Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

1988. augusztus 29., hétfő o „A palackfejtő üzem feladata. A tisztára mosott palackok megtöltése sörrel, és kiszállításra kész állapotba helyezése. Alapanyag: sör. A sör árpamalátából, vagy enzimatikusan le­bontott árpából, megengedett pótanyagokból, vízzel való cef- rézés útján készített, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesz­tett szénsavdús ital. A palackozó üzemben fejtésre kerülő faj­ta: Kőbányai világos sör. 10,5 B o. Minőségi követelmények: a sörnek kristálytisztának, zavarodástól és üledéktől teljesen mentesnek kell lennie... A sörnek nem lehet dohos, pené­szes, savanyú, vagy egyéb, sörtől eltérő íze, vagy szaga.” Hiányszakmák és elhelyezkedési gondok A fenti idézetet a Kőbá­nyai Sörgyár szarvasi palac­kozóüzemének falóra füg­gesztett — légypiszokkal1 tar­kított, meghatározatlan szí­nű — papíroson olvastuk. A Békés Megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Fel­ügyelőség két munkatársán vall!, dr. Németh Irén osz­tályvezető főorvossal és Bártfai Zoltánné közegész­ségügyi ellenőrrel a napok­ban megyénk két sörpalac­kozó üzemét vettük szem- ügyre. A közegészségügyi el­lenőrzés annak apropóján is történt, hogy július végén — mint azt lapunk is hírül ad­ta — 'lúgos mosószer került jó néhány sörösüvegbe. A közleményben felszólították a 'lakosságot, hogy aki júli­us 23—i palackozásé, 8-as je­lölésű címkével ellátott — a Csepeli Duna Tsz által pa­lackozott — Kőbányai vilá­gost vásárolt, az ne igyon az általiból!. Három személyt egyébként mérgezési tüne­tekkel kórházba szállítottak. Miint később a vizsgálat megállapította, az üvegek mosásakor történt mulasz­tás. * * * Ellenőrző utunk első állo­mása a Kőbányai Sörgyár tótikomilösi bérfejtője. AZ épültet egyébként a helybéli Haladás Tsz-é, a gépsor pe­dig a sörgyár tulajdona. Bé­kés megyében négy sörpa- ilackozó tölti üvegekbe a kő­bányai „folyékony kenyeret”. (Tótkomlós, Szarvas, Oros­háza és Békéscsaba). A tótkomlósi üzemet. Ka­rasz István műszakvezető mutatja he. Három műszak­ban 450-460 hektoliter sört palackoznak. Az üzemben rend van. Az üvegek mosá­sát megfelelően végzik. Há­rom és fél perc alatt előmo­sóssal, CoLinet nevű rnosoga- tószeres tisztítással!, forró-, majd langyos vizes öblítés­sel, s végül egy hideg vizes „zuhannyal” tisztítják a pa­lackokét. Naponta két al­kalommal érkezik a 220 hektoliteres tankkocsi Buda­pestről. A szállítmányt ott- jártunlkkor Pacskó Lászlóné, csapos vette át. A kocsi há­tulján 'levő csapot megnyit­va vékony sugárban spric­cel az aranysárga nedű a csapos poharába. — A sör tisztaságát, ízha­tását kell megvizsgálnom — mond ja — és nagyot kor­tyol a sörből. Ez az érzék­szervi vizsgálat. — Mi történik, ha a csa­posnak nem ízlik igazán a szállítmányból vett minta? — Akkor jövök én — ve­szi át a szót Karasz István —, s mint a műszak vezető­je felülvizsgálom a csapos véleményét. — Magyarán, ha önnek ízlik, akkor mehet a sör a palackokba ... — Igen, így van, de min­den alkalommal műszeres vizsgálatot is végzünk. A tankkocsit még egyetlen al­kalommal sem kellett visz- szaküldenünk Budapestre, amiatt, hogy a szállítmány nem volt megfelelő minősé­gű. — A vevők gyakran pa­naszkodnak, hogy a Kőbá­nyai világos palackjain rend­szerint három-négy címke is virít, s alkalmanként az sem állapítható meg, mikor és hol palackozták a sört... — Ennek igen egyszerű oka van — mondja Karasz István. —A llicenc sörök cím­kéit ugyanis 'nyugati gyárt­mányú ragasztóval nyomják az üvegekre, így például a Tuborg, a Schwechater, vagy a Holstein sörök cím­kéit még körömmel is alig lehet levakarni a néhány perces áztatás után. Persze, elismerem, hogy a léázta­tott, de az üvegen rajtama­radt címkét sem mindig ve­szi le a lámpázónál ülő — az üvegek tisztaságát ellen­őrző — dolgozó. A terem egyik sarkában literes palackok várnak töl­tésre. Az üzem dolgozói ezekben viszik haza az „el­látmányt”. Minden lefejtett 100 hektoliter után 13 liter­nyi', úgynevezett házisör jár. Azaz, egy dolgozó általában heti 7-8 litert vihet haza. Ez a fejadag — mint megtudtuk — mindenkinek jár, egyedül csak a takarítónők nem kapnak. Karasz István el­mondta, hogy nem szereti a Kőbányai világost, inkább a minőségi, pasztőrözött sörö­ket kedveli. A közegészségügyi szak­emberek tulajdonképpen csalk egy hiányosságot talál­tak: a szállításra váró pá- lácokozott söröket nem hű­tőraktárakban tárolják, de erre jelenleg nincs is szük­ség], hisz a gépsorról lekerü­lő teli rekeszeket már a ka­puban várakozó teherautók­ra rakják fel, s Arány a fo­gyasztó. * * * * A következő helyszínün­kön a szarvasi sörpálackozó- ban a gépsor mellett igen­csak kerülgetnünk kell az üvegtörmeléket, és a földre hullott, ragacsos címkéket, amelyök valamiféle techno­lógiai fogyatékosság miatt nem nagyon akarnak a pa­lackokra tapadni. A szuny ogr háló 'nélküli, nyitott abla­koknak köszönhetően több ezernyi légytől feketéink az egyébként is mocskos köve­zet. A gépsor mellett unott arcú emberek végzik a mo­noton munkát, egyik-másik­nak cigarettavég lóg a szá­ja szögletében. (Valahogy íigy kerülhet cigarettacsikk a teli palackokba?) A futósza­lag — vélhetően — a leg­nagyobb sebességire van ál­lítva. Ügy tűnik, a mennyi­ség a fontos, nem a minő­ség, s efelől Dauda Tibor, áruátvevő szavad is megerő­sítenek. — Egy műszakban 1330 rekesznyi sörf töltünk üvegekbe, s a dolgozók tel­jesítmény után kapják a fi­zetést — mondja az áruáit- vevő, aki szerint a minőségi reklamációkat leggyakrab­ban az élesztőkiválás okoz­za, de ez — úgy véli — nem a szarvasi palackozóüzem dolgozóinak hibája, hanem a Kőbányai Sörgyáré. Az udvaron 800 láda sör dacol a harmincfokos me­leggel. — Ennek már mindegy — legyint Bajusz István, üzem­vezető-helyettes. — Ezeket a teli rekeszeket a környék­beli üzletekből küldték visz- sza, mert a palackok tartal­ma a szavatossági idő lejár­ta előtt megromlott. A hely­zet az, hogy Kőbányán két­féle módon, hagyományos és gyorsított eljárással készítik a sört. A „gyorsított sör” gyakran a nyolcnapos sza­vatossági időt sem tudja ki­várni; megromlik. Hogy en­nek pontosan mi lehet az oka, azt csak a sörgyár la­boratóriuma tudná meg­mondani. Velünk ilyesmit nem közölnek. Hogy mi lesz a sorsa a 16 ezer üveg rom­lott sörnek?! Ezeket szépen felbontogatjuk, és kiöntjük a szennyvízcsatornába. Szeren­csére nem bennünket, ha­nem a Kőbányai Sörgyárat éri kár. Egyébként a szállí­tás, a mozgatás, csak rontja a sör minőségét, veszít a szénsavtartalmából, és ha­marabb opálosodik. Sajnos, nálunk nagy a munkaerő­vándorlás. A sörgyár keve­set — átlagban 3500-3600 forintot fizet — pedig ez a munka igencsak igénybe ve­szi az embereket... Bajusz István szereti a kőbányait, mint mondja, a Kőbányai világos megfelelő hőfokon nem rossz sör, de bennünket sem ő, sem pedig az üzemben tapasztaltak nem győztek meg túlságosan. Kísérőim elmondták, hogy az elmúlt években gyakran volt panasz a szarvasi pa­lackozó munkájára. Hol za­varos volt a sör, hol rovart, hol egeret találtak a palack­ban. Gyakran szóvá tették a vásárlók, hogy belülről is piszkosak az üvegek, s nincs címke a palackokon. Azóta a helyzet a mostani tapasz­talatok szerint vajmi keve­set változott. A területileg illetékes I. fokú felügyelőség évek óta levelezésben áll a palackozóval, de mivel jog­szabály adta lehetőségeik korlátozottak, így beruhá­zást igénylő intézkedést nem rendelhetnek el. * * * Útban hazafelé eszembe jutott Bohumil Hrabal, Sör­gyári Capricció című regé­nyének egyik főszereplője, Francin, a sörgyár igazgató­ja, aki „grafikailag megter­vezett jelmondatokkal ag­gatta körül” a sörözők fa­lát. így például; „Ki hazáját kedveli, sörét issza, vedeli". Vagy; „Megrendült az egész­séged? Kóstold meg a sö- röcskénket!” Francin jelmondatainak igazát nem is vonom két­ségbe, tudván, hogy a cseh sör az nem Kőbányai vilá­gos... Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal Munkaügyi In­formációs Központjának je­lentése szerint az év máso­dik negyedében több volt ugyan a bejelentett, betöl­tésre váró állás, mint az év első három hónapjában, ez a növekedés azonban álap- vetően nem a munkaerőpia­ci helyzet változásából, ha­nem bizonyos adminisztra­tív előírások módosításából adódott. Áprilistól ugyanis a bejelentési kötelezettséget a munkáltatók korábbiaknál szélesebb (körére terjesztet­ték ki, s a munkaadók most már nem a negyedév utolsó napján üresen álló munka­körökről adnak tájékozta­tást, hanem a negyedév so­rán adódó valamennyi ál­láslehetőségről, még ha azokra időközben találtak is jelentkezőt. Így április—jú­nius között az előző negyed­évhez képest 20 százalékkal több munkáltató adott tájé­koztatást a munkaerő-közve­títő szerveknek, s ennek kö­vetkeztében lett csaknem 24 százalékkal több az összesí­tett üres állások száma. A munkaerő-közvetítő szerveket a második negyed­év során 51 500-an keresték fel, míg 3492 munkáltató 54 100 álláslehetőségről tájé­koztatta az irodákat. A mun­kalehetőségek után érdeklő­dők száma körülbelül meg­egyezik az egy évvel koráb­bival, viszont most — még az irodák szélesebb körű tá­jékozódása ellenére is — 6800-zal kevesebb munkaal­kalom kínálkozott a szá­mukra. Ügy tűnik, hogy az emberek egyre inkább ra­gaszkodnak régi munkahe­lyükhöz, mert a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 5 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik meg­lévő állásuk mellett érdek­lődtek más munkahelyiránt. A nehezedő elhelyezkedési lehetőségeket jelzi az is, hogy most az egy évvel ko­rábbinál 15 százalékkal több pályakezdő fordult az iro­dákhoz. Az előző hónapokhoz ké­pest ha nem is jelentős, de némi változás tapasztalha­tó a vállalatok felvételi igé­nyében. Az összkeresleten belül a korábbi 48-52 száza­lékról 45 százalékra mérsék­lődött a szakmunkásoknak felajánlott munkahelyek aránya, míg 21-25 százalék­ról 31 százalékra emelke­dett a betanított munkások iránti igény, s 14-19 száza­lékról 11 százalékra csök­kent a segédmunkásoknak kínálkozó munkakörök ará­nya. A szellemi foglalkozá­súak iránti kereslet nagyjá­ból változatlan. A munkál­tatók továbbra is szinte ki­zárólag teljes munkaidőben akarják foglalkoztatni az újonnan felverteket. A legtöbb álláslehetőség — az összes igények 46 százalé­ka — változatlanul az Ipar­ban kínálkozott. Folyamato­san bővülnek az elhelyezke­dési lehetőségek a közleke­dés, a posta és a távközlés területén. A magas fluktuá­ció miatt számottevő az épí­tőipar munkaerőigénye is. Új munkahelyet találni azonban még a legkereset­tebb szakmában sem egysze­rű, mert az igények és a le­hetőségek területenként igen eltérőek. Az egyik legkere­settebb szakmában, a gép­lakatos-munkakörben elmé­letileg minden jelentkező legalább nyolc ajánlat kö­zött válogathatna, ám a munkáltatók és a munkát vállalni szándékozók egy­másra találását nehezíti, hogy a betöltésre váró mun­kahelyeknek csaknem a fe­le Budapesten és két megyé­ben — Borsodban és Komá­romban — található, míg a jelentkezők jó része Sza­bolcs, Csongrád, Szolnak és Vas megyei lakos. Hornok Ernő Egy korty sör — ez az érzékszervi vizsgá­lat AZ Vállalat AJÁNLATA AZ ÉPÍTKEZŐKNEK. „25 éves a gázbetongyártás Magyarországon.” Jubileumi sorsoláson vehet részt, ha Mátra-gázbetont vásárol, művi átvétellel az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei telepein. Mérete: 500x300x250 mm-es falazóblokk. 400—2000 db-os vásárlás után .az áru átvételekor sorsjegyet kap. Sorsolással 5 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag teljes vételárát, 10 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag 50 százalékát, 15 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag 25 százalékát. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. Műszaki szaküzletünk Békéscsabán, a Mednyánszki u. 2. sz. alatt ajánlja barkácsolóknak és autótulajdonosoknak: Matador szerszámkészlet 2610 Ft helyett 1900 Ft Csak nálunk kapható kedvezményesen! ajánlunk még: Kodacolor 24, 36 kockás színes filmet és Kodak 36 kockás diafilmet, melyet a FONTEX ingyen hív elő, 2, 4 és 6 személyes kávéfőzőt, ETA robotgépet, ITT Music centert. cr?-1 JT „Sörtárávla Köjállal A szarvasi palackozóban a tisztasággal is van némi gond ... Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom