Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. OKTOBER 22., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XT.TTI ÉVFOLYAM, 253. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az értékeket védjük meg, a hibákból okuljunk Pártaktíva-értekezlet Békésen Békés város pártbizottsága a tagság előzetes véleményé­nek birtokában úgy döntött, hogy városi párta'ktíva-értekez- leten tekinti át az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokat. Ezt tartatták meg tegnap, pénteken délután Békésen, a városi pártbizottság székhazában. Baukó József, a városi pártbizottság titkára, levezető elnök köszön­tötte a város és környéke pártalapszervezeteinek több mint 200 küldöttét, a meghívott vendégeket. Rövid bevezetője után Pataki István, a városi pártbizottság első titkára tar­totta meg beszámolóját. Pataki István beszéde Egy formálódó, alakuló társadalom születésének ne­hézségeit érzékeljük — mon­dotta. — A változásoknak objektív alapjuk van, és szükségszerűek. A párt ezt felismerve kezdeményezte az előrelépést, utat nyitott a változásoknak, miközben megkezdte saját tevékenysé­gének megújítását. A város és környéke pártalapszerve- zetei, párttagjai egyetértenek és aktívan támogatják a megújulást, még akkor is, ha ennek következtében felszín­re kerülő különböző jelensé­gekkel, egyes megnyilvánulá­sokkal nem tudnak azono­sulni, sőt azokat élesen elíté­lik. Nálunk is tapasztalható, hogy a lakosság hangulata, a társadalom helyzete, állapo­ta jelentős hatást gyakorol a párttagok gondolkodására, magatartására. Tehát, a la­kosság körében érzékelhető hangulati elemek élesen megjelentek a párton belül is. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyors vál­tozásokra a tagság nem volt, s talán ma sincs kellően fel­készülve. Még akkor sem, ha ezek a változások jórészt az országos pártértekezlet nyo­mán, annak törekvéseivel megegyezően alakultak. Ha csak városunkban te­kintünk körbe, az elfogulat­lan szemlélő óriási fejlődést, változásokat regisztrálhat. Ez nem azt jelenti, hogy a hi­bákról, problémákról nem kellene tudomást venni. Ter­mészetesen nem egyszerű dolgokról van szó. A múlt Objektív, történelmi értéke­lését, a „megszüntetve-meg- őrizve” elv elméleti és gya­korlati alkalmazását legjobb hagyományainkhoz méltóan, hangulati, szubjektív ténye­zőktől mentesen alkalmazni nem kis próbatétel. Az ér­tékeinket meg kell védeni, a hibáktól, helytelen gyakor­lattól el kell határolódni. De ezt nem lehet egyoldalúan tenni, oly módon, amit sok esetben ma is tapasztalunk, hogy „minden rossz volt”. Múltba nézéssel, önmarcan- golással nem jutunk előre, de az értékek egyoldalú hangsúlyozásával sem. A múltat kritikusan elemezve le kell vonni a tanulságokat. Az emberek azt várják, hogy a párt előre tekintsen — ne a múltba nézzen és védekezzen —, cselekedjen és mozgósítson. Ezután a különböző szer­vezetekről, az azokhoz való viszonyról szólt, majd a saj­tóról elmondta, zavart, he­lyenként indulatokat kavar tevékenysége. Elsősorban az, hogy szocialista értékeink, politikai alapintézmények támadásának is helyt ad. Sok esetben nem az eligazodást segíti, hanem a zavart fo­kozza. Amennyiben valóban komolyan vesszük a nézetek sokféleségét, akkor ezzel a jövőben is számolnunk kell. Amit viszont joggal elvár a tagság, hogy ezek a nagyha­tású eszközök jobban segít­senek az eligazodásban azál­tal is, hogy a progresszív erők határozottabban hallas­sák hangjukat, legyen valódi vita, s ne csak nézetek tük­röződése. Városunkban is jelentős közhangulatot rontó tényező az életszínvonal romlása — folytatta. Sokan nem fogad­ják el, hogy átmeneti hátrá­nyokat is elviselve lehet for­dulatot elérni a gazdaság­ban. Nehezíti az eligazodást az is, hogy országunk tényle­ges gazdasági helyzetével, a kibontakozási program kö­vetkezményeivel, hatásával a széles közvélemény nincs kellőképpen tisztában. Rá­adásul ugyanazon embernél jól megfér egymás mellett például az állami támogatá­sok leépítésének sürgetése, ugyanakkor a szabályozók bírálata, ha ennek következ­tében saját vállalata veszte­ségessé válik. Mint termelő, az árkorlátok lebontásának követelője, mint fogyasztó, az árszabályozás hatékonysá­gát bíráló, mint állampol­gár, mások gazdagodását rossz szemmel néző, mint adófizető, a magas jövedel­mek adóztatását kifogásoló! A városi pártbizottságnak, s az apparátusnak is más munkastílust, munkamód­szert kell alkalmazni, amely­nek révén segíti, ösztönzi az önálló alapszervezeti párt- munkát. Magukra hagyva nem ké­pesek feladataikat megolda­ni az alapszervezetek, hatá­rozott, de egészen más stílu­sú irányítási gyakorlatot kell kialakítani. A pártszerveze­tek nyújtsanak segítséget tagjaiknak a különböző tár­sadalmi vitákban való rész­vételhez, segítsék felkészü­lésüket, mozgósítsanak a vi­tában való részvételre. Párt­tagjainktól azt kérjük, is­merjék meg alaposabban a párt törekvéseit, politikáját, a vezető szervek véleményét konkrét kérdésekben, s kör­nyezetükben ezt képviseljék. Két sajátos réteggel még többet kell foglalkozni, ha­bár ez a tevékenység az utóbbi időszakban intenzí­vebbé vált. Az ifjúsággal és az értelmiséggel. A fiatalok megnyerését nehezíti, hogy eszméinket a valóság több vonatkozásban nem igazolta, másrészt a gazdasági körül­mények általában a fiatalo­kat kedvezőtlenebb helyzetbe juttatták. Az értelmiségi réteggel sokrétűbben kell foglalkoz­ni, tevékenységükre alapoz­ni a döntések meghozatalá­ban, a város közéletének ala­kításában. Nem arról van szó, hogy a munkásosztály, vagy a parasztság helyzeté­vel ne foglalkozzunk, hogy érdekeinek érvényre juttatá­sáról le akarunk mondani. Csupán arról, hogy a város szellemi kapacitásának fel­tárása, összefogása lényeges feltétele a város fejlesztésé­nek, a pártélet korszerűsíté­sének. Városunkban is egy­értelműen érzékelhető az a gondolkodásmód, hogy a po­litikai reform nem pótolhat­ja a gazdasági reformot, a gazdasági teendők megoldá­sát. Ez a párttagság, s a la­kosság körében is elfogadott norma, vagyis az, hogy csak­is termelőmunkával, mégpe­dig a piac által is elismert termékek gyártásával, pon­tosabb, hatékonyabb teljesít­ménnyel lehet gondjainkat megoldani. A városban és környékén foglalkoztatási feszültség je­lentős mértékben nem ta­pasztalható. Azonban első­sorban az ipar területén a városnak olyan kedvezőtlen adottságai vannak, amelyek ilyen szempontból potenciá­lis „veszélyforrásként” je­lentkeznek. Néhány üzem csak állami támogatással nyereséges, a támogatások tervezett leépítése gondokat okozhat. A vállalatok fej­lesztési forrásainak csökke­nése az építőipari tevékeny­ség iránti kereslet csökkené­sét eredményezi, ezért az építőiparnál is számolni lehet munkaerő-felszabadu­lással. Számtalan alkalom­mal megfogalmazódott, hogy milyen ipar lenne kívánatos a városban, s a rengeteg idő mégsem hozott eredményt. A kudarcok tanulságait — amelyek nem emberi ténye­zőkre vezethetők vissza — le kell vonni! Az évek óta stagnáló ipar alacsony tech­nikai színvonalával, telep­helyszerűségével, kézműipa­ri jellegével magában hor­dozza a felszámolódás ve­szélyét. A termelésben a mezőgaz­dasági ágazat továbbra is a város és környéke stabilitá­sának egyik biztosítéka. Ga­rancia erre a felkészült szak­emberállomány jelentős szel­lemi kapacitással együtt — fejezte be az első titkár be­szédét. (Folytatás a 3. oldalon) Az előzményekről Az aktíva kezdeményezéséről, összehívásának előzmé­nyéről kérdeztük meg az ülés első szünetében Baukó Józsefet, Békés város pártbizottságának titkárát. — Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó fontosabb helyi feladatokra az apparátus összeállított egy anyagot, amit a végrehajtó bizottság véleménye­zett. Ez vitaanyag volt, s ezt elküldtük az alapszerve­zeteknek, kérve, minél többen mondják el véleményü­ket. Elsősorban a pártmunka megjavításának módsze­reit tartalmazta az anyag, de érintett más területeket is, több alternatívát kínálva. Az alapszervezetek meg­tárgyalták, és véleményük a fórum tekintetében két le­hetőség között oszlott meg: vagy pártértekezlet, vagy pártbizottsági ülés, ahol majd döntünk a „hogyan to- vábbV’-ról. Már az indulásnál iaz volt a vélemény, hogy inkább pártbizottsági ülés, de kibővítve. Ez aztán úgy alakult tovább, hogy akkor ne is kibővített testületi ülés legyen, hanem aktíva; laza, kötetlen fórum, ahol lehet vitázni, „odamondani” a vezetőknek. Pártértekezletet azért nem akartak, mert itt új a vezetés, nincsenek sze­mélyi problémák, akkor inkább vitatkozzunk, beszélges­sünk egy nagyobb fórumon. Azt kértük, hogy az alap­szervezetektől létszámarányosan jöjjenek, már csak azért, hogy elférjünk, de nem zárkóztunk el az elől, hogy akár pártonkívüliek is eljöjjenek. Sokfelé, sok fórumon vált ismertté a tény, hogy aktívára készülünk. Kerékasztal-beszélgetés a szocialista megújulásról Sok érdeklődőt vonzott az a politikai kerekasztal-be- szélgetés, amelyet az MSZMP Békés Megyei Bizottsága szervezett tegnap délután az oktatási igazgatóság székhá­zában. A beszélgetés témá­ját Kerekes András vitave­zető, a Magyar Rádió szer­kesztő riportere, mint a XX. század legizgalmasabb kér­dését tárta a résztvevők elé: vajon sikerül-e megújulniuk a szocialista társadalmaknak, hol, tart a magyarországi re­formfolyamat és a szovjet peresztrojka, s a kettő köl­csönhatásából milyen tapasz­talatok vonhatók le? A meg­hívott vendégek között volt Iván M. Vaskeba, az MSZBT magyarországi kép­viselője, Kéri László polito­lógus, az MSZMP Társada­lomtudományi Intézetének főmunkatársa és Tömpe Ist­ván közgazdász, a Miniszter- tanács Tervgazdasági Bizott­ságának főtanácsosa. A há­zigazda Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkára volt. A hallgatóság aktív rész­vételével, véleménynyilvá­nításával politikai fórummá szélesedett beszélgetés főbb témái között szerepelt egye­bek mellett a politikai . in­tézményrendszer továbbfej­lesztésének lehetőségei, irá­nyai. A megújulás legfonto­sabb feltételeként hangzott el: meg tud-e újulni a párt, hiszen ez felgyorsíthatja, de akár történelmi léptékkel is lelassíthatja, megnehezítheti a válságból való kiemelke­dést. Kéri László hangsú­lyozta: szocialista rendsze­rünk struktúrájának meg­változtatása forradalmi fel­adat lesz. Az előrehaladás érdekében fontos az elmúlt évtizedek elemzése, tanulmá­nyozása — szögezték le töb­ben. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a politika és a gazda­ság pluralizmusa együtt ha­ladjon, mert ha nem így tör­ténik, társadalmunk pers­pektívája bizonytalanná vá­lik. Megvannak-e az átala­kulás feltételei? — hangzott a kérdés. A szovjet és a magyar szakemberek egyér­telműen megerősítették, hogy mindkét országban kiala­kultak a reform történelmi, gazdasági, jogi feltételei. A beszélgetésből, a két ország képviselőinek elemzéseiből kitűnt: a Szovjetunióban és Magyarországon más-más szakaszba jutott a reform- folyamat, s ezért más kér­dések, feladatok jelentkez­nek határon innen és hatá­ron túl. Az élénk vita, eszmecsere tulajdonképpen nem zárult le, hiszen rendkívül sok kér­dés, felvetés kapcsolódik a témához. A tegnapi beszél­getés záró gondolatai opti­misták voltak: a változtatá­sokat keleten és nyugaton egyaránt akarják, szorgal­mazzák, a feltételek tehát kedvezőek; de gyorsan kell cselekedni. L. E. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége elnökségének ülése Pénteken Gyulán ülést tartott a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének elnöksége. Meg­vitatta a szövetség VII. kongresszusának a választ­mány elé kerülő dokumen­tum-tervezeteit, a szövetség ötéves munkáját összegző beszámolót, a határozati ja­vaslatot és az alapszabály­módosítást, s értékelte a kö­zelmúltban lezajlott helyi küldöttválasztó gyűlések ta­pasztalatait. Az ülésen kialakult véle­mény szerint Hajdú-Bihar megyében a küldöttválasztó gyűléseket szervező nép­front-bizottságok nem tettek meg mindent e rendezvé­nyek sikere érdekében. Az ottani küldöttválasztó gyű­léseken a kis számú részt­vevő ' elsősorban nem a nemzetiségi politikával, ha­nem községpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Ezzel szemben az ugyanilyen cé­lú Békés megyei fórumok résztvevői főleg a hazai ro­mánság sajátos gondjait ve­tették föl, összegezték. Több helyen javasolták, hogy a gyulai román gim­náziumba a felvétel alap- feltétele a megfelelő nyelv- ismeret legyen. Az anya- nyelv megőrzésének igénye a legtöbb gyűlésen megfo­galmazódott. Az érdekképvi­selet lehetőségeit elemezve fölvetették, hogy a .készülő nemzetiségi törvény biztosít­sa a kisebbségek képvisele­tét az állami vezetés vala­mennyi szintjén. Sokan szó­vá tették, milyen nehézsé­gei vannak a hazai román­ságnak a hídszerep betölté­sében. A felszólalásokból ki­tűnik, hogy a magyarorszá­gi románság nem tartja mindig megfelelőnek azt, miként foglal kőzik velük a sajtó. Míg korábban gyako­ri volt a daloló-táncoló nemzetiség torzképe, az utóbbi időben, helyzetüket sokszor a romániai magyar­ságéval hasonlítják össze, s ezt se erkölcsösnek, se hasz­nosnak nem tartják a hazai románok. A kongresszusi küldöttvá­lasztó gyűléseken fölerősö­dött az az igény, hogy a szövetségen belül alakuljon külön értelmiségi tagozat. Fiatal értelmiségiek érdek­lődtek aziránt, milyen a szö­vetség viszonya a Magyar- országon élő, románul be­szélő, magát románnak val­ló cigánysággal. A szövetség úgy látja, hogy alapos elmé­leti áttekintés után a kap­csolat megteremtését ille­tően gyakorlati lépéseket kell tenni. Déligyümölcs-választék cserében Az idén a szokásosnál ko­rábban kezdték árusítani a déMgyümöüesöt, s a továb­biakban is jobb ellátást ígér a Déliker, mint az utób­bi 2-3 esztendőben. Mint elmondották, az idén összesen várhatóan 8500 tonna kubai grapefruit ér­kezik, s ez folyamatos kíná­latét tesz lehetővé. Rövide­sen megjelenik a boltokban a kubai narancs is. így a közeli hetekben nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki boltokban is lehet yásárolini kubai narancsot, s novem­berben további szállítmá­nyok is érkeznek. Banánból többet ígér a Délikor, mint 'tavaly, a szál­lítmányok Nicaraguából és Kolumbiából érkeznek. Hunyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mai számunk 6. oldalán találják Hunyán készült étla- pozónkat, amiből megtudhatják, milyen udvarias a ki­szolgálás, sőt az is kiderül, milyen remekül főznek a Búzavirág vendéglőben. Lapunk 7. oldalán pedig képes .összeállítást találnak a községről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom