Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. SZEPTEMBER 20.. KEDD Ara: 1,80 forint XT,m. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Elodázhatatlan az igazságügy megújulása Az Alkotmány felülvizsgálatáról, az egyesülési és gyü­lekezési jog törvénytervezeteinek társadalmi vitájáról, a rövidesen az Országgyűlés elé kerülő társasági törvény­ről, s több más készülő jogszabályról, valamint az igazságügyi elodázhatatlan megújnlásáról beszélt a töb­bi között Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az újság­íróknak hétfőn a minisztériumban rendezett találkozón. A miniszter elsőként alap­törvényünk felülvizsgálatá­ról szólt, mondván, az új Alkotmány első szövege jö­vő év őszére készül el, de természetesen ezt követően is lesz mód változtatásokra a tervezett 1990-es életbelé­péséig. A minisztériumba fo­lyamatosan érkező szakértői vélemények mindegyike a felülvizsgálattal megbízott munkabizottságokhoz kerül. Az egyesülési és gyülekezé­si jogról szóló törvényterve­zetek most zajló társadalmi vitájában is felmerült, nem lenne-e célszerűbb e két tör­vény megalkotásával meg­várni az új Alkotmány el­fogadását. Mivel a jogálla­miság erősítésére törek­szünk, az alaptörvényben deklaratív módon megfogal­mazott jogokat oly módon kell már most kiterjeszteni, hogy az új alkotmányt meg­előzően is érvényesülhesse­nek olyan politikai érdekek, nézetek, amelyek az alkot­mányozás menetében is fon­tosak lehetnek — mondotta Kulcsár Kálmán. A társa­A mostani hétkezdet egy­beesett a szarvasi főiskolai tanévkezdettel. Ugyanis teg­nap, hétfőn rendezett tan­évnyitó ünnepi nyilvános ta­nácsülést a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tanácsa. a Himnusz és dr. Nemes- sályi Zsolt megbízott fő­igazgató köszöntője után 87 magyar, illetve egy kubai és egy jemeni első évfolyamos hallgató eskütételét követő­en ünnepi beszédet mondott dr. Thyll Szilárd főigazgató­helyettes. Bevezetőjében töb­bek között hangsúlyozta — visszautalva régebbi tanév­nyitókra —, két évtizeddel dalmi viták egyébként na­gyon tanulságosak a jogsza­bály előkészítőinek; az ott elhangzottakat felhasználják a törvényjavaslat végleges szövegének összeállításakor. Ezeken kívül több más magas szintű jogszabály elő­készítésén is dolgoznak a szakemberek: a választójogi törvény tervezett módosítá­sa mellett az Országgyűlés elé kerülnek majd a szak- szervezetekkel, az egyházak­kal és a vallásgyakorlással, valamint az alternatív kato­na; szolgálattal összefüggő kérdéseket szabályozó tör­vénytervezetek is. Az elkövetkező időszak­ban — a politikai helyzet­ből fakadó megnövekedett feladatai ellátásához — az igazságügynek is meg kell újulnia — szögezte le a mi­niszter. Ennek legfontosabb eleme a 'bírói függetlenség biztosítása. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ha­talmat egyértelműen el kell különíteni. A bírósági szervezet átala­kítására vonatkozó elképze­ezelőtt történt az intézmény életében olyan nagyszabású beruházás, amely megterem­tette a tárgyi feltételeket ahhoz, hogy 1970-ben meg­kezdődjék Szarvason a főis­kolai képzés. Bár mostaná­ban nincs kilátás hasonló értékű és jelentőségű fej­lesztésre, de optimizmusra még így is van ok, mert a tavaszi pártértekezleten egyebek mellett olyan állás- foglalás is született, amely hivatva van a szellemi mun­ka, az értelmiség presztízsé­nek helyreállítására. Szó volt az oktatási mun­ka korszerűsítéséről, intéz­mények közötti együttműkö­lések most formálódnak, de az biztos, hogy e szervezetet függetleníteni kell a közigaz­gatás területi beosztásától. A változtatásokra még az új Al­kotmány elfogadása előtt sor kerülhet. Annál is inkább, mert a bírósági szervezet korszerűsítése nélkül nem yalósíthatók meg például a társasági törvény szabályai. Márpedig a társasági törvény jelentősége az Alkotmányé­val mérhető, hiszen e jog­szabály a magyar gazdasági, társadalmi élet átrendeződé­sében jelentős szerepet ját­szik majd. A Minisztertanács rövidesen megtárgyalja a cégbíráskodás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Nemcsak a bírák számát kell növelni, hanem a kisegítő személyzetét is, s mielőbb létre kell hozni a számítógé­pes nyilvántartás rendszerét. Ezt követően az igazság­ügyi tárca vezetője válaszolt az újságírók kérdéseire. El­mondotta, hogy nem halaszt­ható sokáig a népi ülnöki rendszer gyökeres megvál­toztatása; át kell gondolni, szükség van-e egyáltalán az úgynevezett laikus bírásko­dás fenntartására. Ugyancsak reform előtt áll a büntetés- végrehajtás, hiszen a jelen­legi helyzetben a büntetés nem hozza meg az attól várt eredményt. A legnagyobb problémát a túlságosan sok rövid időtartamú elítélés désről, a nyáron lezajlott tu­dományos tanácskozásokról. Elhangzott, hogy az idén a nappali tagozaton a máso­dik évfolyamon 100, a harma­dikon 79 hallgató folytatja tanulmányait. A levelező ta­gozatra a második és negye­dik évfolyamra 67-en irat­koztak be. Szakmérnöki kép­zés keretében a vetőmag­termesztési szakon 27-en kezdik meg a tanévet. Szólt a „gólyákhoz” is. „Önök néhány perccel ez­előtt elhangzott esküjükkel formálisan is az egyetem teljes jogú polgáraivá vál­tak ... Bízunk abban, hogy nem csalódnak intézmé­okozza. Ezért is keresik új, alternatív büntetési módok bevezetésének lehetőségét. A miniszter — személyes véleményét kifejtve — el­mondta, nem tartja elfogad­hatónak a halálbüntetés fenntartását. A kérdésről egyébként a szakemberek kö­zött is élénk vita folyik, ám a közvélemény még mindig e büntetés fenntartása mel­lett foglal állást. Rövidesen sor kerül egyébként a Bün­tető Törvénykönyv általános felülvizsgálatára, s ennek kapcsán a jelenlegi legsúlyo­sabb büntetésről is döntenek. A kérdést — a miniszter meggyőződése szerint — nem lehet népszavazásra bocsáta­ni az érzelmi motívumok miatt. Kitért arra is, hogy a titokvédelemre vonatkozó jogszabály valóban nem vál­totta be a hozzá fűzött re­ményeket, ezért módosítása sürgető feladat. Kulcsár Kálmán arról tá­jékoztatta a résztvevőket, hogy a minisztérium alter­natív javaslatokat készít, ki­munkálja az Alkotmánynak, egy esetleges „párttörvény­nek” és az egyesülési tör­vénynek a pártra — vagy pártokra — vonatkozó sza­bályait, de döntést majd po­litikai fórum hoz. A tájékoz­tatón szó esett az Elnöki Ta­nács elé kerülő, a közkegye­lemről szóló törvényerejű rendelet alapelveiről is. nyűnkben, és három év el­teltével egy biztos tudás birtokában lépnek ki az életbe... A mezőgazdasági szakemberek nemcsak egy szakterület szakemberei, irá­nyítói, hanem szűkebb ha­zájukban a kultúra fáklya­vivői, a falu közéleti tevé­kenységének aktív részesei kell, hogy legyenek. Tanul­mányaik során erre is fel ktll készülniük, ezért élje­nek a város, a főiskolanyúj­totta művelődési lehetősé­geivel, szórakozásaikban le­gyenek igényesek. Kapcso­lódjanak be a kar társadal­mi tevékenységébe, a szak­mai és más társadalmi szer­vezetek munkájába. Rend­szeres testedzéssel készülje­nek fel a szakma fizikai megterhelésére.” . Kérte a megjelent szülő­ket, támogassák az oktatói kart munkájában, majd be­fejezésül idézte az amerikai természettudós, politikus, közgazdász és filozófus, Ben­jamin Franklin 200 évvel ezelőtt megfogalmazott, de napjainkban különösen idő­szerű aforizmáját: „A jólét útja két szóval kifejezhető: munka és takarékosság.” Az ünnepi beszédet követően kitüntetések, jutalmak át­adására került sor. Címze­tes főiskolai tanár lett dr. Herczeg Ferenc, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője, „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetést ka­pott Veszter László, a Tes- . sedik Kupát Hankó György kapta meg. Tizennégyen kaptak pénzjutalmat. Ugyan­csak az első évfolyamosokat köszöntötte az iskola KISZ- bizottságának titkára, aki egyebek mellett a reformtö- | rekvések támogatását, az aktívabb politikai élet tá­mogatását kérte az új hall­gatóktól, és azt, amit an­nak' idején Maninger pro­fesszor kért tőlük is: szeres­sétek a magyar mezőgazda- | Ságot. Esküt tettek az első évfolyamos hallgatók Szeressétek a magyar mezőgazdaságot Tanévnyitó a szarvasi főiskolán Fél év alatt készüjt él az Alpenvelour Hungária Kalap­gyártó Kft. üzeme Kőrnyén. Az 50-50 százalékban osztrák— magyar érdekeltségű létesítményben alig félszázan évente 130 ezer tompot (a kalap alapját) és 30 ezer kalapot készí­tenek. Termékeiket teljes egészében tőkés országokba, így Ausztriába, NSZK-ba, az USA-ba, sőt Ausztráliába és érté­kesítik. A Környei Mezőgazdasági Kombinát által biztosított nyúlszőrből kétezer színárnyalatban készítenek férfi, női, illetve gyermekkalapot. Ausztráliában is keresett ez a nagy karimájú kalap Fotó: Kerekes Tamás Szeptember 25-tfil téli menetrend a MÁV-nál A Magyar Államvasutak helyzetéről, a személyszállí­tó vonatok menetrend j é ben történő változásokról, vala­mint az őszi forgalom vár­ható áruszállítási feladatai­ról tartottak sajtótájékozta­tót tegnap délelőtt Budapes­ten. Ónozó György, a MÁV vezérigazgatója a személy­szállításról elmondta, hogy az 1988. év első nyolc hó­napjában az elszállított uta­sok száma az előző évhez képest kismértékben (0,8 százalék) csökkent, de ösz- szetételében kedvezően vál­tozott. Növekedett a távol­sági — ezen belül a gyors­vonat! — és a nemzetközi utazások száma. A nyugati forgalomban közlekedő vo­natokon mind a magyar, mind a külföldi utasok szá­ma ugrásszerűen megnőtt. A személyszállító vonatok mianetrendszerűsége az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva egy százalékkal javult (96,7 százalékról 97,7 százalékra). A javulás kü­lönösen szembetűnő a bel­földi e x p ress zvona toknál, ahol a múlt évi 75—80 szá­zalékos menetrendszerűség az idén elérte a 94-95 szá­zalékot. A vezérigazgató a továb­biakban kijelentette, hogy az európai vasutak közötti menetközi megállapodások szerint a téli menetrendi időszak ez évben szeptem­ber 25-én, a nyári időszá­mítás megszűnésének nap­ján kezdődik. Számos vas­úton külön téld menetrendet aidlnak ki, míg a MÁV a sok éve jól bevált gyakorlat sze­rint egy pótfüzetben, az „I. sz. Pótlék”-ban jelenteti meg azokat a menetrendi változásokat, amelyeket nem lehetett a menetrend szer­kesztésekor előre látni. A 150 ezer példányban megjelenő „Pótlék” az uta­zóközönség részére díjmen­tesen rendelkezésre áll, mindazokon a helyeken át­vehető, ahol a menetrende­ket árusították. Az áruszállításról Ónozó György a következőket mondotta: — Az I. félév vasúti áru­szállítási helyzetét alapvető­en az határozta meg, hogy a fuvarozási igények elma­radtak a MÁV eszközparkja által biztosított lehetőségek­től. Ez a helyzet különösen az I. negyedévre volt jel­lemző. Az áruszállítási igé­nyék a félév utolsó hónap- jában növekedtek meg olyan mértékben, hogy június má­sodik felében a vasút nem minden esetben tudta a fel­adásokhoz a kocsikat napra­készen kiállítani. Az I—VII. hónapban 62 millió 553 ezer tonna árut fuvaroztunk. Fuvareredmé­nyünk a tavalyitól 423 ezer tonnával (0,7 százalékkal), a tervtől' 1 millió 27 ezer tonnával (2,1 százalékkal) maradt ilte. Szeptember-de­cember hónapokra mintegy 41 millió tonna áru szállí­tása szerepel a tervünkben. Ha az eddigi fuvarlemara­dást is figyelembe vesszük, az őszi forgalomban 42 mil­lió 047 ezer tonna árut — a tavallyi őszi időszakban fu­varozott mennyiségnél 324 ezer tonnával többet — kell1 fuvaroznunk. Ajz őszi előkészülés szük­ségszerűen átfogja a szállí­tási főtevékenység vala­mennyi szakterületét és szintjét, másrészt tartalmaz­za a műszaki szakterületek munkájával szemben tá­masztott követelményeket is — mondotta végezetüli a MÁV vezérigazgatója. * ** A sajtótájékoztató kapcsán kérdeztük meg Valkó Pált, a MÁV Békéscsabai Üzem- főnökségének vezetőjét, lieszt- nek-e olyan menetrendi vál­tozások, amelyek a megyei utazóközönséget érintik? Miint az üzemfőnök el­mondta, a MÁV téli menet­rendi időszakában bekövet­kezett változások nem mó­dosítják a megye vasúti me­netrendjét. Fotó: Fazekas Fereno Béla Ottó B. A. Sajtótájékoztató az őszi felkészülésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom