesz fogható? — kéregy részét a belvárosi, valamint a 10-es és a 3-as számú általános iskola fogadja. Tizenhárom .tanulócsoportot a Kemény Gábor Szakközépiskolában helyeznek. el, mert az itt tanulók éppen őszi munkáikon vesznek részt. Természetesen a gyerekek étkeztetéséről is gondoskodnak, részben a fogadó iskolában, részben egy Trefort utcai ebédlőben. Megnyugtató hírek is érkeztek. A Köjál által levett 17 vizelietmintából hatnak — a legexponáltabb he-‘ lyen tartózkodott gyerekeknek, illetve felnőttieknek — a délutáni órákban megtudtuk az eredményét. Hi'gány- felSzívódásra utaló jelekét egyiknél sem találtak. A vizsgái!átok ma tovább folytatódnak,. N. A. A tervezetről igen sokan elmondták véleményüket, majd — mintegy négyórás tanácskozás után — úgy döntöttek, hogy a zenei napok eseménysorozatának tervezetét újra át kell tekinteniük, és elfogadás után azonnal megkezdeni a szervező- munkát. A XIII. Békés-tarhosi Zenei Napok 1989. június 17- én díszhangversennyel kezdődnek a zenepavilonban, a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a veszprémi városi vegyes kar közreműködésével. , . (s—n) deztük W lassíts Nándor igazgatótól. — A belvárosban, pontosabban a Bajcsy-Zsi'Iinszky úti tömblakásoktól a Péter Andirás sorig — ez megközelítően ezer lakást jelent —, de a vevőrendszer igények szerint bővíthető. — Milyen sorrendben történnek majd a bekötések? —• A törzshálózat 'kiépítése folyamatban van, ahol1 ez elkészül, a lakóközösségek megrendeléseit máris teljesíteni tudjuk. Ez évben ötszáz bekötést tervezünk,. — Mennyibe kerül ez egy- egy családnak? — Részletes költségvetés után, a helyi adottságoknak megfelelően az árakra három variációt alakítottunk ki. Egy-egy tanácsi lakás bekötése 1000 forint lesz, mert a hálózat és a földii programok közös költségét a Szeghalmii Költségvetési Üzem a lakosoktól átvállalja. Ahol már valamilyen központi vevőrendszer működik, ott 2600 forintos terhet jelent családonként. — Nyilván nem mindegyik családnak van annyi megtakarított pénze. — A befizetéseket háromhavi részletben kérjük. A nyugdíjasoknak 12 havi, a nagycsaládosoknak — a iá- kobizaihni javaslatára — hiathavi részletfizetési kedvezményt tudunk adni. A magyközösségi vevőrendszer létrejöttével a város egy újabb lehetőséghez jut. Talán egyszer egy beját- szósitúdió segítségévet a szeghalmiak tévékészülékükben a városukról szóló híreiket is láthatnak. — ml — Fotó: Kovács Erzsébet A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek elnöksége nevében Győrfi Károly, a megyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez, amelyet eljuttattak az MTI szerkesztőségébe is. Az írásban szó van arról, hogy az elmúlt időszakban a megyében több helyen is tanácskoztak a szövetkezeti vezetők, véleményt nyilvánítva a mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről és az érdekképviselet munkájáról. A tapasztalatokat az elnökség rendkívüli ülésen tárgyalta meg, és ezen hozott határozatot arra. hogy a tanácskozáson elhangzottakat továbbítsák az országos tanácshoz. A megyei szövetkezeti mozgalom gazdaságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetetlen megnyílása, az állami beavatkozás és elvonás fokozódása. Kitüntetések A honvédelmi felkészítésben végzett eredményes munkájuk elismeréseként a fegyveres erők napja alkalmából dr. Pataki István, a megyei tanács vb-titkára tegnap kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát dr. Molnár Margit, a Honvédelmi Érdemérmet Búza Sán- dorné és dr. Gally Mihály kapta. Árengedmény külföldi mezőgazdasági gépalkatrészekre Tízszázalékos árengedményt ad a külföldi gyártású mezőgazdasági gépalkatrészek árából az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat október 1-jétől 31-ig. A kedvezményt a vállalat az általa forgalmazott valamennyi szocialista importból származó gépre biztosítja. A tőkés gyártmányú gépek közül azoknak az alkatrészeit adják olcsóbban — így a Claas kombájnokét és az állattenyésztésben használt Alfa Laval gépekét —, amelyek az Agrotek tulajdonában vannak. A gyárak által a konszignációs raktárakba szállított alkatrészek kedvezménnyel nem kaphatók. Az Agrotek összesen mintegy 12-14 millió forint kedvezményt ad — saját nyeresége terhére — a gazdaságoknak. A vásárlási akcióban hozzávetőleg 120-140 millió forint értékű alkatrészhez juttatja a gazdaságokat. Az ütemek számára ez azért is kedvező, mert a téli gépjavításhoz így fontos gépelemekhez juthatnak. Csökkent értékű szabadidőruhák A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy a Vogue elnevezésű szürke-fehér színű, szürke melírozott nadrágos, valamint a Voice elnevezésű fűzöld színű, olasz importból származó szabadidőruhák rosszul tartják színüket, és szálhullás is tapasztalható. Ezért a termékek elkülönítetten, alkalmi áruházban, csak osztályon kívüli áruként és a minőséghiba feltüntetésével árusíthatók. A hibák különböző mértéke miatt a Vogue elnevezésű eredeti árának 35 százalékáért, a Voice elnevezésű pedig eredeti árának 25 százalékáért hozható forgalomba. valamint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldolgozókkal és a bankokkal szemben. A közvéleményben — az állami szervek és a sajtó közreműködésivel —, amint az írás fogalmaz: torz kép alakult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalomról. A termelésben is mutatkozó növekvő feszültségeket rendre a mezőgazdaság belső problémájaként tüntetik fel. Az írás egyebek között szóvá teszi az érdekképviselet meggyengülését, és azt, hogy a kormányzat nemhogy a mezőgazdaság érdekeit, hanem az objektív természeti, biológiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tartalékképzésnél és a hitelezésnél. Mindezek alapján a Békés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellentétben álló folyamatok mennek végbe. Tisztázatlannak tartják az agrártermelés jövőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszínvonala leszakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jövedelmezősége is. Olykor visszamenőleges hatályú jogszabályok korlátozzák a szövetkezetek döntési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, valamint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gazdálkodókat. A Békés megyei termelőszövetkezeti gazdák — a levél szerint —• szükségesnek tartják egy, az MSZMP országos értekezletéhez hasonló, széles jogkörrel felruházott termelőszövetkezeti konferencia, vagy rendkívüli kongresszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyilvánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. (MTI) Dőlt betűvel A bruttósítás Hírlapírói szemüvegen át nézve, a kormány és a SZOT képviselőinek találkozója szakállas hírnek számít. Hiszen jó egy hete ültek le egy asztalhoz az érintettek, és próbáltak egyezségre jutni. Volt amiben sikerült, és volt, amiben nem. Bizonyára a kielégítetlen számlából volt több, hiszen igény akadt bőven. Épp e számlák okán hozom szóba most ismét a sokak által várt találkozót. Hiszen'utóélete van, s a jelek szerint lesz is. Mert a teljesítetlenül hagyott kéréseket nem hallgattatja el az idő. Azok megmaradnak, s újult erővel, hol sztrájknyomatékkal, hol meg a gondok monoton du- ruzsomsával újra meg újra napirendre kerülnek. Mert hát kinek nincs baja ebben az országban? Tudnak olyat mondani, aki elégedett? Én nem. Még az sem az, aki pedig az lehetne. Súlyos a teher, ami az országra nehezedik, s tény, az utóbbi évek gazdaság- és bérpolitikája valamennyi réteg közhangulatát és jövedelmi viszonyait kikezdte. Ebben sikerült egy tisztességes közmegegyezést kialakítani: a portástól az egyetemi tanárig mindenki elégedetlen, kevesli a pénzét. De hogy egy boldogtalan, reményt vesztett ország hogy fog boldogulni, azt nem tudom. Pedig hát hit és remény nélkül még sohasem sikerült megváltozni és megváltoztatni. Ehhez viszont alighanem meg kellene végre pontosan mondani, minek, mikor és hogyan van realitása. Régi jó jelszavainkat is lassan kénytelenek leszünk sutba dobni: „Tiéd az ország, magadnak építéd”, „Dolgozz többet”, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”. (Mellesleg a közelmúltban egy nagyrabecsült evangélikus lelkészismerősöm a krisztusi tanításokra hivatkozva árnyaltabb megfogalmazásra hívta fel a figyelmemet: „Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék”. Persze, hogy más ez a mondat, és mennyivel finomabb.) Miénk, itt élőké ez az ország, ám lassan már úgy néz ki, mintha nem magunknak építenénk. Mintha valami megszakadt volna itt. A hit, a hűség, vagy inkább egy prózai ok, az érdekeltség? Alighanem ez utóbbiról van szó. S ezen a ponton válik értelmetlenné a másik jelszó: „Dolgozz többet”. Miért? Kik, hogyan, és miből fizetik meg ebben a személyi jövedelemadós világban? Panaszkodnak a pedagógusok, az ápolónők, az orvosok, a bányászok. Az ügyeleti vagy túlóradíj nettó értéke olyan minimális, hogy azért nemhogy a csákányt, de még levegőt sem érdemes (fel)venni. S máris jön a nyomás, adjanak adókedvezményt. Ennek a sajátos, magyar (értem alatta, rosszul működő) személyi jövedelemadó-rendszernek magam sem vagyok lelkes híve, de annyit tudok, hogy valamiből adókedvezményt adni az ugyanannyit jelent, mint bruttóértékét megemelni. Akkor hát miért nem ez történik? S miért inkább a hivatkozás, hogy a személyi jövedelemadó-rendszert nem lehet kikezdeni. Ki akarja itt kikezdeni? Gyanítom, senki, csak éppen nem akar éhbérért dolgozni. Emlékszem az adórendszer meghirdetésére (nem tagadom le, akkor még hittem benne). Azt mondták, mindent bruttósítani kell. A pótlékot is, a túlórapénzt is, meg az ügyeleti díjat is. Mi történt itt időközben? Hogy miért fáj ez épp nekem, aki nem kap semmilyen pótlékot, s túlóráiért, meg vasárnapi ügyeletéiért sem fizetnek egy petákot sem? Azért, mert a társadalom -re- ményvesztettségének okát vélem ebben felfedezni. Nem tudom, emlékeznek-e még azokra a boldog hetvenes évekre? (Istenem, innen nézve milyen felhőtlenül boldog időszak volt!) Amikor még arról volt híres ez a nép, hogy a legtöbbet dolgozik Európában. Mert boldogulni akart, európainak érezni magát, és normális életszínvonalra vágyott. És tudta, ha ráhajt, nyolc helyett tíz, vagy tizenkét órát dolgozik, akkor viszi valamire. Tudják mi a fájdalmas? Nekem úgy tűnik, mintha nem akarna már hajtani ez a nép. Ez pedig nem jó, mert ezzel nemcsak magát, hanem az országot is tönkreteszi. (Ez az üzenet természetesen nem a dolgozó embernek szól, hanem azoknak, akik ezt a különös „érdekeltséget” megteremtették.) A kormány és a SZOT képviselőinek találkozója után a SZOT elnöksége megerősítette korábbi álláspontját: a 40 órás -munkahét általánossá tételét ebben az ötéves tervben. Nem tudom ki, hogy van vele, de mintha egy más országban hozták volna ezt a javaslatot. Tudom, hogy nagyon népszerűtlen amit mondok, de a gazdasági helyzet annyira tragikus, hogy inkább a 48 órás munkahetet kellene átmenetileg meghirdetni. Feltéve, ha ismét lenne értelme a szlogennek: Dolgozz többet. Hamarosan elkészül a XIII. Békés-tarhosi Zenei Napok programja Épül a törzshálózat Műholdas tévéprogramok Szeghalmon