Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

1988. augusztus 13., szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON II mellrák korai felismerése Ha a mell rosszindulatú daganata, az emlőrák a fel­fedezésekor kisebb, mint egy centiméter, a betegek 80 százalékának esélye van arra, hogy műtét után leg­alább tíz évet éljen. A szűrővizsgálatra alkal­mas orvosi vizsgáló módsze­reknek a szokásos követel­ményeken kívül (ártalmat­lan, fájdalmatlan, biztonsá­gos) más feltételeknek is ele­get kell tenniük: legyenek egyszerűek, gyorsak, olcsók. Ilyen például a mammográ- fia, amikor különleges érzé­kenységű filmre lágy suga­rakat alkalmaznak, ezek se­gítségével meglehetős biz­tonsággal elkülöníthetők az elváltozások. A galaktrográ- fia szintén röntgen segítsé­gével történik: lényege a tejutaknak a bimbó felől való kontrasztanyagos fel­töltése és lefényképezése. Lefutásuk esetleges rendel­lenessége kóros szövetszapo­rulatra, illetve annak helyé­Japánban a mellrák megállapí­tására robotot fejlesztettek ki, amelynek négy* nyomásérzéke- lövel ellátott fémrúdja a 3 mil­liméter átmérőjű daganatot is felismeri, és azt számítógép se­gítségével képernyőn jeleníti meg. A feltaláló professzor egy bábun mutatja be a robot mű­ködését re, alakjára és minőségére utal. A termográfia a két mell minimális hőmérséklet­különbségéből következtet a melegebb rosszindulatú el­változásra. Az ultrahang szintén egyszerű vizsgálat, segítségével már fél centi­méter átmérőjű elváltozást is ki lehet következtetni. Gyanús esetekben tűszúrás­sal szövetmintát szívnak ki, és ezt vizsgálják mikrosz­kóp alatt. A lényeg tehát a korai fel­ismerésen van. Ehhez egy­részt segítséget nyújt a mo­dern technika, de nem ha­nyagolható el az egyszerű önvizsgálat sem. A közép­korú nőknek tanácsos ha­vonta legalább egyszer tü­kör előtt önkezűleg végigta­pogatniuk mellüket és hón­aljukat. Ha netán valahol — akár csak bizonytalanul is — csomót éreznek, vagy azt tapasztalják, hogy a bőr egy helyen az alapjához ta­padt, egyik bimbójuk fur­csán behúzódott, kisebese­dett, vérzékeny vagy pör- kös, ne féljenek, de ne is könnyelműsköd j enek: mi ­előbb forduljanak szakor­voshoz. Csak a fecskék... Most költenek hétvégi házunk eresze alatt (má­sodszorra ezen a nyáron) a fecskék. Az öregek nem­régiben még repülni taní­tották a kicsiket... Elkéstek a költözéssel, mert tavaly rakott fész­kükbe — mire ők vissza­tértek — verebek költöz­tek. Egyik hét végén, kiérve a házhoz, egy lezajlott tra­gédia tanúi voltunk. A ré­gi fészek szétverve, dara­bokban a földön, és ott hevert élettelenül két ve­réb is. A fecskék pedig — nem a régi helyre, hanem attól tisztes távolban — megkezdték az új házépí­tést. És bár kicsit késve, de lezajlott az építkezés, a költés, a második költés. S most itt az oktatás, a nevelés ideje. Bírni kell a nagy utat. Annyiszor elgondoltam már: rendben, elmennek, de miért térnek vissza, miért szánnak annyi ener­giát arra, hogy megkeres­sék a régi fészket, és új­ból ott költsenek?! A természet parancsa, s a hűség parancsa náluk nem szétválasztható. Bárcsak az embereknél is így lenne! (sm) A fürészelés fortélyai A fűrészelés a leggyakoribb barkácsmunkák egyike. Jó tudni, hogy a sűrű fogú fűrészt illesztőnek, „pászítónak** neve­zik, a közepes fogú a hosszvá­gó (a deszkák szálirányban vá­gására), és a ritka fogú a ke­resztvágó. Ennek a műveletnek is vannak apróbb fortélyai, amelyek ismeretében könnyeb­ben dolgozhatunk. . J Ü J Jl)_ JUJ a bevásárlásról Ha a zöldség színe élénk, akkor friss, ha fakó, akkor már állott. A húsnak is a színe, ta­pintása, szaga határozza meg, hogy friss-e vagy állott. A fia­Kezdéskor körülbelül 30 fokos szögben vezessük a fűrészt a fafelületen (1). Az indításkor a bal kéz begörbített hüvelykuj­jának a bütykét támasszuk a fűrészpenge oldalának (2), így elkerüljük a kéz sérülését. Sű­rű fogú fűrészünk a maga vág­ta résben könnyen megszorul. Különösen akkor, ha vékony lemezt vágunk, aminek bevá­gott lapjai még lefele lengenek is. Szorítsunk a vágatba éket (például vésőt), az rögzíti a lengő oldalakat, és szétfeszítve tartja a rést (3). Körtárcsás, gé­pi meghajtású fűrésszel nehéz pontos egyenest vágni, pedig az iránytól eltérő fűrészlap a vágatba szorul. Ezért a vágan­dó vonal mellé szegeljünk — ideiglenesen — egy vezetőlécet (4). Az annak nyomott fűrészt egyenesen, a léc jól vezeti. Mű­anyag bevonatú (laminált) táb­lák fonákját, visszáját a vágan­dó vonalon ragasszuk körül szigetelőszalaggal (5). Ez meg­védi a vágat peremét a feltöre­dezéstől. Ha a fűrészt már nem használjuk, húzzunk az élére védőt (például hosszában felvá­gott, használt gumicsövet), s a pengét vékonyan kenjük be za- zelinnal (6). B. K. tál állatok húsa világosabb, az idősebbeké sötétvörös, vagy bordó. Az állott hús tapintása nyálkás, szaga kellemetlen, fo­gása nem rugalmas. A friss felvágott rózsaszí­nű, az állott szürkéslila és fol­tos. Ha baromfit vásárolunk, a bőre sárgás vagy fehér legyen, sose kékes-lilás. Kivétel ez alól a gyöngytyúk, amely akkor is jó, ha a bőre alatt a hús nyer­sen még barnásnak látszik. A kacsa, liba legyen mindig sárga. Ősi magyar galambfajták Magasröptű magyar deres Századunk elején alakult ki a fajta, amely az összes röpgalambfajtáink között küllem tekintetében az egyik legegységesebb. Zárt csapatban szálló és gyors röptű. Testtartása egyenes, mér­sékelten magas. A fejtető lapos, a csőr középhosszú, homlokvanala enyhe ívben a csőr felé lejt. A szemgyű­rű vékony és kékesszürke, a szivárványhártya vérerezett és fehér. A szárnyak jól fej­lettek, a kormánytoliakon fekszenek. A toll színe a fe­jen, valamint a nyakon sö­tét palafekete vagy sötétkék, bronzzöldesen csillog. A szárnypajzsok habosán pik- kelyezettek, deres színűek, a has szürkésfehér. A szárny- szalagok, valamint az eve­zőtollak hegye fekete színű­ek. A farokpántok szintén feketék. A fajta már a harmincas években a távrepülés „baj­noka” volt, négy és fél órát repült egyhuzamban, amely nem kis teljesítmény. Mivel a fajta neve is „magasröp­tű”, ezért a magasság, mint követelmény, elsődleges. Ga­lambjaink e fajtából kiváló röpképességűek és egysége­sek, kiállításon is megállják helyüket. A „tűnő szállás” jellemző tulajdonsága a faj­tának, mikor is a repülő falka több órán át szállva a tiszta kék égbolton olyan magasra emelkedik, hogy már szabad szemmel útjuk nem követhető! A „tűnő szállás” leghosszabb ideje az utóbbi 55 évben már 2 alka­lommal is meghaladta a négy órát! Hunyadvári Árpád ÉTELRECEPTEK PARADICSOMLEVES ERDÉLYI MÓDRA Hozzávalók: paradicsom­püré vagy paradicsmlé, 1 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, só, cukor, bors, cit­romhéj, rozmaringág, rizs. A lisztből és zsírból rán­tást készítünk, felengedjük vízzel és paradicsompürével. Fűszerezzük sóval, borssal, cukorral, kevés citromhéj­jal, és egy kis rozmaring­ágacskával. Felforraljuk. Le­vesbetétnek apró tésztát vagy rizst főzünk bele. HORTOBÁGYI PALACSINTA Hozzávalók: sertés- vagy borjúpörköltöt készítünk. A palacsintához: 2-3 tojást, te­jet, szódavizet használunk, a kisütéshez olajat. A kész pörköltöt apróra vágjuk, kevés levével és tej­föllel péppé főzzük. Közben szokásos módon kisütjük a palacsintákat, és ezzel a pé­pesített pörkölttel megtölt­jük, A pörkölt megmaradt levét tejföllel összeforral­juk, és paprikás mártást ké­szítünk, amivel a forró pa­lacsintákat leöntve tálaljuk. PARADICSOMPAPRIKA TOJÁSSAL Hozzávalók: személyen­ként 2-3 tojás, 2-3 paradi­csompaprika, só, bors, piros­paprika, olaj a sütéshez, 2-3 dkg vaj. A paradicsompaprikát ki- csumázzuk, megmossuk, jól lecsepegtetjük, majd olaj­ban megforgatva kissé elő­sütjük. Kivajazott tálba egy­más mellé rakjuk, és mind­egyikbe egy-egy tojást ütünk, kissé megsózzuk, és együtt sütjük. Ha elkészült, tetejére sót, pirospaprikát szórunk. TÖLTÖTT PARADICSOM, SALÄTANAK Hozzávalók: paradicsom, párizsi vagy krinolin, emen­táli, metélőhagyma (snid- ling), majonéz. A paradicsomot megmos­suk, tetejénél egyenesre vágjuk, kiszedjük a belse­jét, a magvas részét. A pá­rizsit, a sajtot, a metélő­hagymát apróra vágjuk, ma­jonézzel összekeverjük, és megtöltjük vele a paradicso­mot. Tetejére majonézt te- szünt bevonatnák. ALMATORTA TÜRÓVAL Hozzávalók: 30 dkg liszt, 20 dkg margarin vagy vaj, 15 dkg porcukor, 1 egész to­jás, 1 citrom reszelt héja. A töltelékhez: 15 dkg vaj, vagy margarin, 30 dkg te­héntúró, 3 egész tojás, 3 to­jássárga, 12 dkg vaníliáscu­kor, reszelt citromhéj, 20-25 dkg alma, 2 evőkanál rum, 6 dkg búzadara. A lisztet, vajat porcukrot, 1 tojást, citromot összegyúr­juk. A tészta felével bélel­jük ki a tortaforma fenekét, és félig süssük meg. Ha ki­hűlt, az oldalát is kirakjuk tésztával, és a következő töltelékkel töltjük meg: a vajat, az áttört tehéntúrót, a 3 egész tojást és 3 tojássár- gát, a vaníliás cukrot jól ki­keverjük és beletesszük a torta közepébe. Közben az almát megpároljuk, rummal meglocsoljuk, és a túrótölte- lók közé dugdossuk, mintha mazsola lenne. A megma­radt tésztából rácsot teszünk a tetejére. Lassú tűzön süt­jük. DIPLOMATATEKERCS Hozzávalók: 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 6 tojás, 4 dl tej, 7 dkg vaníliás cukor, kevés barackíz, befőtt gyümölcs, 1 kanál rum. A vajat lábosban felol­vasztjuk, a lisztet megfut­tatjuk benne, majd föl­eresztjük a tejjel, és jó sűrű péppé főzzük. A itojások.sár- gáját a porcukorral habosra keverjük, és beledolgozzuk a teljesen kihűlt pépbe. Vé­gül a tojások felvert habját adjuk hozzá. Kikent és ki­lisztezett tepsiben megsüt­jük, rákenjük a rummal, barackízzel, gyümölccsel összeállított tölteléket. Gyorsan feltekerjük és tálra tesszük. Porcukorral meg­hintve tálaljuk. Moravcsik Miklós FILflTÉLin Augusztus 30-án az ame­rikai utazási irodák Buda­pesten megrendezésre kerü­lő tanácskozása alkalmából „ASTA 58. Világkongresszu­sa” elnevezéssel 4 forintos névértékű, általános forgal­mi bélyeget bocsát ki a Ma­gyar Posta. A bélyeg Kass János Mun- kácsy-díjas grafikusművész terve alapján többszínű of­szetnyomtatással a Pénz­jegynyomdában készült; a bélyegek a kibocsátás napját követően mindennemű pos­tai küldemény bérmentesíté­sére korlátlanul felhasznál­hatóak. DIVAT Szabadidönadrág Otthonra, kirándulásra, üdüléshez érdemes ilyen nadrágot varrni a hozzáér­tőknek. A nadrághoz 80 cen­ti széles anyagból kétszer a szabásminta szerinti hossza, és a felhajtáshoz + 5 centi szükséges. A szabásmintát 10X10 centiméter négyzethálós cso­magolópapírra rajzoljuk fel, a megadott méret 102-es csí­pőbőségig alkalmas, a de­rékbőséget gumírozás sza­bályozza. Mivel nincs külső oldal- varrás, a szabásminta alap­ján két darabot szabunk ki: a nadrág jobb és bal oldalát. Mint rajzunk is ábrázolja, többféle zsebet is tehetünk rá. A kiszabásnál másfél centit hagyunk a varrások­ra a krétavonal mellett. Elő­ször készítsük el a zsebeket, és gépeljük a helyére. Ez­után varrjuk össze a nad­rágszárakat. Vasaljuk szét a varrásokat, majd állítsuk össze a két részt. A gumi­házat a nadrág derekára úgy készítsük el, hogy a szaggatott vonal mentén visszahajtott anyagot a bel­ső oldalon legépeljük. Rövid cipzárat csak akkor tegyünk az eleje varrásba, ha a csí­pőbőség 102 centiméternél nagyobb. Végezetül a nad­rágszárak alsó szegélyét is begumizzuk, lehetőleg — mint a derekánál — másfél centi széles gumival. Egyszí­nű nadrágra más, elütő szí­nű és mintájú zsebet, min­tázott nadrágra egyszínű zsebet is varrhatunk. — bányai — „LÓCSalád” Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom