Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ES 0 MEGYEI I1HÓCS LBPI1 1988. AUGUSZTUS 9., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Napirenden a nyereségadó, a keresetszabályozás Ülést tartott az OKISZ elnöksége Grósz Károly válasza az Országos Oiákparlament levelére Ez év áprilisában a kecskeméti országos diákparlament küldöttei levelet intéztek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot téve kérték az oktatásügy kiemelt támoga­tását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök válaszolt. A Minisztertanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési­oktatási intézmények 'tanulói a Kecskeméten megtartott országos diákparlamenten elkötelezetten és felelősség- teljesen vitatták meg a ma­gyar közoktatás jelentős gondjait, gazdasági, pénz­ügyi nehézségeit, és javas­latukkal a kormányhoz for­dultak. A Minisztertanács egyetért a diákparlament le­velének tartalmával, így az­zal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfo­gadott, a stabilizációt és a kibontakozást szolgáló mun­kaprogramjának megvalósu­lása többek között az okta­tás kiemelt fejlesztését is feltételezi. Az oktatás kor­szerűsítésének követelmé­nyét — kiemelt központi fel­adatként — a munkaprog­ram is rögzítette. A megva­lósulás érdekében a Minisz­tertanács tett is már lépése­Hans Daniels, Bonn fő­polgármestere — aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének meghívására vasárnap ér­kezett Budapestre — hétfői programját városnézéssel kezdte. Feleségével együtt először rövid sétát tett a várban, megtekintette a Mátyás templomot és a Hil­ton Szálló dominiitkánus- udvaráit, majd ellátogatott a bazilikába. A tárgyalásokról Iványi két, amikor a közelmúltban elfogadta a felsőoktatás fej­lesztésének programját, és intézkedett a felsőoktatás­fejlesztési alap létrehozásá­ról. A közoktatás fejlesztésé­vel kapcsolatos célok meg­valósulása — ahogy más te­rületeken is — az egész tár­sadalom megértését és a Mi­nisztertanács munkaprog­ramjának gyakorlati támo­gatását igényli. A Minisz­tertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költ­ségvetés előkészítése során és a tervezési folyamatok­ban fel kell tárni a közokta­tás fejlesztésére fordítható többletforrásokat. Az orszá­gos diákparlament javasla­tának megfelelően a rendel­kezésre bocsátható többlet- források felhasználásának tervét társadalmi vita után a művelődési miniszter 1988 végéig a Minisztertanács elé fogja terjeszteni. Pál rövid tájékoztatást adott az MTI munkatársá­nak: — Daniels úr — aki nem­csak Bonn főpolgármestere, hanem képviselő is a Bun­destagban — elsősorban a magyarországi gazdasági és politikai reform eddigi ered­ményeiről, s a további ter­vekről érdeklődött. Különö­sen az foglalkoztatta, hogy a hazánkban zajló változá­soknak miilyen hatása lehet a szocialista országok fejlő­désére. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának (OKISZ) elnöksége Köveskuti Lajos vezetésével tartott hétfői ülésén tájékoztatót hallga­tott meg a vállalkozási nye­reségadóról, és az 1989. évi keresetszabályozásról folyó vitákról. Mindkét kérdésben kialakította álláspontját. Mint ismeretes: a Pénzügy­minisztérium verseny- és szektorsemleges, egységesen 50 százalékos kulccsal mű­ködő vállalkozási nyereség­adó tervét dolgozta ki. A kivételek szűkítésével a kor­mányzat el kívánja érni, hogy a különféle gazdálko­dó szervezetek munkáját egységesen az eredmény mi­nősítse. Az OKISZ elnöksége úgy látja, hogy az elvonások tervezett mértéke az ipar műszaki fejlődését és a szer­kezetátalakítást erősen visz- szafogja. Szükséges ezért, hogy az elvonásokat felül­vizsgálják, illetve a prog­resszív, hatékony ipari te­vékenységek fejlődését a kormány jobban segítse elő. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebb szervezetek létreho­zását is támogassa a kor­mányzat. A kisszervezetek eddig beruházásaik után igényt tarthattak a beruhá­zási forgalmi adó visszaté­rítésére. Az elnökség java­solja, hogy ez a kedvez­mény legyen általános, vagy legalább a szövetkezeti ipar egészére terjedjen ki. Az el­nökség elfogadta azt a ter­vezetet, amelyben az OKISZ javaslatot tesz a Pénzügy­minisztériumnak az intenzív vagyonérdekeltségi rendszer rendelettervezetének elké­szítésére, és 1988 folyamán való bevezetésére. Ez lehe­tővé tenné az ingyenes va­gyonjegy intézményesítését. A bérszabályozással kap­csolatban a kormányzati szervekkel folyó konzultáci­ók során az OKISZ-nak az az álláspontja, hogy a tár­sulások és a szövetkezetek között ne legyen eltérő sza­bályozás a szövetkezetek hátrányára. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy amennyiben a bérszabályo­zás nem elkerülhető, akkor az adómentes béremelési sáv fölött széles intervallumban tegye lehetővé az adózott nyereségből való jövedelem­adó-kifizetést. Ily módon a szövetkezeti ipar dinamikus fejlődése nem fékeződne le. Az adózással és bérszabá­lyozással kapcsolatos kérdé­sekről a közeljövőben az OKISZ-vezetés az ipari szö­vetkezetek széles körével konzultációt folytat, hogy a vélemények figyelembevéte­lével véglegesítse álláspont­ját. Az elnökség ülésén is el­hangzott: összhangot kell teremteni a társasági tör­vény és a szövetkezeti tör­vény közt. A szövetkezetek és társulások egymásba va­ló átalakulásának lehetősé­gét vagy az átalakulási tör­vényben, vagy magában a szövetkezeti törvényben kell kimondani. Mindkét eset­ben célszerű, hogy az át­alakulási törvény bevezeté­se, illetve a szövetkezeti törvény módosítása egy idő­ben történjen. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg az OKISZ közös alapjainak alakulásá­ról, megvitatta az Általános Szövetkezeti Biztosító Rt. alapításának tervezetét, va­lamint szövetkezeteknek nyújtható kölcsönökről dön­tött. Bonn főpolgármestere Budapesten Számos hazai és külföldi turista keresi fel Békéscsaba mel­lett a tanyai életforma és gazdálkodás emlékét őrző Gajdács­tanyát és Kiss-féle szélmalmot. Az 1860-as évekből származó malom vonzáskörzetébe 100 tanya tartozott, s fénykorában évente 15-16 vagon gabonát őröltek malomkövei Értékesebb termékek a kivitelben Magasabb árak, kedve­zőbb termékösszetétel, nö­vekvő kivitel jellemezte a Magyar Alumíniumipari Tröszt első félévi konverti­bilis elszámolású exportját, amely 41 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, s elérte a 140 millió dollárt. A MAT rugalmas üzletpolitikával igyekezett kihasználni, hogy minden korábbi prognózis ellenére folytatódott az élénkülés az alumíniumtermékek v'lág- piacán. Az 1987 eleje óta tartó élénkülés kisebb töré­sekkel ugyan, de folyamatos áremelkedést hozott eddig; az alumíniumtömbök másfél évvel ezelőtti 1257 dolláros tonnánkénti ára jelenleg 2500 dollár körül van, s jú­niusban voltak olyan napok, amikor tőzsdei jegyzésük el­érte a négyezer dollárt is. A nagyobb árbevételhez hozzájárult az a tudatos ter­mékpolitika is, amelynek eredményeként az export­ban mind jelentősebb részt képviselnek a magasabban feldolgozott, a piaci változá­soktól függetlenül is na­gyobb haszonnal eladható termékek. Míg a múlt év el­ső feléhez képest 70 száza­lékkal csökkent a timföld, s 25 százalékkal az alumí­niumtömb kivitele, addig 12 százalékkal bővült a fél- gyártmányok — egyebek kö­zött alumínium hengerelt- áruk, préstermékek, huza­lok, fóliák — exportja. En­nél is nagyobb mértékben fokozódott a késztermékek eladása; alumínium pasztá­ból 60 százalékkal, műko- rundból 50 százalékkal, kád­kőből 44 százalékkal, alumi- niumszulfátból 37 százalék­kal, speciális timföldfélesé­gekből pedig 21 százalékkal többet szállítottak ki. Mind­ezek eredményeként a fel­dolgozóipari termékek ará­nya az árbevételben 63 szá­zalékra nőtt, az előző évi 59 százalékkal szemben. A MAT kivitele az év el­ső felében összességében több mint 110 millió dollár­ral volt nagyobb behozata­lánál. Az alumíniumpiaci szak­értők véleménye szerint az év végéig némileg mérsék­lődnek majd a jelenlegi ma­gas világpiaci árak. Ezzel együtt is a MAT konvertibi­lis kivitele éves szinten vár­hatóan eléri a 240 millió dollárt, ami 26 millióval ha­ladná meg az alaptervükben előirányzottat. A Ganz Villamossági Művek gyulai relégyárában a TM-jel fogó beállítását végzik Fotó: Kovács Erzsébet II Garancia Biztosító Rt. vezérképviseletet nyit Békéscsabán A magyar gazdaságban megindult reformok egyik eredménye, hogy döntés szü­letett a biztosítási piacon meglevő monopolhelyzet megszüntetéséről. Áz elvi el­határozást gyorsan követte a gyakorlati megvalósítás és 1986 nyarán megkezdte mű­ködését a Hungária Biztosí­tó. A jogszabályok további liberalizálása tehetővé tet­te, hogy három hazai pénz­intézet — nevezetesen az Országos Takarékpénztár, a Magyar Hitelbank Rt. és a Hungária Biztosító — által létrehozott alaptőkéből 1987 őszén Budapesten megala­kuljon a Garancia Biztosító Részvénytársaság. Külön örvendetes, hogy a Garancia Biztosító Rész­vénytársaság az országban a legelsők között Békés me­gyében hoz létre rövid időn belül vezérképviseletet, Bé­késcsabán a Gyónj Géza ut­ca 3. szám alatt. A Garan­cia Rt. szakít a hagyomá­nyosnak nevezhető . struktú­rával — eddig a biztosítók megyei igazgatóságokat ala­pítottak, amelyek irányítot­ták a városokban, községek­ben levő kirendeltségeket, fiókokat — a hatékonyabb foglalkoztatás érdekében. Ennek ellenére eljutnak a legkisebb településekre is, a takarékszövetkezetek révén. (Néhány OTP-fiókban, taka­rékszövetkezeti k i rendelt­ségben már nálunk is kira­gasztották a narancssárga1 alapon levő fekete „G” be­tűt,, a Garancia emblémáját. Nagy Tibor, a Békés me­gyei vezérképviselet vezető­je a következőket mondja terveikről: — Mind a gazdálkodó szer­vezetek, mind pedig az egyéni vállalkozók, kisiparo­sok és kiskereskedők bizto­sítási igényeit kielégítjük. Tevékenységünket a pénzin­tézetek és bankok munká­jára építve kívánjuk to­vábbfejleszteni. Bárki ügy­felünk tehet, nyitottak va­gyunk az állampolgárok előtt is. Már most megköt- hetőek a kölcsönfedezeti, va­lamint a hitelfedezeti bizto­sítások. Újdonságunk az egyszeri kezességi biztosítás, amelynek lényege: 1988. szeptember elsejétől ügyfe­leink hitelfelvételekor ke­zességet vállalunk értük, ha erre biztosítást kötnek. A hitelfedezeti biztosítás díja — amelyet a hitel felvételé­kor kell kifizetni — termé­szetesen függ a hitel nagy­ságától, a törlesztés időtar­tamától, valamint a kamat­láb nagyságától. (Ezt a biz­tosítási módozatot magán- személyek és kisvállalkozók köthetik meg.) A tervek szerint a vezér- képviselet legkésőbb szep­tember elsején hivatalosan is megkezdi működését a megyeszékhelyen. — Lovász —

Next

/
Oldalképek
Tartalom