Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. OKTÓBER 18., KEDD , Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Továbbra is kiegyensúlyozott lesz az energiaellátás Jelentős export a Csabai Húskernél I hazai műkre is gondolnak: olcsóbban kínálnak hagymát, burgonyát és almát Lassan befejeződik, az őszi zöldségfélék betakarítása. Békésiben. Megyénk legnagyobb felvásárlója és értékesítőjéé növiényfélleségekiből a Csabai Húsiker. Balogh János iigaz- gatótól az idei szezon eddigi eredményeiről, az exportról érdeklődtünk. — Ebben aiz évben 25 ezer tonna zöldségféle termeltetéséire kötöttünk szerződést. A partnereink 80 százaléka termélősizövetkeizet és áfész. Elsősorban vöröshagymát, burgonyát, dinnyét, gyökér- zöldséget és káposztaféléket termeltetünk. Ezekből a belföldi, lakossági téli tárolást is mi látjuk el Békésben, összesen mintegy 2800 tonna terméket tárolunk az idén a 'megye fogyasztóinak ellátására. Saját boltjaink közvetlen felvásárlást folytatnak a friss zöldség- és gyü- möllcsellátás érdekében. Tavasszal és ősszel vásárlási akciót tartunk. így van ez az idén is. Október 30-dg az SZMT-vel közösen hirdettük meg kirendeltségeinknél és boltjainkban a kedvezményes vásárt. Vöröshagymát, burgonyát és jonathán állmát kínálunk olcsóbban vevőinknek. Ami az exportot ülteti, elmondhatom, eddig vöröshagymából időarányosan többet szállítottunk külföldre, mint tavaly. Sajnos az ár alacsonyabb, mint egy évvel korábban, mivel túltermelés volt e fontos fűszernövényből. Elsősorban az NSZK-ha, Angliáiba és Ausztriába szállítottuk a vöröshagymát. Az elkövetkező hetekben reméljük még sikerül nagyobb tételt kiszállítanunk vöröshagymáiból a tőkés piacra. A szocialista országok közül Csehszlovákiába vittünk mintegy 3 ezer tonna vöröshagymát az idén. A görögd inniyeszezon jó eredményeket hozott. Az elmúlt évi 1700 tonnával szemben az idén 3100 tonnát szállítottunk a közkedvelt görögdinnyéből külföldre. Fele-fele arányban vittük a tőkés és a szocialista országokba ezt a terméket. Az' NSZK, Ausztria, Csehszlovákia, Lengyélország és az NDK volt a legnagyobb felvásárló partnerünk — mondta az igazgató. A Csabai Húsker foglalkozik a vegyes fűszernövények felvásárlásával és értékesítésével is. Az éV első kilenc hónapjában 30 millió forint értéket forgalmazott a vállalat lencséből, borsóból, köményből, mustárból és száraz babból. A IV. negyedévben' további 70 millió forintos árbevételre számítanak ebben az ágazatban. A termékek egy része tőkés országokba kerül. V. L. Az Energiapolitikai Tanács hétfőn a Parlamentben Kapolyi László kormánybiztos elnökletével tartott ülésén megtárgyalta „Az energiarendszer lehetséges fejlődési pályái 2010-ig” című előterjesztést. Elöljáróban Kapolyi László elmondotta, hogy ezt az anyagot a következő hetekben széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják, s a javasolt kiegészítések után mellékletként a készülő VIII. ötéves terv számítási anyagaihoz csatolják. Ennek a közép- és hosszútávú energiapolitikai koncepciónak általános célja a gazdaság energiaigényességének csökkentése a termelési szerkezet korszerűsítése útján, továbbá a gazdaságosan kitermelhető szén- és szénhidrogénvagyon ésszerű kihasználása a geológiai lehetőségek határáig, valamint a hazai forrásokat meghaladó energiaigények kielégítése importból, elsősorban továbbra is a Szovjetunió tüzelőanyag- és villamosener-, gia-szállításaival. Az alapvető követelmény az, hogy amint az utóbbi évtizedekben, úgy a jövőben is biztonságos és kiegyensúlyozott legyen az ország energiaellátása. A több változatban kidolgozott energiafelhasználási számítások közül azt tekintik irányadónak, amely szerint a népgazdaság energiafogyasztása évente átlagosan 0,8 százalékkal növekszik, s ezen belül a villamosenergiáé 2-2,5 százalékkal. Ez a prognózis azon alapul, hogy a népgazdaság termelő ágazatai csökkentik az energiafelhasználást, s így a növekedés csak a lakosságra és a kommunális ágazatra korlátozódik. Egyes számítások szerint a lakossági és kommunális igények növekedési ütemét 1,5-2 százalékra lehet mérsékelni energiatakarékosabb háztartási berendezések és híradástechnikai készülékek elterjesztésével. Más szakértők viszont úgy vélik, hogy a szolgáltatások kiterjedésével és a kisipar bővülésével az áramigények az évi 2 százaléknál nagyobb mértékben nőnek. A vitában többen is hangsúlyozták: bár nagyon fontos a következetes energiatakarékosság, de súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy egyedül a pazarlás megszüntetése elegendő. Űj források bekapcsolása tehát elkerülhetetlen, de mindenképpen nagyon fontos a fejlesztés sokoldalú mérlegelése, s igy a népgazdaság teherbíróképességének figyelembe vétele is. Államközi szerződések szerint valósul meg a Paksi Atomerőmű bővítése két, egyenként ezer megawattos blokkal. Felvetődött, hogy a népgazdaság beruházási terheinek mérséklésére esetleg a tervezettnél később helyezzék üzembe ezeket a blokkokat, de az Országos Tervhivatal számításai szerint nincs szükség ilyen halasztásra. A felszólalók szerint mérlegelni kell a bükkábrányi felszíni lignitbánya és a hőerőmű felépítésének, valamint a Tiszapalkonyai Erőmű átépítésének gazdaságosságát, különösen a környezetszennyezéssel összefüggésben. Belvízvédelmi és környezetvédelmi szemle Alliig telit el egy hét a Kör- Kövizig szakembereinek ár- vízvédlelimii szemléje óta és most, pontosabban, október 14—19. között tartják az őszi belvízvédelmi művek felülvizsgálatát. Tegnap, hétfőn a szeghalmi szakasz területén nemcsak a belvízvédelmi művek állapotát, késizeniliétti fokát tekintették meg, hanem első ízben aiz igazgatóság területén már azok környezetét is. A szemlebizott- ság — élén dr. Goda Péter igazgatóval — dr. Fórján Mihály kömyezetvédélimi, Pálinkás Lajos műszaki igazgatóhelyettes és Hrabovszky Sándor osztályvezető, valamint Sipos Imre szakasz- mérnök egyebek mellett megállapította, az idén közel 25 millió forintot költőttek a nyéki csatorna, valamint: a Holt-Sebes-Körös ha- tárér-összekötő csatorna fejlesztésére, illetve kialakítására. Ezúttal nemcsak a térség komplex meliorációjára nyitott lehetőség, hanem a hatékony belvízmentesítésre is. Eközben mintegy 4 millió forintos beruházással átépítették a csissz-vargazugi szivattyúállást és hamarosan befejeződik a nagyormá- nyi szivattyútelep villamosítása. A belvízvédelmi művek fenntartására az 'idén több minit 40 millió forint jut. Ebből az összegből fenntartják a 64 szivattyútelepet, valamint az 1400 kilométernyi belvízcsatorna vízszállítóképességét. Megtudtuk azt is, hogy az idén tavasszal mintegy 7 millió forintot költöttek belvízvédekezésre. Márciusban,, pontosabban 25- en több mint 3 ezer hektárt borított a belvíz és szükség volt másodfokú belvízvédelmi védekezés elrendelésére is. A vízrendezéshez tartozik az is, hogy az igazgatóság területén eddig mintegy 68 millió hektáron valósult meg a melioráció, és ebből 30 ezer hektár a drénezett terület. A térségi meliorációs program tovább folytatódik. A szemle során a bizottság tagjai megtekintették az átereszeket, a tilfókat, egyszóval a belvízvédelmi rendszereket. Kép, szöveg: Béla Ottó Mint arról már beszámoltunk, Békéscsaba légterében zajlik a 9. országos hőlégballon-bajnokság. A húsz résztvevő kecses légi járművével tegnap újabb két feladatot hajtott végre Fotó: Béla Ottó KNEB-vizsgálat a rászorultsági elv érvényesüléséről A tanácsok szociálpolitikai gyakorlatában elégtelenül érvényesül a rászorultság elve. Nem sikerült megvalósítani, hogy a tanácsi szociális ellátórendszer a támogatásra váró rétegek, családok közül azokat karolja fel, akik a leginkább rászorulnak a segítségre; s a támogatottak helyzetüket lényegesen javító mértékű és minőségű ellátásban részesüljenek. A tanácsi szociálpolitika nem tudja megállítani a rászorulók helyzetének további rosszabbodását; annál kevésbé, hogy egyre újabb rétegek igénylik a támogatást — állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett vizsgálatának summá- zata. A népi ellenőrök hét megye és a főváros 96 helyi tanácsi szakigazgatási szervének munkáját értékelve arra keresték a választ, miként érvényesül a szociális ellátás gyakorlatában a rászorultsági elv. A többi között megvizsgálták, hogy a helyi tanácsok milyen szempontok alapján ítélik rászorultnak az érintetteket, miként követik nyomon élet- körülményeik alakulását. Értékelték azt is, hogy a tanácsi szociális juttatások elosztása mennyiben felel meg a társadalmi céloknak. A nyolcvanas évek elejétől mindinkább előtérbe kerülő rászorultsági elv megvalósításának feltételrendszerét elemezve a népi ellenőrök megállapították, hogy a tanácsoknak nincs olyan átfogó, tartalmas nyilvántartásuk az érintett rétegekről, amely alapot adna célirányos munkájukhoz. Jobbára csak azok az emberek kerülnek látóterükbe, akik rendszeresen igénybe vesznek valamilyen tanácsi támogatást, illetve azokról tudnak, akiket a jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásba kell venniük. Ezek a listák, azonban csak statisztikai jellegűek, tartalmi értékük csekély. A naprakész nyilvántartást nehezíti, hogy az elmúlt években egyre emelkedő ütemben növekedett a támogatásra szorulók tábora. Az idős korúak gyakran már kritikus szociális helyzetéből fakadó gondokat — a tanácsok jelzései szerint — hamarosan felülmúlják a két- és többgyermekesek, a lakás nélküliek, a gyereküket egyedül nevelők szociális [^problémái. Súlyosbítják a gondokat a korábbi elvi, ideológiai tévedésekből fakadó következ- L^jmények. Ezek közé tartozik, hogy nincs egységes szociálpolitikai tervezés; megoldatlan a gyakorlati szociálpoli- P^Jika helyi összehangolása, egységes irányítása; az ellátórendszerek széttagoltak, elemeiben hiányosak, nem alkotnak egységes rendszert. Bár a helyi tanácsok szociális ellátó munkájukban alapvetően eleget tesznek a jogszabályok előírásainak, nem mindig azok kapják a segítséget, akik arra a leginkább rászorulnak. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy aki nem kér, az nagy valószínűséggel nem is kap támogatást. A segítségre szorulók nagy hányada viszont önérzete miatt nem is jelentkezik a tanácsoknál. Súlyos gondokat okoz a tanácsok növekvő forráshiánya. összevetve a nagy és egyre emelkedő igényekkel. A vizsgálat megállapítása szerint ez komoly' veszélyeket rejt magában a meghirdetett társadalmi elvek hitele tekintetében iá: A rástorultsági elv érvényesíthetőségének további jelentős akadálya, hogy a tanácsok még mindig nem eléggé gazdái államigazgatási területüknek. Sokkal inkább államhatalmi, mint népképviseleti szervek; a helyi érdekek kevésbé törnek felszínre. Hunyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Ma arról olvashatnak, hogy milyen eredményiekkel dolgozik a Hunyai Hunyadi Tsz, milyen újdonságokat vezettek be mostanában a mezőgazdaságban. A megyében például elsők között náluk helyezték üzembe a nagy teljesítményű amerikai öntözőberendezést. Írásunk az 5. oldalon található.
