Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. augusztus 15., hétfő o fl ritka széki ritka A tűt a szénakazalban könnyebb megtalálni, mint Szabó Csaba népitáncost előkeríteni. Hosszas keresés után végül békéscsabai munkahelyén tudtuk utolérni. Szabó Csaba egyike azoknak a versenyzőknek, akik Békés megyéből a televíziós Ki mit tud? elődöntőbe jutottak. Fellépésére augusztus 17-én, szerdán este kerül sor. Irodájában mosolyogva bólogatott, miközben keresése történetét meséltük, majd így magyarázta meg a számunkra kezdetben kibogoz- hatatlannak tűnő életutat: — Gyomaendrődön születtem, a szüleim ma is itt élnek, ezért a Ki mit tud?- ban békés megyeiként tartanak számon. De azoknak is igazuk volt, akik azt mondták, Szegeden tanulok, vagy Budapesten vagyok katona. Valóban tanultam Szegeden, gyobbik része bentmaradt a várban, örökre. A harcok kezdete óta új oldalról ismerték meg egymást. Sok olyan tiszt, vagy közvitéz, akit békeidőben merésznek és ügyesnek ismertek, a harcok alatt éppen ellenkező magatartást tanúsított. És fordítva. Mások kerülték a dicsekvő szavakat, a harcok alatt azonban csodával határos haditettet hajtottak végre, felvették a harcot tízhúsz pogánnyal is. Ilyen volt a többi között Kara Demeter, és a kegyelemből a katonák közé befogadott Kis Ferkó, az életveszélyes helyzetből megmentett hajdú. Kara Demeterről csakhamar kiderült, hogy még a legsúlyosabb harcok idején sem ül az arcán kétségbeesés és riadalom, mint másokén, hanem inkább egy rejtett mosoly, s ez harcostársaira rendkívül jó hatással volt. A várbeli őrök a magas bástyákról nézték a vár köré telepedett, nyüzsgő hadsereget, és következtetni próbáltak, mi történik az ellenség táborában. Sátraik tetején félholdas zászlók lobogtak. Azoknak, amelyek a Körös szélén voltaik, a tűz a textilipari szakközépben, bár ennek már csaknem egy évtizede. Ezután Budapestre kerültem, ahol a Könnyűipari Műszaki Főiskolára jártam, majd ugyancsak a fővárosban töltöttem a katonai szolgálatot. Még le sem szereltem, amikor a menyasszonyom rábeszélt a Ki mit tud?-ba való benevezésre. Közben megnősültem, Bulgáriában voltunk nász- úton, és a szabadságom után ma először vagyok benn itt, a munkahelyemen, összefoglalva hát: Budapesten, a hadseregnél neveztem be, de valójában Békés megyét képviselem, hiszen itt születtem, és a nyár közepétől a munkahelyem is itt van a megyeszékhelyen. A továbbiakban beszélgetésünk középpontjába a tánc állt. — 1975 óta táncolok — mondta. — Annak idején és a Hold fénye a vízre vetette árnyékukat, és ott remegtek a mélyben. Esténként tüzek fénye és füstje, a zaj és a birkahúsból és rizsből készült „piláf” szaga összevegyülve bűzzel és a felkavart porral, emelkedett az ég felé. A sátrak körül kóbor kutyák tanyáztak, ci- bálták, rágták az eldobott birkafejeket és egyéb hulladékot. Eleinte a szokatlan látvány érdekelte a várbelieket, később aztán megszokták. Megszokták az alkonyati török imát, a földre borulást, a kiabálást, szamárbőgést és a szomorú, vontatott keleti dalokat. Később aztán természetesnek találták, mintha hozzá tartozna a megszokott élethez. Pedig még csak egy-két hete, hogy letelepedtek. Az egyszerűbb emberek nem is sejtették, milyen hatalmas munkát végeznek a török árkászok nap-nap után. Csak a tisztek, élükön Kerecsényivel, tudták és várták a nagy csatát, a Körös és védőárok vize más irányba terelését. Aggodalommal várták a támadás napját, és be is következett. Július negyedikén reggel a vizek annyira leGyámügyi és szociális helyzetkép Kétegyházán Jó érzéssel gondolok vissza arra a tanácskozásra, amelyet az elmúlt hetekben a HNF nagyközségi elnöksége tartott Kétegyházán. Minden kétséget kizáróan az volt a tapasztalatom, hogy a résztvevők alaposan ismerik környezetüket, valamint igyekeznek tovább keresni az anyagi és erkölcsi támogatás különféle módjait, lehetőségeit. A „több szem többet lát” igazsága érvényesült, amikor a tanácsi szervek és a gyermekintézmények képviselői szóltak hozzá a gyámügyi munkáról, valamint az idősek helyi klubjáról szóló előterjesztésekhez. (Egyébként ezeket a kérdéseket más bizottságokban is megvitatták.) édesanyám szorgalmazta, hogy az otthoni Körösmenti táncegyüttesbe kerüljek, később aztán már magamtól kerestem a lehetőségeket Szegeden és Budapesten. Katonaként egy kis amatőregyüttest is alapítottam, ahol különféle táncokat tanítottam. A Ki mit tud?-ban azonban nem együttessel, hanem szólótáncosként fog fellépni. Mint elmondta, az igazi örömöt ez jelenti számára. — Fontosnak tartom, hogy valaki együttesben kezdjen táncolni, de ahhoz, hogy a tánc igazi élvezet legyen a számára, kell egy kis szabadság, egy kis kötetlenség — vélekedett. — És erre ad lehetőséget a szólótánc. Ott aztán kibontakozhat a táncoló személyisége. S ha az ember kellő fantáziával rendelkezik, a közönség már nem egyszerűen egy széki ritka táncot lát, hanem Szabó Csaba széki ritka táncát. És ez különbség. Beszélgetőpartnerünk nem véletlenül hangsúlyozta éppen ezt a táncot, hiszen a Ki mit tud? televíziós elődöntőjére ezzel készült. És nem is akárhogyan. Tudniillik, ez egy olyan alaptánc, amit általában minden népi táncosnak tudnia kell. Épp ezért, hogy mégis más legyen, mint az átlag, olyan motívumokkal kell gazdagítani, amelyektől színesebb, egyénibb lesz. — Az alapokat ermészete- sen már régóta táncolom, hozzá a többit videóról tanultam — mondta Szabó Csaba. — Eredeti táncokat néztem meg. Egy-egy lépést tízszer, hússzor, vagy még többször, aztán legalább két óra gyakorlás, és csak utána jöttem én a fantáziámmal .. . Sajnos, nekem nincs saját videóm, így még ilyen gondokat is meg kellett oldanom . .. Amikor a selejtezőkre készültem, az alakulatomban nagyon sokat segítettek ilyesmiben a feletteseim. A segítségről jutott eszébe a zene. Előreláthatóan a Csepeli Néptáncegyüttes (amelynek korábban ő is tagja volt) zenekara kíséri majd a táncát az elődöntőn. S abban is sokan segítettek, hogy a ruha és minden kiegészítő a lehető legeredetibb legyen rajta. Reméljük a produkció is eredeti lesz majd ... Sok sikert! Magyar Mária apadtak, hogy a törökök ljö- sí zelebb tudták hozni az ágyú- I kát, és így nagyobb hatással | tudták lőni, tűz alá venni a }. védőpalánkot, amely már j úgyis eléggé megroncsoló- I dott. Két napig tartott az | ádáz küzdelem a városért, míg végül is Kerecsényi jobbnak .látta felgyújtani a várost, és a lakosságot beköltöztette a várba. A nagy veszteség láttára Pertaf más betörési taktikát eszelt ki. A következő napokon nagy magas földhalmot hányatott, és erre homokkal teletömött zsákokat rakatott, ezeket pedig nyersbőrrel vonatta be tűz ellen. Az így elkészített dombra ágyúkat vontatott, és innen lövette a vár falait, bástyáit. Kerecsényi biztatta embereit, hogy jön a királyi segítség, útban van már. Előadta, hogy visszatért Gyulai Gaál András, akit elküldött az ostrom alatt a királyhoz égy segítséget sürgető levéllel, amelyre a király válaszolt. A várkapitány meg is mutatta az egybegyűlt tömegnek a levelet. Aznap tért vissza Gyulai Gaál a tokaji várból, (Folytatjuk) Az első témával kapcsolatban felvetődött bizonyos ügyek intézésének késedelmessége. Ilyen például a gondnokság alá helyezés, az állami nevelésbe vétel, a szülői felügyelet megszűnése, az örökbefogadás engedélyezése, illetve felbontása, ami a jogszabályok megváltoztatásának a következménye. Ugyanis ezeket a problémákat azelőtt gyorsabban oldották meg helyileg. Most viszont — mivel bírósági eljárást igényelnek — egyes gyámhatósági eljárások lefolytatásához a korábbinál hosszabb idő szükséges, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a közérzetet. A rendeletek módosításának természetesen vannak pozitív oldalai is. Ilyen például a rászorulók segélyezése. Ezek után lássuk, milyen konkrét ügyek előkészítésével foglalkozott tavaly a gyámhatóság. összesen 6 esetben kezdeményezett láthatást, amely közül kettő — határozattal —, egy pedig egyezséggel zárult. A gyermek- és ifjúságvédelem fontos területéhez tartozik a családvédelem, s ezen belül a nagycsaládokkal való foglalkozás. Amint elhangzott, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a válások növekedése ellenére se hulljanak szét ezek a társadalmi mikroközösségek. Az 1987-ben nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma elérte a 90-et. Sajnos egyre több ember kerül nehezebb anyagi körülmények közé, amit egy felmérés is tanúsít. Kétegyházán 220 olyan család van, amelyben az egy főre jutó jövedelem 3200 forint alatt marad. A vizsgálat alkalmával kiderült az is, hogy a családok többsége jó körülmények között él. Ez mondható el a nagycsaládosok egy részéről is, amelyre az egy keresetből való élés a jellemző. Nevezetesen: az anya otthon marad, és a gyermeknevelés, háztartásvezetés mellett állattartással is foglalkozik. Ezenkívül sok helyen a szülök is támogatást nyújtanak a családos gyermekeiknek. A tanács tavaly 55 ezer forintot, az idén már 97 ezret irányzott elő rendkívüli segélyre, amelynek összege egy alkalommal gyermekenként 5 ezer forint (egy évben maximum 10 ezer) lehet. A cigánygyermekek étkeztetésére 1987-ben csaknem 40 ezer forintot fordítottak ebből a segélyezési keretből. Rendszeres nevelési segélyben 1987-ben és az idén is 16 család részesült, s elbírálás alatt van három nagycsaládos kérelme. Az ilyen célra rendelkezésre álló anyagi eszköz meghaladja a 300 ezer forintot. A szakigazgatási szerv dolgozói ebben az évben 51 alkalommal tartattak helyszíni ellenőrzést, de úgy látják, hogy ezek számát célszerű növelni. Ugyanis a cigánycsaládoknál és a veszélyeztetetteknél egyre nehezebb eredményeket elérni. Az idén 5 gyermek van állami gondozásban (tavaly 4 volt). Emelkedett a kiskorúak által elkövetett szabálysértések száma is. Az a baj, hogy sok fiatal vezetői engedély nélkül használja a motorkerékpárt, sőt egyes szülők még büszkék is erre. A gyermek- és ifjúságvédelr- mi bizottsággal való jó együttműködés támasztja alá, hogy a környezettanulmány elvégzésekor, segélyek odaítélésekor és a kiskorúak házasságkötésének engedélyezésekor (ez utóbbira tavaly négy esetben került sor) mindig véleményt adnak a szakigazgatási szerv dolgozói. . Határozati javaslatban megfogalmazódott, hogy a különböző szociális juttatásokat még jobban összhangba kell hozni az anyagi lehetőségekkel, és fokozottabban. kell érvényt szerezni a társadalmi igazságosságnak, s a rászorultság elvének. A másik téma az idősek klubjának tevékenységére vonatkozott. Itt is volt változás, éspedig a térítési díjak megállapításában: 1988. január elsejétől eltörölték a 150 forint tagsági díjat. A 70 éven aluliak 2981 forinttól, a 70 évesek és az ennél idősebbek 3129 forinttól fizetnek térítési díjat. Az ösz- szeg megállapítása csupán az igénylő saját jövedelmétől függ, s nem számít a hozzátartozók anyagi körülménye. A 25 klubtag közül heten ingyenesen vehetik igénybe — az egészségügyi ellátás és pszichés gondozás mellett — a napi egyszeri étkezést. A klubvezető és a gondozónők felelősséggel végzik teendőiket csakúgy, mint a házkörüli munkában segédkező területi nyugdíj asklub és a szakmunkásképző intézet. Igényként jelentkezett, hogy a szocialista brigádok is patronálják majd ezt az intézményt, ahogy ezt az általános iskolások teszik, akik főként az ünnepek alkalmával keresik fel az idősek otthe- nát. A klub feladata a házi szociális gondozás szervezése, amelyben két hivatásos és több tiszteletdíjas gondozónő 35 személyt lát el. Munkájuk időtartama negyed órától két óráig terjed, a feladatoktól függően. A térítési díjat az idősek klubjának működési szabályai szerint állapítják meg. A szociális étkeztetést 27-en veszik igénybe jelenleg. —y—n Megkezdődött a paprikaszüret Gyulán, a Köröstáj Termelőszövetkezet háztáji gazdaságaiban. Az .ízléses zöldséget a Békéscsabai Konzervgyárban dolgozzák föl Fotó: Béla Ottó írók tanácsadó irodája A szabadfoglalkozású írók, költők, műfordítók szakszervezeti alapszervezete és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége támogatásával a szövetség székházában írók tanácsadó irodája kezdte meg működését. Feladata a kiadási gondokkal küszködd írók segítése. Ennek érdekében ajánló katalógust állít össze a kiadásra váró szép- irodalmi művekből, és segíti megjelentetésüket. Az iroda ingyenes jogi, gazdasági és adóügyi tanácsadással is szolgál. Házépítők és köziiletek, figyelem! Építőipari és mezőgazdasági kisgépek kölcsönzése, jutányos bérleti díjak. ÉGV—Békéssámsoni Előre Mgtsz KÖLCSÖNZÖÜZLETE NYÍLIK 1988. augusztus hó 18-án, Orosháza, Ady Endre u. 14. sz. alatt.
