Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
*\ei Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Sokoldalú törődés a Beköt idős embereivel 1988. augusztus 17., szerda Pótlólagos öntözésfejlesztések az aszály sújtotta körzetekben lityik György, a Kondorosi Egyesült iTsz öntözője megnyitja az elzárószerkezetet és ezzel újabb állásba tereli a másodvetésű zöldbabtáblán az életet adó vizet A Békéscsabai Kötöttáru- gyár központjában és vidéki telephelyein csaknem 600 nyugdíjast tartanak számon. A nyugdíjasbizottság minden hónap első csütörtökjén fogadónapot tart. Knyihár Jánosné, a bizottság elnöke, és Pataky József, a nyugdíjasklub elnöke fogadja az idős embereket. Nyáron kevesebben jönnek el, legtöbben az unokákra vigyáznak, de télen és tavasszal egy-egy alkalommal száznál többen keresik fel az szb tanácskozótermét. Nemcsak azért jönnek, hogy tagdíjat fizessenek, ilyenkor elbeszélgetnek a nyugdíjasbizottság és klub vezetőivel, találkoznak egymással, kicserélik tapasztalataikat, szeretnek egy kicsit tereferélni. Megtudják, hol van szabad beutaló, hova mehetnek üdülni. Egyebek között a vállalat szanazugi üdülőjében, Hajdúszoboszlón, Mát- rafüreden, Balatonfüreden tölthetnek családjukkal kellemes napokat. A klubnak a taglétszáma 150. Minden hónapban egyszer termi programot szerveznek, ilyenkor 80-100 személy érkezik, meghallgatják az előadásokat egészségvédelemről, hazai és külföldi aktuális politikai kérdésekről. De jól esik ösz- szejönni a régi barátnőknek, munkatársaknak, beszélgetni a múltról, a jelenről, hogyan alakult a család sorsa, kinek mi lett a lányából, fiából, unokájából. — Nagyon szeretik az idős emberek a hazai és a külföldi kirándulásokat — mondja erről Pataky József. — Annak idején .a három műszakban dolgozó, gyermekeket nevelő édesanyák nem értek rá utazni, most mindenki be szeretné pótolni. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet határozatban kötelezte a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bátaszéki tetőfedő- cserép-gyárát, hogy rendszeresebb ellenőrzéssel és az anyagvizsgálatok megszigorításával gyökeresen változÉ ven te megrendezzük Sza- nazugban a nyugdíjasok találkozóját. Az idén 100-nál többen voltak, sokan elhozták az unokákat is. Szabadban, üstben főtt az ebéd, volt zene, daloltunk, táncoltunk, beszélgettünk, aki akart, fürdött a Körösiben, jó időt fogtunk ki. Voltunk Szarvason, megnéztük az arborétumot, sétáltunk a városban, ismerkedtünk a város nevezetességeivel. Időközben jókat beszélgettek egymással a régi munkatársak. Ezt nem győzöm hangsúlyozni, mert látom: menynyire fontos ez nekik. Voltunk látogatóban a hűtőházban. A mi szakmánktól ez távol esik, szívesen fogadtak bennünket, megmutatták, mi, hogyan készül. Nagyon jól sikerült nap volt ez is. Az élményekről aztán volt mit beszélni... Az IBUSZ segítségével bécsi kirándulást szerveztünk, kétnaposat. Volt, aki életében először járt külföldön. Nagy volt az öröm, amikor hazajöttek, azt sem tudták, hol kezdjék a beszámolót. Ha lesz érdeklődés, év végén megismételjük a bécsi kirándulást, ősszel kirándulást szervezünk 3 napra Sopronba és környékére. Igen nagy az érdeklődés. Egész napra teljes ellátást biztosítunk, s megnézzük a táj történelmi nevezetességeit. Van egy kedvenc témánk: kiállítást rendezünk az unokáink fényképeiből. „Nem azért, hogy az én unokám”, mindenki ' a sajátját tartja legszebbnek. így aztán sok szép fotóra számíthatunk. Ugyanakkor a vállalat vezetői beszámolót tartanak a munkákról, az eredményekről és a további tasson az évek óta kifogásolt termékeinek minőségén. Az előzményekhez tartósuk, hogy téves minőségtanúsítás miatt évekkel ezelőtt tetemes gazdasági bírságot fizetett a gyár, s már újabb ilyen eljárást indított ellene az Országos Anyag- és Ártervekről. A vállalat vezetőitől egyébként is minden segítséget megkapunk a klub működéséhez. Eddig a tanműhely tanácskozótermében találkoztunk, most bejövünk a központba, még több lehetőségünk lesz nyomon követni a mostani munkát. December közepén évzáró összejövetelt tartunk, karácsony előtt pedig elsősorban az egyedülálló idős emberek kedvéért fenyőünnepséget rendezünk. Ajándékot kapnak, róluk is gondoskodjék valaki. Aztán bátyus bállal kezdjük az évet, megtartjuk a nemzetközi nőnapot, az anyák napját. Ez év őszén tervezünk még egy baráti látogatást a Békéscsabai Téglagyárba. Sok idős dolgozónk Jaminában lakik, jobban megismerik majd egymást, gazdagabb programmal telhetnek öreg napjaik. Beszélgettünk arról is: a kötöttárugyár a lehetőségekhez képest anyagilag is támogatja a legjobban rászorulókat. Nyugdíj kiegészítésre terjeszti fel a legkevesebb nyugdíjjal rendelkezőket. 1987-ben 52 ezer forint szak- szervezeti segélyben részesültek azok, akik arra érdemesek voltak. Az illetékesek elmondták: nem tudni miért, a legjobban rászorulók nem jelentkeznek, úgy kell őket felkutatni. Nem szégyen az, hogy valaki a hosszú évek után kevés nyugdíjjal lett elbocsátva Erről nem a dolgozó tehet. — Mivel tudnak még segíteni? — A nyugdíjasok is vásárolhatnak kedvezményesen a vállalat boltjában, ebédelhetnek, vagy utcán át elvihetik az üzemi ebédet vállalati hozzájárulással. Évente megrendezik a nyugdíjastalálkozót, melyen nemcsak ünnepi ebédet kapnak, de ajándékot is a gyár termékeiből. Ott vannak a vállalat vezetői, akik tájékoztatják a nyugdíjasokat: hol tart a vállalat a termeléssel, az exporttevékenységgel stb . . . És ez nem kevés! Ary Róza hivatal. Az ÉMI építésfelügyeleti ellenőrei tavaly nyolc esetből négy alkalommal, az idén pedig valamennyi vizsgálatnál megállapították, hogy a cserép minősége eltér a szabványban előírtaktól. Előfordult, hogy nemcsak a másod- és harmadosztályú, hanem az osztályon aluli tetőcserepet is első osztályúnak minősítették. (Folytatás az 1. oldalról) vállalva — a szerződött árut termeljük meg. Ne hozzuk őket szorult helyzetbe, hanem segítsük a megszerzett piac megtartásában. Kondoroson a múlt hét végén afféle kis zárszámadást csináltak. Az eddigi bevételeket és a várható kieséseket, valamint a tervet rakták egymás mellé az ágazatok vezetői, hogy az év végén várható pénzügyi helyzetre következtessenek. — A kalászosok 7,2 tonna hektáronkénti terméssel hetekkel ezelőtt felcsillantották a reményünket. Mégis csak a tervezett nyereség 50 százalékára számolhatunk, mert azóta lényegesen romlott a pozíciónk. Az állattenyésztés valamivel többet hoz a tervezettnél, a kertészet is kétmilliót vállalt a tervezett szint fölé, de ezek a pluszok nem ellensúlyozzák a nem öntözött területeken bekövetkező terméskieséseinket. A legnagyobb gondunk, hogy egy hektár árukukoricát sem tudunk öntözni. A korábbi, normális évjáratokban 9—11 tonna hektáronkénti termést értünk el. Most az 5-6 tonnának is örülnénk. Ahhoz, hogy naponta 45- 50 ezer köbméter vizet kiöntözhetünk, sok segítséget kaptunk a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Még a nem tervezett vízigényünket is kiszolgálták. Sőt kérésünkre vizsgálják a Dögös- Kákacsatorna öntözésre fogásának lehetőségét. Ez újabb területek öntözését biztosítja. De mi azzal is számolunk, hogy jövőre egy újabb lineárral bővítjük felszerelésünket, mert az öntözésfejlesztésit hasznos, jó és hatékony vállalkozásnak tartjuk. MEGFÚRTÁK A 44-ES UTAT A szomszédos községben, Kardoson is hasonló a helyzet. Az Egyetértés Tsz-ben Trabach István ellnök elmondta, hogy nyolc hete egy csepp esőt sem kaptak. A több éve tartó aszály hatására öntözésfejlesztésre szánták magukat. Ez év június elején vásároltak négy Bauer-ömtözőgépet. Beszerezték a különböző engedé-' lyeket a 44-es út átfúrásához, s így az árukukoricát adó táblákat éjjel-nappal öntözik. Eddiig háromszor 60 milliméter esőt juttattak a területre. Ügy érzékelik, hogy az öntözött kukorica hektáronként 9 tonna termést ad, annyit, mint normális időjárás közepette öntözés nélkül teremni szokott. A Kardiosi Egyetértés Tsz a Dögös-Kákacsatornából háromszori átemeléssel, visz- szaduzzasztással, tehát igen nagy anyagi ráfordítással kapja a vizet. Talán a megyében itt a legdrágább az öntözővíz. A várható köbméterenkénti költség 12 forint! — Szövetkezetünknek jól jönne, ha a vízügyi igazgatóság a Dögös-Kákacsator- náit a felső szakaszról látná el öntözővízzel, mert ebben az esetben a hánamszoni átemelés költségeitől mentesülnénk és még további öntözésfejlesztést -is programHIRDETMÉNY Értesítjük a lakosságot, hogy Gyula—Szanazug III. ütem részére épített kisfeszültségű hálózatot 1988. augusztus 18-án FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos í Démász Üzemigazgatóság, hálózatszerelési osztály, Békéscsaba ba vehetnénk. Az aszály miatti terméskiesések következtében bevételeink csökkenésével1 számolunk. Egyelőre a legnagyobb veszteségforrásunk az árukukorica. Kereken 2000 tonna terméskieséssel számolunk. De a cukorrépa sem hozza a szárazság miatt a tervezett termést, jövedelmet. A gyümölcsösben is a kora tavaszi fagyok arattak, így onnan sem számíthatunk bevételkieséseink pótlására. Már hat éve küszködünk hasonló körülmények között kiissé reményt vesztve, de újra és újra bizakodva. Nekünk csak egy kiadós eső billenthetné egyenesbe mérlegünket. CSABACSÜD KÉTSZERESEN SZENVED — Bennünket kétszeresen ver az időjárás — hal'Hobtuk Palyov Györgytől, a Csaiba- csüdi Lenin Tsiz elnökétől. — Az aszály kísérőiéként néhány héttel ezelőtt végigvonult területünkön egy kisebb hurrikán. Az ötszáz hektár napraforgót derékba tördelte. A terméstől nehézzé vált tányérok most a földön hevernek. Nem -is tudom, hogy kívánhatok-e esőt? Mind tönkremenne. Má r hozzákezd tü nk a b etakarítás szervezéséhez. Tessék csaik elképzelni minden tányért kézzel kell levágni a szárról1, mert géppel csak beletapossuk. Milyen erőket kell ide mozgósítanunk? Az elnök gyors számvetést készít a hat éve tartó aszályos időjárás okozta károkról. A szövetkezetnék nem kevesebb, mint 160-170 millió forint kára származott. Teremhet itt a búza bármennyit — az idén 6827 kiló volt a hektáronkénti átlagtermésük — a terven, felüli . hozam értékét a többi növény elviszi, sőt nem is elegendő a kiesések fedezésére. — Bosszankodom az érdekeltségen — folytatja az elnök —. mert az elmúlt években a különböző programok és határozatok ellenére a mezőgazdasági termelés érdekeltsége még mindig nem ott van, ahol lennie kellene, hanem a kereskedelemnél. A mi szövetkezetünk öt évvel ezelőtt is három forintért rakta vagonba az exportra kerülő dinnyét. Most is annyit kapunk érte. Mit változott öt év alatt a ráfordítások árszerkezete? Ez fogalom. De itt van, a vöröshagyma példája. Tőlünk kilóját 5 forintért veszik át. Tessék mondani, miért 10 forint fölötti áron kerül a belföldi piacra? Hol1 itt a tisztességes árképzés? De így vagyunk minden termékkel. Olcsón, szinte nyomott áron vásárolják fel és a felvásárlási árnál kétszer, sokszor háromszor drágábban adják a fogyasztónak! Nem is beszélek arról, hogy a termeléshez szükséges eszközöket is lényegesen nagyobb, magasabb áron kapjuk, beszerzési áruknál. Ha a Kite (a nádudvari termelési rendszer) nem segítene bennünket két linear öntözőgéppel, megnézhetnénk magunkat. Az idén 430 hektáron az áru- kukorica és a szója termesztését sikerült úgy megszerveznünk, hogy ezekkel a nagy értékű gépekkel öntözhetjük. Sajnos az egyik gép motorhiba miatt már a második hete áll. A motor kicserélése helyett vitatkoznak a hiba forrásán, emiatt most álltunk. Magyar betegség. Ilyen nagy szárazságban cselekedni kell, nem pedig vitatkozni, mert az öntözésre beállított kukorica tönkremegy, ha nem kap vizet. Kép, szöveg: D. K. — Géczy János és Jász Lukács hadnagyok, kinek a nevében beszéltetek, és kire értitek a gyáva titulust? — Aki megérdemli! — felelte Jász Lukács. — Mi a magyar becsület nevében beszélünk, ha tudni akarod. A magyar hon nevében, amelyet védünk. — Tudjátok ti, két bátran harcoló vitéz — mondta megint Kerecsényi emelke- dettebb hangon —, ki árulja el a magyar hont? Az, aki, mint ti, csak két utat lát: győzelem, vagy halál... E súlyos percekben én mondom nektek, itt e falak között lévő embereknek, hogy balga a mi felfogásunk. Én az ostrom ideje alatt eszméltem rá. Okosabban cselekedtek azok a népek, amelyek alkudoztak a törökkel. Ha a magyar nép sorsa rajtam múlna, és két lehetőség között kellene választanom: beletömörülni egy várba, és ott hősiesen ellenállni a po- gánynak az utolsó emberig, vagy alkudozni velük, és életben maradni, az utóbbi megoldást választanám. — Mert a szíved oda húz az ifjú feleségedhez. Ez az oka, hogy feladásról alkudozol — válaszolta Jász Lukács. — Te csak magadra gondolsz, nem törődsz az utókor véleményével. — A cél szentesíti az eszközt. A cél pedig népem megmaradása. Az utókorra én is sokat gondolok — felelte Kerecsényi —, tudom jól, hogy nevemet hitványként fogják emlegetni, és mégis a vár feladása mellett vagyok, nem magamért, hanem fajtám megmaradásáért. — Mondd meg inkább, hogy Klára asszonyért... — A honomért és népemért ... — Hogy merészeli ajkára venni a hon szent nevét az, aki elárulja? — Én nem árulom el Jász Lukács, a magyar hont, én erősíteni akarom, életet menteni. — Ügy, hogy eladod a töröknek harc nélkül... — A várat igen, de csak azért, hogy a népet megmentsem. Mert milyen magyar hon lenne az a holnapi Magyarország szerintetek, Jász Lukács és Géczy János, amely szabad ugyan, de magyar nélküli? Ti nem látjátok, hogy már néptelen a fél ország, hogy három vármegye népe itt van a vár falai között ? Én mindenekelőtt ez országrész jövőjét akarom megmenteni, e hat és félezer embert; amelyből még hajthat új rügy, új lakók, akik talán még benépesítik a pusztán maradt alföldi városokat, falvakat e viharvert vidéken ... — Igaz, úgy van! — erősítették többen a tömegből. — Jó ürügy a lapulásra — mondta Géczy. — Kerecsényi László, te inkább íródeáknak való vagy, mint hadvezérnek — állapította meg Földvári István. — Egy hadvezér nem törődik a lakatlan falvakkal, csak a győzelem kivívásával. El tudnád-e képzelni Zrínyi Miklóst, hogy feladná a várat a nép megmentéséért? Soha! Az több, mint valószínű, hogy ő is ilyen kutyaszorítóba került, mint mi, de ő biztosan nem adja meg magát soha. Inkább meghal abban a tudatban, hogy a nevét a hősökével fogják említeni. Példának | marad az utókor számára, | mint Dobó István! A magyar | harcol, nem alkuszik ... — Magam is úgy hiszem, j Földvári István. Meg vagyok győződve, hogy Zrínyi Mik- | lós barátom sohasem alku- I dozik a pogánnyal, és hogy honunk históriájában neve ragyogni fog, míg az enyém az árulás jelképévé válik. És mégis, a vár feladása | mellett vagyok. Vállalom a* ! história előtt a felelősséget I azzal a biztos tudattal, hogy I népem életét mentem meg | cselekedetemmel... — Akkor miért nem ébredtél rá erre hamarább? — Mert mindig bíztam egy kicsit a király ígéretében . . — És most már nem bízol? — Már nem. Majdnem két s hónapja, hogy a török itt i megjelent, ha Bécs valóban . segítséget akart volna nyúj- j| tani, már rég megtehette ? volna, de sajnos a király 1 csak ígéreteket küld. (Folytatjuk) Házépítők és közületek, figyelem! Építőipari és mezőgazdasági kisgépek kölcsönzése, jutányos bérleti díjak. ÉGV—Békéssámsoni Előre Mgtsz KÖLCSÖNZÖÜZLETE NYÍLIK 1988. augusztus hó 18-án, Orosháza, Ady Endre u. 14. sz. alatt. Kötelező minőségjavítás
