Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

\ IZI jllUkflTS 1988. október 18., kedd Kétszáz orosházi tsz-tag panasza nyomán... .____________________• _______._____________2___________ M i lesz a vöröshagymával? Több jéllzést kaptunk az élimúít napokban, aiz Oros­házi Üj Élet Termelőszövet­kezet tagjaitól, amelyben azt kifogásolják, hogy a háztá­jiban termesztett étkezési hagymát nem veszü áit tőlük a TSZKER szentesi területi közipontja. A szövetkezet el­nöke, Keresztes Sándor rész­letesebb tájékoztatást adott kérésünkre a jelenlegi álla­potról. — A szentesi TSZKER te­rületi központjával ez év április 12-én kötöttünk ter­mékértékesítési szerződést magról vetett étkezési hagy­ma felvásárlására. A szerző­dött területünk 80 hektár volt, a szerződött mennyi­ség 1600 tonna. A megálla­podás szerint az élső osztá­lyú termékért 5 forint/kilő- igraimm védőárat fizet a vá­sárié, s szintén ők biztosít­ják a zsákot is. Többször ■tárgyaltunk a szentesiekkel az ügyben, sajnos október 11-iiig még semmit nem vet­tek át a leszerződött meny- nyiilségből. Más felvásárló partnerek kisebb-nagyöbb exparttóteleket el tudnak ad­ni, a szentesiek ezt sem pró­bálják meg. Az érintett 194 tsz-itagunk kétségbeesetten, ingerülten veszi rbudomásul, ihogy az időhúzás azonos a felvásárlás megtagadásával. A szentesieknek felajánlot­tuk, hogy a tsz-ben levő itánolóhelyekre beszállítják a tagok a hagymát, és itt ■megkezdhetik az átvételt. Mindezt a javaslatot nem fogadták él vevőink. Ugyan­csak egy érdekes jelenségről1 szeretnék még szóim. A TSZKER csak használt zsá­kokat tudott adni, mintegy 30 ezret, ezt azonban a szö­vetkezetben kellett kiválo­gatni, úgyhogy a használha­tó zsák mindössze 18 ezer lett. A itagok eddigi kemény munkája kárbaveszettnek tűnik. A 6 ezer négyzetmé­ter beművelési költsége több mint tízezer forint, deemél- fett félmerült a hagyma többletmozgátási 'költsége is. A termék még nincs átvéve, nem tudni, miből lehet a felmerült költségeket finan­szírozni — mondja befejezé­sül az elnöki Felhívtuk a TSZKER szen­tesi területi központjának igazgatóját, Orvos Dánielt, aki a panasszal kapcsolat­ban a következő választ ad­ta. — Tudomásul kelil venni, túltermelés van vöröshagy­máiból az országban. A szak­emberek becslése szerint mintegy 50 ezer tonnával termett több az eladható ■mennyiségnél. A nyugati piacon megjelent a lengyel hagyma, ami rontja a ma­gyar export pozíoióiit. Mi azt ■kértük az orosháziaktól, hogy tarolják fedett helyen a vöröshagymát, később imajd átvesszük tőlük. Ta­valy szinte a földről vittük él a hagymájukat, így azt hitték, az- idén is ez lesz a termék sorsa. Türelemre van szükség, mivel a TSZKER inam e£v tőkeerős cég a je­lenlegi gazdasági helyzetben. Reméljük, december végéig sikerül felvenni a kapcsola­tot külföldi partnereinkkel és akkor él tudjuk adni az orosházi tsz-tagok hagymá­ját. Nem hagyott nyugodni a szentesi területi központ • igazgatójának a válasza, • ezért fordultam Radnóti Hu­bához, a TSZKER országos központja igazgatójához az üggyel kapcsolatban, — Ismerős előttem a probléma. Az idén Európa- sízerte jó a hagymatermés, ezért nehezebb az értékesí­tés. A nagyobb termés mi­att az árak leestek a világ­piacon', nekünk követni kell ezt a folyamatót. Köztudo­mású, hogy a hazai gazda­ságra a -restrikciós pénzügyi politika a jellemző. Míg ta­valy a Kereskedelmi Bank­tól 2 és fél milliárd forint hitelt kaptunk az őszi beta­kar ítósú termékek felvásár­lására, addig az idén mind­össze 500 milliót. Több óv tapasztalata azt mutatja, hogy januártól márciusig megélénkül a kereslet a nyu­gat-európai országokban a hagyma iránt. A TSZKER 22 hagymaexportőrnel áll ■kapcsolatban, így remélhető, hogy az év végén, 1989 ele­jén sikerül eladni külföldre a hagymát, így az orosházia­két is. Az is igaz, bélföldön túltermelés van az idén. Egyébként váltót tudunk adnii, de ezzel1 nem sokra mennek a kistermelők. A TSZKER-nek — amennyiben a szerződés -áprilisban megr köttetett — úgy teljesíteni kell az abban, vállaltakat — fejezi be az 'igazgató. LTZZ] A mezőgazdaságban éven­ként a legtöbb gondot a magas hozam, ültetve a ter­méshiány okozza az egyes növényfélesógeknél. Így van ez az idén a vöröshagymá­val is, amikor a jó évjárat­nak köszönhetően országo­san a tervezettet meghaladó termést takarítottak be. Az orosházi tsz-tagakat persze nem nagyon érdekli a túl­termelés, ők a munkájuk el­lenértékét szeretnék a szer­ződés alapján- megkapni. A kormányzat támogatja a me­zőgazdasági kistermelést. Reméljük, a felvásárlásban is tud segíteni, y. l. Uj szövetkezeti törvényre van szükség A megváltozott társadal­mi, gazdasági körülmények között új szövetkezeti tör­vényre van szükség. Ezzel a következtetéssel ért véget a szövetkezeti jogászok IV. országos értekezlete Siófo­kon. A háromnapos eszme­cserén elhangzottak szerint nem egyeztethető össze a versenysemlegesség kritériu­maival, hogy a társasági törvény kedvezőbb feltétele­ket biztosít a gazdasági tár­saságoknak, mint amilyenek között ma a szövetkezetek tevékenykednek. A felelősségi rendszer megváltoztatását azért ítél­ték fontosnak, mert a szö­vetkezetekben ma munka­jogi felelősség terheli a ta­gokat. Ez igen méltányos, korlátozott felelősség. En­nek mértékéhez társul a ré­szesedés, amely szintén be­határolt, és inkább az álla­mi vállalatokéhoz szabott bérnek mondható. A mun­kajogi felelősség helyett — többek véleménye szerint — tulajdonosi felelősséget kel­lene érvényesíteni az ehhez kapcsolódó tulajdonosi sza­badsággal és részesedéssel. Több szekcióülésen felve­tődött, hogy az előnyösebb­nek látszó gazdasági társa­sági forma vonzó lehet egyes szövetkezetek számá­ra. A váltásra lehetőséget ad majd a most készülő át­alakulási törvény, amely szabályozza a tulajdoni, pénzügyi viszonyok meg­változtatásának lehetőségeit az ilyen átalakulás során. A kedvezőbb feltételek ellené­re sem tartanak a nagy mértékű átáramlástól, mi­vel a szövetkezeteknek van olyan közösségformáló funk­ciója is, amellyel a rész­vénytársaság vagy a kft. nem rendelkezik. Megdőlt az a nézet, hogy a szövetkeze­tek társadalmi szerepére csak addig van szükség, amíg a falvak nem eléggé fejlettek. Ma már éppen a fejlett országok adják an­nak bizonyítékát, hogy min­dig lesz létjogosultsága az olyan közösségeknek, ame­lyek többet nyújtanak, mint a kizárólag gazdálkodási szervezetek. Mindez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a szövetkezetek nem követelik maguknak a más szervezetekkel azonos felté­teleket. Ez nemcsak a ver­senyhelyzetből, hanem az önfejlődésből is következik. Egymás után születnek az új szövetkezeti formák, az ipari szövetkezeteken belüli ipari kisszövetkezetek után július 1-je óta már megala­kulhatnak a mezőgazdasági kistermelők szövetkezetei, a kedvezőtlen adottságú vidé­keken ismét visszanyerték létjogosultságukat a szak- szövetkezetek, szakcsopor­tok. A tanácskozáson elhang­zottak szerint egyre éle­sebben fogalmazzák meg a szövetkezeti tagok, hogy ha­tározottabb érdekképvise­letre van szükség. J---------------------------------V, A Rutex Textilruházati Ipari Szövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör * BETÖLTÉSÉRE. • A munkakör betöltésének feltételei: — közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség —• erkölcsi és politikai feddhetetlenség . — ötéves vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó — részletes önéletrajzát — eddigi munkaköreinek, tevékenységének felsorolását. • A pályázatofcait, melyeket bizalmasan kezelünk, a személyzeti vezető részére kérjük megküldeni. Cím: 5601 Békéscsaba, Csorvási út 15. Pf. 92. A pályázat beérkezési határideje: 1988. november 1. v : • ' ■ ^ Újdonságok a Hunyadi Tsz-ben, Hunyán A termelőszövetkezet pezs­gő gazdasági életet terem­tett Hunyán. Ez akkor is igaz, ha a végszámon, az évenkénti árbevétel alaku­lásán nézzük a változásokat. Azért az a 400 milliós tétel ebből a piciny faluból már mond valamit! Ha ezt a számot megbontjuk, mond­juk, megfelezzük, mint aho­gyan a gazdasági tevékeny­ség is ezt tette, akkor még jobban megértjük az itt élő emberek szorgalmát, mun­kaszeretetét. Mert azért tényleg csodálatos, hogy a szövetkezet integráló tevé­kenysége 200 milliós nagy­ságrendű árutermelést szer­vez, irányít, a termeléstől az értékesítésig, úgy, hogy köz­ben a tsz-ben is hasonló nagyságrendű árutermelést valósít meg. Persze más lenne a helyzet, ha Petényi Szilárd tsz-elnök és mun­katársai nem ismerték vol­na fel az árutermelés fon­tosságát. De ennél többre jutottak, mivel az áruter­melés feltételeinek megte­remtésére vállalkoztak. Meg­kísérelték a lehetetlent, ami­kor távol a Körösöktől, az öntözéses gazdálkodás szer­vezését vették programjuk­ba. A Szent László-csatorná- ról mindenki tudja, hogy a belvizek elvezetésére szol­gál. De vajon az aszályos időjárásban kell-e félni a belvíztől, különösen a nyá­ri hónapokban? Ez-adta ré­szükre azt a gondolatot, hogy hasznosítsák, vizet szerezzenek bele, és öntöz­zenek. De nem ám akár­milyen eszközzel! A megyé­ben elsők között náluk he­lyezték üzembe a nagy tel­jesítményű, amerikai gyárt­mányú öntözőgéprendszert. Ezt egy újabb hasonló kö­vette, melyet jövőre még eggyel bővítenék. Ügy tűnik, hogy ez a Szent László-csa- torna nagy tömegű vízszál­lítására is képes, mivel nem­csak ezt a három öntözőgé­pet szolgálja ki, hanem még hat Bauer, osztrák berende­zést is ellát vízzel. Nem vé­letlen tehát, hogy ezekben a száraz években Hunyán az árukukorica, a hibridkuko­rica-vetőmag, a csemege ku­korica konzervgyári célok­ra bővebben terem, mint a Körösök közelében, ahol ilyen nagy mennyiségű tech­nikát csak egy-két helyen lehet találni. A Hunyai Hunyadi Tsz-t az újdonságok oldaláról ké­szültünk bemutatni. Az ön­tözéses gazdálkodást folyta­tó szövetkezet ezen a kör­nyéken valóban újdonság­nak számít, mint ahogyan újdonság az is, hogy a Szarvasi ÖKI-vel kialakított jó kapcsolataik révén ők már termesztik az árasztást nem igénylő új, száraz rizst. Ígéretes a nagyüzemi kísér­let, ezért jövőre tovább nö­velik a rizs vetésterületét. Az is az újdonságok közé tartozik, hogy az évek. óta felhőtlen kapcsolatukat a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalattal tovább szi­lárdítják. A kialakult part­neri együttműködés révén a baromfifeldolgozó számukra is lehetővé tette a Barbarie- programból való részválla­lást. A nagy testű kacsából, amely kiváló exportcikke a vállalatnak, turnusonként már 18-19 ezret nevelnek. Bővíteni szeretnék és egész éven át folyamatossá tenni a kacsanevelést, de ez fűtés nélkül nem valósítható meg. Fúrattak hát egy termálku­tat. A feltörő forró víz hasz­nosítása újabb perspektívát adott, de előbb a víz sótala- nítását kell megoldaniok, meg lehetőséget kapniok, te­remteniük a hőtől megsza­badított víz elhelyezésére, elvezetésére. Keresik a meg­oldásokat, melyekben támo­gatást remélnek mindazok­tól, akik ebben a kérdésben döntésre hivatottak. A szövetkezeti vezetés életrevalóságát bizonyítja a sertéstelepi rekonstrukció is. Ehhez tartozik egy kedves történet, aminek szívesen adunk helyt, mivel senkinek sem ártunk közzétételével. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezetiek a rekonstruk­ció szükségességének felve­tésékor sorra járták a ser­téstenyésztésben évek óta kiemelkedő eredménnyel dolgozó gazdaságokat. A technológiát tanulmányoz­ták. Így jutottak el Újkí­gyósra, ahol a hizlaldában elnyerte tetszésüket a be­tonból készült rácspadozat. Le is koppintották, majd odahaza a szükséges meny- nyiséget legyártották, és ma már Hunyán is az újkígyó- siak módszerével rendez­kedtek be évi hétezer sertés hizlalására. Ügy gondoljuk, hogy ennek a hímek leg­jobban az újkígyósiak örül­nek, mert a korábbi évek­ben épült szakosított sertés- tenyésztő és -hizlalótelepek rekonstrukciójába újkígyósi elemek is bekerülnek, me­lyeket a termelési rendsze­rek — pontosan az olcsósá­ga miatt — agyonhallgat­tak. Lapozom a Hunyán ké­szült fejlegyzéseimet. Kere­sem az újabb újdonságokat. Egy speciális kombájn mel­lett megállók. Francia ere­detű, a csemege kukorica betakarítására alkalmas. Csekély kilencmilliójába került a szövetkezetnek ez a Burgoine névre hallgató szerkezet, mellyel Hunyán és környékén kereken 600 hektár konzervgyári cseme­ge kukoricát takarítanak be az idei őszön. Ilyen gépet a Szarvasi Dózsa Tsz-ben le­het még találni. A teljesít­mény növelésére a két gé­pet a két tsz közösen üze­melteti. Ennyi sok beruházás, mű­szaki fejlesztés hallatán csak megfordul az emberben: honnan szerezték a pénzt mindehhez a hunyaiak? Az öntözés fejlesztés lízingből került Hunyára. A többlet­termésből fizetik ki Tíz ese­dékes törlesztéseket. A töb­bi a szövetkezet fejlesztési alapját terheli, vagyis az eredményes gazdálkodásból teremtették meg hozzá a fel­tételeket. Az utóbbi két év­ben ez a viszonylag kis te­rületű szövetkezet csaknem 55 milliót ruházott be, köz­ben a tagság közösből szár­mazó jövedelmét ugyaneb­ben az időszakban átlagosan 30 ezer forinttal növelte. Ez viszont kellő magyarázattal tanúsítja a község és a szö­vetkezet megifjodásának kezdetét, melyet az épülő családi házak száma jelez 1 egkézen fekvőbben. Az utóbbi évtizedben Hu­nyán csak 1-2 új ház épült Innen elvándoroltak az em­berek. Az idén öt új csalá­di ház épül a termelőszö­vetkezet támogatásával csak fiatalok részére. A munka- alkalom és a kereseti lehe­tőség, a szövetkezet előtt álló újabb fejlesztési lehe­tőségek vonzzák a fiatalo­kat, s hazajönnek. Ennyire futotta a hunyai- aknak, amikor a gazdaság országosan majdnem par- kolópályára került. Elképze­lem a következő éveket, az újabb fellendülés időszakát, amikor a jelenleginél több lehetőséget kapnak az üze­mek termelésbővítésre: va­jon milyenné válik ez aszö­vetkezet? D. K. elhúzódott a tenyésizidő. Bár a 3,8 tonnás termésátlag va­lamivel jobb a tavalyi hek­táronkénti 3,4 tonnánál, de a rizs minősége a gipszes és a zöldszcm tartalom miatt gyengébb, s ezt az átvételi áron is érezhetik a gazdasá­gok. A vállalat egyébként 1490 forint alapárat fizet mázsánként. A rizshántoló üzemben je­lenleg első osztályú B-matt rizst gyártanak. Az elmúlt esztendőkben beharangozott barna rizs gyártását már megszüntették, mert mint Tótka László, az üzem ve­zetője elmondta, e termékre szinte egyáltalán nincs ke­reslet. — A magyar ember a kenyérben és a rizsben is a fehéret szereti, annak el­lenére, hogy köztudott: a barna egészségesebb — mondja az üzem vezetője. A rizsihántoló hat új NDK gyártmányú rizstisztító és feldolgozó gépet kapott, me­lyeknek magyarországi tesz­telését itt végzik Dévavá- nyán. Az eddigi tapasztala­tok szerint a berendezések jól működnek. A rizshánto- lás mellékterméke, a rizshéj is keresett alapanyag. Az idei termésből 2400 tonnányi a rizshéj, amire a tégla- és cserépipar, a Nyíregyházi Állami Tangazdaság, a Bízol gt., valamint a szakmáit ter­melőszövetkezet a vevő, ton­nánként 300 forintos áron. Az idei termés egyébként jövő év augusztusáig folya­matos munkát ad a dévavá- nyai üzem hátvan dolgozójá­nak. H. E. Hántolják a rizst... ló termés, gyengébb minttség Megye- és országszerte ja­vában tart a rizsibetakarítási. A Békés Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat dévaványai rizshántoló üzemében * szeptember 22-én kezdődött a szezon. Békés és Csongrád megye mintegy 5 ezer hektárnyi rizstermő te­rületéről három állami' gaz­daság és kilenc termelőszö­vetkezet szállítja a termést Dévaványára. Az idei kedvezőtlen tava­szi időjárás miatt — az elő­ző évekhez képest — kissé Munkában az új NDK gyártmányú rizstisztító gépsor * A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom