Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
1988. augusztus 29., hétfő o „A palackfejtő üzem feladata. A tisztára mosott palackok megtöltése sörrel, és kiszállításra kész állapotba helyezése. Alapanyag: sör. A sör árpamalátából, vagy enzimatikusan lebontott árpából, megengedett pótanyagokból, vízzel való cef- rézés útján készített, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett szénsavdús ital. A palackozó üzemben fejtésre kerülő fajta: Kőbányai világos sör. 10,5 B o. Minőségi követelmények: a sörnek kristálytisztának, zavarodástól és üledéktől teljesen mentesnek kell lennie... A sörnek nem lehet dohos, penészes, savanyú, vagy egyéb, sörtől eltérő íze, vagy szaga.” Hiányszakmák és elhelyezkedési gondok A fenti idézetet a Kőbányai Sörgyár szarvasi palackozóüzemének falóra függesztett — légypiszokkal1 tarkított, meghatározatlan színű — papíroson olvastuk. A Békés Megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Felügyelőség két munkatársán vall!, dr. Németh Irén osztályvezető főorvossal és Bártfai Zoltánné közegészségügyi ellenőrrel a napokban megyénk két sörpalackozó üzemét vettük szem- ügyre. A közegészségügyi ellenőrzés annak apropóján is történt, hogy július végén — mint azt lapunk is hírül adta — 'lúgos mosószer került jó néhány sörösüvegbe. A közleményben felszólították a 'lakosságot, hogy aki július 23—i palackozásé, 8-as jelölésű címkével ellátott — a Csepeli Duna Tsz által palackozott — Kőbányai világost vásárolt, az ne igyon az általiból!. Három személyt egyébként mérgezési tünetekkel kórházba szállítottak. Miint később a vizsgálat megállapította, az üvegek mosásakor történt mulasztás. * * * Ellenőrző utunk első állomása a Kőbányai Sörgyár tótikomilösi bérfejtője. AZ épültet egyébként a helybéli Haladás Tsz-é, a gépsor pedig a sörgyár tulajdona. Békés megyében négy sörpa- ilackozó tölti üvegekbe a kőbányai „folyékony kenyeret”. (Tótkomlós, Szarvas, Orosháza és Békéscsaba). A tótkomlósi üzemet. Karasz István műszakvezető mutatja he. Három műszakban 450-460 hektoliter sört palackoznak. Az üzemben rend van. Az üvegek mosását megfelelően végzik. Három és fél perc alatt előmosóssal, CoLinet nevű rnosoga- tószeres tisztítással!, forró-, majd langyos vizes öblítéssel, s végül egy hideg vizes „zuhannyal” tisztítják a palackokét. Naponta két alkalommal érkezik a 220 hektoliteres tankkocsi Budapestről. A szállítmányt ott- jártunlkkor Pacskó Lászlóné, csapos vette át. A kocsi hátulján 'levő csapot megnyitva vékony sugárban spriccel az aranysárga nedű a csapos poharába. — A sör tisztaságát, ízhatását kell megvizsgálnom — mond ja — és nagyot kortyol a sörből. Ez az érzékszervi vizsgálat. — Mi történik, ha a csaposnak nem ízlik igazán a szállítmányból vett minta? — Akkor jövök én — veszi át a szót Karasz István —, s mint a műszak vezetője felülvizsgálom a csapos véleményét. — Magyarán, ha önnek ízlik, akkor mehet a sör a palackokba ... — Igen, így van, de minden alkalommal műszeres vizsgálatot is végzünk. A tankkocsit még egyetlen alkalommal sem kellett visz- szaküldenünk Budapestre, amiatt, hogy a szállítmány nem volt megfelelő minőségű. — A vevők gyakran panaszkodnak, hogy a Kőbányai világos palackjain rendszerint három-négy címke is virít, s alkalmanként az sem állapítható meg, mikor és hol palackozták a sört... — Ennek igen egyszerű oka van — mondja Karasz István. —A llicenc sörök címkéit ugyanis 'nyugati gyártmányú ragasztóval nyomják az üvegekre, így például a Tuborg, a Schwechater, vagy a Holstein sörök címkéit még körömmel is alig lehet levakarni a néhány perces áztatás után. Persze, elismerem, hogy a léáztatott, de az üvegen rajtamaradt címkét sem mindig veszi le a lámpázónál ülő — az üvegek tisztaságát ellenőrző — dolgozó. A terem egyik sarkában literes palackok várnak töltésre. Az üzem dolgozói ezekben viszik haza az „ellátmányt”. Minden lefejtett 100 hektoliter után 13 liternyi', úgynevezett házisör jár. Azaz, egy dolgozó általában heti 7-8 litert vihet haza. Ez a fejadag — mint megtudtuk — mindenkinek jár, egyedül csak a takarítónők nem kapnak. Karasz István elmondta, hogy nem szereti a Kőbányai világost, inkább a minőségi, pasztőrözött söröket kedveli. A közegészségügyi szakemberek tulajdonképpen csalk egy hiányosságot találtak: a szállításra váró pá- lácokozott söröket nem hűtőraktárakban tárolják, de erre jelenleg nincs is szükség], hisz a gépsorról lekerülő teli rekeszeket már a kapuban várakozó teherautókra rakják fel, s Arány a fogyasztó. * * * * A következő helyszínünkön a szarvasi sörpálackozó- ban a gépsor mellett igencsak kerülgetnünk kell az üvegtörmeléket, és a földre hullott, ragacsos címkéket, amelyök valamiféle technológiai fogyatékosság miatt nem nagyon akarnak a palackokra tapadni. A szuny ogr háló 'nélküli, nyitott ablakoknak köszönhetően több ezernyi légytől feketéink az egyébként is mocskos kövezet. A gépsor mellett unott arcú emberek végzik a monoton munkát, egyik-másiknak cigarettavég lóg a szája szögletében. (Valahogy íigy kerülhet cigarettacsikk a teli palackokba?) A futószalag — vélhetően — a legnagyobb sebességire van állítva. Ügy tűnik, a mennyiség a fontos, nem a minőség, s efelől Dauda Tibor, áruátvevő szavad is megerősítenek. — Egy műszakban 1330 rekesznyi sörf töltünk üvegekbe, s a dolgozók teljesítmény után kapják a fizetést — mondja az áruáit- vevő, aki szerint a minőségi reklamációkat leggyakrabban az élesztőkiválás okozza, de ez — úgy véli — nem a szarvasi palackozóüzem dolgozóinak hibája, hanem a Kőbányai Sörgyáré. Az udvaron 800 láda sör dacol a harmincfokos meleggel. — Ennek már mindegy — legyint Bajusz István, üzemvezető-helyettes. — Ezeket a teli rekeszeket a környékbeli üzletekből küldték visz- sza, mert a palackok tartalma a szavatossági idő lejárta előtt megromlott. A helyzet az, hogy Kőbányán kétféle módon, hagyományos és gyorsított eljárással készítik a sört. A „gyorsított sör” gyakran a nyolcnapos szavatossági időt sem tudja kivárni; megromlik. Hogy ennek pontosan mi lehet az oka, azt csak a sörgyár laboratóriuma tudná megmondani. Velünk ilyesmit nem közölnek. Hogy mi lesz a sorsa a 16 ezer üveg romlott sörnek?! Ezeket szépen felbontogatjuk, és kiöntjük a szennyvízcsatornába. Szerencsére nem bennünket, hanem a Kőbányai Sörgyárat éri kár. Egyébként a szállítás, a mozgatás, csak rontja a sör minőségét, veszít a szénsavtartalmából, és hamarabb opálosodik. Sajnos, nálunk nagy a munkaerővándorlás. A sörgyár keveset — átlagban 3500-3600 forintot fizet — pedig ez a munka igencsak igénybe veszi az embereket... Bajusz István szereti a kőbányait, mint mondja, a Kőbányai világos megfelelő hőfokon nem rossz sör, de bennünket sem ő, sem pedig az üzemben tapasztaltak nem győztek meg túlságosan. Kísérőim elmondták, hogy az elmúlt években gyakran volt panasz a szarvasi palackozó munkájára. Hol zavaros volt a sör, hol rovart, hol egeret találtak a palackban. Gyakran szóvá tették a vásárlók, hogy belülről is piszkosak az üvegek, s nincs címke a palackokon. Azóta a helyzet a mostani tapasztalatok szerint vajmi keveset változott. A területileg illetékes I. fokú felügyelőség évek óta levelezésben áll a palackozóval, de mivel jogszabály adta lehetőségeik korlátozottak, így beruházást igénylő intézkedést nem rendelhetnek el. * * * Útban hazafelé eszembe jutott Bohumil Hrabal, Sörgyári Capricció című regényének egyik főszereplője, Francin, a sörgyár igazgatója, aki „grafikailag megtervezett jelmondatokkal aggatta körül” a sörözők falát. így például; „Ki hazáját kedveli, sörét issza, vedeli". Vagy; „Megrendült az egészséged? Kóstold meg a sö- röcskénket!” Francin jelmondatainak igazát nem is vonom kétségbe, tudván, hogy a cseh sör az nem Kőbányai világos... Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Információs Központjának jelentése szerint az év második negyedében több volt ugyan a bejelentett, betöltésre váró állás, mint az év első három hónapjában, ez a növekedés azonban álap- vetően nem a munkaerőpiaci helyzet változásából, hanem bizonyos adminisztratív előírások módosításából adódott. Áprilistól ugyanis a bejelentési kötelezettséget a munkáltatók korábbiaknál szélesebb (körére terjesztették ki, s a munkaadók most már nem a negyedév utolsó napján üresen álló munkakörökről adnak tájékoztatást, hanem a negyedév során adódó valamennyi álláslehetőségről, még ha azokra időközben találtak is jelentkezőt. Így április—június között az előző negyedévhez képest 20 százalékkal több munkáltató adott tájékoztatást a munkaerő-közvetítő szerveknek, s ennek következtében lett csaknem 24 százalékkal több az összesített üres állások száma. A munkaerő-közvetítő szerveket a második negyedév során 51 500-an keresték fel, míg 3492 munkáltató 54 100 álláslehetőségről tájékoztatta az irodákat. A munkalehetőségek után érdeklődők száma körülbelül megegyezik az egy évvel korábbival, viszont most — még az irodák szélesebb körű tájékozódása ellenére is — 6800-zal kevesebb munkaalkalom kínálkozott a számukra. Ügy tűnik, hogy az emberek egyre inkább ragaszkodnak régi munkahelyükhöz, mert a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 5 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik meglévő állásuk mellett érdeklődtek más munkahelyiránt. A nehezedő elhelyezkedési lehetőségeket jelzi az is, hogy most az egy évvel korábbinál 15 százalékkal több pályakezdő fordult az irodákhoz. Az előző hónapokhoz képest ha nem is jelentős, de némi változás tapasztalható a vállalatok felvételi igényében. Az összkeresleten belül a korábbi 48-52 százalékról 45 százalékra mérséklődött a szakmunkásoknak felajánlott munkahelyek aránya, míg 21-25 százalékról 31 százalékra emelkedett a betanított munkások iránti igény, s 14-19 százalékról 11 százalékra csökkent a segédmunkásoknak kínálkozó munkakörök aránya. A szellemi foglalkozásúak iránti kereslet nagyjából változatlan. A munkáltatók továbbra is szinte kizárólag teljes munkaidőben akarják foglalkoztatni az újonnan felverteket. A legtöbb álláslehetőség — az összes igények 46 százaléka — változatlanul az Iparban kínálkozott. Folyamatosan bővülnek az elhelyezkedési lehetőségek a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A magas fluktuáció miatt számottevő az építőipar munkaerőigénye is. Új munkahelyet találni azonban még a legkeresettebb szakmában sem egyszerű, mert az igények és a lehetőségek területenként igen eltérőek. Az egyik legkeresettebb szakmában, a géplakatos-munkakörben elméletileg minden jelentkező legalább nyolc ajánlat között válogathatna, ám a munkáltatók és a munkát vállalni szándékozók egymásra találását nehezíti, hogy a betöltésre váró munkahelyeknek csaknem a fele Budapesten és két megyében — Borsodban és Komáromban — található, míg a jelentkezők jó része Szabolcs, Csongrád, Szolnak és Vas megyei lakos. Hornok Ernő Egy korty sör — ez az érzékszervi vizsgálat AZ Vállalat AJÁNLATA AZ ÉPÍTKEZŐKNEK. „25 éves a gázbetongyártás Magyarországon.” Jubileumi sorsoláson vehet részt, ha Mátra-gázbetont vásárol, művi átvétellel az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei telepein. Mérete: 500x300x250 mm-es falazóblokk. 400—2000 db-os vásárlás után .az áru átvételekor sorsjegyet kap. Sorsolással 5 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag teljes vételárát, 10 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag 50 százalékát, 15 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag 25 százalékát. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. Műszaki szaküzletünk Békéscsabán, a Mednyánszki u. 2. sz. alatt ajánlja barkácsolóknak és autótulajdonosoknak: Matador szerszámkészlet 2610 Ft helyett 1900 Ft Csak nálunk kapható kedvezményesen! ajánlunk még: Kodacolor 24, 36 kockás színes filmet és Kodak 36 kockás diafilmet, melyet a FONTEX ingyen hív elő, 2, 4 és 6 személyes kávéfőzőt, ETA robotgépet, ITT Music centert. cr?-1 JT „Sörtárávla Köjállal A szarvasi palackozóban a tisztasággal is van némi gond ... Fotó: Kovács Erzsébet
