Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

NÉPÚJSÁG 1988, augusztus 20„ szombat o Hz 53-as számú nyomtatvány Adótréning Gyakorolunk. Mi adóala­nyok és az APEH, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal szakemberei. Próbál­kozunk az adóbevallással, egyelőre önkéntesen, szűk körben, s minden következ­mény nélkül. Tréningezünk, hogy aztán élesben jól men­jen a „játék”. Félezer levelet postázott a Békés Megyei Adófelügyelő­ség csütörtökön. A címzet­tek adóalanyok, a külde­mény pedig az 53-as számú nyomtatványtervezet, beval­lás a magánszemélyek jöve­delemadójáról. Az akció cél­ja a tájékozódás, annak fel­mérése, okoz-e s mekkora nehézséget a 12 lapos gar­nitúra kitöltése. Akik már kézhez kapták az APEH le­velét bizonyára érdeklődés­sel tanulmányozták a kitöl­tendő táblázatokat, s ahhoz készült útmutatót. Őszintén szólva kissé ho- nyolultnak tűnik a nyomtat­vány kitöltése, különösen, ha valaki az első oldalon kezdi a munkát. Viszont, ha az utolsón, egyszerűbb a do­log. De nézzük, kik kaptak a próbanyomtatványból, és kik azok, akiknek majdan — 1989. március 20-ig — adóbevallást kell készíteni­ük. Ahogy Bokor Károlytól, az adófelügyelősée vezetőjé­től megtudtuk, a mintegy 500 levélnek körülbelül 40 százalékát olyan munkavi­szonyban álló személyek kapták, akiknek több for­rásból származó jövedelmük van. A próbanyomtatványok harminc százalékát egyéni vállalkozóknak, 25 százalé­kát szellemi foglalkozásúak- nak,- 5 százalékát pedig vgmk-tagoknak küldték el. Igyekeztek úgy összeállítani a címlistát, hogy többféle végzettségű és foglalkozású adózótól érkezzen be infor­máció. Adóbevallást azok­nak nem kell készíteniük, akiknek csupán munkavi­szonyból vagy munkavégzé­si kötelezettséggel járó tag- ■ sági viszonyból van jöve­delmük. Ez esetben űgyanis a munkáltató minden adó­zási tevékenységet elvégez. Azoknak azonban, akik nem tartoznak e kategóriába, Kö­zelebbről meg kell ismer­kedniük az 53-as nyomtat­vánnyal. Az ismerkedést — ahogy a tervezetet nézeget­tem — tényleg visszafele la­pozva érdemes elkezdeni. Az útmutatók első bekezdéseit elolvasva kiderül, ki kell-e vagy sem tölteni az adott táblázatot. Olyan állampol­gár, akinek valamennyi, te­hát mind a 16 táblázatot ki kellene töltenie, aligha akad. A többségnek bizonyára csak a jövedelmek és adó­előlegek összesítését, az adó elszámolását, a tájékoztató adatokat és a munkáltató igazolását tartalmazó .táblá­zatokat kell kitöltenie. Ez azoknak, akik figye­lemmel kísérték az adótör­vénnyel kapcsolatos infor­mációkat, feltehetően nem jelent gondot. Hogy valóban így van-e, az a most készü­lődő adóbevallási nyomtat­ványok visszaérkezésekor derül ki. Az APEH — ab­szolút bizalmasan kezelve a beérkező adatokat — leszű­ri a tapasztalatokat, s an­nak megfelelően módosítja, ha lehet, egyszerűsíti vagy kiegészíti a nyomtatványt, kialakítja a végleges for­mát. Most még fiktív ada­tokkal, név nélkül is kitölt- hetők a nyomtatványok, hi­szen ez csak gyakorlás, ah­hoz, hogy jövőre minden si­mábban menjen. — szatmári — Megalakult az IIRDEX Biotermelö Rt. Budapesten a minap 7 gaz­dasági egység részvételével megalakult az ARDEX Bio- termelő Részvénytársaság. Az új vállalkozásnak három Békés megyei tagja van. Ala- píntó tagként belépett a részvénytársaságba a Dél- Békés Megyei Termelőszö­vetkezetek Gazdálkodási Társulása (Déte), a Kunágo- tai Bercsényi Termelőszövet­kezet, és az Orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet. Az elképzelések szerint olyan külföldön, a tőkés or­szágokban jól értékesíthető biotermékeket állít elő, és exportál a részvénytársaság, amelyek kereséttek Nyugat­Eu répában. A tőkés orszá­gokban kedvelt erdei termé­keket is exportálni kívánja a most megalakult Rt. Az alakulóülésen megvá­lasztották az öttagú igazgató­ságot, valamint a felügyelő bizottságot. Az ARDEX Bio­termelő Részvénytársaság Igazgatóságának elnöke Hor­váth Pál, a Déte igazgatója lett. v. I. tékesítettünk Nyugat-Német- országban. A soron követke­ző tétel (600 darab) gyártá­sát lassan befejezzük, szep­temberben ismét szállítunk. — Vannak-e tervek az ex­porttevékenység bővítésére? — Augusztus végén tárgya­lások kezdődnek az Artex Külkereskedelmi Vállalat, a faipari vállalat és a nyugat­német kereskedelmi cég rész­vételével. Termékünk iránt a kereslet nagy, a jövőben is igénylik a szállításokat. A választékot növelni kívánjuk, fésülködőasztalkával és hoz­zátartozó ülőkével. Ha az ár­ban sikerül megegyezni, ak­kor 1989-ben megkezdjük az új termékek gyártását is. Cs. I. — Mekkora tételben gyárt­ják az ülőkét? — A szerződés értelmében 3 ezret készítünk éves szin­ten. Ezerkettőszáiat már ér­Horváth Istvánná és Podmanyiczki Györgyné a félkész ter­mékeket állítja Össze Fotó: Kovács Erzsébet Tölgyfaiilőkék exportra Az Orosházi Faipari Vál­lalat gazdálkodásában 1988 a megmérettetés éve. Az idén először teljesítenek tőkés ex­portot az üzem dolgozói, kö­rülbelül 2 millió forintos nagyságrendben. Az újszerű kezdeményezés nagy remé­nyekre enged következtetni. Itt, ennél a vállalatnál mér­téktartóak. , J— Ezt az évet tapasztalat- szerzésnek szántuk, ezért nem is terveztünk nagy té­telű szállításokat — mondja Brlázs Mihály igazgató. — Szeretnénk felmérni saját képességeinket: vajon meg- álljuk-e helyünket nyugaton. Magyarországon ugyanis a kereslet beszűkült, piaci le­hetőségeink koráltozottak. Importra szorulunk gépal­katrészek, lakk, ragasztó, csi­szoló anyagok tekintetében is. Az exporttevékenység fel­futtatásával és a minőségi el­várások emelésével a hazai piacon is javítani kívánjuk a velünk szemben támasztott igényeket. — Milyen igényei vannak a nyugati partnernek? — Hibamentes anyag, tö­kéletes felületi megmunkálás és szerkezeti összeszerelés. A hibamentes anyagnak legne­hezebb megfelelnünk. Az esz­tergált, kárpitozoott ülőkét tölgyfából készítjük, s ennek az anyagnak igen magas a hulladékszázaléka. Nehézsé­geink ellenére még nem kap­tunk minőségi reklamációt. Tanácsi gazdálkodás nem tanácsi területen A tanácsi gazdálkodás itt- ott komoly megpróbáltatá­sok elé néz az elkövetkezen­dő években. Feltétlen szük­ségessé válik (vált) az eddi­gi elképzelések, tervek újra­gondolása, szelektálása, az adottságok jobb kihasználá­sa. Minden településre ér­vényes, hogy ha talpon akar maradni, akkor keresni kell a lehetőségeket a gazdaságo­sabb életvitelre. Erről a kér­désről beszélgettünk Mező- kovácsházán Szarvas Attila tanácselnök-helyettessel, mi­vel a városi tanács gazdál­kodásában már több kezde­ményezéssel is találkozhat­tunk: Ok is okozat — Miben látja a tanácsi gazdálkodásban mutatkozó nehezebb körülmények oka­it? — A hatodik és hetedik ötéves tervidőszakban az év­ről évre csökkenő tanácsi pénzalapok nem kompenzá­lódtak. A gazdasági életben végbemenő változások egy­értelműen szűkítették a le­hetőségeket. Ehhez hozzájá­rult az utóbbi két év ár­emelkedéseinek sorozata. Tanácsi vonalon továbbra is történt restrukciós intézke­dés. Ez az új gazdálkodási rendnél a tartalékok elvo­nását is magéval hozta. A költségvetéseket eleve túl- feszítetten tervezték és már a tervciklus elején érezhető volt ezek tarthatatlansága. Az esetek többségében a fej­lesztés terhére kellett az in­tézmények fenntartását biz­tosítani. Az országos hely­zetből adódóan a gazdasági egységek tanácsi támogatása szűkült, vele párhuzamosan pedig az emberek pénztárcá­ja is laposabb. — Van továbblépés? — A lakosság elsődlege­sen a gazdaságszervező tevé­kenysége alapján ítéli meg a tanács munkáját. Ezért fontos, hogy olyan tevé­kenységi formákat találjon a tanácsi szerv, ami hasz­nos és pénzmegtakarítást is eredményez. A Mezőkovács­házi Városi Tanács több ilyen lehetőséget ragadott, meg, illetve próbál a jövőre nézve kialakítani, — Ismertessen ebből né­hányat! Ruha Gt. és társai — Korábban (az akkor még községi tanács) a me­gyei lebonyolító szervezetet bízta meg a beruházások előkészítésével és műszaki ellenőrzésével. Évente 2-4 millió forintot vett el ez a munka a pénzalapból. En­nek ellensúlyozására a vá­rosi tanács létrehozta a sa­ját lebonyolító részlegét. Az összes beruházás szervezé­sét, a felújítást és az ellen­őrzést itt helyben végezzük, Ide soroljuk a koordinált beruházásainkat is (posta, sütőüzem, stb.). Gazdasági haszonként elkönyvelhetjük a fent említett milliókat, de ennél eszmeileg sokkal töb­bet jelent. A helyi és a me­gyei érdekek nem mindig estek egybe, így ma mór ki­küszöbölhető sok huzavona, adminisztráció és érdek­egyeztető tárgyalás. Ahogy szokták mondani: időt, pénzt és fáradtságot nyertünk. Másik gazdasági tevé­kenységünk, hogy az egész országban üzletkötést bo­nyolítunk vörös salakra a Kazári Zöldmező Termelő- szövetkezetnek. Ennek fejé­ben mi is kapunk a vörös salakból, amelyből a város­ban már felújítottuk a meg­levő sportpályáinkat, vala­mint újakat építettünk. Ez az üzletkötés tavaly 4 mil­lió forint hasznot hozott. Mezőkovácsháza gázprog­ramját 1984-ben kezdtük és ez évben szeretnénk befe­jezni. A város gázellátásá­nak összes munkálatait a ta­nács vállalta magára. Laká­sonként 5800 forint hozzájá­rulást kellett fizetni. Vásá­roltunk egy árokásó gépet, ami az árát már többszörö­sen kitermelte. Jelentősnek ígérkezik az a gazdasági társulás, amely használtruha-feldolgozásra és olcsó áruk értékesítésére alakul. A tárgyalások jelen­leg tartanak, de az üzletkö­tésre mór a szóbeli megálla­podás megtörtént. Nagy- és kiskereskedelmi tevékenysé­get is végeznek majd ebben a körben. Indulásnak ezer tonna NDK import ronggyal, illetve 300 tonna osztrák im­port ruhanemű válogatásá­val kezdenek. Az eladható ruhák kiskereskedelmi for­galomba kerülnek, más ter­mékeket géprongyként érté­kesítenek. A gyári selejt- árut a MÉH-vállalatokon ke­resztül szerzik be különbö­ző ruhagyáraktól. Várható­an ez a tevékenység több millió forint bevételt jelent, melynek gazdaságossági szá­mításaira a napokban kerül sor. Hasznot ígér például a Gamesz-tevékenység ágaza­tonkénti megbontása. Ez a folyamat ez év végén feje­ződik be; Az alap Gamesz feladata megváltozik. Fel­újításokat és beruházásokat végez mint házi építőbrigád. A tanács és intézményeinek anyagáron, kívülállóknak vállálkozói körben és nye­reségérdekeltségben dolgo­zik. Ide tartozik majd a ker­tészeti tevékenység (melyről már írtunk lapunkban) és az utak kezelése. Tapasztalatok és konzekvenciák — Az elmondottak szerint valami már elkezdődött az új és takarékosabb gazdál­kodás irányában. Tapaszta­latai szerint mely területe­ken van még tennivaló? — Az intézmények műkö­désével kapcsolatban a te­lepüléseken nagyon eltérő a költséghányad. Újra kellene gombolni a kabátot tanácsi alapokon belül1, mert túl nagy a feszültség. Az újra­elosztásnál az országos tele­pülésfejlesztési koncepció­hoz lehetne igazítani az el­osztott pénzösszegeket. Sze­rintem a település meglévő vonzáskörzetére alapozva kellene kialakítani a fejkvó­ta megállapítását, amit or­szágosan osztanának el te­lepülés- és kategóriánként. Ebben a ciklusban megtör­tént olyan aránytalanság, hogy egy településen fejen­ként 500, más helyen 2450 forint volt a kiadott pénz. A céltámogatások rendsze­rét hasznosnak tartom. Azonban ^kkor érné el iga­zán a célját, ha a feltételek teljesítése után automatiku­san hozzá lehetne jutni. A mértéke pedig ne legyen el­térő. Tapasztalataim szerint egyre több a koordinált be­ruházás. Jó lenne elérni, hogy a monopolhelyzetben levő szolgáltató vállalatok (áram, gáz, szennyvíz, pos­ta, stb.), amikor átveszik a kiépített területeket a szol­gáltatások díjából, haszná­ból a tanácsot is részesítsék. — Mi a következtetése er­ről a megújuló feladattól? — Attól tartok, hogy ezekkel az új gazdálkodási formákkal csak félig járunk jól, mert a túl nagy öntevé­kenység eredménye lehet egy torz következtetés: mondván, ez a város (vagy község) ügyes volt, többet keresett, ezért csökkentik a pénzt, megvonják az állami támogatásokat, mert má­soknak nagyobb szüksége van rá. Pedig az ösztönzés­re, anyagi segítségre sajnos még nagyon sokáig szüksé­günk lesz. Halasi Mária A számítottnál gyorsabban növekednek a társadalombiztosítási kiadások A társadalombiztosítás ki­adásai az idén fokozódó mér­tékben terhelik az állami költségvetést. A kiadások a bevételekhez képest az év el­ső felében számottevően emelkedtek, s ennek követ­keztében — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ártámogatását leszámítva — a társadalombiztosítás hiá­nya 6,5 milliárd forint volt. A terv eredetileg — ugyan­csak a gyógyszerkiadások nélkül — bevételi többlettel A Mezőgép, Orosháza, Békési Gyára, Békés, Vésztői út 1/1. FELVÉTELRE KERES: — szerelőlakatos — hegesztő — forgácsoló szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni a gyár munkaügyi előadójánál. számolt, s hogy ez nem így alakult, abban szerepük volt az adóreform nehezen be­csülhető hatásainak, a társa­dalombiztosítás költségveté­sének lezárása után hozott intézkedéseknek. A társadalombiztosítás be­vételei a múlt év első felé­hez képest 19,7 százalékkal csaknem 90 milliárd forintra emelkedtek. A vállalatok tár­sadalombiztosítási járulék­befizetései 17 százalékkal, a költségvetési szerveké 28,3 százalékkal, a lakosságé pe­dig 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A dolgozók nyugdíjjáruléká­ból most 30 százalékkal több, összesen 21,2 milliárd forint folyt be. A kiadások legnagyobb té­telei változatlanul a nyugdí­jak, amelyekre az év első fe­lében 64 milliárd forintot fo­lyósítottak, 19,4 százalékkal többet, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Békés Megye Tanácsa V. B. szervezési és jogi osztálya 1988. szeptember hó 1. napjától kezdődően HATÁROZATLAN IDŐRE ALKALMAZ IGAZGATÁSSZERVEZŐT. Alkalmazási feltétel: államigazgatási főiskola vagy jogtudományi egyetem. Fizetés: megegyezés szerinit. Államigazgatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezni dr. Sós Sándor osztályvezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom