Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 16., kedd Szeghalmi Állami Gazdaság Fejlesztik a tehenészetet és a juhászatot Szeptemberben Gyulán Közgazdász-vándorgyűlés Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy a közgazdá­szok legrangosabb összejövetele az évente megtartott közgazdász-vándorgyűlés. „Vándor”, mert minden esz­tendőben az ország más-más városában gyűlnek össze a szakemberek, hogy megvitassák, tudományos igényes­séggel feldolgozzák az időszerű gazdasági kérdéseket és összevessék tapasztalataikat az elméleti és gyakorlati közgazdászok. A vándorgyűlés egyben baráti találkozó is, hiszen az ország különböző vidékein dolgozó közgaz­dászok, egykori évfolyamtársak találkozására teremt jó alkalmat. Az idei, a 26. közgazdász-vándorgyűlés házigazdája Gyula város lesz. A Magyar Közgazdasági Társaság Bé­kés Megyei Szervezetének tehát jócskán ki kell vennie részét az előkészületi munkákból. A közeli jövőben jelentő­sen növelni akarja tejelő tehenei és anyajuhai számát a Szeghalmi Állami Gazda­ság, erről tájékoztatott ben­nünket Kecskemétiné Tóth Emília, az állattenyésztési osztály vezetője. Néhány évet lépjünk hát­ra az időben. Az 1985-ös esztendőt veszteségesen zár­ta a gazdaság. Hogy a mély­pontról elmozdulhassanak, nyereség szempontjából rangsorolták az ágazatokat. Ennek következményeként a baromfi tartás megszűnt, il­letve további tartásra a ház­táji gazdaságokba adták ki az állományt. A tej hasznú tehenészet a legnyereségesebb. A tavalyi évben egy tehén átlagában 22 ezer 500 forint hasznot hozott, ezért úgy döntött a gazdaság vezetése, a válla­lati tanács jóváhagyásával, hogy egy újabb telep létre­A Nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet te­vékenységi körén belül mű­ködik a beruházási ágazat 55 dolgozóval. A létszámból tizenheten kimondottan épí­tő tevékenységet látnak el. Hz az építőbrigád beruhá­zási és fenntartási munkákat folytat a téesz és a község egész területén. Az ágazat működtetésével jelentős költ­ségmegtakarítást ér el a szö­vetkezet, és nem utolsósor­ban a saját kivitelezésű munkák irányítása és ellen­őrzése is a minőség garan­ciája. Először melléküzem- ági tevékenységként kezdtek, majd később alakultak át beruházási ágazattá. 1960- ban alakult az építőbrigád. Munkájuk legjelentősebb eredményei: a tejüzem, a sertéstelep, a szárítóüzem, a 600 vagonos terménytároló, a folyékonyműtrágya-tároló, a vágóhíd, a fürdő, az óvo­da, az állatorvosi lakás. Je­lenleg egy új takarmányke­verőt építenek, amit ez év Én esendő, árva lélek, jaj nekem, jaj, hol vagyok? Elborult az ég felettem, föld alólam elfogyott. Minden, amit úgy szerettem, minden olyan messze van! Itt vagyok az Ür kezében, árván, pőrén egy magam. Mily rettenetes, mily bor­zalmas még az a gondolat is, hogy meg kell haLni, mon­dotta Kara, de a várkapi­tány mintha nem is neki szólt volna, figyelembe sem vette szavait. Valahol a kö­vetkező sorok között felfe­dezte, hogy a menetelők kö­zött ott lépked kedvenc köl­tője, Janus Pannonius. Pon­tosan olyannak látta, ami­lyennek elképzelte: okos te­kintetűnek, elmélyültnek. „Honnan jön és hová igyekszik a zarándokok e szomorú csapata”? — kér­dezte. Az ének szövege le­hangolta és az is, amit lá­tott. Az egyik csoport élén ott megy maga Zrínyi Mik­lós áhitatos arccal, pillant is feléje, de nem integet, halad tovább. Zrínyi mö­gött néhány sorral lépked Bethlen Farkas és közvetlen mellette Morinics Ferenc és Henyey Miklós. Nem, ez már nem igaz, ez nem le­het valóság, ez valami li­dérces álom lehet, mondja megint a mögötte álló Ka­rának, és kedvenc tisztje új­ból esküszik, hogy valóság. hozásával a már meglévő 1019 tejelő számát 828-caJ növeli. A Károlyderékban 1980-ban megépített anya­juhtelepet — amelyről ké­sőbb kiderült, hogy juhte­nyésztés céljára alkalmatlan — alakítják át tehenészeti teleppé, így a beruházás az új telep megépítésének csu­pán az egyharmadába kerül. A tervező- és szerelőmunká­kat a Taurina Agrárfejlesztő Közös Vállalat végzi, az épí­tőipari tevékenységeket pe­dig a gazdaság saját brigád­ja. A telep 48 fejőállomásos fejőházból, hat termelő, egy- egy ellető- és elkülönítő istállóból áll majd, a hozzá tartozó silótérrel, szociális épülettel és utakkal. Az el­készült beruházás 48 ember­nek ad munkát, részben a már alkalmazásban lévők­nek, de Kertészszigetről új dolgozókat is vesznek fel. A munkálatokat ez év augusz­tusában kezdik el, a tervek elején kezdtek és szeptem­ber végéig szeretnének be­fejezni. Fenntartási munkát elsősorban saját üzemegy­ségeikben végeznek: példá­ul a Kossuth üzemegységben a kocaszállás átalakítása, a tejüzemi karbantartási mun­kák és az állattenyésztésben szükséges feladatok. Kiemelkedő beruházás kezdődik 1988 őszén: Gyopá­roson a tejüzem bővítése, átalakítása, ami csaknem hároméves munkát jelent, költségben pedig körülbelül 40 millió forintot. A tsz az­zal a céllal vásárolta meg az üzemet, hogy a jelenlegi Zalka Tej termékeit bővíte­ni és a termelés feltételeit javítani tudja. A beruházási ágazat gya­korlatilag minden munkát elvégez, nincs szükség külső munkaerőre. A szakember- ellátottság jó, néhány dolgo­zónak 2-3 szakmája is van. A vélemények bizonyítják, hogy jól kiforrott, aktív cso­port ténykedik ebben az Újabb csoport közeleg, azok között megismeri Hunyadi Jánost, a hadvezért, Corvin Jánost, Frangepán Beatrix- szel és Somlay Báthory Er­zsébettel egy sorban. Tőlük nem messze menetelnek To- mory Pál, Bakócz Tamás, Dózsa György és Nádasdy Tamás, a volt nádor. A vár­ban maradt nővérek is me­neteltek ; aggódva nézte, nincs-e köztük Klári, a hit­vese. Rongyos jobbágyok meneteltek a gyulai védők­kel összevegyülve. — Ha ez mind valóság, akkor mondd meg nekem, kedves Kara fiam, hogy ke­rültek a régmúlt és a mi halottaink az élők sorába? — Ma az ítélet napja van, főkapitány uram. Most élő­nek és holtaknak számot kell adniok az úr színe előtt a földi cselekedeteikről. — És miért csak most? — Mert most került sor a magyar halottakra. — És mi miért nem va­gyunk köztük? — Mi is ott jövünk majd a sorban, főkapitány uram, itt csak énünk mása áll — felelte a tiszt a legtermésze­tesebb hangon, és alighogy befejezte szavait, már meg is jelentek ők maguk is. Kerecsényi akkoriban úgy, mint a többiek, a tisztek, katonák, polgárok, már nem hitt a király ígéretében, nem szerint 1989. július elsejére végeznek vele. Az új telep 828 férőhelyes lesz, 1990-re szeretnék teljesen feltölteni, és ugyanerre az időre a je­lenleg 630 húshasznú tehe­net eladni, az ágazatot fel­számolni, mert tavaly ke­vés, csak 240 ezer forint nyereséget hozott. Egy hús­tehénen átlagban csak 1700 forint volt a haszon, A tehenészet mellett be­ruházás nélkül, a már meg­levő ólakat felhasználva fejlesztik a juhászatot is. Most 3 ezer az anyajuh és 1300 a növendék. Az anyaju­hok számát ez évben — vá­sárlással — szeretnék 4 ezer 600-ra növelni, bár ezen az ágazaton tavaly csak sze­rény volt a nyereség, vi­szont a gazdaságnak olyan legelői vannak, amelyet a juhászat tud a legjobban hasznosítani. ágazatban. Három szocialis­ta brigád van, melyből a Technológia szocialista bri­gád 1978 óta folyamatosan aranykoszorúval kitüntetett. Elismerő oklevéllel és Ki­váló Dolgozó jelvénnyel több brigád is rendelkezik. A kollektívákban nincs fluk­tuáció, egyetlen hátrány, hogy kevés a fiatal. Ennek oka a szakma nem éppen vonzó hatásában kereshető. Az építkezések mellett a csoport segít a gazdaság más munkaterületén is: pél­dául hibridkukorica-címere- zéskor, vagy a kézimunka­igényes növények ápolásá­ban, betakarításában. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet életében feltét­len előrelépést jelent az ága­zat működtetése, mert a költségmegtakarítás mellett irányítottabb, összehangol­tabb munkával könnyebb az új, korszerűbb követelmé­nyekhez igazodni. várta a felmentő csapatot, de azért esetenként felment a megrongált bástyafalakra, és kémlelte a messzeséget. Em­berei sajnálták, mert azt hitték, hogy az ígért segít­séget várja. Csak Fekete Demeter és még néhány hozzá közel álló tiszt tudta az igazságot. A kapitány már rég nem remélt sem­miféle külső segítséget, ö azt a maga lelkében keres­te. Mint eddig is minden éj­jel, a törökök nyílhegyen rö­pítették a csábító ígéreteket a bent szorult védőknek, de azokra továbbra is elma­radt a válasz és ő nagyon jól tudta, hogy így is ma­radnak, még akkor is, ha pusztítják őket a hódítók fegyverei és az egyre dü- höngőbb betegség. „Ha ez így megy, pár hét múlva Vég-Gyula egy nagy sírrá válik, egy újabb Mo­háccsá”, — fejtegette ma­gában azon az éjjelen, ami­kor a nagy elhatározásra szánta el magát. Nyílhegyre tűzött egy da­rabka papírt, és a bégek sá­tora közé röpítette. A papi­rusz csak annyi üzenetet tartalmazott: „Ha megfelelő biztosítékot kapok, hogy szabadon vonulhatok ki né­pemmel, hajlandó vagyok a vár feladásáról tárgyalni.” (Folytatjuk) A részletekről a megyei szervezet titkárától, Szeke­res Istvántól érdeklődtünk: — Békés megye most má­sodszorra lesz színhelye a vándorgyűlésnek, először 1970~ben volt, amikor Bé­késcsaba fogadta a vendége­ket. Az akkori gyűlés fő­előadója Nyers Rezső volt, aki egyébként most a 2-es szekció elnöke lesz. A fő- előadást Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára tartja. Óriási az érdeklődés a rendezvény iránt, ami pil­lanatnyilag még szállásgon­dokat jelent. Több mint hét- százan jelentkeztek, körül­belül 500 szálláshely van je­lenleg, azonban mindent el­követünk, hogy valamennyi érdeklődőt elhelyezhessünk, kivéve természetesen a Bé­kés megyeieket. Arra is ügyelünk, hogy lehetőleg ne szétszórtan legyenek a szál­láshelyek. A megye közgazdászai egyébként szép számban — mintegy százan jelentkeztek — képviseltetik magukat. Ahogy a közgazdasági tár­saság titkárától megtudtuk, az utóbbi két esztendőben dinamikusan, évente átlago­san negyvennel, nőtt a tár­saság taglétszáma. A szerve­(Folytatás az I. oldalról) — Nos, a félévi eredmé­nyek ismeretében hogyan si­került megfelelniük az éves terv időarányos részének, s mik a kilátások a hátralévő öt hónapra? — Az idei első félévet, pontosabban annak is első negyedét a kedvező, enyhe időjárás jellemezte. így ko­molyabb fennakadásunk sem a személy-, sem az áruszál­lítás területén nem követ­kezett be. Az első hat hó­napban a személyszállítás­ban mind az utasfő, mind pedig az árbevételi tervün­ket túlteljesítettük. Azonban az áruszállítás területén je­lentősen mérséklődtek az áruszállítási igények. Ebből kifolyólag az áruszállításra előirányzott tervünktől mind a mennyiség, mind az árbe­vétel tekintetében az első félévben mintegy 13 száza­lékos lemaradásunk szárma­zott. A szállítási igény csök­kenésének okai közt első­ként a gabonaszállítást em­líteném, hiszen közel 50-60 ezer tonnával kevesebbet to­vábbítottunk az idén, mint az elmúlt esztendő ezen idő­szakában. Ennek valószínű­leg oka lehet a termésátla­gok csökkenése. Az ebből adódó kiesést üzemfőnöksé­günk más irányú, apróbb té­telek elfuvarozásával pró­bálta, részben sikerrel, kom­penzálni. Az év elején nehézkesen induló .szálítási igények el­lenére az első félévben a megyei ipar, valamint a me­zőgazdasági feldolgozóipar termékeinek szállítási volu­zettség most közepes, a me­gye közgazdászainak mint­egy harmada tagja a társa­ságnak. Legtöbbjük fiatal és a létszám növekedése mel­lett az aktivitás is nagyobb az utóbbi években. Ezt az év közben szervezett előadá­sok látogatottsága, az ott felvetett kérdések, a kibon­takozó vita mellett a fiatal közgazdászok klubjának lét­rehozása, vagy a közgazda- sági társaság helyi, szarvasi csoportjának megalakulása is bizonyítja. De vajon a megye társa­dalmi — gazdasági vezetői élnek-e azzal a szellemi ka­pacitással, amit a közgazda­sági társaság szervezete kí­nál? i — Az utóbbi időben — ál­lítja Szekeres István — át­törés tapasztalható e téren, de még mindig nincs igazán kihasználva az itt adódó le­hetőség. Most már előfordul, hogy a megyei pártbizottság vagy a megyei tanács véle­ményezésre ad át anyagokat, most például a VIII. ötéves terv előkészületi munkáiba vontak be bennünket. Szíve­sen teszünk eleget a félké­résnek, céljaink között — a közgazdasági aktualitások terjesztése, vitafórum te­remtése, pályázatok kiírása stb. — ez is szerepeli mene elérte a tervezettet. Különösen sok árut szállít­tatott a MÁV-val az Oros­házi Üveggyár és a Békés­csabai Konzervgyár. Uzem- l'őnökségünk az első, félév­ben abban reménykedett, hogy az éves szállítási meny- nyiségnek legalább a 45-48 százalékát el tudjuk fuva­rozni, azért, hogy a második félévi, illetve abból is a ne­gyedik negyedévi szállítási túlterheltségünkön enyhíteni tudjunk. Sajnos, ez az el­képzelésünk nem valósult meg, így a jelenlegi, majd a várhatóan szeptembertől in­duló cukorrépakampány ide­jén megnövekvő fuvarigény kemény próbatétel elé állít­ja vasutasdolgozóinkat. Nem kis feladat hárul majd üzemfőnökségünkre a kocsiigények kielégítésében sem. Különösen azért sem, mert a vállalatoknak, gyár­tóknak és forgalmazóknak a szállítási szerződésekben elő­írt időpontoknak maximáli­san eleget kívánunk tenni. Ezen igényeket — összessé­gében — eddig ki tudtuk elégíteni, s azt is megálla­píthatjuk, hogy az első fél­évben mind ez idáig mind a személy-, mind az áruszállí­tási feladatoknak meg tudott felelni a békéscsabai üzem­főnökség. — Korunk gyors változá­sai azonban nap mint nap újabb kihívásokat jelente­nek, s ez alól nem mente­sülhet a vasút sem. Az erő­próbákat hogyan kívánja le­küzdeni a békéscsabai kör­zeti üzemfőnökség? — A vasutasdolgozók a De térjünk vissza a szep­tember 11—13. között Gyu­lán rendezendő vándorgyű­lés programjára, mert érde­mes. A fő téma a stabilizá­ció gazdaságpolitikai prob­lémái és a gazdálkodó szer­vek feladatai lesz. A munka ítégy szekcióban párhuza­mosan folyik majd. Az 1-es szekcióban a vállalatok ki­bontakozási feltételeiről és megújulási stratégiáiról fo­lyik a vita Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának és Csáki Csaba, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektorának elnökletével. A 2-es szekció — itt Nyers Rezső, az MTA Közgazda­ság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója és Bartha Ferenc, az MNB el­nöke elnököl — a magyar gazdaság világpiaci bekap­csolódásának külső és belső feltételeiről folytat eszme­cserét. A 3-as széke ióban a vállalati gazdálkodás érde­keltségi problémáival foglal­koznak majd Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazda­ság-tudományi Egyetem ta­nára és Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének irányítá­sával1. A 4-es szekcióban — ahol Pulai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Kiss Pál, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank vezérigazgatója el­nököl — a monetáris szem­lélet ä gazdálkodásban lesz a téma. Valamennyi szekcióban igen sok előadás hangzik el jórészt közismert gyakorlati szakemberek előadásában. Persze, az előadó személyé­nek változása az utolsó pil­lanatig nem zárható ki, azonban a találkozó színvo­nalát, sikerességét ez remél­jük most nem befolyásolja. —szatmári— MÁV-ra váró feladatokat ismerik. Pusztán most már az emberi tényezőkön és a munka szervezettségén mú­lik a megvalósítás minősé­ge. Természetesen nagyon fontos dolog a fejlesztés is. A MÁV az üzemfőnökség területén is a személy- és áruszállítási szolgáltatásnak a további javítása érdeké­ben jelentős beruházásokat végez. Ezek közül csupán néhányat említenék: Felújítás alatt áll a Szajol —Békéscsaba közötti fővo­nal, melynek megépülésével a vonatok menetsebessége, egyúttal a vonal átbocsátó- képessége megnövekszik. Befejezés előtt áll a békés­csabai állomáson egy új konténerterminál felépítése, mely a vasúti konténerfu­varozást teszi hathatóssá, és a szállítók szempontjából is kedvezőbbé. Itt egyébként már üzemel a terminál ki­szolgálásához szükséges gép­kocsi- és emelőpark. Tervezési stádiumban van Békéscsaba vasútállomáson’ egy Integra Domino biztosí­tóberendezés megvalósítása, amellyel az állomás teljesí­tőképessége tovább bővül majd. Végezetül megemlíte­ném a vasútállomás közvet­len közelében a napokban átadásra kerülő autóbusz­pályaudvart, amellyel lénye­gében közelebb kerültek egymáshoz a MÁV és a Vo­lán csatlakozási pontjai, ez­által kényelmesebbé válnak az utazási (átszállási) felté­telek az utazóközönség szá­mára. Bacsa András Nagybánhegyesi Zalka Tsz Épít, felújít a beruházási ágazat Bővítik gyopárosi tejüzemüket Halasi Mária fl MÁV félévi bizonyítványa A békéscsabai üzemfőnökség készül az őszi szállítási csúcsokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom