Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

Kőedények exportra. A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat budapesti üzemében, részben a jobb munkaszervezés, részben technológiai korszerűsítés következté­ben, 15 százalékkal nőtt a termelés idén az egyszer égetett kőedényekből A főként hazai alapanyagból készülő termékekből ezáltal az igények növekedése és a jó minőség miatt több kerül a tőkés piacokra. Karácsonyi Györgyné a kézi öntésű gyertyatartót kiveszi a formából Fotó: Hámor Szabolcs Számítógépes vetőmag-minősítés II vagyonérdekeltségről és a termelőszövetkezetek jövőjéről Beszélgetés Győrfi Károly Teszöv-titkárral ________ _________________________________________________1988, augusztus 31., szerda E zekben a hetekben élénk vita folyik szakmai körökben és a társadalom szélesebb rétegeiben a készülő társasági tör­vényről. Várhatóan az Országgyűlés még az idén dönt eb­ben a kérdésben. Az utóbbi időben egyre többször hallani arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a haté-* konyább gazdálkodás érdekében átalakulhatnának rész­vénytársasággá. Vita bontakozik ki a vagyonérdekeltségről és a munka szerinti érdekeltségről is. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor felkerestük Győrfi Károlyt, a Békés, Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövet­sége titkárát. A vetőmag-minősítés új hazai gyártású műszerével gyarapodott a Mezőgazdasá­gi Fajtaminősítő Intézet és a Vetőmag-termeltető és -el­látó Vállalat. A magvak csí­rázóképességének gyors megállapítására alkalmas készülék első példányait kapták meg, amelyekkel hozzávetőleg egy nap alatt, a szokásosnál 10-15-ször gyorsabban állapítható meg a szaporítóanyag életképes­sége. A különféle vetőmag­vak csírázási ideje — ter­mészetes körülmények kö­zött — néhány nap, illetve több hét. A műszerben a magvakat 20 órán át vízben „kelesztik”, áztatják, ennek hatására a magok oldódni kezdenek. A vizsgálat utol­só szakaszában megmérik az így kialakult, úgynevezett elektrolit vezető képességét, és ezzel megbízható adato­kat kapnak a csírázóképes­ségre. A mérés azon az el­ven alapul, hogy a jól csí­rázó, életképes magvak sejt­nedvei nehezebben oldódnak ki, mint a kelésre kevésbé A szerződés megszegését könnyű volt megállapítani. Üresen tátongtak a marhais­tállók, s a tulajdonos — ese­tünkben a Dél-alföldi Állat­tenyésztés-fejlesztő Vállalat — 13 vállalkozó portáján, jó esetben csupán 1-2 állatot, vagy a kihelyezett állomány hűlt helyét találta. De néz­zük a részleteket — hogyan is kezdődött a marhahistó­ria? Adott egy szarvasmarha- hizlalási szerződés. Ebben a tulajdonos, a már említett vállalat, kedvező feltételek­kel, magánvállalkozók gaz­daságába bocsájt növendék- marhákat, természetesen a tulajdonjog érintése nélkül. Az induláshoz alkalmasint pénzzel is segíti a szerződő felet, hogy az abraktakar­mány és alomszalma beszer­zése ne ütközzék nehézsé­gekbe. A vállalkozó pedig az állategészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő környe­zetben — 13-14 hónapon át, amíg el nem érik az egye­denkénti 500 kilogrammos súlyhatárt — takarmányoz- za, ápolja, vagyis tovább­hizlalja a jószágokat, még­hozzá a jó gazda gondossá- val. Mindezeket a vállalat jogosult, sőt köteles folya­matosan ellenőrizni. Aztán szó esik egyéb részletekről is: az elszámolás szabályai­ról. az esetleges export-érté- kesítéskori felár- és prémi­esélyesek, vagyis a folyadék vezetőképessége alakul más­ként. A mérőműszert az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság támogatásával a gyártó Labor Műszeripari Művek, a vetőmag vállalat és a minősítő intézet szak­emberei fejlesztették ki; ed­dig hat készült belőle. Nagy részüket a termelőkkel szo­ros kapcsolatban álló vető­mag-forgalmazó vállalat kapta meg, és felszerelte ve­le központi laboratóriumát, valamint több vidéki tele­pét. A szolgálati szabadalom alapján elkészült műszer a hazánkban használatos vala­mennyi számítógéppel ösz- szekapcsolható, és ezek nagyban gyorsítják a minták kiértékelését. Az új vizsgá­ló eszköz alkalmas a lucer­namag nagyságú apróbb, és a bab-, borsó-, kukorica­maghoz hasonló méretű sza­porítóanyagok csírázásának ellenőrzésére, a hazánkban forgalmazott szinte vala­mennyi vetőmag gyors mi­nősítésére. umjuttatásról. A szerződés 10. pontja pedig egyértelmű­en figyelmezteti a vállalko­zót, hogy az állatok a vál­lalat tulajdonában marad­nak, s e tulajdonjog megsér­tése bűncselekmény! A 150-180 szerződő fél kö­zül 13 nem hozott szeren­csét az állattenyésztés-fej­lesztő vállalatnak. Néhányan már a megállapodást követő napokban-hetekben legyin­tettek a „jó gazda gondossá­ga” kitételre. Megunva a tartással járó megannyi ve- sződést, és a rossz, felelőt­len gazda módjára elkótya­vetyélték a marhákat. Az újkígyósi Lakatos Gusztáv élettársa 9 szarvas- marha tartására kötött szer­ződést, 74 ezer forint érték­ben. Együtt gondozták a 2 bikát és a 7 üszőt, mígnem Lakatos — élettársa bele­egyezése nélkül — a 7 üszőt elcserélte egy Zsigulira. A kétegyházi Csurár István gazdaságában 10 bika várta az ígért gyarapodást. Csurár tavaly júliusban kötötte a szerződést, és még azon a nyáron eladta őket; a válla­latnak 90 ezer 510 forint kárt okozva. Faragó Gusztáv tavaly négy megállapodás­ban 19 hízómarha tartására vállalkozott. Az állattenyész­tés-fejlesztő vállalat szak­emberei idén februárban vá­ratlanul meejelenték Faragó dobozi lakásán, hogy az ál­Leiéli jegy A letéti jegy olyan új érték­papír, amelynek bevezetésével a kormány megteszi az első lé­pést a lakosság és a gazdálko­dó szervezetek bankkapcsola­tait elhatároló korlátok meg­szüntetésére — tájékoztatta az MTI munkatársát Rusznák Ta­más, a Pénzügyminisztérium jo­gi főosztályának munkatársa. A letéti jegyet a pénzintéze­tek, magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt ki­bocsáthatnak, és az korlátozás nélkül átruházható. Ennek az értékpapírnak a kamatait a pénzintézetek szabadon alakít­hatják, figyelembe véve a Ma­gyar Nemzeti Bank által meg­határozott felső korlátot. Még nem született döntés a kamat felső határáról, ez várhatóan a hároméves OTP-takaréklevél ka­mata körül fog alakulni. A biz­tosítókat kivéve valamennyi pénzintézet kibocsáthat letéti jegyet, így ebbe az akcióba be­kapcsolódhatnak a kereskedel­mi bankok, az OTP, a takarék- szövetkezetek, valamint a sza­kosított pénzintézetek. Az ér­tékpapír lekötési ideje három év, ám lehetőség van arra, hogy a pénzintézetek ennél rövidebb időre is kibocsássanak letéti je­gyet. A kibocsátásban olyan nagyfokú szabadsággal rendel­keznek, hogy minden egyes ügyféllel külön is megállapod­hatnak különböző, a befektető­nek legmegfelelőbb lekötési idő­ben. Hasonló a helyzet az ér­tékpapírcímletek meghatározá­sánál is. Arra is lehetőség van, hogy a címlet értékét a befek­tetővel közösen megállapodva határozzák meg. latok fejlődését, tartásuk körülményeit ellenőrizzék. Későn érkeztek, és mindösz- sze annyit nyugtázhattak: a 19 nővendékmarha immár ismeretlen helyen kérődzik tovább. A többiek is hason­lóképpen’ értékesítették a szarvasmarhákat; a 13 vál­lalkozó együttesen közel 900 ezer forint kárt okozott, amelynek egy része már megtérült — derül ki a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapi­tányság gazdasági rendésze­tének vizsgálati anyagából. A vállalkozók a könnyű pénzszerzés reményében szegték meg a szerződéseket, ám a végén kiderült: egy könnyelmű elhatározás lett Belőle. A másik fél — a vál­lalat — oldalán pedig vas­kos kár keletkezett! Hosszú időbe telik, amíg megtérül. Sajnos, emiatt az idei ex- porttervet is veszély fenye­geti, ami talán még fájóbb veszteség. Az állattenyésztés- fejlesztő vállalat — amely­nek a neve időközben meg­változott — levonta a tanul­ságokat, úgy döntött: foly­tatja a szűk 2 éve megkez­dett munkát. Hiszen jó mi­nőségű vágómarhára a jövő­ben is nagy szükség lesz. A 13 eset óta is rendre kötik a szerződéseket, csak meg-* fontoltabban és a lehető leg­nagyobb körültekintéssel. Li. E. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy a termelőszövet4 kezetek átalakuljanak rész­vénytársasággá? — A társasági törvény ter­vezetét ismerem. Vélemé­nyünk. szerint a szövetkezet maiga is társulás, mégpedig a tagok személyi és vagyoni társulása. Ebben az érte­lemben hazánkban a legszé­lesebb 'körű társulási formál­nák tekinthető. Mivel a tár­sasági törvény a vagyon ol­daláról közelíti meg a gaz­dasági folyamatokat, ezért kevesebb, mint a termelő­szövetkezeti törvény. Ügy ítéljük mieg, hogy az 1967- ben elfogadott termelőszö­vetkezeti törvény ma már a későbbiekben bevezetett mó­dosításokkal együtt is túl­haladott. Éppen ezért támo­gatjuk, hogy a társasági tör­vénnyel párhuzamosan rövi­desen új termelőszövetkezeti törvényt fogadjon el az Or­szággyűlés. Elvi okokból nem tenne szabad kizárni a lehetőségét, hogy részvény- társaság legyen a tsz. Ugyani­akkor, mivel személyi társu-s lás a szövetkezet, amely a tagnak közreműködési lehe­tőséget ad a munkában, va­lamint a szövetkezet önkor­mányzatában, nem tartjuk szükségesnek az átalakulást. Mivel a részvénytársaságok­nál a tevékenység, a terme­lés, és a vagyoni gazdálko­dás elválik egymástól — hi­szen a miinél nagyobb oszta­lékra törekszik a részvé­nyes —, így éppen a terme­lőszövetkezet azt a szerepét veszítené el, amiért létre­hozták. Hiszen a tsz a ta­gok megélhetését biztosítja, emsliliett szociális és társa­dalmi juttatásakait is nyújt. — Békés megyében az el­múlt évtizedekben igen sok szövetkezeti közös vállalat jött létre. Mi az előnye en­nek a társulási formának? — Abban az időben, ami­kor még nagyobb nyereséget realizáltak a szövetkezetek, szabad pénzeszközeiket kö­zös vállalatok alapításába fektették. Ezek a közös vál­lalatok az évek során ered­ményesen működtek, oszta­lékot fizettek az alapítóknak, így gyarapították a termelő- szövetkezetek vagyonát. Saj­nos napjainkban a hat éve tartó aszály miatt szűkültek a szabad pénzforrások tar­FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Békésen 1988. szept. 1-Jén 6.00—17.00 óráig hálózati karbantartás miatt áramszünetet tartunk az alábbi helyeken: Táncsics M. u.—legelő— muronyi vasút—Kossuth u.—Jantyik M. u.— Kispince u.—Kasza u.— Bocskai u.—Nagykert által határolt területen. Berendezéseink a kikapcsolás Ideje alatt Is feszültség alatt állónak tekintendők. Démász Üzemigazgatóság békési kirendeltsége mélőszövetkezefce inkben, így kevés a lehetőség arra, hogy részvénytársaságot, vagy más vagyoni társulást hozzanak létre. Ma a legfontosabb, hogy talpon tudjanak ma­radni szövetkezeteink. Mon­dok egy jó példát a verti­kális érdekeltségre. Amikor létrehoztuk a Sárréti Tej- feldolgozó Közös Vállalatot, s annak békéscsabai üzemét, több alapanyaghoz jutot­tunk és nagyobb piacot te­remtettünk. Számos új üzem kapcsolódott be a társulásba, így állami gazdaságok, vala­mint fogyasztási szövetkeze­tek is. A termelt nyereséget a 'tőke arányában, valámint a forgalom arányában osz­tottuk szét a taggazdaságök között. Ennek köszönhetően, az állami tejipar teljesen visszaszorult a megyében. A közös vállalatok működésé­ben zavaró körülmény, hogy túlságosan erős a nyereség­felosztás beszabályozása. Jogszabály mondja ki, mi­lyen sorrendben kell felosz­tani a jövedelmet, s bizony igein kevés marad fejlesztés­re. bővítésre. — Miért nem próbálkoz­nak a külföldi tőke bevoná­sával, ha egyszer nincs pén­ze a megye szövetkezeteinek. Gondolok itt például vegyes­vállalatok alapítására? — A kérdés jogos, mi is megpróbálkozunk a külföldi tőke bevonásával. Sajnos a jogi szabályozás igen körül­ményes ma még a külföldi tőke hasznosításában. Egyéb­ként két példát tudok mon­dani a vegyes vállalat-ala­pítási szándékra. Mezőko- vácsháza térségében a helyi termelőszövetkezetek külföl­di tőke bevonásával korsze­rű húsüzemet kívánnak léte­síteni, -amelynek termékeit tőkés piacon értékesítik majd. Tótkomlóson kukori- cafeltíolgozásra kívánnak alapítani tőkés partner be­vonásával egy vegyesválla­latot. Ma még ezek csak el­képzelések, de reméljük, megvalósíthatók lesznek. Természetesen támogatjuk mais, a külföldi működő tő­ke bevonását célzó vegyes- vállalatok alapítását is. — Egyre több szó esik napjainkban a vagyonérde- keltség megteremtéséről. Ké­rem, szóljon azokról az el­képzelésekről, amelyek nap­jainkban foglalkoztatják a TOT vezetőit. — Júniusban foglalkozott az MSZMP KB szövetkezet­politikai munkaközössége a három szövetkezeti ágazat vagyonérdekeltségi. helyzeté­vel1. Ez a testület nem zárta lé a témát, hanem úgy hatá­rozott, hogy külön-külön visszatér az egyes ágazatok sajátosságaira1, így a mező­gazdasági vagyonérd ekeit­ségre is. A TOT szintén- lét­rehozott egy bizottságot, amelynek jómagam is tagja vagyok, emellett a tudomá­nyos élét és a mezőgazdasá­gi üzemek képviselői vesz­nek részt a munkában. A magánvéleményem egyéb­ként az, hogy nehéz vagyon- érdiekeltségről beszélni, ami­kor a termelőszövetkezetek zöme a létért küzd. Két do­logra kerestünk választ munkánk során, egyrészt a meglevő vagyon működteté­sében milyen érdekeltsége van a tagoknak, másrészt a pótlólagos befektetésekben meglevő érdekeltségről tár­gyaltunk. — Ügy tudom, hogy a jászalsószentgyörgyi tsz, va­lamint megyénkből a Hunyai Hunyadi Tsz sajátos elkép­zeléseket dolgozott ki a va­gyonérdekeltségről. — Valóban érdekes elkép­zeléseket terjesztett a bizott­ság 'elé ez a két szövetkezet. Abból indultak ki mindkét helyen: fra a szövetkezet tu­lajdonosai a tagok, akkor azt is Iki keik ki lehet mutatni, hogy ki, milyen mértékben vett részt az alapításban, majd a vagyongyarapítás­ban. á nyereség ennek alapján a vagyon hozadéká- niak tekinthető, s annak fel­osztása elsősorban a tulaj­donosi részarányban törté­nik. Hunyán azért tehet meg válósí tani ezt az elkép­zelést, mivel az utóbbi években mindig növelni tud­ták nyereségüket. Emellett gyakorlatilag mindenki tag a tsz-ben. Azt számolták, hogy a tsz fennállása óta ki, hány évet dolgozott, s mek­kora részre van joga a va­gyonból. A másik elosztási llehetőség pedig, a tsz fenn­állása óta kifizetett szemé­lyes jövedelem volt. Ki, mennyit keresett, az alap­ján osztották el a jövedel­met. A nyereség egy részét a vagyon szerint osztották el. Ha a vagyoni gyarapszik, emelkedik az osztalék. A tag a saját pénzét is beviheti a közös vagyonba. Természete­sen más kulccsal megy a ré­gi és az új vagyon felosztá­sa. Mivel a tőke szerinti jö­vedelem nem tartozik a sze­mélyi jövedelemadó hatálya alá, így csak 20 százalékkal adózik. Amennyiben az év végi részesedést a tag .bent hagyja a szövetkezeti va­gyoniban, úgy 20 százalékos SZJA-t fizet, míg ha kive­szi, a többi keresettel együtt elérheti akár a 40 százalé­kos SZJA-t. — A jelen helyzetben, amikor több mint egymilli- árd forintos aszálykár súj­totta a megye szövetkezete­it, milyennek ítéli meg a mezőgazdasági szövetkezetek jövőjét? — őszintének kell ten­nünk: a helyzet nehéz. Az egész gazdálkodásban a pia­ci viszonyok kialakítására törekszünk. A mezőgazdaság számára hátrányos lesz a szektorsemlegesség bevezeté­se. A mezőgazdasági árrend­szer lassabban , módosul, mint az ipari. A mezőgazda­sági árak alakulása érinti az éleimiszerár-alákulást. Mindezek ma még gátat vetnek az indokolt áreme­léseknek. Az elvonásnál ér­ződik a normatiivitás. Az ér­dekképviseleti munkában •nekünk el kellene jutnunk oda, hogy a nemzetközi élel­miszerpiac árait vegyék fi­gyelembe a felvásárlásnál. Az állami támogatás meg­szüntetése újabb gondokat okoz. Az objektív természe­ti feltétetekben ugyanis nem egységesek a mezőgazdasági üzemek. Ezekre a kérdések­re keressük a választ. Re­mélem, hogy az érdekképvi­selet és a kormányzat md- eLőbb megtalálja a kielégítő megoldást. Verasztó Lajos Elment a marha vándorútra... Hiányzott a jó gazda gondossága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom