Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 28., SZERDA Ara: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kedden reggel — Jászai Mari téri székhazában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: A Tájékoztató időszerű külpolitikai és v nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrős Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Q Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, Központi Bizottság titkára. A A Központi Bizottság és a területi w szervek mellett létesítendő tanácskozótestületekről szóló javaslat Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. Q Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 0 Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívottak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Szűrös Mátyás tájékoztatója Az írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet—nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének folyamatában. E változásokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerep- vállalása lendíti előre. A szovjet kezdeményezések mellett most az Egyesült Államok vezetése is mind jó- zanabbul értékeli az amerikai és az összemberi érdekek közötti összefüggéseket, és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagyhatalmi felelősséget. A jelek szerint ezt a külpolitikai felfogást és gyakorlatot — pártállásra való tekintet nélkül — az új amerikai kormányzat is állami politikaként kívánja folytatni. Fontosak a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok folyamatossága érdekében hidat építsen a következő amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősorban az jellemzi, hogy a kormányok többsége továbbra is érdekelt a szovjetunióbeli reformok előrehaladásában. A Politikai Tanácskozó Testület a varsói ülésen nyilatkozatot fogadott él az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általában a támadó hadműveletekhez szükséges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képességek védelmi jellegűvé való átalakítása. A Varsói Szerződés mindezt három szakaszban javasolja megvalósítani. A beszámoló ezt követően, leszögezi: mi arra törekszünk, és ez partnereinknél is megértésre talál, hogy már a csökkentések első szakasza 'kiterjedjen hazánkra. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szervezeteivel kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szocialista külpolitikai törekvések szellemében — hozzájárulnak az európai viszonyok stabilizá- . lásához, a két világrendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egyesült Államokban és Kanadában még az előzetes várakozásokat felülmúlóan is sikeres volt. Az amerikai politikai vezetőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció kiemelkedő képviselőivel folytatott tárgyalások igazolták, hogy. a magyar párt és kormány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetközi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről rokonszenvre talált, s erősítette a magyar—amerikai együttműködés továbbfejlesztésének igényét. Belső helyzetünk és .gazdaságunk alkalmazkodóképességének erősítése továbbra is meghatározó marad a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének tengerentúli megítélésében. Grósz Károlynak az emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámutatott, hogy az emigráció vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. E találkozók a nemzetiségi politika új minőségét is kifejezték. Az amerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát éppúgy nem lehet megkérdőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét — hangsúlyozta a beszámoló, majd Grósz Károly NDK- beli látogatásáról megállapította: a korábbiaktól eltérően a társadalmi-gazdasági gyakorlat elemeinek különbözősége helyett a nemzeti sajátosságok és az ebből adódó módszerek tiszteletben tartása, a hasznosítható tapasztalatok kölcsönös alkalmazásának fontossága kapott hangsúlyt. A látogatás középpontjában a gazdasági kapcsolatok és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. A tárgyalások során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és az NDK egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés elmélyítését, a hagyományos leszerelés megkezdését. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztató, aláhúzva: a megállapodás a gazdasági együttműködés céljai ljözött a magyar—EGK-kapcsolatok erősítését, a vállalati kooperáció bővítését, vegyes vállalatok alapítását, valamint a tudományos és a műszaki haladás ösztönzését is szolgálja. Ezután a KB titkárának beszámolója kitért az Európa Parlamenttel, az Európa Tanáccsal kialakított kapcsolatra, a NATO-parlament delegációjának eredményes látogatására, majd a magyar- izraeli és a magyar—dél-koreai viszonyra. Megállapította: külpolitikai szándékainknak megfelelően — a diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére — az elmúlt rövid időszakban megélénkültek a politikai kapcsolatok Izraellel, a gazdasági és sportkapcsolatok Dél-Koreával, E folyamat fontos állomása, hogy Budapesten és Tel-Avivban megkezdték működésüket az érdekképviseleti irodák, illetve bejelentettük,. hogy Dél-Koreával konzuli jogkörrel ellátott kereskedelmi képviseleteket nyitunk egymás fővárosaiban. Ezután Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítést fűzött a beszámolóhoz. A magyar—román kapcsolatokkal és az aradi találkozóval foglalkozva megállapította: mind a szocialista, mind a nyugati országokban egyetértő várakozással fogadták a Politikai Bizottság döntését, hogy a román részről 48 órás határidővel felajánlott tárgyalásokat nem utasította el. A találkozó létrejöttének ténye segítette külpolitikánk, nemzetiségi kérdésekkel összefüggő áWláspomfcunk megértetését. A munkataláft- kozót követő magyar lépésekről Szűrös Mátyás elmondta: a Politikai Bizottság és a Minisztertanács megerősítette eddig folytatott elvi politikánkat és gyakorlatunkat, s arra hívott fel, hogy az aradi megállapodásokban rejlő valameny- nyi — bármilyen csekély — lehetőséget használjuk fel a magyar—román viszonyban keletkezett feszültség okainak megszüntetésére, kapcsolatunk lehetséges fejlesztésére. A tervek szerint Horváth István belügyminiszter vezetésével ténymegállapító küldöttség utazik Romániába a településrendezési terv tanulmányozására, s egy újságíró-küldöttség látogatását is tervezik. A Külügyminisztérium tovább vizsgálja a konzulátusok helyreállításának, a kulturális központok létrehozásának lehetőségeit. A figyelem előterében változatlanul a menekültek problémája áll. Megkezdtük egy közös magyar—román nemzetiségi deklaráció kidolgozását — mondotta Szűrös Mátyás, kijelentve: miközben kötelességünk, hogy kétoldalú alapon mindent megtegyünk a magyar—román viszony javítása érdekéiben, józanul kell mérlegelnünk esélyeinket és kilátásainkat. A Romániában élő több mint kétmillió magyar sorsáért felelősséggel tartozunk, amelynek bel- és külpolitikai okokból egyaránt eleget kell tennünk. A magyarság és az egyetemes kultúra érdekében minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a magyarok erőszakos beolvasztását. A KB titkára ezután szólt arról, hogy vizsgálni kell bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezések elfogadtatásáért az ENSZ-ben teendő lépések lehetőségét is, s kijelentette: a magyar külpolitikának nem célja Románia lejáratása, elszigetelése, valamiféle ro- mánellenes egységfront létrehozása. Ha az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, valamint a szocialista együttműködés különböző fórumain felvetjük e problémákat, az emberi és nemzetiségi jogok súlyos megsértésére kívánjuk felhívni a közvélemény, a kormányok és a felelős politikai tényezők figyelmét. A szóbeli kiegészítést követő vitában — a felszólalások sorrend jében — szót kért Tétényi Pál, Mórocz Lajos altábornagy, Szépe Ágnes, Kótai Géza, Kállai- Gyula, (Folytatás a 2. oldalon) Magasfeszültségű vezetéket építenek a Démász szakemberei Végegyháza határában Fotó: Béla Ottó Legyen-e pártértekezlet a megyeszékhelyen? Parázs vita után döntött a békéscsabai pártbizottság Indulatoktól sem mentes, parázs vitában, több lehetőséget iis mérlegelve született döntés a békéscsabai városi pártbizottság tegnapi ülésén: a testültet nem látja indokoltnak a városi pártérte- ■ kezliet összehívását. Egy mondatban összefoglalva ennyi a legfontosabb hír a Jacső József ezüstérmes Jacsó József a szöuli olimpia harmadik magyar súlyemelő -ezüstérmét szerezte, kedden a 110 kg-os súlycsoportban. A Diósgyőri, VTK 26 éves sportolója igazi virtust vitt véghez, amikor legutolsó lökésgyakorlatával az ezüstéremhez szükségesnél 2,5 kilóval többet is teljesített, s a versenyben összesen három országos csúcsot állított fel. A világ persze nem Jacsóra figyelt, hanem a szovjet Jurij Zaharevicsre, aki szakításban és összetettben is megjavította saját világrekordját. ISASZEGI MÁR ÉRMES Az 1988-as nyári olimpia előtt Isaszegi Róbert, a Borsodi Bányász 48 kilogrammos ökölvívója, az 1985-ös budapesti Európa-bajnokság ezüstérmese kedden délelőtt, a Csamsil sportcsarnokban — a negyeddöntők során már csak egy ringben folytatódtak a küzdelmek — immár harmadik győztes csatáját vívta meg. Ezúttal a thaiföldi Csacsej Sasakul ellen öklözött, hatalmas csatát. A végén a magyar tábor nem kis aggodalommal várta a pontozók döntését. Sasakul többször is égnek lökte az öklelt, így jelezte, hogy győztesnek érzi magát. Any- nyi tény: mindenképpen 3:2- es pontozásra lehetett számítani, csak az volt a kérdés, hogy a pontozók kinél láttak több aktivitást. Amikor a 3:2-vel Isaszegit jelölték meg győztesnek, Csötönyi beugrott a ringbe, ölelte és csókolta a borsodi bányász 24 éves sportolóját. A délelőtti műsorban fellépő másik magyarnak, Fü- zesy Zoltánnak (75 kg) nem sikerült elődöntőibe jutnia, a pakisztáni Syed ellen vesztett. A 81 kilós súlycsoportban Erős Lajos 5:0-ás pontozással veszített az amerikai Andrey Maynarddal szemben. VÁRATLAN VlVOSlKER Miután nem termett babér — pontosabban érem — a megyeszékhely pártbizottságának tegnapi üléséről!, amely, délelőtt 9 óraikor kezdődött, és délután fél 2 körül ért véget, s amelyen dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára volt a levezető eűí- nök. (Folytatás az 5. oldalon.) Az ezüstérmes Jacsó József magyar vívóknak az eddig lebonyolított négy egyéni számban, kedden* a férfitőrcsapat remek szerepléssel bronzérmet szerzett, sőt, igazán csak hajszál választotta el attól, hogy este a döntőt vívja az NSZK-val! A nyolc között a csapat a tavalyi vb-ezüstérmes Franciaországgal került szembe, és az egyéniben ötödik helyezett Érsek Zsolt vezérletével 9:4-re lehengerelte ellenfelét. A négy között, már a döntőbe jutásért a Szovjetuniótól rendkívül balszerencsés vereség következett. Az eredmény 8:8 volt, és jobb találatarányukkal kerültek a fináléba a szovjetek, noha Érsek és társai már 8:6-ra vezettek, de az utolsó két csörtét elvesztették. így a harmadik helyért kellett vívnia Magyarországnak az NDK ellen. Ismét remekelt az Érsek—Szekeres duó, előbbi mind a négy mérkőzését megnyerte, utóbbi háromszor győzött. A végeredmény 9:5 Magyarorszájg javára, Busa és Gátai egy-» egy győzelemmel járult hozzá a sikerhez, Szelei nyeretlen maradt. (Folytatás a 8. oldalon)
