Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Miniszteri látogatás a DICSV-nél Törvénytervezetek Napirenden a vállalati önállóság Tegnap délelőtt Békéscsa­bára látogatott Somogyi László építési és városfej­lesztési miniszter, Szűcs Endre, ÉVM-miniszterhe- lyettes és Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője. A vendégeket Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta hivatali he­lyiségében, ahol rövid meg­beszélésen vettek részt tár­sadalmi és gazdasági veze­tők társaságában. Szót ejtettek az Orosházán alakuló üvegipari vegyes vállalat munkálatairól, ar­ról, hogy milyen formában lenne ezt legcélszerűbb in­dítani. A nagyszabású beru­házás iránt élénk az érdek­lődés a kivitelező vállalatok körében, lehetséges, hogy versenytárgyalás dönt majd a kivitelezők kérdésében. A megbeszélés másik fő témá­ja a Tégla- és Cserépipari Tröszt napirenden lévő szer­vezeti változása volt. A kér­dés, hogy az idejét múlt tröszti forma megszűnik-e, és ha igen, hogyan alakul át a szervezet, még nem dőlt el.' Mindenesetre a leghaté­konyabb forma a teljes vál­lalati önállóság megteremté­se lenne, aminek a feltételei — legalábbis a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­latnál — maximálisan adot­tak. Ennek alapján kérte a vállalat az év elején, hogy kiválhasson a trösztből. A nagy múltú gazdálkodó egy­ség gazdaságosságának nö­velésében ma már döntő té­nyező a szervezeti korszerű­sítés. A miniszter és kísérete el­látogatott a DTCSV legújabb egységébe, a „Jamina” cse­lt Szarvasi OKI tudományos szenzációja: A száraz körülmények között termeszthető rizsfajták Néhány évvel ezelőtt leg­feljebb megmosolyogtuk vol­na azt a bejelentést, melyet tegnap, augusztus 24-én Szarvason, az Öntözési Kuta­tóintézet tudományos tanács­kozásán és az azt követő be­mutatón hallottunk: a rizs szántóföldi termesztése meg­valósult. Dr. Marjai Gyula, ÖKI-igazgató irányításával Simonná dr. Kiss Ibolya, tu­dományos osztályvezető és munkatársai hosszú kísérle­tezés után olyan hazai rizs­fajtákat állítottak elő, me­lyek árasztás nélkül, Ma­gyarországon a homok és az erősen kötött talajok kivé­telével bárhol termeszthe­tők. Az egy évtizede folyó tudományos munka eredmé­nyeként hat, az árasztásos termesztésnél használatostól eltérő, lényegesen jobb mi­nőségű árut adó fajtákat ál­lítottak elő. A fajta-előállí­tással szinte egy időben ki­dolgozták a termesztéstech­nológiát, kipróbáltak több műszaki megoldást az öntö­zésre, melyből a legnagyobb hatékonysággal alkalmazha- tót ajánlották a tanácskozás résztvevőinek. Az ÖKI legújabb tudomá­nyos eredménye iránt jelen­tős érdeklődés nyilvánult meg a tegnapi bemutatón. A meghívottak egy része azon­ban, pontosan a Sano- ryza újszerűsége folytán tá­vol maradt. Nem hittek a fülüknek és a szemüknek, olvasva az intézet szíves in­vitálását. Pedig mindaz, amit a meghívó tartalmaz, igaz, valós, valódi tudomá­nyos szenzáció! A szárazon termesztett rizsszemek mi­Somogyi László ÉVM-miniszter üzemlátogatáson a Jamina cserépgyárban Fotó: Béla Ottó répgyárba, ahol üzemlátoga­táson vett részt. Majd meg­tekintették a néhány napja átadott új autóbusz-pályaud­vart. Á vendégek kora dél­után visszautaztak Buda­pestre. —szi— társadalmi vitája A gyülekezési, illetve az egyesülési jogot szabályozó törvénytervezetek, valamint a választójogi törvény mó­dosítására vonatkozó tör­vénytervezet társadalmi vi­tájának előkészítéséről, megszervezéséről sajtótájé­koztatót tartottak szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A társadalmi vitának or­szágos jellegűnek kell len­nie, hogy az ország felnőtt lakosságából minél többen mondhassanak véleményt a törvénytervezetről — hang­súlyozta Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára. Ezt figyelembe véve a vita menetrendjét úgy ala­kították ki, hogy az állam­polgároknak kellő idő áll­jon rendelkezésre vélemé­nyük megformálásához. A gyülekezési, illetve az egye­sülési törvénytervezetről szeptemberben, a választó- jogi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat­ról pedig október végétől november utolsó hetéig szer­veznek vitafórumokat. Gyógyszertárátadás Dévaványán Tegnap, augusztus 24-én délei ott -visszaadták Dévavá- nya majd tízezer lakosának a megszépült, ffelújított, nagy forgalmú gyógyszertá­rat. Dr. Hupuczi Rozália, me­gyei főgyógyszerész méltatta a megyei gyógyszertár válla­lat költségvetéséből megúj- hodott, közel 4 és fél millió forintba kerülő gyógyszertá­rat. A gyógyszer mellé jó szót és biztatást, az egészsé­geseknek felvilágosító tájé­koztatást kért a gyógyszer­tárvezető dr. Szilágyi István­tól és feleségétől. A gyógyszertár nyitva tar­tása nem változott; hétfőtől péntekig reggel 8-tól 12-ig, délután 12.3 0-tól 17 óráiig, pénteken 8—12-ig és 13-tól 16-ig tartanak nyitva, ké­szenléti ügyeletét hétfő reg­gelitől szombat reggel 8-iig adnak. Szombaton és vasár­nap a gyomai központi or­vosi ügyelet látja el' gyógy­szerrel is a betegeket.' b. zs. Fotó: Gál Edit Világbanki hitei műszaki fejlesztésre Simonné dr. Kiss Ibolya az új fajtákat ismerteti nősége kiváló. Az új fajták hántolás után a régiek több­szörösére duzzadnak, belőle izletesebb, gusztusosabb éte­lek készíthetők, mint előde­ikből. A termesztés tudományos előkészítése ma ott tart, hogy jövőre az ország különböző részein mintegy 1000 hektá­ron, nagyüzemi keretek és körülmények között próbál­hatják ki a Sanoryza ter­mesztését. Az intézet ekkora területre biztosítja a vető­magot. Szabó Zoltán, a Me­zővíz termelési rendszer igazgatója néhány éven be­lül 30-35 ezer hektárra be­csüli a Sanoryza elterjedését a szántóföldi növényi sor­rendben, a gabonafélék kö­zötti helyének megtalálásá­val. Ez a rizs lényegesen ke­vesebb beruházással, öntöző­víz megtakarításával, kör­nyezetkímélőbb növényvéde­lemmel és a korábbinál jobb hántolási nyeredékkel ter­meszthető a hagyományos, árasztásos módszernél. Dr. Marjai Gyula bejelen­tette, hogy a Sanoryza-prog- ram szervezésére az ÖKI, a Mezővíz és a Tiszai Regio­nális'Vízművállalat gazdasá­gi szervezetet hozott létre, és megbízták a Mezővíz Ter­melési Rendszert a program koordinálásával, szervezésé­vel. A tenyészkertben folyó kí­sérletek megtekintése után az érdeklődők a Mezőhéki Táncsics Tsz-be látogattak, ahol a Sanoryza-program nagyüzemi bemutatóját lát­hatták. Kép, szöveg: D. K. A Világbank 50 millió dol­láros hitelt adott műszaki fejlesztési programok meg­valósítására a Magyar Nem­zeti Banknak. A program megvalósításának figyelem­mel kísérésére az O.MFB technológiai fejlesztési prog­ramirodát alakított, amely közvetítő szerepet tölt be a Világbank, valamint a ma­gyar bankok és vállalatok között. A kölcsönmegállapodás aláírását megelőző egyéves előkészítő munka során a Világbank megvizsgálta a műszaki fejlesztési javasla­tokat. Az elbírálás meghatá­rozó szempontja az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen, s konvertibilis ex­portot eredményezzen. Ki­kötés továbbá, hogy vala­mennyi fejlesztési program­nak 1993-ig be kell feje­ződnie. A Világbank nyolc műszaki fejlesztési javasla­tot már elfogadott, s ezek együttesen harmincmillió dollár hitelt kapnak. A hitelből részvénytársa­sági formában Budapesten új nyomtatottáramkör-gyár- tó üzem épül. Az üzemben elsősorban a kutató- és fej­lesztőintézetek számára gyártanak majd egyedi, ma­gas minőségi követelmé­nyeknek eleget tevő nyom­tatott áramköröket. A szak­emberek a kis és közepes sorozatban gyártott áram­körök tervezésével is foglal­koznak, s így az üzem ter­mékei várhatóan nyugaton is versenyképesek lesznek. Kap a hitelből a Budapes­ti Műszaki Egyetemen léte­sülő innovációs park. A BME kutatóinak szellemi tő­kéjére alapozva, az ott lét­rejövő kisvállalkozások az új műszaki fejlesztési megoldá­sokat átadják az iparnak. Világbanki hitelből bővítik az Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatá­nak műszerparkját. A szol­gálat ritkán használt, nagy értékű műszereket kölcsö­nöz kutatóintézeteknek és vállalatoknak, s így azok megtakarítják a berendezé­sek megvásárlásának költsé­gét. Jelenleg azonban kevés a műszer, és a felhasználók­nak a kölcsönzésnél sorba kell állni. Kiknek épült a békéscsabai buszpályaudvar?” Közlekedési rend(etlenség) Ügy szédelgek, mintha megpörgettek volna. Az in­formációktól. Alighogy át­adták Békéscsabán az új buszpályaudvart,' isten és a magas rangú vendégek előtt, máris zűrzavar uralkodik, már ami a járatok indulá­sát, érkezését illeti. Két nap alatt több telefont kaptunk, mint egy-egy „Vonalban va­gyunk” akciónk alkalmával. Káromkodnak, átkozódnak az emberek, szidják a Vo­lánt, a jóistent, meg ... (a pontokat ki-ki kedve szerint behelyettesítheti). Fotós kollégámmal az egyik kifogásolt helyszínre ballagunk, a Malom térre. A látvány a képzeletünket is felülmúlja. A „kutricát” (amit átörököltek a vasútál­lomástól) bizony egy dinnye­őr is eltakarná szégyenében. Koszos, elhanyagolt kis fa­bódé. Belül, középen egy vö­dör csúfoskodik. Funkciója, hogy a lehullott esőt felfog­ja. Mert a bódé beázik. És ha már így a faház közepé­re tették, valaki, vagy vala­kik csikkel tele is dobálták a-félig telt vödröt. Se áram, se telefon ebben az „infor­mációs alközpontban”. El­gondolkozom: vajon hány „irodás” lenne hajlandó itt dolgozni? A szolgálattevő, Krnács Jánosné a fejét fogja. Egész nap a panaszokat hallgatja. Az emberek például azt sem tudják, hogy lehet eljutni a vasútállomáshoz, más pedig késő este szeretne Békésre' jutni. Ha innen a Malom tér­ről akar utazni, akkor nincs szerencséje. Ugyanis 20.25- kor innen elmegy az utolsó járat is. A kedves utas fog­hatja magát, taxiba ülhet, vagy kifoghat egy helyi já­ratot, hogy a vasútállomásra érjen, ahonnan elindulhat Békésre 22.25-kor. A „kutrica” előtt árkot ás vagy öt ember, nem túl nagy szorgalommal. Kiderül, rosz- szul tippeltem, mert az amit ásnak nem árok, hanem egy másik kocsiállás lesz ... Morog egy férfi: „A fene egye meg, mindig csak bo­nyolítják az ember életét. Hova menjek pisálni?” ösz­szenézünk a kollégámmal. Még ez is? Bokor sincs a közelben. Azt pletykálják, ennek a Malom téri induló­nak még a műszaki átadása sem volt meg. Persze a lé­nyegen semmit sem változ­tat, megvolt, vagy sem az átadás. Szerencsére elállt az eső. De ha zuhog megint? (Zuhogott délelőtt.) Hová álljanak be az emberek? Egy férfi, ha viccel, azt mondja: ha egy nőnek van annyi esze, hogy az eső elől eresz alá áll, akkor az okos­ságához kétség nem férhet. Itt hogy bizonyíthatunk? Se­hol egy eresz! Félre a tré­fával. Bizony bőrig ázha­tunk, bizony lekéshetünk olyan távolsági járatokat, ami az állomásról indul, bi­zony meggondoltabbnak kel­lett volna lenni a menetrend és az indulási helyek egyez­tetésénél. A, rossznyelvek szerint a menetrendet szá­mítógép produkálta nekünk! Trefil Gyuláné és férje Dobozról, egymás szavába vágva mondja: (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom