Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! „Humánus és igazságos társadalmi-gazdasági közeg létrehozása a célunk” Közgazdász-vándorgyűlés Gyulán Hétfőn Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban megkezdődött a XXVI. közgazdász-vándorgyűlés, amely a gazdasági stabilizáció időszakában szükséges vállalati stratégiákkal foglalkozik. A tanácskozás mintegy ki- lencszáz résztvevője előtt Csikós-Nagy Béla, a közgazdasági társaság elnöke mondott megnyitót. Ezután /a vendéglátók nevében Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke köszöntötte ráz ország minden tájáról 'ideérkező közgazdászokat és az elnökségben helyet foglaló vezető tisztségviselőket, többek között az MSZMP Politikai Bizottságának több tagját: Németh Miklóst, a KB titkárát, Nyers Rezsőt, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, Tatai Ilonát, a Taurus vezérigazgatóját. A megyei tanács elnöke rövid beszédében párhuzamot vont az 1970-ben Békéscsabán és a most rendezett vándorgyűlés között, kiemelve, hogy mindkettő ,a reformok szellemében zajlott, illetve zajlik. A sorban a mostani gazdasági folyamatok remélhetőleg nem jutnak a ’68-as reform sorsára. 'Gyulavári Pál — élve az alkalommal >— néhány megyei sajátosságra hívta fel a figyelmet, felvillantva egy-két gondolatot az elmaradott térségek sorsáról, s arról, hogy az itt született eredmények hasznát csak részben élvezi a megye. Németh Miklós: „Vállalkozó, versenyképes gazdaságot akarunk!” A plenáris ülés nyitó előadását Németh Miklós tartotta. Bevezetőben áttekintést adott arról a folyamatról, amely az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi tudományos, technológiai, gazdasági és politikai életben végbement, elemezte a ke- letreurópai szocialista országok — köztük hazánk — helyzetét, s részletesen beszélt azokról a törekvésekről, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a magyar népgazdaság a stagnálás, a világgazdasági térvesztés után elindulhasson a kibontakozás, a fejlődés útján. Németh Miklós a gazdasági változtatások iránti türelmetlenségről,. kritikáról szólt, megállapítva, hogy szakértelmiségünk körében is erősödik a gazdaságirányítás iránti elégedetlenség, amelyet érthetőnek minősített. Ám emlékeztetett arra, hogy programjaink elfogadásakor a vezetés nem ígért — nem is ígérhetett — gyors fordulatot, látványos eredményeket. Ugyanakkor mindent megteszünk azért — mondotta —, hogy a kilencvenes évek elejére a vegyes tulajdonú gazdaság talaján, teljesítményorientált, a nemzetközi versenyben helytállásra képes, a vállalkozás feltételeit javító társadalmigazdasági közeget hozzunk létre, ami egyidejűleg hordozza a humánum, az igazságosság, az emberi méltóság, az autonómia és a közösségi élet értékeit. A Központi Bizottság titkára ezután arról beszélt, hogy hol tartunk ma stabilizációs céljaink, az 1988-ra tervezett változások megvalósításában. Alapvető minősítésként azt emelte ki, hogy lefékeztük az eladósodás ütemét, a gazdaságirányítás új elemeinek bevezetése nem okozott törést a folyamatokban, és — a kétségtelenül meglevő, feloldásra váró feszültségek, ellentmondások mellett is — az új elemek alapvetően a kívánt irányba hatnak. Megközelítőleg teljesülnek ez évi tervünk fő törekvései és céljai. Az előadó megállapította: a reálbérek csökkenését magasabb áremelkedések mellett is a tervezett keretek között tudjuk tartani, aszociális juttatások körében a magasabb áremelkedésből következő többletkompenzációs intézkedések léptek, illetve lépnek be. Hozzátette, hogy a gazdasági és a társadalmi mozgások nyomán polarizálódik a jövedelem- és a vagyonelosztás, felerősödtek az egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbségei és az ebből származó feszültségek. Érdemben nem tudtunk változtatni a társadalmi minimum szintjén élő, közel 1,5 millió ember életfeltételein. Üj jelenségként kell szembenéznünk az egyes térségekben koncentráltan jelentkező foglalkoztatási gondokkal. A Politikai Bizottság tagja a gazdaságra vonatkozó program sarkpontjának nevezte a tulajdonviszonyok átalakítását, amelynek középpontjában a társadalmi tulajdon működőképes formáinak kifejlesztése és a magántulajdon, valamint az egyéni tulajdon egyenjogúsítása áll. Nagy hangsúlyt kell helyezni — mondotta — a bürokratizált, az elszemélytelenedett tulajdon megszemélyesítésére, az egyének bekapcsolására a tulajdon ellenőrzésébe és működtetésébe. Versenysemlteges feltételiek mellett a gazdaság értelmesen befolyásolt önmozgására kel' bízni, hogy a különböző tulajdonformák milyen arányai alakulnak ki a gazdaság különböző szféráiban. A gazdaság differenciáltságához, az egyes részterületek sajátosságaihoz csak sokszínű, változatos, dinamikusan fejlődő, folyamatosan új meg új alakzatokba rendeződő tulajdonosi rendszerrel lehet igazodni. Ebben a rendszerben egyaránt helyűik van' az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek, az álilami-szövetkezeti, az állami-magán vegyes vállalatoknak, a külföldi tőke által működtetett vállalatoknak, a hagyományos magán- tulajdonnak és a nagy szervezetekhez kapcsolódó egyéni tulajdonnak. A társasági törvény adta lehetőségek keretében a jövő évtől formálódó tulajdonosi rendszer fokozatosan kedvező impulzusokat adhat a gazdaság rugalmasságának, innovatív jellegének erősítéséhez, a vállalatok, a gazdasági egységek bürokratikus kötöttségeinek megszüntetéséhez, egyszóval a szocialista piacgazdaság kiépítéséhez. Ez utóbbival' kapcsolatban az előadó a következőket mondta: — Célunk a piaci feltételek olyan kiépítése, amelyben meghatározott piacokon, bizonyos típusú' vállalkozásokba szinte bárki bekapcsolódhat, akinek erre kedve, ereje, tehetsége van. Szükséges, hogy az állam új elvek alapján a piacon keresztül piaci eszközökkel válllali- Ijon szerepet a gazdaság befolyásolásában. A piac szabályozásában döntő vonás a verseny- és szektorsemteges>- ség, az azonos versenyfeltételek megteremtése az állami, a szövetkezeti, a magám és a vegyes vállalkozások számára. Németh Miklós ezután gazdasági rendszerünk gyorsított ütemű fejlesztésének szükségességéről beszélt. A struktúraváltás, a technológiai megújulás forrásainak megteremtése mellett legfőbb kötelességünk a megfelelő motivációs rendszer kiépítése a gazdálkodó szervezetek és egyének számára. — Korunkban verseny nélkül nem derül ki, hogy ki a jobb, vonatkozzon ez akár az ideológiára, akár a gazdaságra — jelentette ki. A versenyben a vállalatok akkor tudnak sikerrel részt venni, ha valós önállósággal rendelkeznek. Az előadó ezután a tényleges vállalati önállóság megteremtésének szükségességéiről szólt: — Az önállóság egyik alapja, hogy ne adminisztratív előírások, szabályok határozzák meg a termelési tényezőkhöz való hozzájutás feltételeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reális és valós liberalizálás nem jelent automatikusan több bért, tőkét és importot, hanem a termelési tényezőkhöz valló szabadabb, piaci módon történő hozzájutást jelenti, s csak a kapcsolódó, szigorú piaci és szabályozási feltételek teljesítésének függvényében eredményez több tőkét, bért és importot. Németh Miklós a KGST- kapcsolatainkrol is szólt — gazdaságunk belső változásainak tükrében. Leszögezte: — Gazdaságunk e kapcsolatrendszer bázisán épült ki, ezért ezen kapcsolatok nélkül működésképtelen és e kapcsolatok sorvadása alapvetően veszélyezteti a külső és belső egyensúly stabilizálását. Elemi érdekünk ezért a mutatkozó korlátok meglett is kiaknázni a meglevő lehetőségeinket. Kezdeményezni kell két- vigy több oldalú alapon álló megoldásokat a hasonló törekvésű partnerekkel, akik már most készek lennének a kapcsolatokban nagyobb teret adni a piaci eszközöknek;, az áru- és pénzviszonyoknak. A Központi Bizottság tátikára az inflációról szólva kijelentette: — Törekvésünk csak az lehet, hogy tudatosan és fokozatosan megszüntetjük az inflációt kiváltó okokat és olyan politikát folytatunk, amelynek alapján a gazdasági stabilizáció megvalósulása egyértelműen kifejezésre jut az infláció mértékének csökkenésében is. A mai infláció eredete belső gazdasági viszonyainkban és saját döntéseinkben keresendő. — Az egyensúlyi követelmények miatt, valamint a gazdasági tisztánlátás javítása érdekében jövőre is folytatódik a támogatások csökkentése, ami — mértékétől függően — lényeges tényezője a jövő évben várható inflációnak. Ennek ellenére az inflációs rátának az ideihez képest csökkennie kell. A Központi Bizottság titkára a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak újrarendeződéséről szólva megállapította: (Folytatás a 2. oldalon) Újításokkal is tökéletesítik a baromfivágó vonalat, mégpedig lábvágó-befogó készülékkel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az újítások és a kísérletezések itt any- nyira szabad pályát kapnak, hogy egy külön műhelyt hoztak létre az ötletek valóra váltásához. Ha valaki, valamilyen műszaki megoldással áll elő, a műszakiaktól olyan segítséget kap, mint a lábvágó készülék konstruktőre is, akinek Raspotnyik Ferenc esztergályos a szerkezet alkatrészeit készíti Fotó: D. K. Nagygyűléssel kezdődött meg a Reformpárti esték sorozata „Irány a demokratikus szocializmus!” útmutató gondolatisága jegyében megrendezett politikai nagygyűléssel vette kezdetét tegnap, késő délután a Reformpárti esték egy héten át tartó programsorozata. A Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt több ezer, a fővárosban tanuló egyetem misita, főiskolás, középiskolás, dolgozó értelmiségi fiatal gyűlt össae, hogy demonstrálja érdekeltségét a reformok átfogó és következetes megvalósításában'. A KISZ Budapesti Bizottsága és BME-szervezete közös kezdeményezésű nagygyűlésének szónokai Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és Pozsgay Imre álliam- miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai voltak. Ezt követően a szervezők a Miért tévesztettünk utat?, illetve az Űt a jogállamiság felé című pódiumvitára invitálják az érdeklődőket. Mindkét rendezvényen a társadalmi és politikai közélet neves személyiségei válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Tüntetés a vízlépcső ellen A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen tiltakozótüntetés kezdődött tegnap délután Budapesten, a Vörösmarty téren. A demonstráció főbb követelései: Tüntetünk a vízlépcső ellen! — Követeljük a nagymarosi építkezés azonnali leállítását! — írják ki a népszavazást! A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi alapokon szerveződő csoportok felhívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze a Belvárosban tiltakozó transzparensekkel, hogy — a rendezők szándéka szerint — „fegyelmezetten képviseljék álláspontjukat” az éles társadalmi vitát kiváltott nagyberuházással kapcsolatban. A Vörösmarty téri gyülekezés után a tiltakozó menet — a forgalom elől elzárt útvonalon — a Kossuth Lajos térre indult, ahol a demonstráció forgatókönyvének megfelelően a Parlament épületében átnyújtották az építkezés ellen tiltakozó beadványt. II nagymarosiak tiltakozása A Hazafias Népfront nagymarosi bizottsága és a nagyközség társadalmi szervezetei nyilatkozatot adtak ki, amelyben tiltakoznak amiatt, hogy különböző csoportok „Nagymaros Bizottság” néven szervezkednek, akciókat és tüntetéseket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A helyi népfront és társadalmi szervezetek megítélése szerint az úgynevezett „Nagymaros Bizottság” nem Nagymaros lakosságát képviseli, és olyan propagandát fejt ki, amely a település alapvető érdekeivel ellentétes. Ezért elhatárolják magukat a megítélésük szerint egyoldalú és a teljes körű objektivitást mellőző kampánytól, amely az építkezés leállítását követeli. A tiltakozás hangsúlyozza, hogy Nagymaros lakossága legalább olyan mértékű felelősséget érez a Dunakanyar környezetének és szépségének megóvásáért, a környezet védelméért, mint bárki az országban.
