Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
1988. augusztus 24., szerda o Kezdeményezések a gyapjúipar talpra állítására A felsőruházati termékeket és méterárut gyártó hat gyapjúipari vállalat gazdálkodásában az utóbbi időben feszültségek, strukturális problémák jelentek meg. Szinte valamennyi vállalatnál csökkent a termelés, növekedtek a költségek, romlott a jövedelmezőség, és pénzhiány keletkezett. A hat gyapjúipari vállalat, amelynek 1980-ban 221 milliós eredménye volt, tavaly 37 millió forint veszteséget ért el, s ezt csak nagy nehézségek árán sikerült rendezni Az alacsony jövedelmezőség okainak feltárására, és a kibontakozásra az Ipari Minisztérium az érintett vállalatok bevonásával elemzést végzett, igénybe véve több szervező vállalat tapasztalatát is. Mivel a gyapjúipar a jövőben is fontos szakágazata marad az iparnak, hiszen a textilipar nélkülözhetetlen háttéripara, és a lakosság ellátásában is jelentős a szerepe. elengedhetetlen, hogy hatékonyságát, gazdálkodását lényegesen javítsák. Az elemzést végző vállalatok az Ipari Minisztériummal közösen a kibontakozás két útját jelölték meg. Az1 első változat szerint a szakágazat hat vállalata állami irányítás .alá kerülne, és a termelést központilag irányítanák. Ez a megoldás visszatérést jelentene a régi típusú gazdálkodáshoz, a vállalatok életébe való beleszólás levenné a felelősséget a vállalati vezetőtestületekről, és emellett jelentős beruházási forrásigénnyel is járna. Ehhez egyelőre nincs elegendő pénz, ráadásul a vállalati belső gazdálkodási gondokat kívülről nem lehet megszüntetni. Éppen ezért az Ipari Minisztérium a második alternatívát támogatja, mely S'/.erint a vállalatok önálló kibontakozási programok alapján javítják meg munkájukat, változtatják meg szervezetüket. Erre máris több helyütt akad jó példa. Megkezdődött például a kihasználatlanul álló gépek és üzemrészek értékesítése, illetőleg más célra történő hasznosítása a Magyar Posztógyárnál, a Hazai Fésősfonó- és Szövőgyárnál, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárnál/ valamint a Bajatexnél. Több eredményes intézkedés történt a termékszerkezet átalakítására, a profiltisztításra, a gazdaságtalan tevékenységek csökkentésére, illetőleg az értékesebb és ezért jövedelmezőbb gyártmányok részarányának növelésére. Jelentős szerkezetátalakítást végzett már eddig is a Ba- jatex Vállalat a teljes szövettermelés leépítésével és a fésűsfonalgyártás, valamint a konfekcionálás bővítésével. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár a termelés átszervezésével egyik üzemrészét szabadította fel, s itt új jövedelmező vállalkozásba kezdett: magyar—NSZK vegyesvállalatnak adott otthont. A Magyar Gyapjúfo- mó- és Szövőgyár leányvállalatok és részvénytársaság alapításával, illetve tévé1 kenységének bővítésével indult el a kibontakozás útján. A többi vállalat elsősorban értékesítési és termelési szerkezetének fejlesztésében, a minőség javításában látja a megoldást. A hat gyapjúipari vállalat a közelmúltban munkájának összehangolására Gyapjúipari Egyesülést hozott létre.' Arra számítanak, hogy így az egymás közötti termelési kapcsolatuk szervezettebbé válik, módjuk lesz a termelőberendezések cseréjére, a szakosodás és a kooperáció fejlesztésével pedig újabb erőforrásokat szabadítanak fel pénzügyi helyzetük javítására. Ehhez máris elkészítették azt a munkatervet, amely tartalmazza idei teendőiket. Ezenkívül a hat vállalat konkrét tervet készített a gazdálkodásuk jövedelmezőbbé tételét segítő szervezeti és szerkezetátalakítási feladatok végrehajtására is. Fordulat Orosházán Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat a megújulással sikeresen birkózók közéi tartozik. Több iparágon belüli kezdeményezésük és az ezt kísérő eredmények tanúsítják előbbi megállapításunkat. Néhány igen figyelemre méltó ezek közül: az eszközarányos nyereségük 1987-ben 49 százalékos volt. A 178 milliós nyereség elérésében a munkaerő racionáls foglalkoztatása. az újabbnál újabb baromfiiparai termékek előállítása jelentette az előbbre lépést. A csaknem 20 ezer tonna felvásárolt baromfiféle zömét, 77 százalékát a háztájiban termeltették meg az áfészek és a termelőszövetkezetek integrálásával. A háztáji bekapcsolása a piaci igények kielégítésébe azért is jelentős, mert egyes külföldi partnerek a rendelés során ragaszkodnak a kisgazdaságokban termelt áruhoz. Néhány évvel ezelőtt az áru feldolgozási fokára jellemző volt a kopasztott, zsi- gereitől megfosztott csirke- test, melyet előhűtve, vagy hűtve adtak át kereskedelmi partnereiknek. .Az igények néhány év leforgása alatt megváltoztak. A vágott baromfinak csak töredék része hagyja el a vállalatot a régi formában. Legújabb termékük a fűszerezett csirke, mely annyira konyhakészen kerül ki tőlük, hogy speciális sütőkbe fagyasztot- tan tehető, kiolvad és a technikai berendezés nyomban meg is süti. A pulykákat feldarabolják, szeletelik és így exportálják. A csirkéből is készítenek finom szeleteket. Különösen a nyugati piac igényli az ilyen választékot. Ott vannak az NSZK, Olaszország, Ausztria, Svájc és a francia piacokon, de számukra legjelentősebb a szovjet piac, mivel a vágott csirke 70 százalékát a speciális igényeknek megfelelően erre a piacra készítik. A baromfifeldolgozóhoz egy kisebb kapacitású konzervgyár is tartozik. Ebben az üzemrészben 3500 tonna baromfihúsból, májból, puj- kából. és libából, ezek termékeiből a legkényesebb vevők igényének megfelelő vörösárut. hús és májkrémeket állítanak elő. Ez a vállalat úttörő volt a baromfi vörösáru készítésében. Az országbon elsőnek ők készítettek baromfi-párizsit, pujkajava felvágottat és baromfi-virslit, hogy a több közül csak néhányat említsünk. Tapasztalataikat felhasználva ez évben már 11 ezer tonna baromfi vörösárut gyártanak az ország különböző feldolgozóiban. Feltétlen a megújuló vállalathoz tartozik az a tény is. hogy egyetlen év alatt húsz egyetemet és 50 középiskolát végzett szakemberrel gyarapodott a dolgozói létszám. A napi munkában olyan összefogás, egységes szemlélet és cselekvés született, amely két hét leforgása alatt kereken 00 millió forint beruházás gyakorlati megvalósítását eredményezte. A régi épületekbe új, korszerű technológiát szereltek, a legmodernenbbet, elektronikával vezéreltet. Minden változást maguk dolgoztak ki! És ami nagyon fontos és lényeges: a megújuláshoz hiteleket csak az amortizáció nagyságrendjéig vettek fel, ami azt jelenti, hogy nem adósodtak el. Napjainkban sokszor beszélünk az állami vállalatok és a szövetkezetek megújulásának szükségességéről, egy újfajta gondolkodásmód meghonosításáról, a társadalmi tulajdon racionális és hatékony működtetéséről. Az orosházi tapasztalat igazolja — hiszen hasonló törekvésekkel, eredményekkel máshol is találkozunk —, iparvállalataink élnek a részükre biztosított lehetőségekkel és a megújulás útját, járják, amint ezt az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat esetében is láttuk: saját erőre, erőforrásokra építve. Erőfeszítéseik nyomán csaknem hétmillió rubel és tízmillió dollár bevételhez juttatták az országot. Lényeges és jelentős az orosházi húzóerő már csak azért is, mert a baromfifeldolgozó tevékenységét a nagyszerűen szervezett és működő termelői háttérnek köszönheti. így ebben a vállalkozásban nemcsak a vállalat ezernél valamivel több dolgozója érdekelt, hanem az ófészek és a téeszek által integrált több ezer kistermelő, de maguk a nagyüzemek is, akik ott állnak a gyár mögött, akik munkájától és munkájával lehetővé válik mindaz, amiről szóltunk. Dupsi Károly
