Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. OKTOBER 22., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XT.TTI ÉVFOLYAM, 253. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az értékeket védjük meg, a hibákból okuljunk Pártaktíva-értekezlet Békésen Békés város pártbizottsága a tagság előzetes véleményének birtokában úgy döntött, hogy városi párta'ktíva-értekez- leten tekinti át az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokat. Ezt tartatták meg tegnap, pénteken délután Békésen, a városi pártbizottság székhazában. Baukó József, a városi pártbizottság titkára, levezető elnök köszöntötte a város és környéke pártalapszervezeteinek több mint 200 küldöttét, a meghívott vendégeket. Rövid bevezetője után Pataki István, a városi pártbizottság első titkára tartotta meg beszámolóját. Pataki István beszéde Egy formálódó, alakuló társadalom születésének nehézségeit érzékeljük — mondotta. — A változásoknak objektív alapjuk van, és szükségszerűek. A párt ezt felismerve kezdeményezte az előrelépést, utat nyitott a változásoknak, miközben megkezdte saját tevékenységének megújítását. A város és környéke pártalapszerve- zetei, párttagjai egyetértenek és aktívan támogatják a megújulást, még akkor is, ha ennek következtében felszínre kerülő különböző jelenségekkel, egyes megnyilvánulásokkal nem tudnak azonosulni, sőt azokat élesen elítélik. Nálunk is tapasztalható, hogy a lakosság hangulata, a társadalom helyzete, állapota jelentős hatást gyakorol a párttagok gondolkodására, magatartására. Tehát, a lakosság körében érzékelhető hangulati elemek élesen megjelentek a párton belül is. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyors változásokra a tagság nem volt, s talán ma sincs kellően felkészülve. Még akkor sem, ha ezek a változások jórészt az országos pártértekezlet nyomán, annak törekvéseivel megegyezően alakultak. Ha csak városunkban tekintünk körbe, az elfogulatlan szemlélő óriási fejlődést, változásokat regisztrálhat. Ez nem azt jelenti, hogy a hibákról, problémákról nem kellene tudomást venni. Természetesen nem egyszerű dolgokról van szó. A múlt Objektív, történelmi értékelését, a „megszüntetve-meg- őrizve” elv elméleti és gyakorlati alkalmazását legjobb hagyományainkhoz méltóan, hangulati, szubjektív tényezőktől mentesen alkalmazni nem kis próbatétel. Az értékeinket meg kell védeni, a hibáktól, helytelen gyakorlattól el kell határolódni. De ezt nem lehet egyoldalúan tenni, oly módon, amit sok esetben ma is tapasztalunk, hogy „minden rossz volt”. Múltba nézéssel, önmarcan- golással nem jutunk előre, de az értékek egyoldalú hangsúlyozásával sem. A múltat kritikusan elemezve le kell vonni a tanulságokat. Az emberek azt várják, hogy a párt előre tekintsen — ne a múltba nézzen és védekezzen —, cselekedjen és mozgósítson. Ezután a különböző szervezetekről, az azokhoz való viszonyról szólt, majd a sajtóról elmondta, zavart, helyenként indulatokat kavar tevékenysége. Elsősorban az, hogy szocialista értékeink, politikai alapintézmények támadásának is helyt ad. Sok esetben nem az eligazodást segíti, hanem a zavart fokozza. Amennyiben valóban komolyan vesszük a nézetek sokféleségét, akkor ezzel a jövőben is számolnunk kell. Amit viszont joggal elvár a tagság, hogy ezek a nagyhatású eszközök jobban segítsenek az eligazodásban azáltal is, hogy a progresszív erők határozottabban hallassák hangjukat, legyen valódi vita, s ne csak nézetek tükröződése. Városunkban is jelentős közhangulatot rontó tényező az életszínvonal romlása — folytatta. Sokan nem fogadják el, hogy átmeneti hátrányokat is elviselve lehet fordulatot elérni a gazdaságban. Nehezíti az eligazodást az is, hogy országunk tényleges gazdasági helyzetével, a kibontakozási program következményeivel, hatásával a széles közvélemény nincs kellőképpen tisztában. Ráadásul ugyanazon embernél jól megfér egymás mellett például az állami támogatások leépítésének sürgetése, ugyanakkor a szabályozók bírálata, ha ennek következtében saját vállalata veszteségessé válik. Mint termelő, az árkorlátok lebontásának követelője, mint fogyasztó, az árszabályozás hatékonyságát bíráló, mint állampolgár, mások gazdagodását rossz szemmel néző, mint adófizető, a magas jövedelmek adóztatását kifogásoló! A városi pártbizottságnak, s az apparátusnak is más munkastílust, munkamódszert kell alkalmazni, amelynek révén segíti, ösztönzi az önálló alapszervezeti párt- munkát. Magukra hagyva nem képesek feladataikat megoldani az alapszervezetek, határozott, de egészen más stílusú irányítási gyakorlatot kell kialakítani. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget tagjaiknak a különböző társadalmi vitákban való részvételhez, segítsék felkészülésüket, mozgósítsanak a vitában való részvételre. Párttagjainktól azt kérjük, ismerjék meg alaposabban a párt törekvéseit, politikáját, a vezető szervek véleményét konkrét kérdésekben, s környezetükben ezt képviseljék. Két sajátos réteggel még többet kell foglalkozni, habár ez a tevékenység az utóbbi időszakban intenzívebbé vált. Az ifjúsággal és az értelmiséggel. A fiatalok megnyerését nehezíti, hogy eszméinket a valóság több vonatkozásban nem igazolta, másrészt a gazdasági körülmények általában a fiatalokat kedvezőtlenebb helyzetbe juttatták. Az értelmiségi réteggel sokrétűbben kell foglalkozni, tevékenységükre alapozni a döntések meghozatalában, a város közéletének alakításában. Nem arról van szó, hogy a munkásosztály, vagy a parasztság helyzetével ne foglalkozzunk, hogy érdekeinek érvényre juttatásáról le akarunk mondani. Csupán arról, hogy a város szellemi kapacitásának feltárása, összefogása lényeges feltétele a város fejlesztésének, a pártélet korszerűsítésének. Városunkban is egyértelműen érzékelhető az a gondolkodásmód, hogy a politikai reform nem pótolhatja a gazdasági reformot, a gazdasági teendők megoldását. Ez a párttagság, s a lakosság körében is elfogadott norma, vagyis az, hogy csakis termelőmunkával, mégpedig a piac által is elismert termékek gyártásával, pontosabb, hatékonyabb teljesítménnyel lehet gondjainkat megoldani. A városban és környékén foglalkoztatási feszültség jelentős mértékben nem tapasztalható. Azonban elsősorban az ipar területén a városnak olyan kedvezőtlen adottságai vannak, amelyek ilyen szempontból potenciális „veszélyforrásként” jelentkeznek. Néhány üzem csak állami támogatással nyereséges, a támogatások tervezett leépítése gondokat okozhat. A vállalatok fejlesztési forrásainak csökkenése az építőipari tevékenység iránti kereslet csökkenését eredményezi, ezért az építőiparnál is számolni lehet munkaerő-felszabadulással. Számtalan alkalommal megfogalmazódott, hogy milyen ipar lenne kívánatos a városban, s a rengeteg idő mégsem hozott eredményt. A kudarcok tanulságait — amelyek nem emberi tényezőkre vezethetők vissza — le kell vonni! Az évek óta stagnáló ipar alacsony technikai színvonalával, telephelyszerűségével, kézműipari jellegével magában hordozza a felszámolódás veszélyét. A termelésben a mezőgazdasági ágazat továbbra is a város és környéke stabilitásának egyik biztosítéka. Garancia erre a felkészült szakemberállomány jelentős szellemi kapacitással együtt — fejezte be az első titkár beszédét. (Folytatás a 3. oldalon) Az előzményekről Az aktíva kezdeményezéséről, összehívásának előzményéről kérdeztük meg az ülés első szünetében Baukó Józsefet, Békés város pártbizottságának titkárát. — Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó fontosabb helyi feladatokra az apparátus összeállított egy anyagot, amit a végrehajtó bizottság véleményezett. Ez vitaanyag volt, s ezt elküldtük az alapszervezeteknek, kérve, minél többen mondják el véleményüket. Elsősorban a pártmunka megjavításának módszereit tartalmazta az anyag, de érintett más területeket is, több alternatívát kínálva. Az alapszervezetek megtárgyalták, és véleményük a fórum tekintetében két lehetőség között oszlott meg: vagy pártértekezlet, vagy pártbizottsági ülés, ahol majd döntünk a „hogyan to- vábbV’-ról. Már az indulásnál iaz volt a vélemény, hogy inkább pártbizottsági ülés, de kibővítve. Ez aztán úgy alakult tovább, hogy akkor ne is kibővített testületi ülés legyen, hanem aktíva; laza, kötetlen fórum, ahol lehet vitázni, „odamondani” a vezetőknek. Pártértekezletet azért nem akartak, mert itt új a vezetés, nincsenek személyi problémák, akkor inkább vitatkozzunk, beszélgessünk egy nagyobb fórumon. Azt kértük, hogy az alapszervezetektől létszámarányosan jöjjenek, már csak azért, hogy elférjünk, de nem zárkóztunk el az elől, hogy akár pártonkívüliek is eljöjjenek. Sokfelé, sok fórumon vált ismertté a tény, hogy aktívára készülünk. Kerékasztal-beszélgetés a szocialista megújulásról Sok érdeklődőt vonzott az a politikai kerekasztal-be- szélgetés, amelyet az MSZMP Békés Megyei Bizottsága szervezett tegnap délután az oktatási igazgatóság székházában. A beszélgetés témáját Kerekes András vitavezető, a Magyar Rádió szerkesztő riportere, mint a XX. század legizgalmasabb kérdését tárta a résztvevők elé: vajon sikerül-e megújulniuk a szocialista társadalmaknak, hol, tart a magyarországi reformfolyamat és a szovjet peresztrojka, s a kettő kölcsönhatásából milyen tapasztalatok vonhatók le? A meghívott vendégek között volt Iván M. Vaskeba, az MSZBT magyarországi képviselője, Kéri László politológus, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa és Tömpe István közgazdász, a Miniszter- tanács Tervgazdasági Bizottságának főtanácsosa. A házigazda Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára volt. A hallgatóság aktív részvételével, véleménynyilvánításával politikai fórummá szélesedett beszélgetés főbb témái között szerepelt egyebek mellett a politikai . intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségei, irányai. A megújulás legfontosabb feltételeként hangzott el: meg tud-e újulni a párt, hiszen ez felgyorsíthatja, de akár történelmi léptékkel is lelassíthatja, megnehezítheti a válságból való kiemelkedést. Kéri László hangsúlyozta: szocialista rendszerünk struktúrájának megváltoztatása forradalmi feladat lesz. Az előrehaladás érdekében fontos az elmúlt évtizedek elemzése, tanulmányozása — szögezték le többen. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a politika és a gazdaság pluralizmusa együtt haladjon, mert ha nem így történik, társadalmunk perspektívája bizonytalanná válik. Megvannak-e az átalakulás feltételei? — hangzott a kérdés. A szovjet és a magyar szakemberek egyértelműen megerősítették, hogy mindkét országban kialakultak a reform történelmi, gazdasági, jogi feltételei. A beszélgetésből, a két ország képviselőinek elemzéseiből kitűnt: a Szovjetunióban és Magyarországon más-más szakaszba jutott a reform- folyamat, s ezért más kérdések, feladatok jelentkeznek határon innen és határon túl. Az élénk vita, eszmecsere tulajdonképpen nem zárult le, hiszen rendkívül sok kérdés, felvetés kapcsolódik a témához. A tegnapi beszélgetés záró gondolatai optimisták voltak: a változtatásokat keleten és nyugaton egyaránt akarják, szorgalmazzák, a feltételek tehát kedvezőek; de gyorsan kell cselekedni. L. E. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége elnökségének ülése Pénteken Gyulán ülést tartott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. Megvitatta a szövetség VII. kongresszusának a választmány elé kerülő dokumentum-tervezeteit, a szövetség ötéves munkáját összegző beszámolót, a határozati javaslatot és az alapszabálymódosítást, s értékelte a közelmúltban lezajlott helyi küldöttválasztó gyűlések tapasztalatait. Az ülésen kialakult vélemény szerint Hajdú-Bihar megyében a küldöttválasztó gyűléseket szervező népfront-bizottságok nem tettek meg mindent e rendezvények sikere érdekében. Az ottani küldöttválasztó gyűléseken a kis számú résztvevő ' elsősorban nem a nemzetiségi politikával, hanem községpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ezzel szemben az ugyanilyen célú Békés megyei fórumok résztvevői főleg a hazai románság sajátos gondjait vetették föl, összegezték. Több helyen javasolták, hogy a gyulai román gimnáziumba a felvétel alap- feltétele a megfelelő nyelv- ismeret legyen. Az anya- nyelv megőrzésének igénye a legtöbb gyűlésen megfogalmazódott. Az érdekképviselet lehetőségeit elemezve fölvetették, hogy a .készülő nemzetiségi törvény biztosítsa a kisebbségek képviseletét az állami vezetés valamennyi szintjén. Sokan szóvá tették, milyen nehézségei vannak a hazai románságnak a hídszerep betöltésében. A felszólalásokból kitűnik, hogy a magyarországi románság nem tartja mindig megfelelőnek azt, miként foglal kőzik velük a sajtó. Míg korábban gyakori volt a daloló-táncoló nemzetiség torzképe, az utóbbi időben, helyzetüket sokszor a romániai magyarságéval hasonlítják össze, s ezt se erkölcsösnek, se hasznosnak nem tartják a hazai románok. A kongresszusi küldöttválasztó gyűléseken fölerősödött az az igény, hogy a szövetségen belül alakuljon külön értelmiségi tagozat. Fiatal értelmiségiek érdeklődtek aziránt, milyen a szövetség viszonya a Magyar- országon élő, románul beszélő, magát románnak valló cigánysággal. A szövetség úgy látja, hogy alapos elméleti áttekintés után a kapcsolat megteremtését illetően gyakorlati lépéseket kell tenni. Déligyümölcs-választék cserében Az idén a szokásosnál korábban kezdték árusítani a déMgyümöüesöt, s a továbbiakban is jobb ellátást ígér a Déliker, mint az utóbbi 2-3 esztendőben. Mint elmondották, az idén összesen várhatóan 8500 tonna kubai grapefruit érkezik, s ez folyamatos kínálatét tesz lehetővé. Rövidesen megjelenik a boltokban a kubai narancs is. így a közeli hetekben nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki boltokban is lehet yásárolini kubai narancsot, s novemberben további szállítmányok is érkeznek. Banánból többet ígér a Délikor, mint 'tavaly, a szállítmányok Nicaraguából és Kolumbiából érkeznek. Hunyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mai számunk 6. oldalán találják Hunyán készült étla- pozónkat, amiből megtudhatják, milyen udvarias a kiszolgálás, sőt az is kiderül, milyen remekül főznek a Búzavirág vendéglőben. Lapunk 7. oldalán pedig képes .összeállítást találnak a községről.
