Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK An: 1A0 forint yr.TTT ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Bányásznap! és jubileumi ünnepség Grósz Károly beszéde A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szén- hidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányászmártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára, a KB tagjai, a kormány és az Ipari Minisztérium képviseletében Be- recz Frigyes ipari miniszter, Kapolyi László, kormánybiztos koszorúztak. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja; Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Berecz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára nyitotta meg. Ezután Grósz. Károly mondott ünnepi köszöntőt. — A 38. magyar bányásznapon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnepségünk résztvevőit, a bányászat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik átelepülés után bányászként keresik kenyerüket nálunk — kezdte beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprogram megvalósításának helyzetéről szólt. Grósz Károly idézte a pécsi bányászoknak az augusztus 23-i munkabeszüntetésekor hozzá intézett levelét, s többek között hangsúlyozta: A magyar bányászok nem a nemzet eltartottai, hanem szenvedő alanyai egy átrendeződő, sok adósággal terhelt, bizonytalan gazdaságnak. Az, aki naponta leszáll, számtalan veszéllyel dacolva, nem lehet felelős sem a hazai gazdasági, sem a világpiaci környezetért. Ezeknek az embereknek az erőfeszítéseit, áldozatvállalását le- kicsinyleni nem egyszerűen hiba, hanem bűn. A kormányzat stabilizációs, programjának keretében a bányászattal kapcsolatos lépéseink — bár egyik-másik váratlan volt és tűzoltó-munkának tűnhetett — koncepcióvá állnak össze. Ez azt is jelenti: a kormányzat törődik a bányászok és a bányászat jövőjével. Semmiképpen nem érdekünk ugyanis a bányászkodás drasztikus csökkentése, és energiafelhasználásunkban a hazai termelés 50 százalékos arányát sem indokolt alacsonyabbra engedni. Nemzeti vagyonunk jelentős része a bányászat, amely az önök munkája révén válik valamennyiünk számára használható értékké, és szolgálja gyarapodásunkat. Biztos vagyok benne tehát, hogy a bányászatnak van jövője, és nem elsorvasztásra ítélhető válságágazat. Meggyőződésem: egyetlen szakmában sem jogos úgynevezett kiemelt jövedelmek követelése. Viszont a munka értékén történő és szigorúan teljesítményalapú megfizetésére mindenki joggal formál igényt. Ha idővel eljutunk e felismerés megvalósításához, (Folytatás a 3. oldalon) A propaganda és tájékoztatás soron lévé feladatai Tanácskozás Nádudvaron . A propaganda és tájékoztatás során lévő feladatai címmel országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Nádudvaron, az Ady Endre Művelődési Központban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának szervezésében rendezett kétnapos (eszmecsere az <1988 '89-es pártoktatási év előkészítését szolgálja. A rendezvényen a megyei és a megyei jogú pártbizottságok ideológiai kérdésekkel foglalkozó Ititkárai, propaganda- és művelődési-osztályvezetői, az oktatási igazgatóságok igazgatói, valamint a megyei lapok főszerkesztői vesznek részt. Jelen vannak a társadalmi és tömegszervezetek meghívott képviselői, valamint a sajtó meghívott munkatársai. A nyitó pltenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Termel őszövetkézet elnöke, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a TOT elnöke köszöntötte, majd Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára adottt rövid tájékoztatást a megye és székhelye, Debrecen gazdaságii, politikai és kulturális életéről. Egyebek között beszámolt azokról az előkészületekről, amelyek a megye harminc- nyolcezer kommunistája körében folynak a közeljövőben megtartandó pártértekezletre. Ezután Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propa- gandaosztályának vezetője Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadását. A politikai intézményrendszer reformjának, a párt megújulásának eszmei, politikai, szervezeti kérdései címmel. Bevezetőben aláhúzta a Központi Bizottság 1987. júliusi határozatának, a kormány stabilizációs program-- járnak, a pártértekezlet ha-’ tározatának változatlan időszerűségét. • Rámutatott, hogy azok végrehajtásában nem ritkán következetlenség, temondott megnyitó beszédet. Utalt arra a folyamatra, amelyet a politikusok, a pártmunkások és a különfélte tudományok képviselőinek ideológiai tanácskozásai jelentettek az elmúlt években — szinte már tradíciót teremtve. Ezúttal — a nádudvari tanácskozáson — nem egyszerűen a tradíciók folytatásáról van szó — mondta. Politikai helyzetünk megváltozott. A pártértekezlet után vagyunk, most már pontosabban láthatjuk helyzetünk jellemzőit, és fellapozzuk egy zsúfolt politikai naptár első oldalait. A párt új módon kezd el tevékenykedni, beváltva azt az ígéretét, hogy következetesen a nyilvánosság előtt cselekszik. hetetlenség, felelőtlen magatartás tapasztalható. Márpedig e határozatok következetes végrehajtása , további fejlődésünk biztosítéka. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pártértekezlet után javuló közhangulat az utóbbi időben megromlott, s ennek egyik oka — a gazdasági természetű problémák mellett — a nemzeti öntudat gyengesége. Kiemelte az állampolgári felelősségérzet jelentőséglét. Elmondta; — Mi most törvénykezéssel építkezünk, hogy az állampolgárok jogai intézményesen biztosítottak legyenek, azokat érvényesíthessétot A továbbiakban az ideológiai felfegyverkezés fontosságáról szólt. Rámutatott arra a kételkedésre, amely ideológiánkkal szemben tapasztalható. A szocialista építés jelenlegi időszerű kérdéseiről szólva rámutatott a népakarat érvényesítésének új jelenségeire, a társadalmi kezdeményezések gyarapodására, amelyeket a megfelelő türelemmel és jószándékkal kell fogadni, mert ezeknek a társadalmi kezdeményezéseknek a talaján jöhet létre egy új társadalmi közmegegyezés. A továbbiakban a tulajdonviszonyokról beszélt. Megállapította, hogy a vállalkozásokat, a kezdeményezéseket hiba volna kapitalista megnyilvánulásnak tekinteni, hiszen azoknak éppen a szocializmusban kell kiteljesedniük. Egyebek között ezt szolgálja majd a társasági törvény, amelynek célja jobb feltételéket, változatos formákat teremteni a termelőerők fejlesztéséhez. Az átmeneti társadalomban a tulájdonviszonyok sokfélesége létezik. A döntő a társadalmi tulajdon hatékony működtetése, de szükség van a hazai magántőke, a külföldi működő tőke bevonására is. Ez utóbbi alkalmazásának mércéje: milyen mértékben hasznosul a köz javára. A mi kiindulópontunk mindig az össz- nemzeti érdek, a társadalom egésze érdekeinek érvényesítése. Berecz János részletesen szólt a pluralizmus kérdéseiről. A politikai pluralizmust a marxista—leninista párt Vezetésével az intézményrendszer fejlesztésének keretében kell megteremteni. A pártnak politikai és ideológiai, nem pedig hatalmi eszközökkel kell biztosítania, érvényesítenie vezető szerepét. Nagy súllyal szólt arról1, hogyan lehet még ütőképesebbé tenni a párt tevékenységét. Kiemelte: a párt politikájának alakítása az egész tagság ügye, E tekinBerecz János előadása tetben a legfontosabb az alapszervezet, hiszen általa érvényesül a párt vezető szerepe. A párt továbbra is fontos bázisának tekinti a termelőegységeket, de látja, hogy egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a területi pártszervezeteknek. ■ Szükségesnek tartja a párt- apparátus munkájának újragondolását, annak érdekében, hogy egyfelől növekedjék a választott testületek és azok tagjainak tekintélye, l ugyanakkor legyen egy olyan ■ megfelelő létszámú, színvonalas apparátus, amely jól szolgálja a vezető testületeket, a párttagság egészét. Végezetül szólt a pártegység erősítésének szükségességéről, kiemelve, hogy a párt harci szövetség amelynek alapja az öntudatos egység, a közös törekvés. Ezt segíti!, hogy a Politikai Bizottság a fő kérdésekben egységesen foglal állást — mondotta Berecz János. Ezt követően a KB titkára válaszolt az előadásához kapcsolódó kérdésekre. Ezután Andics Jenő tartotta meg előadását „Politikai nyilvánosság, pártnyilvánosság, pártoktatás” címmel. Bevezetőben utalt arra, hogy a politikai és a pártnyilvánosság feltételeit folyamatosan kell megteremteni. E területen már tapasztalható haladás, a közvélemény részletes tájékoztatást kap a Központi Bizottság üléseiről, a Politikai Bizottság tanácskozásairól. Végezetül a nyilvánosság alapvető elemeként fogalmazta meg azt, hogy a sajtó munkatársait beavassák a gondokba, ellássák őket a hiteles tájékoztatáshoz szükséges információkkal. Szabó István „A mezőgazdaság helyzete és perspektívája” címmel tartott előadást. Bevezetőjében agrár- politikánk múltját elemezve áttekintette a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszak főbb jellemzőit. A propaganda és tájékoztatás soron levő feladatai címmel Nádudvaron rendezett tanácskozás pénteken plénáris üléssel folytatódik, majd szekcióülésekkel fejeződik be. Az új Iskola és diákjai Uj műszaki szakközépiskolát adtak át Békéscsabán „Az elhatározásitől a megvalósításig szokatlanul rövid idő telt el” — kezdte tanévnyitó köszöntőjét tegnap Békéscsabán, az új gépgyártás-technológiai és épületgépész szakközépiskola avatóünnepségén az iskola vezetője, Gyulafalvi Ernő. A 611-es Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tagozataként működő, új iskola az IKV tervezésében és kivitelezésében valóban meglepő gyorsasággal' és dicséretre méltó mimősiéígben készült el a Kazinczy utcában. A nyolc tantermes, új iskola négy szakközépiskolás és három szakmunkástanuló osztályának diákjai, a pedagógusok és a szülők, valamint a meghívott vendégek a szokottnál is ünnepélyesebben hallgatták László István, az iskola igazgatójának szavait a korszerű műszaki szakemberképzésről, az Ipar és az oktatási intézmények szorosabbra fonandó együttmunkálkodásáiról, a kölcsönös alkalmazkodás szükségességéről1. Mint mondotta: — A szakoktatás csak akkor kép>es a gazdaság által diktált igényekhez felzárkózni, ha ahhoz magas szakmai szinten igyekszik igazodni. Ehhez jó fel-' tételek szükségesek az oktatásban’, amit az új iskola révén sikerül is e két szakmában megteremteni. A jelképes szalagátvágás előtt dr. Gally Mihály, Békéscsaba város tanácselnöke szólt a tanulóifjúsághoz: — Hógy ma Békéscsabán a 611-es szakmunkásképző intézetben1 és szakközépiskolában a tavalyinál kétszáztízzel több diák kezdhette meg a tanulmányait, az ennek az új iskolának köszönhető. Elz kötelez is benneteket arra, hogy tisztességgel, becsülettel végezzétek a munkátokat, s hogy aktív részesei legyetek a megye- székhely városépítő munkájának. . A diákok nevében Széli Béla köszönte meg az új iskolát, majd a vendégek, a szültök, és a tanulóifjúság közösen megtekintette a korszerűen felszerelt tantermieket és előadókat. Az utólagosan1 elrendelt pótmunkákkal együtt 18 millió forintos költséggel megép í tett szakközépiskola a tervek szerint egy újabb, városképi szempontból is jelentős, kisebb iskolacent- írum alapját kép>ezi. B. S. E. Magyar—szovjet barátsági nap Gyulán Az antifasiszta világnap alkalmából tegnap, Gyulán béke-barátsági napot rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága több szervvel közösen. A rendezvényen részt vett Nyikolaj Vlagyimirovics Kosztyucsen- ko, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának (SZKTH) igazgatója és Igor Jeremejev, az intézmény igazgatóhelyettese, akiket dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára fogadott az MSZMP helyi székházában. Itt tájékoztató hangzott el a település gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, majd egy, Gyuláról készült videofilm megtekintése következett. Ezután Ny. V. Kosztyucsen- ko igazgató köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, röviden ismertette az SZKTH őszi programját, s végül kérdéseket tett fel a közölt információkkal kapcsolatban. Ezekre a városi pártbizottság első titkára, valamint Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára válaszolt. Az eseményen ott volt Szeljak György SZMT-titkár is. A program a harisnyagyárban folytatódott, ahol barátsági gyűlésen, illetve fórumon a Szovjetunió békepolitikájáról és egyéb aktuális témákról tájékoztatták az SZKTH vezetői a résztvevőket. Ezt követően Vidó Miklós igazgató közreműködésével a_szovjet vendégek megismerkedtek a dolgozók munkájával és a termelési' eredményekkel. A magyar— szovjet barátsági nap hivatalos része a város nevezetességeinek megtekintésével ért véget. —y—n
