Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 21., szerda II cél: hatékony szocialista gazdaság kialakítása Interjú Grósz Károllyal amerikai és aradi tárgyalásáról A Daily News interjút ké­szített Grósz Károllyal ame­rikai útjáról és az ara­di csúcstalálkozóról. Az MSZMP főtitkára, a kor­mány elnöke az alábbiak­ban válaszolt az MTI lapjá­nak kérdéseire. — Grósz elvtárs amerikai látogatásának visszhangja rámutatott arra, hogy a lá­togatás csak lehetőségeket teremtett és azok kimunká­lása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hogy kormány- biztost bíznak meg ennek kézbentartásával. V^jon emellett milyen lépések vár­hatók kormányzati, illetve törvényhozási szinten e le­hetőségek kiaknázásának megkönnyítésére ? — Szeretném hangsúlyozni, hogy igen kedvező körül­ményként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklő­dést, és alapvetően támogató közfigyelmet, amelyet gazda­sági stabilizációs és kibon­takozási törekvéseink külföl­dön kiváltottak. Ügy érzem, ez csak tovább erősödött az országos pártértekezlet nyo­mán, mert a politikai intéz­ményrendszer korszerűsíté­sének elhatározása egysége­sebb keretbe foglalta, s ezzel még hitelesebbé tette a szo­cialista rendszerünk megújí­tására vonatkozó elképzelé­seinket. A kölcsönösen elő­nyös külgazdasági kapcsola­toknak a jelentőségét ha­zánk életében, fejlődésében, azt gondolom, nem kell kü­lön bizonygatni. Ezért vál­lalkoztam én magam is szí­vesen arra, hogy gazdasági programunk hazai hátteréről, várható előnyeiről és pers­pektívájáról személyesen tá­jékoztassam az érdeklődő szocialista és nyugati politi­kusokat, üzleti köröket, szakembereket. Azon túl, hogy mi is rendkívül sok tapasztalattal gazdagodtunk ezeken a látogatásokon, eb­ben látom elsősorban a kül­földi partnerekkel létrejött találkozások célját és értel­mét. Erről egyébként az amerikai és kanadai látoga­tásom során is meggyőződ­hettem. A kormánybiztos fő fel­adata az üzleti lehetőségek minél teljesebb körű feltá­rása, s az, hogy elősegítse az amerikai és a magyar üzlet­emberek egymásra találását és együttműködését. A ma­gyar gazdaság iránti érdek­lődés az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen megnőtt, ugyanakkor hagyományosan elég lassúak vagyunk a konkrét üzleti lehetőségek kihasználásában. A magyar kiviteli élénkü­lését, a külföldi tőke inten­zív beáramlását azzal is elő akarjuk segíteni, már a jö­vő évtől, hogy a pénzügyi síziigor fenntartása mellett a hatékony váldállátok a mainál lényegesen kevesebb admi­nisztratív kötöttséggel jut­hassanak forrásokhoz, köz­tük a gazdálkodásukhoz, fej­lesztési tevékenységükhöz szükséges nem rubelelszá­molású importhoz. A külföl­di tőke érdeklődésének fo­kozatos növekedését várjuk attól, hogy a magyar gazda­ságban lehetővé válik érték­papírok megvásárlása, és — amennyiben gazdaságunk ér­diekei úgy kívánják — kül­földi cégek akár egyedüli tu­lajdonosai is lehetnek ma­gyar területen működő vál­lalatoknak. Ez összefügg a társasági törvény életbe lép­tetésével, amely egyebek mellett lehetővé teszi ma­gánszemélyek társulását, széles körű üzleti részvéte­lüket, beleértve közös válla­latok alápítását is külföldi cégekkel'. Rugalmasabb gazdasági szerkezet — Külföldön :az eddigi je­lek szerint különösen nagy érdeklődéssel várják az új társasági törvényt. Milyen irányelvek vezetik a kor­mányt ennek kidolgozásában' és milyen eredményt vár­nak tőle? — A társasági tör­vény, jelentőségét tekintve, kiemelkedik a gazdaság mű­ködését szabályozó sok jog­szabály tengeréből. Talán az sem túlzás, ha az államosí­tásokkal állítjuk párhuzam­ba. Jelentősége abban van, hogy jogi kereteket teremt a különböző tulajdonformák hatékony működése számá­ra. A tapasztalaitok szerint ugyanis, ha a vállalkozók­nak a tevékenységi fonnák széles választéka áll rendel­kezésére, és az adott lehető­ségek között a körülmények­hez képest legrugalmasabb vállalkozási formákat alkal­mazhatják, ez hihetetlen di­namikát kölcsönöz a gazda­ságnak. S ami még fonto­sabb, a le/ídületet nem el­sősorban a külső erőforrá­sok bevonása táplálja, ha­nem a gazdaságban mind a mai napig elfekvő, mozdu­latlan vagyon működésbe hozása, a megfelelő érde­keltség megteremtése ré­vén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy ru­galmasabb, alkalmazkodó­képesebb gazdasági szerke­zet kialakítására. Konkrétan három kedvező hatást vá­runk: a tőke hatékonyabb allokációját, a lakossági megtakarítások visszaára­mol tatását a gazdaságba és a külföldi töke nagyobb mértékű bevonása jogi és közgazdasági feltételeinek bővítését. Sokan félnek attól, hogy a társasági törvénnyel veszé­lyeztetjük rendszerünk szo­cialista jellegét. Ám én úgy vélem, hogy ha a szocializ­mus hagyományos tulajdon- formáihoz az idők folyamán olyan negatív lerakódások is társulhattak, mint a nemtö­rődömség, az együttműkö­désre való képtelenség, a bürokratizálódás és a rugal­masság hiánya, akkor ezek kiszűrésével a valóságban éppen a szocializmushoz ke­rülünk közelebb. A várha­tóan megnövekvő gazdasági teljesítmények emberhez méltóbb életet tesznek lehe­tővé. Ugyanakkor a törvény- nyél támogatott autonómia, az alulról való szerveződés és a különféle kollektív koo­peratív megoldások szintén jól illeszthetők társadalmi, gazdasági céljainkhoz. Kor­szerű, hatékonyan működő szocialista gazdaság kialakí­tása a célunk, nagy hiba len­ne, ha ezt a régi formákhoz való görcsös ragaszkodás akadályozná meg. Tudományos­műszaki együttműködés — A kifejezetten gazdasá­gi szférán kívül milyen te­rületen várható a kapcsola­tok, az együttműködés kiszé­lesítése az Egyesült Álla­mokkal és Kanadával? — A legszélesebb értelem­ben vett humanitárius terü­leteken komoly lehetősége­ket látok a kapcsolatok ér­demi bővítésére. De engedje meg, hogy ezt egy szűkebb, bár mérhetetlenül fontos te­rület, a tudományos-műsza­ki együttműködés néhány konkrét mozzanatával érzé­keltessem. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia, a Nehézipari Műszaki Egye­tem által gondozott, illetve tervezett kapcsolatok számá­ra egyengettük az utat. Az Egyesült Államok hat váro­sában és a kanadai Toron­tóban folytak ígéretes tár­gyalások. Emellett az egye­temek közötti kétoldalú tu­dományos kapcsolatrendszer kiépítésének ügye szerepelt napirenden (pl. közös szoft­verfejlesztés). Nagy teret kaptak a ten­gerentúli partnerek magyar- országi nemzetközi mene­dzserképzőben való részvéte­lének kérdései. Más konkrét, levélben megerősített vissza­jelzések is érkeztek, amelyek az érdekeltséget és a szán­dékok komolyságát mutat­ják. Ezen túlmenően jelentős műszaki-tudományos vonat­kozásai vannak három, most kezdeményezett együttműkö­désnek. Az első a Westing­house által létrehozandó, magyarországi technológián belüli, minőségbiztosítási és termelékenységi központot érinti. A másik a Torontó­ban létesített kapcsolat a Bell—Northern Research Ltd.-vel, a tudományos együttműködés témakörében. Végül, szintén Torontóban az Ontario Hydro céggel és partnereivel állapodtunk meg az együttműködésről az atomenergetika fejlesztésé­ben A tudományos-műszaki együttműködésnek ezek a kezdeti eredményei, úgy gondolom, joggal kelthetnek bennünk bizakodást a kap­csolatok elmélyítése és más területekre való kiterjeszté­se tekintetében is. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy sem az USA, sem Kanada esetében nincs olyan megol­datlan politikai kérdés, ami gátolná gazdasági, tudomá­nyos, kulturális és egyéb kapcsolataink bővítését. Azt gondolom, hogy nekünk, ma­gyaroknak kell most élni tudni ezekkel a kétségkívül nagy tartalékokat sejtető le­hetőségekkel. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy ezek az esélyek kihasz­nálatlanok maradjanak Urad után — Milyen fejlemények vár­hatók a közeljövőben az aradi csúcstalálkozó után a magyar—román kapcsolatok terén? — Én mindenekelőtt a tár­gyalások tényét tartom igen fontosnak, mert 11 év óta a két párt főtitkárai között nem volt ehhez hasonló munkatalálkozó. Tárgyszerű, hasznos tanácskozás volt ez véleményem szerint, mert megállapodtunk azoknak a kérdéseknek a további ta­nulmányozásában, amelyek megoldására mind a két fél részéről megvan a hajlandó­ság. A legnagyobb jelentő­ségű ezek között a gazdasági kapcsolatok magasabb szint­re emelése és a turizmus fej­lesztését is ilyennek tekin­tem. A találkozón sorra vet­tük a kapcsolataink szem­pontjából fontos valameny- nyi témát, de a dolgok ter­mészeténél fogva konkrét eredmények itt még nem születhettek. A közeljövő reálisan lehetséges fejlemé­nyének ezért a tárgyalások folytatását nevezném, első­sorban a szakterületek veze­tőinek, képviselőinek köl­csönös 'látogatásai révén, de ha szükséges, legmagasabb szinten is. A két szomszédos ország kapcsolatainak javítását egyébként olyan lényeges ügynek érzem, amitől nem szabad sajnálni az időt, sem a türelmet. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támoga­tásával, a Budapesti Műszaki Egyetem műszer- és mérés- technika tanszékének csoportja kifejlesztett egy ipari tech­nológiai folyamatokat ellenőrző felügyelőrendszert Fotó: Balaton József Gabona Békés megyéből Október 1-vel Egyre több háztartásban és vendéglátóhelyen vállalkoz­nak a fogyasztók körében mind kedveltebb müzli el­készítésére egyedi recept sze­rint. Ezt felismerve látott hozzá a Natura Gazdasági Társaság a müzli igen fon­tos nyersanyagainak — a bú­za- és az árpapehelynek — a forgalmazásához. Az újfajta termékek gyártására a szé­kesfehérvári Realmarket Gt. vállalkozott. A búzát és az árpát a ki­váló minőségű gabonát ter­melő Békés megyei gazdasá­goktól vásárolják. A fogyasz­tók egyelőre á Natura buda­pesti, szombathelyi és salgó­tarjáni üzleteiben vásárol­hatják meg' a fél kilogram­mos csomagolású pelyhet, a közeli hetekben azonban — az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok megrendelései nyo­mán — az ország más nagy­városaiban is kapható lesz. A pelyheket előállító és for­galmazó cégek azt ígérik, hogy még az idén az üzle­tekbe kerül a rozspehely is, ennek jelenleg a próbagyár­tása folyik. A Natura Gt. üzleteiben olyan receptkönyvet is aján­lanak az új termékekhez, amelyben a müzli mintegy 50 féle elkészítési módját köz­ük. KNEB-vizsgálat a gyógyszerellátásról Az elmúlt három évben ki­egyensúlyozottabbá vált a la­kosság és a gyógyító intéz­mények gyógyszerellátása, csökkent a hiányzó orvossá­gok száma, korszerűsödött választékuk — ezt állapította meg a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság közelmúlt­ban végzett átfogó felmérése. A hazai gyógyszerellátás helyzetét elemezve a népi ellenőrök főként arra keres­tek választ, hogy 1984-es vizsgálatuk óta miként fej­lődött a gyártás és a forgal­mazás, milyen új jelenségek tapasztalhatóak a felhaszná­lásban Az ellenőrzésben részt vevő intézmények, vállalatok köre kiterjedt a Szociális és Egész­ségügyi Minisztériumra, az Országos Gyógyszerészeti In­tézetre, a Gyógyáru-értékesí­tő Vállalatra, valamint több gyógyszergyárra, körzeti or­vosi rendelőre, kórházra, ta­nácsi szervre. A hazai gyógyszergyártás alakulását vizsgálva a népi ellenőrök megállapították: az ellátásban változatlanul meg­határozóak az itthon előállí­tott készítmények — a for­galom 73,7 százalékát adják —, bár valamelyest csökkent a belföldön termelt medici­nák aránya. Kedvezően ala- lyalt a forgalomba hozott ma­gyar gyógyszerek összetétele: az elmúlt három évben 110, korszerűtlen, kis mennyiség­ben gyártott termék előállí­tását szüntették meg, s 36 új készítmény lépett a he­lyükbe. KRESZ-módosítás I. rész Talán már sokan tudnak arról, hogy október elsejével a közlekedési miniszter és a belügyminiszter együttes rendelete alapján változnak egyes KRESZ -szabatyák. Azoknak viszont, akik még nem hallottak erről, szeret­nénk röviden' tájékoztatást adni az új módosulásról. Várjuk olvasóink ezzel kap­csolatos észrevételeit. A meg- ■ ismertetett szabályokról szakemberek is elmondják véleményüket, amit termé­szetesen megismertetünk önökkel. * * * A „Mindkét irányból be­hajtani tilos” jelzőtáblával a továbbiakban nem alkal­mazható a „Kivéve áruszál­lítás” kiegészítő tábla, csak a „Kivéve engedéllyel”, „Ki­véve taxi”, illetőleg „Kivé­ve... (tömegközlekedési vállalát)” feiiratúak. Az így megjelölt útra .engedéllyel rendelkező, vagy a kiegészí­tő táblán feltüntetett jármű­vel, továbbá kerékpárral és konflissal szabad behajtani. A „Korlátozott várakozá­si övezet” tábla azt jelzi, hogy az úton a „Korlátozott várakozási övezet vége” táb­láig a várakozás csak a ki­egészítő táblán feltüntetett időtartamig, illetőleg felté­telekkel engedélyezett. A járdán való megállás szabályai változnak: „A jár-’ dán — részben vagy teljes terjedelemben — csak akkor szabad megállni, ha a) azt a jelzőtábla vagy útburkola­ti jel megengedi; b) a meg­állás a gyalogosközlekedést nem akadályozza, és c) a jár­mű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg”. E szabály alól felmentést kap­nak a mozgáskorlátozottak. Ahol a szabályok megenge­dik a járdán való megállásit, ott tiltják az úttesten' való várakozás^. Bálint Gézától, az MHSZ gépjárművezető-képző isko­lájának igazgatójától azt kérdeztük, hogyan alkal­mazzák' jelenleg a gépjár­művezetők a várakozási sza­bályokat és mi a gépjármű­vezetők igénye a várakozás­sal kapcsolatban,, reálismak tartja-e igényeiket? — Véleményem szerint a járművezetők három cso­portba oszthatók. Vannak, akik 'tudják és betartják a közlekedés szabályait (sze­rencsére ez a nagy többség). Vannak, akik nem kellő fel- készültségük miatt szegik meg a közlekedés szabályait. Példát mondok: kevesen vannak tisztában' azzal, hogy a kerékpársáv egyben a megállást ,is tiltja az úton'. Harmadik csoportba tartoz­nak azok, és ők a veszélyes csoport, akik tudatosan sze­gik meg a közlekedés szabá­lyait. Rajtuk nem a KRESZ- módosítás segít! A mai járművezetői gya­korlat irreális igénye a vá­rakozással kapcsolatban, hogy mindenki annak a hely­nek a közvetlen közelében szeretné hagyni a járművét, áholl dolga van. .Ezért aztán túlzsúfoltak a belvárosok és üresek a P+R (Parkolj és utazz) várakozóhelyek. Tu­domásul kell végre venni, hogy a várakozóhelyek szá­ma korlátozott és a tiltott helyen való várakozással szemben „kifizetődőbb”, sőt még egészségesebb is a pár méter gyaloglás. A járdán való várakozás szabálya is egy íkampromisz- saumi, ami most a KRESZ módosításával egyszerűsö­dött. Ha például az úttesten tiltott a várakozás, és a jár­dán megengedett (táblával, vagy útburkolati jellel), ak­kor fel szabad állni jármű­vel a járdára, de nem sza­bad elfelejteni, hogy a jár­da a gyalogosforgalmat hi­vatott szolgálni:, nem pedig a járművek várakozását, ezért csak az 1000 kilós ten­gelyterhelésnél nem nagyobb járművel és a gyalogosfor­galom akadályozása nélkül /megengedett a járdán a vá­rakozási. Kucsera Tibortól, a Békés Megyei Tanács közlekedési osztályának előadójától azt kérdeztük, hogyan függnek össize a parkolási lehetősé­gek a közlekedés biztonsá­géval? Véleménye szerint milyen a jelenlegi parkoló­helyzet és ez irányban mi­lyen fejlesztések várhatók megyénkben? — A parkolóhellyel a me­gye kisebb településein nincs gond. A nagyobb városokban (Békéscsaba, Orosháza) — ott, ahol forgalmat vonzó intézmény, áruház van — előfordulnak bizony partae Hasi nehézségek. A megye- székhelyen részletes rende­zési terv foglalkozik ezzel a problémával. Űj parkolók építésével1, illetve fizetőpar­kolóik kialakításává! igyek­szik a 'tanács enyhíteni a je­lenlegi _ helyzeten. Más tele­püléseken is kezdeményez­ték már .az ideiglenesen ko­hósalakkal feltöltött terüle­tek parkolóvá nyilvánítását. A parkoló kijelölése is a forgalmi rend résize. Ezek felülvizsgálatában részt vesznek az útkezelők, a rend- őri szervek, a megyei ta­nács képviselői. Mielőtt döntés születik, mindenképp meghallgatják a helyi ta­nács véleményét is. Nem volt arra még példa, hogy parkoló hiánya miatt bal­esetveszélyes hely alakult volna ki. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom