Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember 10., szombat NÉPÚJSÁG Iskolás lett a gyerekünk Megkezdődött az új tan­év. Különös súlya van en­nek aiz első osztályosoknál. Az iskoláiba lépés gyökeres változást hoz a gyermek élé­tébe. A tanulás komoly szel­lemi munka, az ismeretlen viliághoz való alkalmazkodás pedig roppant idegi megter­helést jelent. A gyerekek fe­lelőssége megnő, hiszen nap­jában többször is értékelik szorgalmukat, magatartásu­kat, helyes és helytelen fe­leleteiket, képességeiket, tu­dásukat és szinte minden megnyilatkozásukat. Előfor­dul, hogy sízimte óránként — sok esetben gyakrabban is — ítélkezik felettük a pe­dagógus: fekete, zöld, piros pontokat osztogat. Az isko­lában folyamatos a készen­lét. Hihetetlen súllyal nehe­zedik ez a kisgyermek vál­tóira — ,a folyamatos teljesí­tés, az iskola mindenre ki­terjedő fegyelmező, tilalmi rendszere. Ezzel egyidejűleg legtöbb­jükkel szemben gyökeresen megváltozik a szülők, a családtagok viselkedése — megváltozik az egész ottho­ni életük. Iskolások lettek. Ez kötelez. S kötelezi a szü­lőket is, ez természetes. Az viszont már nem természe­tes, hogy a szülők a gyerek elé állított mércét oly ma­gasra állítják, hogy az vagy levert a lécet, vagy kényte­len etsomfordálmi alatta. Sok szülő, szinte megri­adva a reá háruló újszerű feladatoktól, „pápább lesz a pápánál”, s míg a pedagó­gus tapasztalatai birtokában igyekszik a gyerekkel szem­ben csupán annyi követel­ményt állítani, amennyinek az még meg tud felelni. A szülök mindent ki akarnak hozni belőle — még sokszor azt is, amivel nem rendel­kezik. A gyerekek számára ijesztő, mennyire' megválto­zik velük szemben a szülők attitűdje, amint iskolások lesznek. Az eddigi engedé­keny, barátságos, becézgető anyuból szigorú, számonké- rő, füzetlapokat kitépdeső, örökösen elégedetlen „haj­csár” lesz, apuból pedig, akivel addig olyan jó volt kocsit bütykölni, sétálni, szánkózni, dominózni, kibú­jik az ordibáló, fenyegető, büntető „őrmester”. A gyer­mek nem- érti ennek a vál­tozásnak az okát. Megriad, meggörnyed a felelősség sú­lya alatt, hiszen azt hiszi, hogy csupa jogos feladat teljesítését várják tőle. Os­tobának és alkalmatlannak érzi magát, ha még a késő esti órákban is a füzetek és tankönyvek fölé görnyedve kell tanulnia. Pedig milyen kézenfekvő a valóság: a tanuló egysze­rűen fáradt, kimerült — fi­gyelme ezért hanyatlik, fel­adattudata ezért csökken a minimálisra. Gondolnak-e arra a szülőik, hogy délután hat-hét óra körül a gyerek már a tíz-tizenegyedik mun­kaórájánál tart? S nem is akármilyen munkaórák van­nak a háta mögött! Az elsősök szemében cso­dálatos dolog egy-egy piros pont, ám annál inkább két­ségbeesnék egy-egy feketé­től. Mindez érthető, hiszen nagyon fpntos a számukra, hogy a szeretett tanítónő, aki ráadásul a tekintélyt is képviseli, hogyan értékeli. miiilyennek ítéli meg őket. A kisgyerekekben erősen él a vágy, hogy megfeleljenek, olykor bizony érdemtelenül is azt szeretnék, ha jónak, okosnak tartanák őket. Ám a szülőket gyakran nemigen érdekli, miért kap­ta a gyerek a jó vagy rósz pontot: a piros pontra szót sem érdemes vesztegetni, a fekete azonban minden két­séget kizáróan megérdemelt büntetés. Nemigen érdeklőd­nek az okok felől, s a -gye­rekbe többnyire belefojtják a szót, ha magyarázkodni kezd. Jóllehet éppen ezek a beszélgetések alkalmat nyújthatnának a szülőnek arra, hogy az értékekről, a magatartási normákról fel­világosítsa a gyereket, se­gítse őt eligazodni a köve­telmények és elvárások kö­zött, hogy megértse a józan szabályok és tilalmak szük­séges voltát. Ehelyett jön a büntetés. Sok gyerek a bün­tetéstől' félVe már szinte semmi másra nem ügyel az iskolában, mint a pontokra. A piros pontok iránti mo­hó váigy, a „megfelelési görcs”, illetve a fekete pon­toktól való rettegés olyany- nylra megterheli az ideg- rendszerét, hogy végül is ettől válik nyugtalanná, ag­resszívvé. A gyerekek, szinte kivé­tel nélkül alig várják, hogy iskolások legyenek. Ám ha azt tapasztalják, hogy az is­kolás léthez túlságosan ke­vés öröm, de annál több ku-' darc, bánat, keserűség és büntetés tartozik, el óbb- utóbb már nem akarnak is­kolások lenni. S főleg akkor nem,- ha ezzel egyidejűleg elveszítik az otthon régi me­legségét, elfordul tőle anyu és apu 'kedves arca. Dr. Flamm Zsuzsa fv-video: agresszivitás-járvány 1977-ben az Egészségügyi Világszervezet jelmondata volt: „Gyermekeink jelentik a jövőnket!” 1979-ben ez a jelmondat úgy változott: „Gyermekeink egészségéért felelősséggel tartozunk!” 1984-ben mindez úgy módo­sult, hogy: „Gyermekeink egészsége — jövőnk záloga”. Amikor a gyermekek egészségéről esik szó, a haj­dan rettegett fertőző beteg­ségektől, például a diftériá- tól vagy a gyermekparalizis- től már alig kell tartanunk. De még ma is sok bajt okoz­nak gyermekeknek a közúti balesetek, és sokan szenved­nek balesetet a játszótere­ken és otthon is. De még ezeknél is aggasztóbb a gyer­mekek között egyre gyak­rabban és egyre nagyobb mértékben jelentkező ag­resszív, durva viselkedés, amely nemcsak trágárság­ban, hanem tettlegességben is megnyilvánul. Dr. Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója emlékezte­tett arra, hogy gyermekeink­nek nemcsak fizikai egészsé­get kell biztosítani, hanem emberiességre, humánumra is kell nevelnünk őket. Éles ellentétben áll ezzel a vágy- gyal az a tömény brutalitás, amivel felcseperedő gyerme­keink a televízió képernyő­jén nap mint nap találkoz­nak. A jeles amerikai pszi­chológus, Th. Radeczki a gyermekek körében észlelt agresszív cselekmények lát­tán úgy véli, hogy „az em­beriség történelmében elő­ször fordul elő gyermekek részéről világméretű agresz- szivitás-járvány." A földkerekség számos or­voskamarája a mindennapos tévéagresszivitás láttán ugyancsak óvja a szülőket és a tévéprogram-készítőket at­tól, hogy a horrort, az erő­szakot a tévé képernyőjén szaporítsák. A gyermeklé- lekben az agresszív tévélát­vány által okozott rombolás a jövőben még nőni fog, mert a videotechnika még megsokszorozhatja ezt a ve­szélyt. (Szendéi) Ősi magyar galambfajták Budapesti tollas lábú gúlyás keringő Az egyik legszebb magyar galambfajtánk, mely egykor még falkában szállt, ma már díszgalamb, s menteni kell a kipusztulástól. A fej síma és rövid, a homlok enyhén nyújtott, a szemgyűrűik egysorosak, kes­kenyek. A szivárványhártya színe kékesszürke. A rövid csőr szaru színű. A mell jól izmolt és széles, a széles hát a farok felé egyenletesen lejt, a széles szárnyak a testhez szorosan simulnak. Az alapszín hófehér színű, csak az evezőtollak zászlajá­nak hegye és a kormánytol­lak szürkéskéken szegélye­zettek. A láb közepes hosz- szúságú, melyen a tollazat fehér. Az ujjakat 10 cm hosszú tollak fedik, melyek megvédése a vedlési idő­szaktól a kiállításokig köny- nyen megoldható egy külön dúcrészben. Rontja a fajta helyzetét, hogy zárt tartási rendszer­ben él, s így röpfcépességét erősen elvesztette. A kiállí­tásokon már csak felbuk­kanni látjuk. A tenyészetek száma és az egyedszám úgy lecsökkent, hogy a fajtát ki­pusztulás fenyegeti! Mielőtt ez bekövetkezne, össze kell fogni, s megmenteni e fajtát a jövő számára! Hunyadvári Árpád Kovács korholja a barát­ját: — Hát ezért nősültél meg? Te varród fel a gombot a kabátodra, mint legényko­rodban? — Tévedsz, öregem. Ez nem az én kabátom, ez a feleségemé! * * * A feleségem a világ leg­aranyosabb asszonya. Amikor hazamegyek, kikészíti a pa­pucsomat, a háziköntösömet és a gumikesztyűket. — Az meg minek, a kesz­tyű? — Hát abban szoktam mo­sogatni! * * * Téli kocogás. Két futófele­ség várja a mezőnyt. — Nézd, ott jön a férjed! — kiált fel az egyik. — És milyen szép piros nyakken­dője van! — Az nem nyakkendő. Az a nyelve! Szüreti dal VÍZSZINTES: 1. Mihailo Vit- kovic magyarországi szerb köl­tő verséből idézünk, Fodor And­rás fordításában. Az első sor (zárt betűk: E, ö, S, I, Z, ö). 15. Feszessé tesz. 16. Angol vi­lágos sör. 17. Keresztülhajít. 18. A fordítottjával együtt éhes. 19. Beborít. 21. Mértékegységek ne­vében egymilliomod részt jelöl. 23. Egyiptomi napisten. 24. Az alaphangsor 5., 2. és 3. hangja. 26. Betegség meghatározott elő­fordulása. 28. Fél dollár! 29. Ha­vasi ember. 30. Versgyűjtemény. 31. Búcsúzás. 32. „ ... világ amilyen nagy” (Petőfi). 34. Mu­zsikál. 36. ...-fok; tunéziai ki- szögellés. 37. Építőanyag. 38. ... versmérték; a finn nemzeti eposz versmértéke, amely a finn népköltészetre is jellemző. 41. Különleges tollal való díszes írás. 43. Dolgozik a titkárnő. 44. Kelet-ázsiai vitorlás hajó. 46. Magunk. 48. Kiváló színművész- nő (Margit). 49. Talppal és sa­rokkal kopogva táncol. 50. Eu­rópa Kupa. 51. A Balkán nyuga­ti részén lakó, indoeurópai nyel­vet beszélő ókori nép. 54. Raga­dozó madár fegyvere. 55. Vadas­kert, régi irodalmi szóval. 56. Pantomim. 59. Kettős betű. 60. Zuhany. 61. Sérülést okoz. 62. Annak a tulajdona. 63. Mézilla­tú virágú fa. 66. Neves kabaré­szerző, utolsó négyzetben sze­mélyneve első betűjével. 67. Kutyuli. 68. Épületszámy. 69. Védelmet nyújtó létesítmény. 72. Lám. 73. Az ÉVM elődje. 74. Babétel. 75. ... de France. 77. Tág. 79. Ver a szív. 81. Költői napszak. 83. Életrevaló. FÜGGŐLEGES: 2. Filmfelvé­telt irányító személy. 3. Török autójelzés. 4. A magasba. 5. Az ablakkeretbe helyezik. 6. ... van Winkle; Washington Irving alakja. 7. A múlt idő jele. 8. Ki­csinyítő képző. 9. Elnyiszál. 10. Én is, . . . 11. Csukott. 12. Győri sportegyesület. 13. Azonos ró­mai számok. 14. Község Pápa közelében. 15. Az idézet máso­dik sora (zárt betűk: S, T, E, H, T). 20. A bolgár Petőfi (Hriszto). 22. Emlékezetes an­gol film. 25. Női név. 26. Galgó­czi Erzsébet kisregénye. 27. Francia akadémikus, történet­író (Emest). 28. ...áll; még nincs learatva. 31. Szégyenke- zők. 33. Vakar. 35. Evezget. 38. Vegyész. 39. Lemázol. 40. Inge­rel. 42. össze-vlssza ken! 45. Vadásztölténybe való apró ólomgolyó. 47. Ehhez hasonló. 52. Hágcsó. 53. Tajtékot izzad. 57. Masírozik. 58. Kőgát, móló, franciául (JETEE). 59. Atellen- ben. 62. Kezei hosszúak. 64. Ár­pád atyja. 65. Kereskedelem és gyógyászat előtagja lehet. 69. Megcsappan. 70. Jó kedély. 71. Jókora. 74. Olimpiai bajnok ja­pán maratoni futó (Kitel). 75. A Balhas-tóba ömlő folyó. 76. Az öt megelőző helyre. 78. Felme­nője. 80. A szobába. 82. Orosz realista festő (Nyikolaj). 83. Egyszerű gép. 84. Mister, röv. Tóth Sándor Beküldendő: a versidézet két sora. Beküldési határidő: szeptember 20. Cím: Békés Megyéi Népújság Szerkesztősége, 5601, Pf. 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk ki. Az augusztus 13-i rejtvény megfejtése: Áprily Lajos — A tavasz jött a parttalan időben — S megállt a házsongár- di temetőben. Nyertesek: Makovei Edit, Békéscsaba; Kun Erika, Békéscsaba; Móricz Kinga, Kisdombegyház; Kiss Angéla, Murony; Csóti Krisztina, Medgyesegyháza. Iskolaköpenyek — házilag Szerencsésnek mondhatja magát az az anyuka, aki tud szabni-varrni. A gyermek­ruhák hallatlanul magas árai még azokat is rászorítják a házivarrásra, akik eddig nem éltek ennek lehetőségével. Hiszen a vi­szonylag nem túl drága — alkalmi áron beszerezhető — méteráruból lényegesen ol­csóbb és csinosabb gyerekholmikat lehet varrni. Például az iskolaköpenyeket, ame­lyikből egy nem is elég, hiszen váltani kell szinte naponta. S noha már van némi javulás a konfek­cióban, a köpenyek többsége műszálas anyagból készült, az egyedi darabok nem túl változatosak, csinosak. Pedig egyszerű díszítő eszközökkel — tűzésdísz, paszpólo­zás, színkombinációk, szép gombok segít­ségével — mutatós, praktikus köpenyek is készülhetnek. Rajzaink ehhez adnak ötlete­ket a varrni szerető anyukáknak. B. K. Az utóbbi napokban több bélyeget is megjelentetett, iffletve kiadásukat tervezi a Magyar Posta. A „Repülés­történet” elnevezésű ötcím­letű, 29 forint össznévérté- kű forgatom (légiposta) sor augusztus utolsó napján je­lent meg, s Varga Pál gra­fikusművész terve alapján többszínű ofszetnyomtatás­sal a Pénzjegynyomdában készült. Az egyforintoson a Lloyd C 11, a 2 forintoson a Brandenburg Cl, a 4 fo­rintoson az Ufag Cl, a tí­zesen a Gerle 13, a 12 fo­rintoson pedig a WM 13 tí­pusú repülőgép látható. A bélyegek mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználhatóak. „Százéves a magyar pos­tatisztképzés” elnevezéssel tegnap 4 forintos általános forgaillmi bélyeg jelent meg, amélyet Dudás László gra­fikusművész tervezett, s amelyet a Pénz jegynyomdá­ban készítenek. A bélyeg értelemszerűen mindennemű küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználható. A következő héten, 16-án bocsátja forgalomba a pos­ta a „61. Bélyegnap’’ elne­vezésű, kétcímiletű, 6 forint össznévértékű sorát és a tíz­forintos blokkot, amelynek tervezője Svindt Ferenc grafikusművész, kivitelezője pedig ugyancsak a Pénz­jegynyomda. A sorozat 256 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 fogazattam, a blokk pe­dig 225 ezer 300 fogazott és r 4 ezer 700 fogazattam pél­dányban készült. Mindhár-i mnn Baross Gábor portréja látható. A sor mindenfajta postai küldemény bérmente­sítésére korlátlanul (a blokk az értéklevél kivételével) felhasználható; a sor árusí­tása 1990. december 31-éveít, a blokké pedig 1989. szep­tember 30-ával szűnik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom