Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

1988. augusztus 1., hétfő o Termékfejlesztés gyógyszerexportunk növeléséért Valamikor a gyógyszergyá­rak termelésének csak el­enyésző hányadát adták az állatgyógyászati vagy egyéb mezőgazdasági területen al­kalmazott termékek. Sőt elő­fordult, hogy rangjukon alu­linak tartották ezt a tevé­kenységet. A korszerű állattartási technológiák azonban nagy­mértékben veszélyeztették a nagy tömegben együtt tar­tott jószágokat. Egy-egy ál­lattartótelepen a fertőző be­tegségek egyik napról a másikra megtizedelhették az állományt. Szükségessé vált tehát a hatékony állatgyó­gyászati készítmények előál­lítása, amelyeket a mezőgaz­daság igényelt a gyógyszer- ipartól. A Biogal Gyógy­szergyár ezt felismerve a mai hatmilliárdos termelé­si értékének negyedrészét a mezőgazdaságból nyeri. Ahogyan a gyógyszeripar más területein, az állatgyó­gyászatban is szükség van újabb és újabb gyógysze­rekre. A piac — különös­képpen az exportpiac — itt is igényes, és egyáltalán nem elégszik meg azzal, hogy valahol létrehoznak egy új, biológiailag aktív vegyületet. Üj és új gyógy- s zerkom binációkat, gyógy­szerformákat kell kifejlesz­teni a piacon maradás érde­kében. Ugyanakkor gondot kell fordítani a technológiai fejlesztésekre is. A Biogal termékei ex­portképességének növelésére új utakat keres. Egyik lehe­tőség, hogy az itt előállított hatóanyagokat gyógyszer­készítési technológiával és megfelelő dokumentációval együtt adják el. így a gyógy­szer végleges formáját az át­vevő cég maga állítja elő, s forgálmazza is saját orszá­gában, s a szerződésben megadott egyéb, harmadik országban is. Közös kutatás-fejlesztés is létrehozhat új gyógyszere­ket. A külföldi piacon való értékesítésre — amelyet a partner ország többnyire na­gyon megnehezít — úgy is mód nyílik, hogy a Biogal állítja elő a közösen kifej­lesztett terméket, belőle el­látja a hazai piacot, s a többletterméket a partner nyugati cég kizárólagos for­galmazásra átveszi. Jelenleg a gyárban ilyen szerződés kimunkálásán dolgoznak egy nagy, multinacionális cég­gel, amelynek a neve egyelő­re üzleti titok, de garancia arra, hogy sikeresek lesznek a gyógyszereladások. A piaci munka egyik alap­feltétele az új termékek ki- fejlesztése. A Biogal Gyógy­szergyár mezőgazdasági ku­tatási osztályán folyó mun­ka eredményeképpen több új állatgyógyászati készít­mény áll gyártásra készen, főleg a gyárban hagyomá­nyosnak mondható kemote­rápiás gyógyszerek terüle­tén. Ilyen például az Apra- miioimszulfátot tartalmazó Abramellin-injekció, por és gyógypremix, amely főleg kólli- és szalmonellafertőzé­sek megelőzésére és gyógy­kezelésére alkalmas. A Ka- napen-injekcióban két anti­biotikumot kombináltak egymással, egyik a gram po­zitív, a másik a gram ne­gatív kórokozók ellen hat. A két antibiotikum a régi penicillin, s az új kanami- cin. Ez a kombináció lég­úti betegségek gyógykezelé­sére szolgál. . A gyárban fermentációs úton termelt Eriitromicint tartalmazó in­jekció és por kifejlesztése most van folyamatban. A szarvasmarha tőgy- és méh- gyuiladásiok kártételeinek csökkentésére cefalosporin és aminoglükozid típusú an­tibiotikum-kombináció ki- fejlesztésén dolgoznak. A kemoterápia melletti másik nagy kutatási téma­kör az anyagforgalmi be­tegségekre irányul. Ezek az­zal járnak, hogy bizonyos anyagokban az állatok szer­vezete elszegényedik. A mai nagy tejhozamú szarvasmar­hák például a tejjel sok kal­ciumot veszítenek, annyit, hogy a tehén például nem tud lábra állni. Ez az úgy­nevezett ellésbénulás. A ku­tatások eredményeképpen rövidesen bevezetik a Hepa- tosan-infúziót, amely a te­henek zsírmobilizációs be­tegségének, ketózisának és ellésbénulásának gyógykeze­lésére szolgál. Az ellésbénu­lás megelőzésére a Vetalpha nevű készítményt fejlesztet­ték ki. Folyamatban van különböző hatóanyagok máj­védő hatásának vizsgálata, és gyógyszerré fejlesztése is. A nagyüzemi állattartás feltételeiből adódóan a ta­lajban előforduló, nem pa- togén, úgynevezett hasznos csírák nem jutnak az állatok emésztőrendszerébe. Ezek a csírák szabályozzák az emésztőrendszerben levő mifcroflórát, s előnyös emésztési feltételeket hoz­nak létre az állatok számá­ra. A nagyüzemi állattartó telepeken ennek kialakítá­sára csak az úgynevezett biopremixek adagolásával van lehetőség, amelyek tar­talmazzák ezeket a csírá­kat. A mezőgazdasági kutatási osztály fejlesztői más termé­keknél is felhasználják, hogy a vállalatnak nagy ta­pasztalatai vannak a fer­mentációs technológiákban. A környezetvédelemnek nagy gondja, hogy mit csi­náljanak a mezőgazdasági hulladékkal. Ennek legké­zenfekvőbb módja, hogy komposztálják a különböző szerves hulladékokat. Csak­hogy a komposztálás folya­matainak kis sebessége nem elegendő a mai, időzavarral küszködő világunkban. Ezt a folyamatot bontó baktériu­mokkal és gombákkal lehet gyorsítani, amelyeket fer­mentáció útján állítanak elő. A gyártás szempontjából igen előnyös, hogy a kelet­kezett terméket nem kell fel- i dolgozni, finomítani, hi- j szén a termék maga a fér- , mentációs folyadék. Ezzel csak lelocsolják a komposz­tálandó melléktermékeket, s a folyamat hamar végbe­megy. A magyar gyógyszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő iparágunk. Mező- gazdasági célú termékeivel is fokozni akarja konverti­bilis bevételeinket, s ezért szeretne nagyobb teret nyer­ni a nyugati piacokon. Gőz József ŰJ IZEK A KÖRÖS HOTEL GRILLTERASZÁN! Mindennap várjuk kedves vendégeinket 12 órától 24 óráig éttermünk GRILLTERASZÁN, ahol a Hotel Vojvodina mesterszakácsa, URBÄN GYÖRGY készíti 17—24 óráig a szerb ételeket és csapolt sörkülönlegességet szolgálunk fel. Zenét a BMW együttes szolgáltat. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET. Marco Polo forog a sírjában Fagylalt és egyéb „nyalánkságok” Avagy: mit tapasztallak az ellenűrök? Marco Polo állítólag nagyon szerette a fagylaltot. A világ­utazó az 1200-as években nyomára akadt e nagyszerű nyári csemege receptjének, méghozzá Kínában. így terjedt el ez­után Európában, bár egyesek szerint az olaszoknak is sok közük van a találmányhoz. Tény: hazánkban 1850-ben ké­szítettek először fagylaltot. Azóta fokozatosan emeljük az adagokat. A statisztikák szerint 1953-ban még csak 40 de­kányit fogyasztott évente egy ember, ma már 3 kiló körül van ez a szám. Gomba módjára szaporodnak a maszek fa- gyizók, mert a fagylalt értékesítése üzletnek sem az utolsó. Sohasem lehet korán kezdeni... Fotó: Béla Ottó (SZTÁR — KIMESZEL­VE) Az ellenőrök szerint azonban Marco Polo forog a sírjában. Baj van a minő­séggel, az egészségügyi elő­írások megtartásával, az árakkal, a szolgáltatás szín­vonalával, a szakmai hozzá­értéssel. Éppen a napokban fejezte be a megyei keres­kedelmi felügyelőség a me­gyei Köjállal és az SZMT társadalmi ellenőreivel azt az utóvizsgálatot, amely ki­lenc állami és szövetkezeti,, illetve tíz magánkereskedő, összesen 30 üzletére terjedt ki. A tapasztalatok sajnos elkeserítőek. A tavalyi el­lenőrzéshez képest nem ja­vultak, hanem romlottak a fagylalt előállításának, érté­kesítésének a körülményei. Először a léfagylaltot elő­állító termelőüzemekben és a kisiparosok műhelyeiben tájékozódtak a szakemberek. Azt tapasztalták, hogy a ré­gi cukrászüzemekben és né­hány kisiparos az egyes munkafázisokat csak időben különíti el, több helyen nem ismerik e munkához nélkü­lözhetetlen modern mosoga­tószereket. A fagylalt gyár­tására, tárolására szolgáló helyiségek nagy része ko­szos, elhanyagolt volt, an- niak ellenére, hogy ugyan­ezeket az elmúlt nyáron már szóvá tették az ellenőrök. A gyulai áfész cukrászüzemé­ben nem takarítottak folya­matosan, ezért az ételmér­gezés veszélye is fennállt, így feltételekhez kötötték a további működést. A nagy­szénás! cukrászüzemben a szennyvíz az egyik mosoga­tókagylóból a másikba folyt. A vezeték megjavításáig fel­függesztették a gyártást. A szarvasi áfész szerződéses Sztár cukrászdájában az egyik helyiséget annyira piszkosnak találták, hogy általános nagytakarítást ren­deltek el. (HABOS FAGYI, JUJ, DE FINOM ...) Tavaly a kondo- rosi áfész cukrászüzemében elvétették! a gyümölcsfagy­lalt gyártási technológiáját. A tojásfehérjét megfelelő hőkezelés nélkül keverték a fagylaltba. Ebben az évben változtattak ezen, úgyneve­zett habosítókat használnak. Ez a művelet azonban túl jóra sikeredett, hiszen az ellenőrök szerint túl sok ilyen anyagokat tettek a fagylaltba. A próbamérés ugyanis kiderítette: a há­rom gömb sárgabarack fagy­lalt súlya 15 helyett csak 11,5 deka volt. Gyulán a Százévesben a tojás fertőt­lenítésével álltak hadilábán, mert semmiféle ilyen szert nem találtak az ellenőrök. A fagylaltkeverék és a lé­fagylalt tárolását, hőmérsék­letét vizsgálva rá kellett jön­niük: egy év alatt meglehe­tősen lankadt a figyelem. A nagyszénási cukrászüzemben 89 kiló fagylaltot megsem­misítettek, mert a gyártás­tól számított egy órán be­lül nem hűtötték le plusz 8 fok alá. A csúcs azonban Csanádapácán volt, ahol a cukrászüzemben az értéke­sítésre szánt almafagylalt hőmérséklete plusz 20 fo­kot (! ) mutatott. De ez még semmi. A léfagylaltot az üres hűtőszekrény mellett (?) tá­rolták. Változatlanul nagy gond, hogy sok helyen nem tart­ják meg az egészségügyi előírásokat. Hiányos a nyil­vántartás, a dolgozók okta­tásáról nincs papír. A gyu­lai áfész cukrászüzemében a 12 ember közül csak öt tu­dott felmutatni egészségügyi könyvet. Ugyanitt a dolgo­zók cipője, ruhája piszkos volt. (KEVEREM, KEVEREM, DE MI LESZ BELŐLE?) És most nézzük az üzleteket, a különböző elárusítóhelyeket. Üjfent baj van a keverési arányokkal, mondják a szak­emberek. Példa erre, hogy a fagylaltporból és a stabili­zált fagylaltsűrítményből a helyszínen előállított 10 ke­verékből vett minta alapján négy esetben tértek el a használati utasítás előírásai­tól. Az elmúlt évben a 15 mintából ugyancsak négy­szer tapasztaltak minőség­rontást. lügy látszik, az adagolás meglehetősen erős oldaluk a fagyialtosoknak. Mindenfélét beleraktak a fagylaltba, amit alap-, járulékos és adalék­anyagnak nevezünk. Csak az a bökkenő, hogy mindezt hőkezelés, a technológiai előírások megtartása és a Köjál engedélye nélkül te­szik. Tavaly még csak a ma­gánkereskedőkre volt ez jel­lemző, ma már átvették a módszert az állami vállala­tok és a szövetkezetek üzle­teiben is. Jellemző: a por­fagylalt dúsítására vonatko­zó engedéllyel az ellenőrzöt­tek közül mindössze egy rendelkezett. (NEM SZEMFÉNYVESZTÉS, CSAK MŰANYAG VÖDÖR) Visszaolvasztott fagylalt ér­tékesítésével a szeghalmi áfész körösladányi fagylalto- zójában találkoztak. Először szemfényvesztésre gyanakod­tak az ellenőrök, hiszen a négytégelyes fagylaltgép el­lenére 5-6-féle fagylaltot kí­náltak. Végül kiderült: zö­mén cos lábasban, műanyag vödörben tárolják a fagyasz­tóládában lefagyasztott fagy­laltot. A tégelyekbe viszont csak úgy tudták átrakni, hogy visszaolvasztották, amely veszélyes és szabály­talan. No, és a higiénia! A fagyasztóüstöket két fagyasz­tás között néhol eszük ágá­ban sem volt kimosni. A csanádapácai Ifjúsági cuk­rászdában a fagyasztóüst ol­dalán háromnapos fagylalt­maradványokat találtak. (OLASZ, OSZTRÁK, NETÁN MAGYAR?) Hogy valami jót is mondjunk, a választék az elmúlt évhez képest ja­vult. Általános tapasztalat, hogy 10-féle fagylaltból 3-4 tejes, a többi gyümölcs ízű. Fagylaltkülönlegességet azon­ban kevés helyen készítenek. Az adagok súlyáról, fogyasz­tói áráról általában tájékoz­tatják a vásárlókat, de sok még a tennivaló. Kertészszi­geten és Körösladányban az áfész fagyizójában csak gömbre határozták meg az árat, holott a súly is nagyon fontos. Békéscsabán, a Sport falatozóban az ártájékoztató teljesen hiányzott. Pedig nem árt odafigyelni az árakra. Megyénkben 70-100 forint között mozog egy kiló fagy­lalt ára. Az aránytalanságok itt-ott Szembeszökőek. Tóth László medgyesegyhází cuk­rászmester a főzöttön kívül porból készített fagylaltot is árusít, kilóját egységesen 90 forintért. Szarvason, a Sztár cukrászdában a porból ké­szített fagylaltot 80 Ft/kg-os áron értékesítették, indokolt minőségjavítás nélkül. Ugyanakkor a szintén szarvasi Kiszely András cuk- rászkisiparos a jó minőségű főzött fagylaltját ugyancsak 80 forintos kilónkénti áron árusította. Aztán itt vannak az idegen elnevezésű fagylaltozók. Csak néhány kiragadott pél­da. Brád Jánosné gyulai ma­gánkereskedő NDK gyártmá­nyú fagylaltgépen, magyar porfagylaltot készített, ame­lyet „olasz fagylalt” néven árusított, holott dúsítóanya­got sem használt. És most robban a bomba! Az oroshá­zi áfész „osztrák fagyizót” nyitott, amelyet most ellen­őriznek. Várjuk a kedvező eredményt. A próbavásárlások sem jártak mindig sikerrel. Gyu­lán, a Százéves cukrászdában két kisadag és egy gömb fagylaltért 38,50 forint he­lyett 52 forintot számoltak. A megyei vendéglátóipart vállalat 319. számú üzletében a kért 500 gramm helyett 357 grammot mértek, a 408 számú eszpresszóban 137, a 122 számú szerződéses bolt­ban 93,5 grammal adtak ke­vesebbet. A legtöbb helyen a súlyt még ellenőrizni sem Vehet, hiszen nincs mérleg, vagy csak konyhamérleget használnak, amely nem hite­lesíthető. (EGYÉRTELMŰBB SZA­BÁLYOKAT!) Mit lehet mindezekhez hozzátenni? Talán annyit, hogy a külön­böző szabálytalanságok mi­att 30 személyt felelősségre vontak, és több mint 108 ezer forint büntetést szabtak ki. Nem árt viszont hozzá­tenni: néhány lényeges dol­got jó lenne tisztázni. Ilyen többek között a dúsítóanya­gok felhasználásáról rendel­kező tájékoztató, amelyet a Köjál nem kezelt egységesen. Kívánatos lenne mindezt egyeztetni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­mal. A másik gond: a ki­adott tájékoztatók, állásfog­lalások feltételes módban fo­galmaznak. Ilyeneket olvas­hatunk : célszerű, indokolt, kívánatos. Mivel megnőtt a fagylaltot előállítók, értéke­sítők köre, akik a feltétele­ket nem, vagy alig ismerik, a jelenleginél határozottabb, egyértelműbb szabályozásra lenne szükség. Hogy békében nyugodhas­son Marko Póló. Seres Sándor 16 biznisz a zöldség- és gyümölcskereskedelemben Mezőhegyesen Sokat javult a zöldség- és gyümölcskínáLat az utóbbi időben Mezőhegyesen. Ezt a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén állapították meg, amikor a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész-nek az ellá­tásban betöltött szerepét vizsgálták, valamint érté­kelték a településen boltot üzemeltető három kiskeres­kedő munkáját. Az áfész üzleteiben elsősorban a hely­ben termelt zöldségre, gyü­mölcsre építik a növekvő és egyre igényesebb kereslet kielégítését. Az ellátás folya­matossá tételére a kisembe­rek termelési kedvét szak- csoporti termelésben kama­toztatják. Innen az áru rend­szerint kosaras felvásárlás formájában jut a szövetke­zet üzleteibe. A felvásárlás során Mező­hegyesen eltérnek a megye- szerte kialakult általános gyakorlattól. Itt ugyanis a felvásárlási árhoz csak tíz százalék árrést számolnak, így Mezőhegyesen a szövet­kezeti kereskedelem előnyö­sebb áron kínálja a zöldsé­get és a gyümölcsöt, mint az áfészek a megye más te­lepülésein, ahol a felvásár­lási árhoz általában 20 szá­zalékos árrést számolnak. A település zöldségellátá- sában érezhető a verseny­helyzet. A fogyasztókért az áfész mellett három kiske­reskedő jelenti a konkuren­ciát. Közülük Nagy Benkő Mihályné boltjának friss és minőségi árukínálatát, ke­reskedelmi munkáját a vb külön is elismerte. Ebben az üzletben nemcsak Mezőhe­gyesen termett zöldséget és gyümölcsöt árusítanak, ha­nem a szegedi és a hódme­zővásárhelyi piacon felvá­sárolhat is. Benkőné beje­lentette, hogy ezentúl a hét minden munkanapján és szombaton is nyitva tart. Az év első felében hetenként csak három alkalommal áru­sított. Mezőhegyes külterületén sajnos nem megoldott a la­kosság ellátása ezekből a cikkekből. A tanács vb vizs­gálja a megoldás lehetősé­gét: mozgóbolt útján, vagy a nagyabb lélekszámú kerü­letekben időszakosan nyitva tartó bolthálózattal szeretné jobbá tenni a zöldség- és a gyümölcskínálatot. D. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom