Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLffl. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Meszöv-elnökségi ülés Békéscsabán Csökkent a bolti kiskereskedelmi forgalom A megye fogyasztási szövetkezetei az új adórendszer és közgazdasági szabályozók alapján folytatták első féléves tevékenységüket. Az áfészek 5 milliárd 688 millió forint nettó árbevételt értek ei 1988 első félévében. Ez (jobb a tervezettnél. Ágazatonként vizsgálva az ■ árbevétel alakulását, megállapítható: csaknem 30 százalékkal növekedett a fel- vásárlási és ipari tevékenység árbevétele. A vendéglátásnál az elképzelt árbevétel-csökkenés realizálódott. Sajnos a tervezettnél is nagyobb mértékű visszaesés következett be a bolti kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységben — többek között ezt állapították meg ,tegnap, szerdán Békéscsabán', a Mészöv elnökségi ülésén. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a megye fogyasztási szövetkezeteinek első félévi műnké-, járói. A kiskereskedelmi forgalmazást jelentősen befolyásolta a két új típusú adórendszer bevezetése, illetve azok hatása a fogyasztói magatartás alakulására. A népgazdasági terv 15 százalékos áremelkedést, a reálbérek csökkenését, az élet- színvonal mérséklését, a fogyasztás csökkenését irányozta elő. Féléves szinten d kiskereskedelemben 17,2 százalékos volt az áremelkedés a bázisidőszakhoz képest. Ugyanakkor a lakossági pénz jövedelmek megyénkben — a társadalmi juttatások emelkedésével együtt is — mindössze 4 és fél százalékkal növekedtek. Az élelmiszer-forgalmazás 8,4 százalékkal emelkedett. Az alapvető cikkek ellátása kiegyensúlyozott volt. Visz- szaesett a kereslet a hús és húskészítmények, tejtermékek iránt, mérséklődött az élvezeti cikkek iránti igény. A vegyes iparcikkek 6,4 százalékos forgalmazása mintegy 8 százalékos volumencsökkenést jelent. Ennek oka részben áruhiány (automata mosógépek,' kerékpár, hűtő- szekrények), részben a gázkészülékek iránti kereslet mérséklődése. Továbbra is élénk az építőanyagok iránti kereslet. A lakosság vásárlóerejének csökkenése tovább nehezítette a vendéglátás helyzetét. A felvásárlás dinamikus árbevétel-növekedése jelzi, hogy megyénkben fellendült a termelési kedv. Ezzel együtt egyre több nehézséget okoz a megtermelt áruk folyamatos értékesítése. Az első fél évben 40 százalékkal több májliba és húscsirke került az áfészektől a baromfifeldolgozó üzemekhez. Fellendült a húsnyúltenyész- tés is. Jelentősen emelkedtek a költségek a bázishoz viszonyítva. Az energiaár-emelkedések hatása mintegy 15 százalékot tesz ki, a bank- és kamatköltségek növekedése elérte a 60 százalékot 1987 azonos időszakához képest. Az áfészek megnövekedett feladataikat csökkenő létszámmal oldották meg. Dr. Arató Antal, a Szö- vosz munkatársa felszólalásában elismeréssel beszélt a megyei áfészek első félévi teljesítményéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országban mér két fogyasztási szövetkezetei érintett meg a felszámolás szele,- éppen ezért stabil pénzügyi politikáira van szükség. Áz elnökség jelentést hallgatott meg a Gyulavári Takarékszövetkezet munkájáról, valamint a megyei közös fejlesztési alapok képzésének és fel- használásának helyzetéről a VII. ötéves tervben. A tanácskozás — melyet Paulik János, a Mészöv elnöke vezetett — bejelentésekkel ért véget. V. L. Augusztus 7-én ötven, három nap imúlva még száz, hazánkban tanuló vietnami diák érkezik a Békés-dánfoki Ifjúsági üdülőközpontba. A délkelet-ázsiai fiatalok minden nyáron eltöltenek néhány tiapot hazánk valamelyik szép vidékén; az idén megyénkben vakációztak. A házigazdák sok érdekes, és hasznos programot állítottak össze számukra. Ittlétük alatt például felkerestek több békési vállalatot és szövetkezetei, s az ott dolgozók munkájával ismerkedtek. A tegnapi táborzáróra /Békésre érkezett Bui Quang Tien (a képen az első sorban, középen), Vietnam budapesti nagykövetségének ügyvivője. Délelőtt Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára tartott rövid tájékoztatót, amelyben hallgatóságát ia KISZ munkájával, a magyar fiatalok életével ismertette meg, majd válaszolt a feltett kérdésekre Fotó: Fazekas Ferenc Az élelmiszer-gazdaság első fél éve A mezőgazdaság idei teljesítménye — az első félévi tapasztalatok alapján elérheti vagy kisebb mértékben meghaladhatja a tervezettet. Az élelmiszeriparban legalábbis a jelenlegi tendencia erre utal — a feldolgozó üzemek bruttó termelési értéke az előirányzott körül alakul — mondották el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tegnap az élelmiszergazdaság munkájának első félévi tapasztalatairól tartott sajtó- tájékoztatón. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője bejelentette: az üzemek rekordtermést értek el búzából és árpából. A búza hektáronként 5440 kilogrammal fizetett, őszi árpából pedig hektáronként 4620 kilogrammot takarítottak be a gazdaságok. Kalászos gabonából összesen 8,5 millió tonna termett, ez a többlettermés ellensúlyozhatja a I kukorica várható kiesését. Nagy László, a minisztérium élelmiszeripari főosztályának vezetője elmondta: j az első fél évben a termelés néhány százalékkal elmaradt á tervezettől, ez részben összefügg a mérsékeltebb fogyasztással. Az élelmiszer- | ipari ágazat üzemének többsége a tervezett körüli, vagy azt meghaladó teljesítményt ért el, visszaesett viszont a ! bor-' és az édesipar termelése. Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban A sorköteles fiatalok augusztus 29-én., 30-án esedékes bevonulásáról, s a tényleges katonai szolgálatukat a napokban befejezők leszereléséről tájékoztatták az újságírókat tegnap a Honvédelmi Minisztériumban. Kovács István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese elmondta: a bevomulólc többsége 20-21 éves, mintegy 40 százalékuk- közép- vagy felsőfokú végzettségű. Csaknem háromezer „előfélvételis” fiatal kezdi -meg a szolgálatot, ők 12 hónapos katonai szolgálat után kezdik majd meg felsőfokú tanulmányaikat; közülük nyolcvanan a hittudományi főiskolákon. A csapatok felkészültek az újoncok fogadására. A bevonulást követő 25 napon az újoncok alapkiképzésen vesznek részt, megismerkednek parancsnokaikkal, a csapat történetével, az alapvető katonai szabályokkal, jogaikkal, kötelességeikkel'. Ezután tesznek katonai esküt. A bevonulás, a leszerelés egyaránt ünnepi esemény áz alakulatok életében — mondta Kovács István. A leszerelők ilyenkor mérleget készítenek arról, hogy menynyire edződtek meg fizikailag, lelkileg, miként készültek fel a 18 hónap alatt szakmailag, s a társadalmi, a politikai ismereteket tekintve. A sorkatonai szolgálati idő alatt a most leszerelők közül csaknem ezren végezték el eredményesen az általános .iskola felsőbb osztályait, több százan folytatták közép- - és felsőfokú tanulmányaikat, sokan vettek részt nyelv- és számító- gépes tanfolyamokon, szereztek gépkezelő, autóbusz- vezető, szakács és más szak- képesítést. Az élsportolók felkészülése zavartalan volt, többen közülük magasabb sorolásba léptek, válogatottságot értek el. A fiatalok becsületes helytállását bizonyítja, hogy több mint egyharmaduk ért el kiváló vagy élenjáró katonai címet. Nekik összességében csaknem 10 máilHiió forint jutalmat adtak át. A rászorulók leszerelési segélyt kaptak mintegy 24 millió forint értékben. Kovács István' ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Az MTI munkatársának érdeklődésére utalt arra, hogy napjainkban sok szó esik az alternatív ka to- I nai szolgálatról. Ezzel ősz- I szefüggésben felhívta a most | bevonuló fiatalok figyelmét arra, hogy rájuk a jelenleg j érvényben levő honvédelmi I törvény és az ennek végre- I hajtására kiadott szabályok érvényesek. Nagy hiba lenne tehát; ha félreértésből, I tájékozatlanságból megtai- I gadiná valaki a törvényben j előírt kötelezettségét. Ezért I ugyanis vállalniuk kell a következményeket. Az általános hadkötelezettség alapelve mellett vi- I szont meg lehet és meg is I kell találni azokat a megöl- I dósokat, amelyek megfelel- | nek a honvédelem és az 'ál- I lampolgárok érdekeinek egyaránt. Azoknak, akik I vallási hittételeik miatt nem fognak fegyvert, 1976 óta lehetőségük van a fegyver nélküli katonai szolgálatra. A kormányzat jelenleg is j foglalkozik azzal, hogy to- I vábhi kompromisszumokat I keressen. A rendelkezések módosításával figyelembe kívánják venni majd azok érdekeit is, akik lelkiisme- I réti okokból nem fognak fegyvert. Ugyanakkor azt I sem szabad figyelmen kívül i hagyni, hogy a honvédelem meghatározott feladatai bi- I zonyos állományi létszámot I igényelnék. Az viszont nehezen elbírálható, hogy ki, mikor és miért jelenti ki: I lelkiismereti okokból nem j kíván fegyveres szolgálatot vállalni. Mert lehet, hogy valóban ez az indoka, de j lehet, hogy csak kibúvót ke- i res a fegyveres szolgálat j alól. Alapos mérlegelésre, i egyéni elbírálásra lesz tehát szükség minden esetben. Sók mindent tisztázni j kell addig, amíg ebben a j kérdésben a kormányzat, az | Országgyűlés — valószínűleg a jövő év második felében — állást foglal. A döntésig j pedig a jelenlegi rendelke- j zések érvényesek, s a sorkö- í teleseknek ezt tiszteletben | tartva kell katonai szolgálatra jelentkezniük — hangsúlyozta Kovács István. A Békéscsabai Konzervgyárban az idén 15 ezer tonna csemegekukorica feldolgozását tervezik. Ehhez a mennyiséghez milliószámra készítik, elő a dobozokat Fotó: Béla Ottó Képviselői vita a letéti jegy bevezetéséről Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága egyetért a letéti jegy bevezetésével, ám a két testület tegnapi együttes ülésén a Parlamentben több képviselő megfogalmazta kételyét is az újfajta értékpapírok kibocsátásával kapcsolatban. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos beszámoló szerint ä lekötési idő, a névérték és a kamat meghatározása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetése a lakossági, illetve a vállalati és szövetkezeti megtakarítások további ösztönzését szolgálhatja. Az új értékpapír-konstrukció egyben az első lépést jelentheti a lakosság és a gazdálkodó szervek bankkapcsolatait elhatároló merev korlátok megszüntetése felé. A rendelettervezet szerint a pénzintézetek magán- és jogi személyek részére egyaránt kibocsáthatnak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átruházható. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl kell megkezdeni, és három éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. Az egyik paragrafus szerint azonban a kamat mértékére a Magyar Nemzeti Bank elnöke felső határt állapíthat meg. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a letéti jegy bevezetésének szükségességét indokolva rámutatott: az idei tapasztalatok is jelezték, hogy az eddigi megtakarítási formák még mindig nem kellően vonzóak, nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött pénzügyi célok eléréséhez. A betétállomány a megszokott növekedés helyett stagnál — bár a bankoknak még mindig jelentős a készletük —, s a lakossági kézben lévő kötvényállomány sem emelkedett számottevően. Igaz, ebben szerepet játszhatott az is, hogy a rövidebb — három éven belüli — lejáratú kötvények egyelőre nem jelentek meg az értékpapír- piacon. Létezik ugyan a rövid lejáratú kincstárjegy, hiányoznak azonban a középtávra szóló értékpapírok. Az államtitkár kiemelte, hogy a társulási törvénnyel összefüggésben az értékpapírformáknak további jelentős megerősítésével kell számolni, amely Magyarországon alapvetően átalakítja a pénztőke mozgásának lehetőségeit, befolyásolja irányait, s élénkíti a gazdasági tevékenységet. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényerejű rendelethez végrehajtási rendelkezések nem kapcsolódnak majd. A tvr. a bankokra bízza a letét működtetésének minden formáját. A vitában felszólaló Török Sándor (Szolnok megye) e gondolathoz kapcsolódva annak a véleményének adott hangot, hogy a letéti jegy megindítja a versenyt a kamatok ráígérésével a pénzintézetek között. Szerinte a kötvények iránt jelenleg igen alacsony a kereslet, a betétállomány kedvezőtlen alakulásában azonban a megtakarítási hajlam csökkenésén túl az értékpapírok, célrészjegyek megjelenése -is szerepet játszik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a letéti jegy hároméves futamidejével elkerülhetetlenül versenytársa lesz a kamatozó takarékbetéteknek. Tallóssy Frigyes (Budapest) felszólalásában szükségesnek tartotta egy egységes értékpapír- törvény megalkotását, amely valamennyi értékpapírformára kiterjedne, segítene eligazodni a sokasodó jogszabályokban. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun megye) a lakossági megtakarítások mértékének valódiságát kérdőjelezte meg. Szerinte amikor az árszínvonal-növekedés már a 17 százalékot is meghaladja, a lakosság érthető módon a megélhetésre fordít többet, megtakarított pénzét pedig inkább áruba fekteti. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy a' két bizottság még az őszi ülésszak előtt együttes ülésen kérjen információt a kormányzattól: miként alakulhatott így a helyzet, illetve tájékozódjon a tervezett kompenzáló intézkedésekről. Fiiló Pál (Budapest) mindezzel ösz- szefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az árszínvonal- növekedés a kormányba vetett bizalmat is megkérdőjelezheti. Szólt arról is, hogy a pénzintézetek átszervezésével az ügyintézés színvonala szinte semmit sem változott, pedig szükség lenne a korszerűsítésre. Soltészáé Pádár Ilona (Szabolcs-Szat- már megye) felvetette, hogy erősíteni kellene a pénzintézetek termelésben, beruházásokban való részvételét, növelni befektetéseiket a vállalkozásokba. Szerinte túl sok megtakarítási forma épít a lakosságra, olyannyira, hogy a pénzintézetek egymás kezét fogják a lakosság zsebében. Antal Ferenc (Veszprém megye) szerint szükség lenne az átutalási betét kamatának növelésére, illetve arra, hogy lekötés nélkül bármikor kivehető legyen. I
