Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

1988. augusztus 11., csütörtök o Mennyit ér a föld Békés megyében? átértékelték az aranykoronát Az aranykorona értéke még ma is min­den mezőgazdasággal foglalkozó ember számára pontosan behatárolhatóvá teszi a föld termőképességét, közgazdasági fek­vését. Egyetlen számból meg lehet ítélni, könnyű, vagy nehéz a gazdálkodó sorsa. Ám több mint száz év óta óriási válto­zások történtek a mezőgazdasági földte­rületek jelentős részén. A szocialista át­szervezés után, a hetvenes évektől bein­duló meliorációs munkálatok, a szocialis­ta gazdálkodással kialakuló új vonzáskör­zetek, valamint az egyes térségek eltérő infrastrukturális fejlesztése miatt a föl­dek termőképessége, közgazdasági környe­zete vitathatatlanul újraértékelést, kor­rekciót követel. Hiszen a mezőgazdasági üzemek földadója, a támogatások és el­vonások rendszere a mai viszonyokat már csak részben tükröző aranykoronára épül. Az aranykorona utáni valósághűbb, új, komplex földértékre várhatóan hatéko­nyabban épülhet majd a mezőgazdaság szabályozó rendszere, és megszűnnek a je­lenlegi ellentmondások. Az új értékszám lehetőséget ad arra is, hogy a korábbiak­tól eltérően a föld, mint termelési eszköz a munkával és a tőkével egyenrangú elbá­nást kapjon. Ugyanakkor az újraértékelt földnél már olyan valós földárat lehet ki­alakítani, mely értékarányossá teszi az adásvételt, a földcseréket, és lehetővé te­szi, hogy a földet, mint nemzeti vagyont, a többivel egyenrangúan kezeljük. A földértékelésről minisz­tertanácsi határozat szüle­tett 1979-ben. Első lépcső­ben a termőképességét mér­ték fel a megbízott intézmé­nyek szakemberei, öt évig tartó munka során a régi aranykoronás mintatereket vizsgálták újra. Az eredmé­nyek alapján 1-től 100-ig úgynevezett termőhelyi pontszámot, vagyis értékszá­mot kaptak a 15 hektáron­kénti mintaparcellák. Ki jobban, ki rosszabbul jár Erre az ökológiai pont- rendszerre épül a földek közgazdasági környezetének értékelése, mely az adottsá­goktól függően a pontszámot növelte, vagy csökkentette. Azonos termőképességű földdel rendelkező gazdasá­goknál az eltérő földjöve­delem alapján országosan 23 közgazdasági körzetet lehe­tett határozottan elkülöníte­ni. Ezenkívül úgynevezett üzemi korrekciót is végre kellett hajtani, amelyeket az országos értékelésnél nem •lehetett figyelembe venni. Például különböző művelést akadályozó tereptárgyak, te- nyészidőszak alatti belvizes területek stb. Ez év elejére elkészült a komplex földértékelés. Az új értékszámok szerint kialakí­tott földadó és ártámogatás összege óriási vihart kavart fel a szakemberek és az üzemek körében. Az arany­korona-rendszertől való el­szakadásnak mi tagadás, nyilván csak az örül, aki jobban jár, vagyis ezek után kevesebbet adózik, sőt még több ártámogatást is kap. A körzethatárokon levő üze­meknél 10-20 millió forint eltérések is adódtak pozitív, és negatív irányban egy­aránt. Az új érfékrendszer ter­vezete többek között ezért is került májusban a szak­emberek elé megvitatásra. Mielőtt a Minisztertanács el­fogadja és bevezeti a ter­vezetet, alaposan át kell néz­ni, tökéletesíteni a rend­szert, hiszen legalább any- nyira időt állónak és kor­szerűnek kell lennie, mint az aranykoronának 1875-ben. — Az aranykorona beve­zetését is 12 éves kemény münka előzte meg — mutat egy megsárgult könyvre Varga Gábor, a megyei föld­hivatal vezetőhelyettese. — A kis könyvecskében ponto­san leírták elődeink, miként született meg az oly hosz- szú időt megélt értékszám. Az akkori technikai feltéte­leket is figyelembe véve gi­gászi munkát végeztek. Az értékelők minden egyes pa­raszti gazdaságban pontos felméréseket végeztek. Csak egy érdekes példát említek: még azt is figyelembe vet­ték, hogy a szekerekhez évente mennyi kenőzsírt használnak. Nyilvánvalóan az, aki közel lakott a város­hoz. vagy egy-egy nagyobb piachoz, lényegesen keve­sebbet használt, mint az. akinek jókora zötyögős utat kellett megtennie a célig. Száz év után romlott... Békés megye üzemei az aranykorona-érték szerint, összesen 470 millió forint földadót fizetnek, míg a komplex földértékelés alap­ján csupán 299 millió forin­tot. Ugyanakkor 84 millió fo­rinttal több ártámogatás il­leti majd meg a megye üze­meit az új értékelés után. Tehát összesen mintegy 255 millió forinttal kerül kedve­zőbb helyzetbe Békés megye mezőgazdasága a közeljövő­ben. Antal József, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetője a következőképpen vélekedik erről: — Az új értékelést pozi­tívnak tartjuk. Jobban meg­közelíti a valós helyzetet, mint a régi. Békés megye fi­zeti jelenleg a legtöbb föld­adót, az országos összeg 25 százalékát, holott többéves terméseredményeink, a natu­rális és a közgazdasági mu­tatószámok egyaránt azt bi­zonyítják, hogy Fejér és Tolna megye felülmúl ben­nünket. S lám, most a komp­lex földértékszámok alapján a két megye földiadófizetés­ben is megelőz bennünket. Sajnos a jó adottság mel­lett Békés megyében van a legtöbb periférikus terület. Hiába jók az ökológiai fel­tételek, megfelelő infra­struktúra hiányában nem tudjuk kihasználni. Másik példát is említ a mezőgazdasági osztályveze­tő. Nevezetesen a hatvanas évek óriási belvizeit, mely­„A helyzetünk anyagilag javul, ám a termelési feltételeink száz év alatt romlottak” Fotó: Veress Erzsi nek következtében a Maros hordaiékterületére eső jó mi­nőségű földek sótartalma a pangó víz miatt megnőtt, egy része elszikesedett. S bizony az utólagos meliorá­ciók sem változtatták meg a szétrombolt talajszerkeze- tet. Az újraértékelésnél ezt már figyelembe lehetett ven­ni. A belvizekről az utóbbi aszályos években keveset be­szélünk. Pedig várhatóan csapadékos évjáratokban is­mét pusztítani fog, hiszen amíg a Körösöket vissza nem csatolják a Maros fo­lyóba, addig a Kárpátokból hirtelen lezúduló vizet a Fekete-Körös nem tudja le­vezet ni. Ellentmondások és dilemmák Annák ellenére, hogy Bé­kés megyét a komplex földértékelés kedvezően érintette, az egyes üzemek között tízmillió forint fe­letti összegeltérések is adód­nak. — Főleg a körzethatárra eső üzemeknél vannak el­térések — mondja Varga Gábor. — Köröstarcsa, Szeg­halom térségét még ez év végéig felülvizsgálja a MÉM. Á termőhelyi pontszámok­nál, vagyis a föld termőké­pességét tükröző értékelés­nél is volt több jogos észre­vétel az üzemek részéről. Azonban ezeket felülvizsgá­lat után korrigálták. A megyénkénti és üzemek közötti átrendeződést főleg a közgazdaságii feltételek vál­tozása okozta, hiszen száz év alatt nemcsak a bennünket körülvevő környezeti felté­telek, de az országhatárok és a határon túli vonzáskörze­tek is megváltoztak. Példá­ul Körösnagyharsány ma a megye legkiesőbb részén ta­lálható, pedig régen a leg­jelentősebb közgazdasági vonzáskörzetbe tartozott. Hi­szen közelsége a kolozsvári és nagyváradi piachoz olyan többletbevételhez juttatta a gazdákat, amit az adózás szempontjából jogosan kel­lett figyelembe venni. Ám ma már ezek a piacok — legalábbis számukra — nem léteznek, s bizony őket a közvélemény most szeren­csésnek tartja, holott tulaj­donképpen évtizedek óta töb­bet vontak le tőlük és keve­sebbet juttatnak vissza. I—r~ ...: i A komplex földérték be­vezetését a kormány több lépcsőben tervezi bevezetni 1991-ig. Nyilvánvalóan, mint minden új dolognak, ennek is lesznek, és máris vannak hibái. Ám az semmiképpen nem képezheti vita tárgyát, hogy az aranykorona-rend­szert új. korszerűbb, való­sághűbb értékrendszernek kell felváltania. A közgaz­dasági feltételek figyelembe vétele után kialakult komp­lex pontszám a mezőgazda- sági üzemeket drasztikusan átrendezte, ám a korrekció­ra, a finomításra lehetőség van, hiszen éppen ezért ter­jesztették a gyakorló szak­emberek elé is a tervezetet. Véleményét, álláspontját mindenki elmondhatja, sőt el is várják tőle. Itt az ide­je, hogy mindenki saját üzemi területének pontszá­mát felülvizsgálja, s ha kell, tapasztalt szakemberek vé­leményét figyelembe véve gondolják át. Hiszen nem­csak magunkról, de unoká­inkról is dönteni fogunk. Nem szabad azonban le­becsülnünk a régi értékren­det, hiszen a terméseredmé­nyek és az aranykorona-ér­ték között még ma is szo­ros összefüggés van. Arról a többek által is felvetett problémáról pedig, miszerint csupán az elmúlt aszályos öt év jövedelmezőségi adataira épül az azonos termőhelyi adottságú üzemek eltérő jö­vedelme. fel kell figyelni! Hiszen bárminemű tenden­cia megítéléséhez matemati­kailag minimum tízéves idő­sorra van szükség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmúlt évtized mennyiségi és bázisszemlé­lete miatt az üzemek jócs­kán érdekeltek abban, hogy különböző könyvelési mani­pulációkkal a valós termés- eredményeiket és ezáltal egy-egy ágazat jövedelem- termelő képességét megszé­pítsék. S a nem valósághű adatokból könnyen lehet té­ves következtetéseket levon­ni. Rákóczi Gabriella Zöldségtözsdére van szükség Évek óta visszatérő zava­rok vannak a megtermelt mezőgazdasági termékek — tojás, baromfi, zöldség-gyü­mölcs, burgonya — felvá­sárlásában és értékesítésé­ben. Miközben oly sokat be­szélünk a piac szerepéről — egy-egy, elsősorban a fővá­rosra korlátozódó akciót le­számítva — szinte semmi jele sincs annak, hogy leg­alább túlkínálat esetén a pi­ac hatására, olcsóbban ve­hetnénk meg az élelmicik­keket. Az idei esztendő köz­ismert példái: burgonya- és tojástúltermelés, borháború. A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága a lakos­sági panaszokra reagálva felkérte a Fogyasztók Or­szágos Tanácsát, vizsgálja meg a kérdést. Tarján Zsuzsa, a FŐT tit­kára beszámolt az országos helyzetképről. A felvásárló és kereskedő szervezetek a saját érdekei­ket minden helyzetben, te­hát túltermelés esetén is sokkal jobban tudják érvé­nyesíteni, mint a termelők, ám az igazi kiszolgáltatottak a fogyasztók. Az ő érdekei­ket ugyanis gyakorlatilag senki sem képviseli. A ter­melők gyakran megsemmisí­tik az árut, ha zavarok van­nak az átvétellel, vagy túl­ságosan alacsony áron tud­nák csak értékesíteni. A lakosság szempontjából nézve ez nyilvánvalóan fel­háborító és tűrhetetlen pa­zarlás. Hogy is állunk hát ezzel a bizonyos önszabályozó piac­cal, amely — ezt hirdetjük a gazdaság más területein is — maga alakítja az árakat a kereslet és a kínálat függ­vényében, és szabályozza a tőke, a munkaerő mozgását? A jelek szerint nem pon­tosan tanultuk meg ezt a politikai gazdaságtani lec­két. A szabadpiac önszabá­lyozó tulajdonságához ugyanis a marxi elemzés azt is hozzátette, hogy ez zömé­ben utólag, spontán módon és romboló hatással megy végbe, értékek — emberi és használati értékek — pusz­tulásától kísérve. Minderre elrettentő példaként szere­pelt a tananyagban, hogy a brazil kávétermés egy ré­szét' a túltermelés miatt egyenesen az óceánba szór­ták ... Valójában nálunk is rend­re hasonló történik. A zöld­ségszezon végén egyfajta globális egyensúly valóban létrejön: ha túl sok volt a paprika, annak egy részét megsemmisítik, jobb eset­ben takarmányként felete­tik az állatokkal. Azután persze kevesebben fognak - paprikapalántát ültetni. Ke­vesebben, mint amennyi a valós szükséglet lenne, s ak­kor fordított előjellel kezdő­dik minden elölről. Nem véletlen, hogy ez a drasztikus piaci mechaniz­mus a lakosság közvetlen ellátásában a fejlett orszá­gokban már évtizedek óta csak szigorúan megreguláz- va működhet. A zöldség­tőzsde intézménye nem első­sorban, de mindenesetre nemcsak a termelők, és ke­reskedők, hanem a fogyasz­tók érdekeit védi — tegyük hozzá, igen eredményesen — több nyugat-európai or­szágban. A Fogyasztók Országos Tanácsa is a zöldségtőzsde megteremtését tartaná az egyik megoldásnak, amely az ország kis méretei miatt — technikailag — aránylag egyszerűen kivitelezhető lenne. Hangsúlyozzuk, hogy csupán technikailag, hiszen a zöldségtőzsde valóságos létrejöttéhez elengedhetet­len, hogy az állami, társa­dalmi, érdekvédelmi szervek közös elhatározásra jussa­nak: a drasztikusan szabá­lyozó piac és a fogyasztó kö­zött egyfajta ütközőzónára van szükség. II termelési kedv forog veszélyben Békésben is Dr. Blahut Károlynétól, a Fogyasztók Megyei Tanácsának titkárától először azt kérdeztük, hogy az országos összesítésben szerepelnek-e a konkrét Békés megyei ta­pasztalatok? A következőket mondta: — Természetesen igen, a Fogyasztók Me­gyei Tanácsa elküldte a Békéscsabán, Gyu­lán, Békésen, Szarvason és Gyomaendrő- dön tapasztaltakról szóló összegzést. Infor­mációinkat a helyi Hazafias Népfront-bi­zottságokra, illetve fogyasztói tanácsokra, pontosabban, az általuk szerzett értesülé­sekre építettük. — Hogyan általánosíthatnánk a Békés megyei kistermelők, valamint a fogyasztók által elmondottakat? — Árudömping van, ugyanakkor az árak nagyon magasak! A fogyasztói és felvásár­lási árak között túl nagy az árrés. A nagy­bani felvásárlók — gondoljunk a budapesti Bosnyák_ térre" — mintha egyeztetnék árai­kat a különböző kereskedelmi cégekkel. A kistermelők sérelmezik, hogy a felvásárlási árak így rendkívül leszorítottak, a terme­lési önköltséget sem kapják meg több eset­ben, mert értéken aluli árakon veszik csak át a zöldséget, gyümölcsöt. — A termelők és a fogyasztók kiszolgál­tatottsága milyen hangulatot eredményez térségünkben? —. A mostani helyzet érezhetően mér­sékli a termelői kedvet, hiszen mind több az értékesítési bizonytalanság. A látszat nálunk is az, hogy a legerősebbek a keres­kedői érdekek, amelyek a termelői és fo-‘ gyasztói érdekeket egyszerűen maguk alá gyűrték. Hosszú távon ez nem vezethet jó­ra, végeredményben a fogyasztóknak kell az indokoltnál magasabb árat fizetniük. — Milyen konkrét megnyilvánulásai vol­tak ennek a felemás helyzetnek? — Sokan megkérdezték, hogy hová tű­nik a pénz, ami a nagybani felvásárlási és piaci árak között van, vagy: miért csak a termelő, kistermelő vállal kockázatot. A szerződéses fegyelmet többen kifogásolták. Előfordult nemegyszer, hogy a termelőik inkább nem adták át a zöldséget, gyümöl­csöt, hanem kiszedték a fólia alatt szépen fejlődő paprikatöveket, vagy egyszerűen le­vágták a tojóállományt. .. (Lovász)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom