Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

1988. szeptember 22., csütörtök Hidrometeorológiai jelentés Miért nem gyártunk videót? Hidrometeorológiai jelen­tés 1988. augusztus 1—31. között. Hőmérséklet: az igazgató­ság területén augusztus hó­napban száraz, napfényes, il­letve az átlagnak megfelelő volt az időjárás. A hőmér­séklet területi átlagértéke: 20,6 C-fok volt. Csapadék: augusztusban 24.5 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 25,4 mm-rel alacsonyabb az 50 év au­gusztus havi átlagcsapadé­kánál. A csapadékmérő ál­lomások közül a nagyobb csapadékmennyiséget, 46,5 ram-t Fehérhátan, míg a leg­kevesebbet Szeregyházán mérték, amely 11,9 mm volt. 1988. január 1. és augusztus 31. közötti Időszakban az igazgatóság területére 355,6 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 5,6 mm-rel ala­csonyabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai víz­gyűjtő területén augusztus hónapban vízfolyásonként a következő csapadékmennyi­séget mérték: Berettyó Székelyhídnál 33.5 mm; Sebes-Körös Bán- fdhunvadnál 22,5 mm, Bo­rodnál 28,9 mm. Nagyvárad­nál 28,8, ill. 28,7 mm; Feke­te-Körös Vigyázónál 43,7 mm, Petru Groza 15,8 mm, Biharfüred 59,9 mm; Fehér- Körös Honctő 7,2 • mm, Kis- jenő 96,2 mm. Talajvízszint: az igazgató­ság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál alacso­nyabban helyezkedik el, a terepszint alatt 210—400 cm között ingadozik. Az elmúlt hónapban — illetve hónap­hoz viszonyítva 20-40 mm vízszintsüllyedést észleltek. Árvízvédelem, folyószabá­lyozás: 1988 augusztusában árvízi esemény nem volt. A duzzasztóművek a követke­zők szerint működtek: Gyu­la — egész hónapban — +180 cm, Békés — egész hónapban------[- 460 cm, Kö­rösladány — egész hónap­ban — + 280 cm, Békés­szentandrás — VIII. 1—26.------1- 500 cm —, VIII. 26— 3 1. + 480 cm. Belvízvédelem: 1988 au­gusztusában belvízi esemény nem történt. Öntözés: az elmúlt hónap­ban a száraz, az átlagosnál melegebb időjárás tovább tartott, és ennek megfelelő­en az öntözési igények is folyamatosan jelentkeztek. Az igazgatóság területén va­lamennyi duzzasztó üzemelt, illetve a Körösök vízkészle­te lehetővé tette, hogy a Ti- sza-völgyi, illetve Tisza- völgyből a vízátvételt csök­kentsük. A rizstelepek le-; csapolását megkezdték és a lineár öntözőgép nagy több­sége befejezte az öntözést a hónap végére. Augusztusban vízellátási probléma a Dö­gös—Kákaf oki-főcsatornán volt, amelyet összehangolt munkával megszüntettek. Az üzemeltetők elkezdték az idény utáni öntözési igények felmérését, az előzetes tájé­kozódás szerint az érdeklő­dés minimális, ezúton kéri az igazgatóság az öntöző gazdaságokat, hogy ameny- nyiben idény után (szeptem­ber 30.) kívánnak öntözni, és a többletköltséget vállal­ják, úgy igényüket az illeté­kes üzemeltető szervezetnek jelentsék be. Vízminőség-védelem: a H ortobágy—Berettyó-fő- csatomán a hínár- és béka- lencse-uszadék leszedését augusztus hónapban tovább végeztük, a hónap első felé­ben a hetek óta tartó káni­kula hatására, szokatlanul magas hőmérséklet különö­sen az állóvizeinkben idézett elő oxigénhiányt, amelynek következtében megnöveke­dett a halpipálás, és kismér­vű halpusztulások száma, amely a szarvasi siratói, a hantoskerti, révzugi, Endrőd középső holtágakat érintette. Augusztus 30-án a Hosz- szúfoki-főcsatomán olaj­szennyeződés történt, amely­nek lofcalizálási és védel­mi munkáit 3. fokú vízminő­ség-védelmi készültség kere­tében végrehajtották. A ki­vizsgálás során megállapítást nyert, hogy a főcsatornába mintegy 80-100 liter olaj ke­rült. A körülmények kivizs­gálása folyamatban van. A felszíni ' törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált kö­vetelményrendszer szerint 1988 augusztusában: A Fehér-Körös Gyulavá­rinál 1, a Fekete-Körös Sar­kadnál 1, a Sebes-Körös Kö­rösszakáinál 2, a Sebes-Kö­rös a körösladányi vízmér­cénél 2, a Kettős-Körös Me- zőberénynél 2, a Hármas- Körös a békésszentandrási duzzasztó felett 2, az Élővíz- csatorna a békési torkolati zsilipnél 2, az Élővíz-csator­na a Veszel y-h í d n ál 1, a Hortobágy—Berettyó a me­zőtúr—endrődi közúti híd­nál 2, a Kettős-Körös a bé­kési duzzasztó felett — nem törzshálózati mintavételű hely — 1, a Hármas-Körös a gyomai közúti hídnál 2. Reklámújságot nyomtak a kezembe a minap a Keleti­nél. Az újságot Bécsben ké­szítették, és — mint a mot­tója is jelzi — arról szól, hogyan várja e napokban Bécs Budapestet. A turista­csalogató látnivalók sorolá­sa, a külföldinek szóló hasz­nos tanácsok és az üzleti reklám jól megfér benne egymás mellett. Magyarok­nak szól, nyilvánvaló, hogy a magyar turistákra specia­lizálódott cégek hirdetnek benne, a kínált áruk pedig: amit a magyarok keresnek. Az első oldal vezető hir­detése azé a magyar nevű cégé, amelynek négy fiók­üzlete van a Mariahilfer Strasse környékén. A Bécs­ben megforduló magyarok általában jól ismerik ezt a céget, ám a cégjelzés most kissé megváltozott: az új­ságban közölt reklámgrafi­kája kibővült egy dél-koreai cég márkajelzésével. Annak a konszernnek a nevével, amely — mint a sportsajtó­ból a napokban megtudhat­tuk — a magyar olimpiai küldöttség hivatalos patró- nusa Szöulban. A magyarok jószerivel ed­dig is Bécsben vették a mo­dern elektronika számunkra elérhető csodáit, s minden bizonnyal még jó darabig így lesz. A márkanév pedig, amely az olimpia iránti össz­népi érdeklődés közepette idehaza ismertté válik, a jö­vőben a bécsi boltban segíti majd a döntést, amikor a család a kirakat előtt tana­kodik: melyiket is vegyük? Azért érdemes elgondol­kodni azon, miért és hogyan került ez a márkanév a Má- riahilferre, vajon miért nem egy nagykörúti Keravill ki­rakataiban tűnik fel a dél­koreai konszern reklámja? Kiváló társadalomtudó­sunk arról írt pár hete az ÉS-ben, hogy valamikor a hetvenes évek elején az egyik nagy hírű nyugatné­met egyetemen mindössze ketten voltak magyar ösz­töndíjasok. ök ketten szo­ciológiát tanultak. Már ak­kor feltűnt nekik, hogy a dél-koreai vendéghallgatók száznegyvenen vannak,, és valamennyien üzemmérnök szakon tanulnak. Nálunk az egész ország immár évek óta közgazda- sági továbbképzésben vesz részt. Eminens előadók sora kéri rajtunk számon a tech­nológiai lemaradást, a hi­ányzó innovációt, a nemlé­tező versenyképességet, a ki­fejlesztendő húzóágazatokat. Eközben a hazai gazdaság­ban évekig nem történt sem­mi, míg az egykori elmara­dott országok közül jó két tucat — például Dél-Korea — sorra húztak el mellet­tünk. Tervekben persze eddig sem volt hiány. Néhány év­vel ezelőtt lelkes riportok számoltak be arról, hogy a két legnagyobb hazai elekt­ronikai vállalat japán cé­gekkel kötött szerződést vi- deokészülékek hazai gyártá­sára. Pontosabban: össze­szerelésére. Becslések sze­rint évente mintegy 40-50 ezer videóra lenne szükség az országban az önellátás­hoz. Az egyik vállalat le is tette a névjegyét 1984-ben: _ ezer (!) darabot adott át a piacnak. De 1987-ben is csak 1400, majd az idén 3 ezer készülékhez volt alkatrész. Ugyanis a kooperációhoz mi a csavarhúzót adtuk. A töb­bi alkatrészt komplett főda­rabonként a japán gyár szállította. A nálunk össze­szerelt video ugyanakkor a licenc eladójának nem kel­lett. Minek vásároljon visz- sza, amikor van elég a sa­ját termékéből — a piacon jól bevezetve. További ösz- szeszerelhető alkatrészhez így csak import útján, dol­lárért juthatnánk hozzá. Az meg nincs. Ezzel, úgy tű­nik, a hazai videogyártás ki is múlik, szép csendben. De miért nem lehet tel­jesen önerőre támaszkodva videót gyártani? Nem csak azért, mert annak idején két szociológust küldtünk száz­negyven mérnök helyett ta­nulmányútra. A legkisebb, még gazdaságos széria fél­millió darab lenne. Ez két kérdést vet fel. Kinek ad­junk el évenként 450 ezer darabot? Honnan vagyünk 30 millió dollárt, amennyi a gyártás megalapozásához kell? Bizonyos alkatrészeket ráadásul ezután is csak im­portból tudnánk hozzá be­szerezni. A videovonat tehát el­ment, s mint az várható is volt, gyalogosan soha nem érjük utol. Ideje tehát arra összpontosítani, hogy a kö­zelgő újabb technológiai vo­natoknak legalább az utolsó kocsiját elkapjuk. Talán így tovább jutunk egy. ál­lomással. Ez azonban célirá­nyos és pontos munkát kí­ván, ezt kellene igen gyor­san megtanulni. Talán ép­pen attól a dél-koreaitól, aki rájött, hogy az olimpia ide­jén a magyarokat támogató konszernnek egy bécsi cég­gel kell kooperálni. Azzal, akinél a magyarok a videót vásárolják. j. Húsipari fejlesztések Az újkígyósi titok nyomában Az élelmiszer-gazdasági struktúraváltást segítő új beruházások színhelyei a ha­zai húsipari nagyvállalatok. A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők állat­kínálatának fogadására és a feldolgozási lehetőségek bő­vítésére jelenleg 13 húsipa­ri vállalat él a világbank nyújtotta hitelek lehetőségé­vel, és vesz részt az integ­rált állattenyésztési és ipa­ri feldolgozási programban. Az üzembővítési és re­konstrukciós munkák csak­nem az összes hazai húsipa­ri- nagyüzemet érintik vala­milyen formában. A gyulai és a szekszárdi húsipari kombinátok korábban szű­kölködtek hűtőberendezések­ben, a technológiai hiányos­II. rész „Járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszo- nyotkniaik, továbbá az útvi­szonyoknak (aiz út vonalve­zetésének, az útburkolat mi­nőségiének és állapotának) megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jár­mű sajátosságaira, az uta­sokra és a rakományra-. Járműven az úttesten — az előzés és a kikerülés ese­tét kivéve — annak menet­irány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kél közleked­ni. Lassú járművel, kerék­párral1, állati erővel vont járművel), kézikocsival, haj­tott (vezetett) állattal, vala­mint lassan halbdó jármű­ved szorosain az úttest jobb szélén kell haladni. Párhu­zamos közlekedésnél a jobb­ra tartásra a külön szabá­lyok az irányadóak.” ság pótlására mindkét he­lyen új hűtőházat építettek, javítva ezzel nemcsak a fel­dolgozást, hanem a keres­kedelmi forgalmazás lehető­ségeit is. Űj sertésvágó-bon- tóüzem javítja a Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat pozícióját a piacon, a Pest—Nógrád me­gyei üzem pedig korszerűsí­ti sertés- és marhavágó, va­lamint fóliás sonka- és ba­conüzemét. A győri vállalat Kapuvárott egészül ki újabb létesítményekkel, egyebek között mélyhűtővel, és a da­rabolt hús előállítását is korszerűsíti. A Kaposvári Húskombinátban hűtőház épül. A további üzemekben a gépi berendezéseket vált­iák fel újabbakkal, a gépek „Akii járművel irányt vál­toztat (terelővonalát, az út­test szélét vagy képzélétbeli félező vonalát átlépi, forgal­mi sáivot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvo­naliról vagy szilárd burko­latú útról letér, stto) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek el­sőbbséget adni.” A rendelet a párhuzamos közflekedésben 'lakott terű- léten belül a motorkerékpá­rok számára is lehetővé te­szi a 'belső forgalmi sávnak a jelenleg csak a személy­gépkocsik számára engedé­lyezett igénybevételét. * * * Steiner Lászlótól, az ATI igazgatójától azt kérdeztük, hogyan formálható a gépjár­művezetést tanulók partner­döntő része importból szár­mazik. A beruházások túl­nyomó többségét 1990-ben helyezik üzembe. A fejlesztési tevékenység­be a magyar intézmények és vállalatok is bekapcsolódtak. Az Országos Húsipari Kuta­tóintézet korszerű mikro­processzoros vezérlésű be­rendezéseket fejlesztett ki, ezekkel az igényes export termékek hőkezelését is megoldhatják. A szerkezete­ket 20-féle program alapján szabályozhatják, így igen változatos célokra használ­hatók. A Húsipari Műszaki Fejlesztő Közös Vállalat az úgynevezett kéregfagyasztó kamra kialakításával tett sokat az ágazat korszerűsí­téséért; a berendezéssel részben tőkés importot he­lyettesítenek. A készüléket több hazai nagyüzemben al­kalmazzák sikerrel. ismerete és alkalmazkodása a forgatamhoz ? Mi a véQie- mérnve a közlekedők kapcso­latáról'-, partneri viszonyáról!, és a partnerismeret baleset- megelőző szerepéről? — Tanfolyamainkon el­méleti és gyakorlati -isme­reteket egyaránt elsajátíta­nak a vezetni vágyók. Az oktatás során megismertet­jük a hallgatókkal! a jár­műveket és a vezetőtípuso­kat. Partnerismerethez, for­gatómhoz valló alkalmazko­dás elsajátításához mindkét -tényezőre szükség van-. Eh­hez segítségünijjre vannak azok az oktatóprogramok, amelyeken vezetői viselke­désformákat és autótípuso­kat mutatunk be. Ezt az el­mélet-gyakorlatban, közleke­dési szituációk során tanul­ják meg a kezdő vezetők. Nagyon- fontos a „türelem technikájának” elsajátítása. Külön foglalkozunk a gyalo­gosokkal, gépkocsivezetőkkel és azzal, hogy bizonyos idő­járási viszonyok -között ho­gyan Ikeflil vezetniük. Arra tanítjuk haliga tóinkat, hogy soha ne leckéztessék meg autós-társaikat, ne siettessék a lassan haladókat. Ebben az évben már 50 ezer hízósertést értékesít az Újkígyósa Aranykalász Ter­melőszövetkezet. Ez a szám azonban csak akkor válik igazán érdekessé, ha hozzá­tesszük, hogy 15 évvel ez­előtt ez a település a háztá­jival együtt tízezer körüli vágósertést termelt és érté­kesített. Tizenöt év alatt a termelést megötszörözték, -noha ebben az időszakban a sertéstenyésztés gazdaságta- lanságára hivatkozással több szövetkezet és állami gazda­ság -abbahagyta a hizlalást. Űj kígyóson változatlan -kedvvel és ütemben úgy gaz­dálkodnak ebben az ágazat­ban, hogy évről évre igen jelentős nyereséget érnek el. A szakszerű munka és a lel­kiismeretes gondozás követ­keztében legutóbb 42 millió forint ágazati eredményt produkáltak a sertéstenyész­tők. Az évek óta ismétlődő aszályos időjárás és a nö­vekvő közterhek, a termelés­hez szükséges ipari anyagok emelkedő árainak súlya alatt csak azért nem omlott ősz- sze a gazdaság, mert a ser­tést mesterien tenyésztik, vi­szonylag nagy, másokénál sokkalta jobb haszonnal ér­tékesítik. — Van-e ennek valami titka? — kérdeztem Erdélyi István termelési főménnök- től — Ha lenne, nem tudnánk titokban tartank hiszen eb­ben az ágazatban nemcsak a szövetkezet négy nagy tele­pe jeleskedik jól felkészült, sok munkát és fáradságot •vállaló dolgozóival', hanem Üj’kiígyós és Szabadkígyós 'lakossága is. összesen évi ötvenezer hízott sertést ne­velünk és értékesítünk. Ha valaki kíváncsi llenne, hogy mit teszünk eredményein­kért, annak szívesen meg­mutatnánk, hiszen nincs ab­ban semmi ördöngösség, Csak munka, szakmunka, be­fektetés. Ez hozza a hasznot, az évi 42 milliót. A telep 1972-ben épült, el­sők között a megyében. Az akkori technológia minden tekintetben elhasználódott. Az épület viszont a rend­szeres tatarozás következté­ben jó állapotban maradt. Jó 'két és fél éve, hogy teljes rekonstrukciót határoztunk el. A régi technológiát fel­számoltuk és saját sziszté­máink szerint próbáltuk a tetópet átrendezni. Az öt épületből' egyet fiaztatónak, egyet utónevélőnek, hármat pedig hizlaldának alakítot­tunk ált A fiaztató Kaihlb- rendszerű, az utónevelő ISV- battéria, a hizlalda pedig sa­ját műszaki fejlesztésből származik. A rekonstrukció­nak az a lényege, hogy a nyolcvan férőhelyes fiazta- tót 196-re bővítették, s a háromhetes választást 32-36 naposra növelték. Az utóne­velőben 1800 férőhely he­lyett 2500-at, a hizlaldában pedig a 3600 férőhellyel szemben 5400-at alakítottak ki. Az új technológia bevált, amit a felnevelési vesztesé­gek lényeges csökkenése ta­núsít legjobban. — Az átalakított telepen — kapcsolódik a beszélge­tésbe Forrás Mihály telep­vezető — a korábbinál ke­vesebb dolgozó oldja meg a feladatot, mivel a munkafo­lyamatok zömét gépesítettük. A telep 16,2 millió forint eredménnyel dolgozott 1987- ben. Az első félévi eredmé­nyek igen biztatóak. A fiaztatóban nők dolgoz­nak. Pribolyszki Istvánná, Fodor Imréné lés Mucsi Fe- rencné kedvenc jószágaik­kal Bejárjuk az épületeiket. Rend és tisztaság mindenütt, és az a temérdek jószág! A fiaiztatókban békésen röfög­nek a kocák, szoptatják ki­csinyeiket. Az utónevelőben nem sír a malac, mert egészséges, a környezete komfortérzetet biztosít. — Jól beváltak ezek az ISV-batitériák. A műanyag lécekből, „ összeállított ketre­ceik és a taposórács könnyen kezelhető. A hústermelés! programnak ez egy nagyon fontos része. Több száz ilyen sertéstelep épült a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején, melyekben csak felújítás után lehet a terme­lést gazdaságosan folytatni. Utunkat folytatjuk a hiz­laldába. Ez teljes egészében kígyósi konstrukció. A rács­padozat vasbeton elemekből 'készült, a battéria oldalfalai vasszerkezetűék. A jószágok olyan jóízűen ipihenniek, hogy észre sem veszik ott- tairtózkodásunkat. — Mibe került a telep re­konstrukciója? — fordulok kérdésemmel Erdélyi Ist­vánhoz. — Épületenként kétmillió- * ba, s ugyanakkor ez a telep az átrendezés után 16,2 mil- ilió forint nettó eredményt produkált. A megtérülés te­hát rendkívül gyors, meg­éri, aki ilyesmire vállállko-' zilk. Ű jkígyóson még három sertéstenyésztő-teüepet üze­meltetnék. Valamennyit már átállították az új követelmé­nyek teljesítésére. Törzstele­pükön ezekben a hetekben fejezik 'be az új technoló­gia szerelését. Kereken 25 millió forintot költenek er­re a célra. Az átalakítástól és az új technológiáitól azt remélik, hogy hosszú távw, 2010-ig valamennyi épület­ben a maihoz hasonló ered­ménnyel folytathatják a ter­melést. A volumen' évi 30 ezer, ehhez jön a háztáji 20- 23 ezer hízója. Valamikor a ’60-as évek legelején Békés megyében 110-115 ezer hí­zott sertést vásárolt fel a húsipar. Most csak Újkígyós ad 50 ezret, sommás nyere­séggel. D. K. Október 1-ióvel KRESZ-módosítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom