Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
1988. augusztus 24., szerda Gyulán, a művelődési központban megnyílt a gyulai művésztelep vázlatkiállítása. A telep alapító tagjai és tanítványaik az idén a 20. nyarat töltötték a városban. Az évforduló kapcsán Gortka István építész nyitotta meg a kiállításukat, beszédében foglalkozott a művésztelep további létének kérdéseivel is: milyen szerepet töltenek be a festők és szobrászok Gyula kulturális életében, hogyan lehetne kiteljesíteni, mindenki számára megfogha- tóvá tenni ittlétüket? Szó esett a régi kívánságról, az állandó művésztelep létrehozásáról is. A művésztelep tagjai az idén is szép anyagot mutatnak be az érdeklődőknek; szob. rok, plakettek, olajképek, akvarellek, szénrajzok és mozdulatrajzok adnak számot az itt töltött egy hónap munkájáróL Vázlatkiállításuk szeptember 7-ig látható a művelődési központ előcsarnokában Fotó: Szőke Margit Termálfürdő télen, nyáron Füstmentes osztály, idősgondozás, a letelepedők támogatása A nagybánhegyesi fürdő téli nyitva tartása az utóbbi években megkérdőjeleződött. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Chovanyecz íst- vánt, a fürdő vezetőjét. — A fürdő téli bezárását vízellátási gondok miatt kellett elhatároznunk. A vizet másodlagos felhasználással a tsz kertészete hasznosítja a fóliák fűtésére, a növényeik locsolására. Ez tél elejétől körülbelül májusig tart. Vízhiány miatt tavaly például hat hónapig zárva tartottunk. Sajnos a tervezéskor nem építették ki a vízátadási rendszert, és most már elég költséges lenne a szivattyúk betelepítése. A vita már több éve tart. Mivel a fürdő a tanácsé, a víz a tsz-é, ezért igen nehéz a megegyezés. Mindenki elsősorban a saját érdekét szeretné érvényesíteni, ami bizonyos szempontból jogos, csak éppen a lakosság és az ide járó vendégek láthatják a kárát. — Milyen a fürdő ellátottsága? _ — Egy félig fedett -medence áll a rendelkezésre, amelyben naponta cseréljük a vizet. 1980 óta üzemelünk folyamatosan. Sokan járnak ide a környező településekről is. Nincs gyógyfürdővé nyilvánítva, de köztudott, hogy ez a víz kiválóan alkalmas a reumás megbetegedések gyógyítására. A mezőkovácsházi rendelőből szoktak is ide irányítani betegeket, sajnos, ez sem megoldott kérdés. A betegeknek is fizetni kell a belépőt és a szolgáltatásokat, mert nincs gazdasági alapja az egészségügyi felmentésnek. Ha megkaphatnánk a gyógyjel- leg elismerését, erre is lenne lehetőségünk. Szükséges lenne még egy gyermekmedence, vagy pancsoló is, mert így a medencében az idősek és fiatalok sokszor kerülnek összeütközésbe egymással. Egyébként maga a medence kifogástalan. — Milyen a víz? — Az eredeti termálvíz 65—70 fokos, amit keverünk hideg vízzel, így 35—36 fokos vizet kapunk. Jódtartal- mánál fogva rendkívül gyorsan megsötétedik, ezért is van szükség a naponkénti cserére. Gyuláról már jártak itt az elmúlt hetekben, és felmérték a lehetőségét a reumatológiai terápiának. Ügy néz ki, hogy van rá esélyünk. Természetesen ehhez nem kis átalakításra és bővítésre lenne szükség, melyre a 9 hektáros fürdő körüli területen lenne is lehetőség. A pénzgondok azon- , ban sok mindent meghatároznak. — Milyenek a szolgáltatások? — Nyáron naponta átlagban 200, télen 50-60 vendég fordul meg nálunk. A dolgozói létszám négy. A nyitva tartási idő délután 12-től este 18 óráig tart, igazodva a vidéki munkavégzéshez. A teljes befogadóképesség 360 fő. A vendégek ellátását két büfé biztosítja, mellettünk van a sportpálya, ahol focizni, tollaslabdázni lehet. Kádfürdőnk is van, de ezt ritkán veszik igénybe a látogatók. Szakemberhiány miatt csak egy női fodrászatot tudunk üzemeltetni. — Terv a jövőre? — Különösebbet nem tervezünk. A jelenlegi színvonalat szeretnénk megőrizni, amihez a téesz megértését kérjük a vízellátás területén. Illetve, ha a reumatoló- giás terápiára megkapjuk az engedélyt, ahhoz a feltételeket mindenképpen meg kell teremteni. Halasi Mária A Vöröskereszt Békés megyei vezetőségének [titkára, B. Nagy Gyula és titkárhelyettese Vizsnyiczai László számvetést készített elmúlt félévi munkájukról, szólt néhány tervükről, hiszen a mozgalmi életet már most a nyári időszakiban szervezni kell. — A lakóterületi és munkahelyi titkári tanfolyamokon elemeztük a Magyar Vöröskereszt VII. kongresz- szusának határozatait, az azokból következő sajátosan helyi feladatainkat is kijelöltük. Legfontosabb az egészségmegőrző program kidolgozása lakóterületenként és az önálló, alkotó szervezeti élet feltételeinek a megteremtése. Néhány példa a munkaterületeinkről: Békéscsabán igen eredményes véradásokat szerveztek az alap- szervezetek, és elsősegélynyújtó tanfolyamokat a Gabonaforgalmi és a Volán Vállalatnál. Országosan is kiemelkedően jó véradók a dombiratosiak, s ez a helyi Vöröskereszt aktivistáinak köszönhető. Március 14-én alakult meg a megyei koordinációs bizottság, amelynek tagja a Vöröskereszt, feladata a külföldi állampolgárok letelepedésének segítése. Orosházán, Mezőhegyesen egészségnevelő előadásokat, továbbképzéseket szerveztek az aktivistáink. Természetesen az egészségnevelési munka módszereit nekünk is gazdagítani kell a tartalmi tevékenység más területeivel együtt. A füstmentes nap országos akciójában részt vettünk, ezek az eredmények azonban köztudottan nem látványosak. A véradási eredmények jók a megyében, nem csökkent a véradók száma, sem a véradás iránti igény. A megyei egészségügyi ellátás és- a szívműtétek vérigényét kielégítettük, sőt a főváros gyógyítóinak is tudtunk küldeni az életmentő vérből. Az év első felében 4800 litert adtak a véradóink, a legtöbben Békéscsabán. Szeghalmon, Gyomaendrődön, Mezőberényben. Minden vérvételnél sor kerül AIDS-szűrő- vizsgálatra. Anyák napi ünnepséget rendeztünk Békéscsabán, környezetvédelmi hét volt Gyulán, egészségügyi hét Kevermesen, vöröskeresztes középiskolások első- segénynyújtó vetélkedőn versenyeztek — mindez nemcsak rendezvény, akció, hanem nagyon fontos érzelemgazdag találkozó, humanitárius esemény és netán életmentő tudás jellemzője. Orosházán az üzemi elsősegélynyújtó helyek személyi és tárgyi feltételei jók — állapítottuk meg a beszámolók és saját tapasztalatszerzéseink során. Békés városában és vonzásikörzetében a mozgalmunk bázisát a lakó- területi alapszervezetek jelentik, jeleskednek a szociális smunkábpn, a véradásszervezésben. A tanácsokkal és népfrontbizottságokkal közösen hirdetik meg, a'tisztasági versenyeket, amelyek győztesei községfejlesztésre fordítható anyagi j-utalom- man részesülnek. A városi, városi jogú, megyei irányítású nagyközségek vezetőségeinek általános tapasztalata. hogy leginkább a lakóterületi alapszervezetekre számíthatnak, amelyek főként az orvosi körzetek szerint tagozódnak. Ott tartalmas a vöröskeresztes munka, ahol az egészségügyi dolgozók is példamutatóan bekapcsolódnak. Drágák és nem esztétikusak az egészségnevelő propagandaanyagok, kiadványok. Nehéz feladat a terjesztésük, ezért nem is eléggé hatékonyak, így mondják joggal a területen dolgozó aktivistáink. A megyénkben ideiglenesen letelepedő román állampolgárok megsegítésére készpénzsegélyként augusztus 10- ig 535 ezer forintot tudtunk a központi alapból nyújtani, de 520 ember (308 egyedülálló, 79 családos. 133 hozzátartozó) részesült az anyagiak mellett ruha, bútor, ágynemű, háztartási eszköz juttatásban. Továbbítjuk a családegyesítési kérelmeket, egyelőre nem sok eredménynyel. A gyermektáborok szervezése régi hagyománya a Vörös- keresztnek, a művelődési osztállyal, az úttörőelnökséggel és a HNF-bizottságokkal közösen valósulhatott meg az idén többek között a neurotikus gyerekek felkészítése az iskolai életre, a beszédhibás és a túlsúlyos gyerekek tábora. Mindenképpen a társadalom széles rétegeire támaszkodunk, ezért szervezünk közös tájékoztatót például á vöröskéresztes titkároknak és a szakszervezeti titkároknak ősszel. Méltóképpen szeretnénk köszönteni a többszörös véradókat az országos véradónapon, november 27-én. Az alapszervezeti beszámoló-taggyűléseken, amelyeket október 1-jé- től rendezünk december 15- ig, javaslatokat várunk az idősgondozás és a szociális munka módszereinek gazdagítására, színesítésére. Tájékoztatjuk a vöröskesesztes titkárokat a társadalombiztosítási változásokról, arról, mit tehetnek a rászorulókért, hogyan szerezhetnek számukra valamilyen segélyt, vagy méltányossági nyugdíj- emelést. A megyei tanáccsal, a HNF-fel, az Agroker, Mészöv és a megyei művelődési központ közreműködésével közös pályázatunk él Az év legszebb kertje elnevezéssel. Az eredményhirdetés októberben lesz. Megtartottuk a kiképzést a polgárvédelmi elsősegélynyújtó alegységek állományainak is, Mezőko- vácsházán és Orosházán ezek városi versenyeket is rendeztek az ismereteikből. Szeretnénk jobban bevonni a fiatalokat a vöröskeresztes életbe, ezért rendezünk a napokban titkára tanfolyamot Békéscsabán a középiskolás titkároknak. Az új tanévben meghirdetjük a füstmentes osztály mozgalmat, amelyhez a pedagógusok és a diákok támogatását egyaránt várjuk. Bede Zsóka Iskolavezetők tanácskozása Igazoltatásból lebukás A tömött csomagtartó mindent elárult A rendőrségi igazoltatástól Maiét Lászlónak inába szállt a bátorsága. Engedelmesen kiszállt az autóból, ám egy óvatlan pillanatban a közeli kukoricatáblába menekült. Nem véletlenül. A gépkocsit ezúttal (is) lopott holmival rakták meg, amit a helyszínen maradt cimborák kénytelen-kelletlen bevallottak. Mint a rendőrségi vizsgálatból kiderült: esetük egy volt a sok közül; a nyomozás végére lopások sorozatát sikerült felgöngyölíteni. Az almáskamarási Szabó János, a mezőberényi Karácson Ádám és a sarkadi Szénási Imre hasonló cipőben járt: mindhárman építkeztek, anyaghiány és pénzszűke szorította őket. Ezért aztán többnyire olyasmit loptak, ami lendített egyet az építkezésen. Tudták, hogy az újkígyósi Tüzép-te- lepen sok mindent megszerezhetnek — no, nem pénzért —, hiszen a rádió is hirdette már az ottani gazdag választékot. Kétszer jártak Kígyóson, és nem hiába : tetőablakot, burkolásiját, kerítéslécet, mosdókagylót pakoltak a csomagtartóba. Nem volt nehéz a dolguk: éjjeliőr híján nem kellett tartaniuk a vigyázó szemektől, a kerítésen könnyűszerrel átjutottak, a készítet nagy része az udvaron hevert, s amíg egyikük a kocsiban figyelt, a többiek „serényen dolgoztak”. Két alkalommal 32 ezer forint értékű holmit loptak. De mi célja volt a mezőberényi Maiét Lászlónak, aki nem építkezett, s mint később kiderült, a „szerzeményeken” többnyire a társak osztoztak? A kihallgatásokból annyi szűrhető ki, hogy elsősorban az ügyességét tette próbára. Kíváncsi volt: vajon kifognak-e rajta a zárt ajtók, ablakok? Talán mondanunk sem kell, különösebben nem izzás ztotta meg egy-egy becsukott (bezárt) ablak, ajtó. összesen 7 nyaralóba, hétvégi házba jutott be a mezőberényi La- posi kertekben, ahová csupán egy alkalommal kísérte el Szénási Imre. Ami mozdítható volt, Maiét mindent elvitt. Televízió, légpuska, kard, tőr, magnós rádió, horgászfelszerelések, gumimatrac, hálózsák, barométer, sátor került a tolvaj zsákba. Előfordult, hogy visszatért régebben „kirámolt” hétvégi házba. A tulajdonos — kárát a biztosító egyszer már megtérítette — újra berendezte nyaralóját, s Maiét másodszor is bemászott az új holmikért. Ez az eset azért jelez valamit: a vagyonvédelemmel sajnos még mindig erősen hadilábon állunk, legyen az állami vagy személyi tulajdon. Ügy tűnik, aki már egyszer megjárta, még a maga kárából sem tanul. Nehéz lenne félsoro'ni, mennyi mindent lopott a négy jóbarát, mert csöppet sem válogattak. Mezőberény környékén egy tanyából 4 birkát, Sarkadon, a helyi áfész szakcsoporttól rotációs kapát Szabó Jánosnak, kéménytéglát Karácsonnak (be is építette a kerítésbe), vaddisznóbőrt, kempingágyat, létrát loptak. Egyszer elvittek 120 liter motorolajat, amiből nyerészkedni akartak; Sarkadra vitték eladni. A rendőrségi nyomozás irataiban csaknem 120 ezer forintos kár szerepel, bár a gyanúsítottak lényegesen kevesebbet ismernek el. Mindenesetre lehetett volna sokkal több is, ha az újkígyósi tüzépről nem szaladnak egyenesen a rendőrök „karjaiba”. Mert őrizetlen, lezáratlan nyaralók, telepek, vagyontárgyak még mindig vannak, úton-útfélen! I* E. (Folytatás az 1. oldalról) modell jelentőségét, az egészséges életvitel fontosságát hozzászólásaikban. — Nagy felelősség hárul az egészségügyiek mellett a pedagógusokra — nyilatkozta dr. Simon Tamás. — A Fodor József Társaság nyitott mindenki számára, akinek az ifjúság egészsége fontos. Az összes káros szokások a 18 éven aluliakat fenyegetik a legjobban, ekkor kell őket leginkább védenünk. Ma már a szakma is elismeri az iskola-egészségügy, az iskolaorvosié® fontosságát. A társaság pályázatot hirdetett többek között az iskoláiban megtörtént balesetek' tanulságainak összegzésével kapcsolatban, az okok feltárása eredményes módszere lehet a megelőzésnek. Decemberben a középiskolások gyógyszerfelhasználásáról, ennek ismereteiről beszélgetniük, jövőre pedig egy kaposvári konferencia keretében^ érté- kéljük az egészségmegőrzés iskolai-egészségügyi tapasztalatait. Magyltó alatt az ói oktatási törvény Augusztus második feléiben megyeszerte folynak az általános iskolai igazgatók körzetközponti értekezletei. Ezúttal augusztus 23-án a rnezőkovácsházi körzet igazgatóinak tanévnyitó értekezletére látogattunk el Mező- kovdcsházán. A középpontban az új oktatási törvény adta lehetőségek, s az ebből adódó pozitív vagy negatív tapasztalatok álltak. A maratoni hosszúságú értekezleten szó esett néhány olyan ellentmondásról is,' amely, mint kiderült, jó néhány iskolában közös gondot jelent. Ilyenek voltak 'többek között Pántya Imréné, a me- zőkovácsházi tanács művelődési osztályvezetőjének statisztikai értékelése utáni felszólalások, amelyekben a magas bukásszázalékot vitatták meg az érintettek. A kérdés- az volt, mit mutat meg egy ilyen statisztikai tény. Azt, hogy tele van gyenge gyerekekkel az iskola ?• Azt. hogy a pedagógusok niem tanítanak megfelelőképp? Többen tették te a voksot az első feltételezés 'méltett. S a magyarázat, hogy miért jobb a bukás, mint a harmatgyenge kettes, így hangzott: — A társadalomnak hiúiba adijuk oda az utóbbiakat, esetleg milliós gépeiket fognak tönkretenni, elrontani, mert hozzá vannak szokva, hogy ha a lécet súrolva is, de mindág elfogadták a munkájukat... Számos kérdést vetett föl' az a bizonyos sokat emlegetett iskolai önállóság is. A nemzetiségi nyelvet tanító iskolákban a törvény lehetőséget ad a tantestületeknek arra, hogy az oroszt nem kötelező jelleggel, csupán fakultatív keretek között taníthassák. De vajon mi lesz azzal a gyerekkel, aki nem nemzetiségi szak- középiskoláiban tanul tovább, hiszen ott továbbra is tárgy marad az orosz. Dr. Orvos László szaktanácsadó azt boncolgatta, hogy most végre élhetnének a nevelők az olvasásitanítás módszertani szabadságával, mivel1 azonban rendszerint csak névről ismerik a különféle módszereket, nem is tudnak igazán érdemben dönteni. Jó dolog, hogy a legtöbb iskolában végre hangsúlyt fektetnek a beszédművelésre, azonban ez leggyakrabban, elkülönül az óra többi részeitől, halott a helyes az lenne, ha- spontán, és folyamatosan, az óra anyagába beépítve kerülne elő. Több dologban született maximális egyetértés, máé amennyire eg a bólogató arcokról leolvasható, fyz egyik a matematikatan,]' táebaa a tejetekké!1 és a negatív stgár rrjokkailf való műveletek minimumra csökkentése, legalábbis alsóban. A másik, hogy a tantér vi1 anyagban ismét helyet kaipott az „illemtan”. Hiszen nem mindegy, hogyan köszönünk, hogyan mutatkozunk he, vagy hogyan szóLítunk meg embereket ... Vagyis minden jek arra mutat, nem kell lebecsülni az „ősi” tanterveket sem. B. Zs. — M. M.
