Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-03 / 184. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! > MEGYEI PARTBIZOnSAC ES ■ MEGYEI TRNttCS LOPJA 1988. AUGUSZTUS 3., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Sétarepülés? Szovjet egyetemisták nyári gyakorlaton Békéscsabán Varga Imre párttitkár köszönti a vendégeket Fotó: Kovács Erzsébet Kedves vendégeket fogadtak tegnap délután a Békéscsabai Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet régi központjában: szovjet egyetemisták és tanárok érkeztek megyénkbe nyári szakmai gyakorlatra. A moszkvai Gorjacsin Műszaki Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara, a Békéscsabai Lenin és a "Szabadság Téesz jó kapcsolata már több mint tízéves. 1977 óta minden esztendőben jönnek hozzánk szovjet egyetemisták, hogy itteni termelőszövetkezetekben szerezzenek szakmai tapasztalatokat. Mától, augusztus 17-ig nyolc, az automatizálási tanszéken negyedik évfolyamot végzett hallgató dolgozik a Lenin Tsz alkatrészgyártó. a másik nyolc gépészhallgató pedig a Szabadság Tsz gépjavító üzemében. A munka mellett természetesen lehetőségük lesz Békéscsaba, Gyula és Szarvas megtekintésére, baráti találkozókra. eszmecserékre. és arra. hogy magyar családokhoz is ellátogassanak. Szombaton a városi pártbizottságon fogadják a vendégeket, majd koszorúzás következik a Lenin-szobornál, este szalonnasütés, vasárnap strandra és színházba mennek Gyulán. A jövő héten szegedi kirándulás szerepel a szabadidős programban. A moszkvai egyetemisták szívesen jönnek erre a szakmai gyakorlatra, érdekli őket minden, amit nálunk láthatnak, tapasztalhatnak: az élet- és munkakörülmények, az egyszerű, hétköznapi dolgok ugyanúgy, mint a mező- gazdaságunkban alkalmazott legújabb berendezések. V. K. Tegnap, kedden a kora délutáni órákban az ittlé- vőktől elütő repülőgép landolt a vitorlSzó gépektől zsúfolt. békéscsabai' repülőtéren. Szegedről érkezett, kissé későbben, mint ahogy azt előre jelezték. Utasai a Közlekedéstudományi Intézet és a Malév szakemberei voltak, akik most országjáró körúton vesznek részt; adatokat gyűjteni, igények'ét'lfel- mérni egy, a rövidesen a közlekedésügyi miniszter elé terjesztendő anyaghoz. A jelentés várható címe és tárgya: A belföldi repülés feltételeinek és indokoltságának igényei és lehetőségei. Valamikor, a hatvanas évek elején szűnt meg hazánkban a polgári repülés, amikor Békéscsabáról és több vidéki városból rendszeresen indultak, illetve érkeztek a belföldi járatok, összekötve a vidéket a fővárossal, valamint a többi nagyvárosokkal. Nem most, már sokkal korábban szóba került, hogy kár volt megszüntetni. de ha már így történt, jó lenne újra feléleszteni ezt a mai kornak megfelelő korszerű, gyors közlekedési eszközt, és újra bekapcsolni az ország közlekedési vérkeringésébe. A szakemberek most azért járják végig az ország ilyen szempontból szóba jöhető tájait, repülőtereit — Pécs, Szeged. Nyíregyháza, Békéscsaba, Siófok. Hajdúszoboszló, hogy megtapasztalják, kapnak-e bátorítást az előterjesztéshez, illetve elegendő érvanyagot a tájékoztató indoklásainak alátámasztására. A Malév képviselője, Horváth Sándor elsorolta mindazokat a légi szolgáltatásokat, amelyek szerinte — ha egyáltalán zöld utat kap a tervük — jó devizahozamokat biztosítanának az országnak. Elhangzott, hogy bizonyára elegendő utas lenne a Ferihegyre érkező gépekhez, és az onnan induló járatokhoz a vidéki városokból. Jobban ki lehetne h^yz- nálni a ma még eléggé üres repülőtereket. Irányulhatnának Ferihegy kiiktatásával is ezekről a repülőterekről a közeli nyugat-európai repülőterekre a járatok. Be lehetne kapcsolni külföldi magánrepülögépek indítására. fogadására, újra feléleszthetnék a valamikori sétarepüléseket, a légitaxi- szolgáltatásokat és végül, de nem utolsósorban újra' lehetne indítani a már korábban említett belföldi menet- rendszerű légi forgalmat. A jelenlévő idegenforgalmi szakemberek Gyula és Békéscsaba tanácsi vezetői rendkívül készségesen álltak az ügy mellé, sőt kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az egyre növekvő gyógyide- genforgalom érdekében és elősegítésére gyorsítani kellene és mielőbb megvalósítani a most még csak elképzeléseket. Béla Ottó SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány, illetve a szakszervezetek részéről egymást, érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Ügy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, mindenképpen előzetes szakszervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ily módon nem lett volna szabad újabb rnil- liárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szakszervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domborodnak ki —, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának’ egy messzebbre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások fényéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasz- noszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nemegyszer indulatos véleményeltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott —, hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általában többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. P. É. A Battonyai Dózsa Tsz-ben az idén 908 hektáron termesztettek búzát. Az aratás befejezését követően a műtrágya- szórás és a tárcsázás után fölszántják a területet, melynek egy részébe kukoricát vetnek Fotó: H. Kovács Erzsébet Jó exportcikk a napraforgó Bemutató Telekgerendáson A napraforgó az egyik legjobban értékesíthető agrártermékünk a tőkés piacokon. Az elmúlt 15 esztendőben háromszorosára nőtt a termőterülete, s ezzel egy időben megkétszereződött a termésátlaga. Békés és Csongrád megyében igen jelentős a hibridnapraforgó- vetőmag előállítás. Az országos terület több mint 50 százalékát foglalja el ebben a két megyében a vetőmagnapraforgó területe — többek között erről esett szó azon a tanácskozáson és bemutatón, amelyet tegnap, kedden tartottak Telekgerendáson. a Békéscsabai Állami Gazdaságban. Sárközi Ferenc miniszteri tanácsos, a MÉM képviselője többek között rámutatott: az évi napraforgótermés ina Imár eléri a 750-800 ezer tonnát hazánkban. A 80-as évek eleje óta megkétszereződött a növényolajexportunk. Évente mintegy 5 milliárd forint értékű növényi olajat szállítunk külföldre. Az külön örvendetes, hogy az export 90 százaléka tőkés országokba irányul. A továbbiakban a jelentkező gondokról szólt a szakember. Stagnál a termésátlag, a termésbiztonsággal is problémák vannak jó néhány gazdaságban. Évről évre emelkedik a vegyszerek ára, emiatt romlik az ágazat jövedelmezősége. Befejezésül a várható lehetőségeket vette számba az előadó. Amennyiben az elkövetkezendő időben nem emelkedik a hozam. úgy romlik a napraforgó-termesztés gazdaságossága, mindez maga után vonja a termőterület csökkenését. Napjainkban mintegy 375 ezer hektáron termelik hazánkban ezt a fontos olaj- növényt, összesen 21 hibrid és fajta közül válogathatnak a termelő gazdaságok. Dr. Frank József, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet főosztályvezetője a napraforgó-nemesítés helyzetéről adott átfogó ismertetést. Elmondotta, napjainkban Magyarország a világ legjobb három napraforgó-termesztő országa közé tartozik. A nemesítésben kiváló eredmények születtek. ezt igazolja, hogy tavaly a szegedi intézet elnyerte a nemzetközi exporttrófeát. Ma 8 hazai és 13 külföldi fajta és hibrid közül választhatják ki a termelők az adottságaiknak leginkább megfelelő napraforgót. A továbbiakban a nemesítés gondjait tárta a hallgatóság elé. A szegedi kutatóintézet világhírű, ennek ellenére évről évre csökken az állami támogatásuk, emiatt saját erőből kell megoldaniuk problémáikat. .Jelentős a hazai vetőmagexport is. a magyar fajták eljutnak Indiába és az európai tőkés államokba. Dr. Tóth Gábor. a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat képviselője fejlesztési elképzeléseikről szólt. Elmondotta, az 1980-as években ^dinamikusan nőtt a hazai olajfogyasitás. tavaly már elérte a 6 litert egy főre vetítve. A továbbiakban a most folyó rekonstrukcióról beszélt, amelynek célja a hazai feldolgózókapacitás bővítése. Befejezésül a jövő évi vetőmagellátás helyzetéről és a napraforgó-betakarítás új formáiról hallhattak tájékoztatást a jelenlevők. Ezt követően megtekintették a Békéscsabai Állami Gazdaságban kísérletbe állított több mint 20 napraforgóhibridet. V. ITermelési hitelek a mezőgazdasági nagyüzemeknek A termelőszövetkezetek jelentős része a nyári hetekben, hónapokban pénzszűkében van, nehezen jut a napi kiadások, az elvégzett munkák fedezésére elegendő forintokhoz. A Mezőbank az év első felében összesen kétmilliárd forint értékű rövidlejáratú hiteltámogatást adott partnereinek ; ennek az összegnek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a váltóforgalom. Ügyfeleik rendelkezésére állnak jelenleg is, mivel sikerült bankközi pénzforrásokhoz is jutniuk, és a korábbi pénzkihelyezésekből visszajövő anyagiak is rendelkezésükre állnak, lehetővé téve az ismételt kibocsátást. A mezőgazdasági hitelek átrendeződésére jellemző, hogy a pénzintézet fejlesztési hitelállományának mintegy felét kellett átcsoportosítani a rövidlejáratú hitelek körébe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőknek alaposan meg kell gondolniuk, milyen célra folyamodnak fejlesztési hitelért.
