Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

I 1988. július 5., kedd Grósz Károly Moszkvába utazott • MAGYAR KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PRÁGÁBA Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, hazánk állandó KGST-képviselőjének veze­tésével küldöttség utazott hétfőn Prágába a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 44. ülésszakára. A magyar delegáció tagja Né­meth Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtit­kár. Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjé- neH helyettese Prágában csatlakozik a küldöttséghez. • RIZSKOV PRÁGÁBAN Nyikolaj Rizskov, azSZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet miniszterelnök a CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívására hét­főn hivatalos baráti látoga­tásra Prágába érkezett. Rizskovot a Ruzyne-repülő- téren Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő fo­gadta. Nyikolaj Rizskov a szovjet delegáció vezetőjeként július 5—7 között részt vesz a KGST Prágában tartandó 44. ülésén, azt követően pe­dig folytatja csehszlovákiai baráti látogatását. • AZ IRÁNI REPÜLŐKATASZTRÓFA Irán elleni bűntettnek mi­nősítette a polgári utasszál­lító repülőgép amerikai részről történt lelövését Hoszein Muszavi Hamenei miniszterelnök és közölte: Wachingtonnak minden kö­vetkezménnyel szembe kell néznie. Az iráni kormányfő a hét­fői napot a 290 ember ha­lála miatt országos gyász­nappá nyilvánította. A teheráni tv beszámolója szerint a mentő és kutató egységeknek eddig mintegy 110 holttestet sikerült ki­emelniük a vízből. A jelen­tések szerint a halottak kö­zött 66 gyermek volt, az irá­niak mellett csak egy olasz és egy indiai állampolgár volt még a fedélzeten. Muszavi Hamenei minisz­terelnök hangsúlyozta: „az Egyesült Államok e lépésé­vel még közvetlenebb há­borúba lépett” Iránnal. A repülőgép az iráni tenger­parti Bandar Abbasz város­ból szállt fel, hogy az öböl vize felett mintegy 240 ki­lométeres utat megtéve Du­baiban szálljon le. A Ban­dar Abbassz-i légiirányítás, az amerikai jelentésekkel szemben, határozottan állít­ja, hogy a repülőgép nem tért el a nemzetközi légifo­lyosótól, s ezt az amerikai cirkáló személyzetének tud­nia kellett, amikor tüzet nyitott a polgári repülőgép­re. Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására teg­nap este Moszkvába érke­zett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a magyar kormány elnöke. Mihail Gor- bacsowal és más szovjet vezetőkkel nemzetközi kér­désekről és a kétoldalú kap­csolatokról folytat eszmecse­rét. Moszkvában felhívták a figyelmet arra, hogy Grósz Károly az első külföldi po­litikus, aki az SZKP múlt héten megtartott XIX. or­szágos értekezlete után a szovjet fővárosba látogat. A rövid, egynapos szov­jet—magyar csúcstalálkozót megkülönböztetett érdeklő­déssel várják a szovjet fő­Az afganisztáni belső ren­dezéssel kapcsolatos problé­mák megoldásának egyetlen útja a valamennyi afgán erő széles körű részvételén ala­puló koalíciós kormány lét­rehozása. Ezt igazolja az is. hogy a pakisztáni közremű­ködéssel Pesavarban meg­alakult úgynevezett „átme­neti kormányt” sem az or­szágban, sem a külföldön működő afgán erők nem tá­mogatják — szögezi le az afgán külügyminisztérium nyilatkozata, amelyet a Bahtar hírügynökség útján városban is: a szovjet tele­vízió híradója újszerűén, a látogatás előtt sugározta Grósz Károllyal készített in­terjúját, amelyben a magyar vezető a szovjet pártértekez­letről, valamint látogatása céljairól nyilatkozott. Az MSZMP főtitkára tör­ténelmi jelentőségű ese­ményként értékelte a szov­jet párttanácskozást, amely nemcsak a Szovjetunió, de a szocialista országok számára is jelentős tapasztalatokkal szolgál. Grósz Károly láto­gatása kapcsán elmondta, hogy a kétoldalú kapcsola­tokat áttekintve megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek országaink gazdasági együttműködésének. hétfőn hoztak nyilvánosság­ra. Az afgán vezetés állás­pontja szerint ki kell dol­gozni a koalíció megterem­tésének új mechanizmusát. Ehhez mindenekelőtt be kell szüntetni a vérontást, a har­ci cselekményeket. Az af­gán kormány készen áll er­re. A rendezési folyamatba be kell kapcsolódnia vala­mennyi ellenzéki csoportnak, a bel- és külföldön élő tár­sadalmi és politikai szemé­lyiségeknek, valamint a me­nekültek képviselőinek is. MEGZSAROLTAK EGY NÉMET ARUHÁZAT A KDW híres nyugat-ber­lini áruházát 500 ezer már­kával zsarolta meg egy is­meretlen bűnöző, aki két bombát helyezett el az épü­letben. Az egyik a múlt hé­ten robbant fel a sportkellé­kek osztályán, a másik pe­dig csütörtököt mondott. A robbanás következtében, amely éjjel történt, szeren­csére senki sem sérült meg. Mivel a zsaroló új bombák­kal fenyegetett, az áruház kifizette neki az 500 ezer márkát. A rendőrség most 25 ezer márkát ígér a nyomra­vezetőnek. A KDW a legna­gyobb áruház Európában, 2300 embert alkalmaz és na­ponta 70 ezer vevő látogatja meg. ALATTOMOS VÍRUS Az AIDS-vírus megtámad­hatja a csontvelő sejtjeit is, miközben a vérvizsgálatok nem mutatják ki jelenlétét — közölte Anthony Fauci, a washingtoni allergológiai és járványügyi intézet szak­embere, az AIDS elismert amerikai specialistája. Dok­tor Fauci elmondta, hogy a vírus a csontvelőnek csak bizonyos típusú sejtjeit tá­madja meg, s nem rombolja őket szét, csak szaporodik bennük. METEOROLOGUS SZÁMÍTÓGÉP Időjárás-előrejelző digitá­lis mikroszámítógépet kínál eladásra a michigani Ben­ton Harbor cég, a világhírű Zenith leányvállalata. Mo­duláris rendszere folyama­tosan regisztrálja a legfon­tosabb meteorológiai adato­kat. A gép többek között fi­gyelmezteti tulajdonosát a közelgő viharra, vagy arra, hogy vigyen magával eser­nyőt. A „gépi meteorológus” műszaki színvonala olyan, hogy használhatják kisebb repülőterek és halászkikötők is. KÁBÍTÓSZERES PÉNZ Egy Miami Beach-i rend­őr sebességtúllépésért leállí­tott egy autót. Észrevette, hogy a hátsú ülésen egy lá- dika van. Megkérdezvén a sofőrt, mi van benne, a vá­lasz a következő volt: „pénz”. Bár kérdése sem nyugtalanságot sem megle­pődést nem váltott ki, a rendőr mégis meg akarta nézni a láda tartalmát. A szelence kitárult, benne pe­dig valóban pénz volt... 300 ezer dollár. Az összeg eredetére a gépkocsivezető nem tudott magyarázatot ad­ni. Ezután a rendőrség a so­főr lakásán még 500 ezer dollárra lelt, amit megvizs­gáltatott a szakemberekkel és kiderült, hogy a bankó­kon kábítószernyomok van­nak. Afgán külügyi nyilatkozat A bukaresti írta: A romániai magyar nemzetiségi tanács üléséről Amint arról már a hazai napilapok is hírt adtak, Buka­restben június 27-én, hétfőn ülést tartott a magyar és a né­met nemzetiségű román dolgozói tanács. A fórumon — mint ismeretes — többek között kemény vádakkal illették a Ma­gyar Népköztársaságot. Az alábbiakban, a napokban érkezett bukaresti Előre alapján közöljük, erősen kivonatosan — de a hazánkra vo­natkozó részt nem csonkítva — a Románia Szocialista Köz­társaság Magyar Nemzetiségű Román Dolgozói Tanácsa elé terjesztett jelentés szövegét. Az idézethez nem fűzünk kommenttárt, mert úgy érezzük, ennek kötelezettsége alól felmentenek bennünket a múlt heti hazai reagálások. Szerkesztőség Ismételten kifejezve mély hálánkat a Román Kommu­nista Párt, Nicolae Ceauses- cu elvtárs által folytatott tu­dományos, bölcs és tisztán- látó politikáért, büszkék va­gyunk, hogy a szocialista Ro­mániának, annak az ország­nak a honpolgárai lehetünk, amely biztosítja minden fiá­nak teljes egyenlőségét mély humanizmustól áthatott po­litikával, egyenlő feltétele­ket teremtve a társadalom összes tagjai számára a tel­jes kibontakozáshoz, egyéni­ségének kiteljesüléséhez. A haza minden fia töké­letesen tudatában van an­nak, Nicolae Ceausescu elv­társnak, a párt főtitkárának a történelmi érdeme, hogy megalkotta és az utóbbi 23 év során következetesen ér­vényesítette a haza sokolda­lú felvirágoztatásának tudo­mányos stratégiáját, amely­nek keretében elsődleges jel­legű a szocialista iparosítás, a gyors gazdasági és társa­dalmi haladásnak, az ország függetlensége szavatolásának a biztos alapja, Románia határozott kommunizmus fe­lé haladásának az alapja. A román társadalom sok­oldalú fejlődésének össze­függéseiben megkülönbözte­tett fontossága volt és van — miként pártunk doku­mentumai hangsúlyozzák — az ország területi-közigazga­tási átszervezésének, ennek a Nicolae Ceausescu elvtárs koncepciója és vezetése alatt megvalósuló átfogó programnak. A területi-köz­igazgatási átszervezésre vo­natkozó intézkedések alkal­mazása óta eltelt két évti­zed rávilágít ezek helyessé­gére, továbbá nagy gazda­sági, politikai és társadalmi jelentőségükre, erőteljesen bizonyítja, pártunk és álla­munk arra vonatkozó politi­kájának következetességét, hogy a termelőerőket terüle­tileg ésszerűen osztja el, gazdasági és társadalmi-po­litikai szempontból fellendí­ti a haza összes településeit, következetesen törekszik egyenlő élet- és munkakö­rülmények biztosítására, az ország minden fia társadal­mi érvényesülése egyenlő feltételeinek biztosítására. Igen sokatmondó körülmény, hogy míg 1968-ban csupán hat megye valósított meg egy lakosra számítva 40-60 ezer lej értékű gazdasági tevékenységet, ma ezt a szintet valamennyi megha­ladja, 14 megyében az egy lakosra kalkulált gazdasági tevékenység összvolumene 60—100 ezer lej között mo­zog, 27 megyében pedig meghaladja a 100 ezer lejt. Amint az áprilisi tézisek hangsúlyozzák, a szocialista fejlesztésnek, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről szóló párt­program valóraváltásának egyik szükségessége a terü­letrendezés és -szervezés, ami valóraváltásának ará­nyában biztosítani fogja a város és a falu közötti egyes lényeges különbségek csök­kentését, sőt megszüntetését, a falusi és városi -élet- és munkakörülmények egyre nagyobb arányú közeledését, ama dolgozók egységes tár­sadalma megvalósításához szükséges feltételek megte­remtését, akik azonos törek­vésekkel és érdekekkel ren­delkeznek, nevezetesen, hogy saját belátásuk szerint épít­sék szabad életüket. A ren­dezés és szervezés e komp­lex folyamatában különleges szerepet tölt be a községek és falvak számának csök­kentése és az agráripari központok, városkák megte­remtése az agráripari taná­csokon belül. Ha a körülöt­tünk levő valóságot szemlél­jük, ha végignézünk a Sfin- tu Gheorghén, Miercurea Ciucon, Tirgu Secuiescben, Zalauban, Bistritán (Magyar nevükön: Sepsiszentgyör­gyön, Csíkszeredán, Kézdi- vásárhelyen, Zilahon, Besz­tercén — a szerk), az ország olyan városaiban egmelkedő új ipartelepeken, ahol ma­gyar nemzetiségű román la­kosság is él, ha végignézünk az ország összes települései­nek és övezeteinek új, gyö­keresen megváltozott arcu­latán, a lakás- és a szociá­lis-kulturális építkezések példátlan méretein, vitatha­tatlan érveink vannak amel­lett, hogy csakis ésszerű be­ruházási politikával, a ter­melőerőknek az ország egész területén történő körültekin­tő telepítésével, csakis az egész nép tudatos fejlesztési erőfeszítésével biztosíthatjuk szocialista civilizációnk, egész népünk jóléte szünte­len gyarapodását. A szocializmus éveinek, különös tekintettel a ra­gyogó Nicolae Ceausescu- korszak esztendőiben egyik legnagyobb és maradandóbb vívmánya Romániában, s erre büszkék vagyunk, az, hogy következetesen bizto­sítják az ország minden fiá­nak teljes egyenlőségét, a haza egész területén élő dol­gozók egységét, a dolgozó­két, akik egységes nemzetet alkotnak, amelyet közös cé­lok, a párt körül, főtitkára körül szoros egységbe záruló akarat és cselekvés fűz ösz- sze. Az együtt élő nemzetisé­gek sorába tartozó román dolgozók jelenléte a gazda­sági demokrácia, a munkás­önigazgatás szerveiben, a gazdasági egységek és kultu­rális intézmények kollektív vezető szerveiben, a helyi és központi párt- és állami szervekben, a Nagy Nemzet- gyűlésben, a párt felső ve­zető szerveiben ékesszólóan tanúsítja, hogy a mai Romá­niában az egész nép részt vesz a társadalomvezetésben, saját sorsának szabad és tu­datos alakításában. A reális jogegyenlőség kö­vetkezetesen megvalósul az oktatás és a kultúra terüle­tén is. Országunkban bizto­sítva van a tanuláshoz való jog és az oktatás ingyenes­sége, s ilyen keretek között a reális jog és lehetőség a tanuláshoz a nemzetiségek anyanyelvén is. A 10 osztá­lyos, távlatilag pedig a 12 osztályos általános és köte­lező oktatás megvalósítása, az oktatás anyagi alapjának fejlesztése és a képzés tu­dományos színvonalának emelése egyre inkább szava­tolja a román iskola számá­ra, miként Nicolae Ceauses­cu elvtárs mondotta, annak a biztosítását, hogy függet­lenül attól, hogy milyen nyelven folyik, elsajátítsák a tudomány, az emberi meg­ismerés közös nyelvét, a munka közös nyelvét. A művelődési élet terén sokatmondó körülmény, hogy a nemzetiségek nyel­vén működnek színházak, nyomtatnak újságokat, fo­lyóiratokat és más kiadvá­nyokat, évente tekintélyes számú könyv és brosúra je­lenik meg. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál égisze alatt műkedvelő együttesek fejtik ki tevé­kenységüket, amelyek fel­ölelnek nemzetiségi dolgozó­kat. Mindezek kétségtelenül bizonyítják, hogy a szocia­lista Romániában az anya- nyelv akadálytalan haszná­lata, a nemzetiségek sajátos kultúrájának fejlesztése nem csupán megkülönböztetett fontosságú alkotmányos elv, hanem az oktatásra, s egy­általán, a művelődési-szel­lemi életre egyaránt kiterje­dő, széles hatókörű, kézzel­fogható valóság. Ugyanakkor a román nyelv ismerete a magyar nemzetiségű román állampolgárok által nem csak közlési eszköz, hanem egyik követelménye is a forradal­mi hazafias szellemű neve­lésnek, a román nép sok év­ezredes léte, ama közös mun­ka és harc megismerésének eszköze, amely ezeken az ősi tájakon folyt a társadal­mi igazságosságért, a nem­zeti egységért és független­ségért, társadalmunk ösz- szes tagjai egysége megszi­lárdításának összetevője. A román nyelv elsajátítása a magyar nemzetiségű román honpolgárok — mindenek­előtt a fiatalság — által tá­volról sem egyszerű kötele­zettség, hanem egyik felté­tele az emberi egyéniség ki­bontakozása biztosításának minden területen — gazda­sági, társadalmi és politikai téren —, az összes honpol­gári jogok teljes gyakorlá­sának, ki-ki alkotó poten­ciálja hasznosításának és annak, hogy minden ener­giáját latba vethesse a ha­za haladása szolgálatában, amiből az ország minden la­kosa részesül. A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa felháborodással utasítja el egyes Magyar NK-beli körök sovén, irredenta, revansista megnyilatkozásait, amely kö­rök szándékosan torzítják az országunkbeli realitásokat, rágalmazzák és ellenségesen szemlélik a román nép nagy megvalósításait az új, szo­cialista rend megteremtése útján, rosszhiszeműen fi­gyelmen kívül hagyva a pártunk és államunk által oly következetesen folyta­tott, mélységesen humanis­ta politikát, amely biztosítja a teljes egyenlőséget a haza minden fia számára, az egész nép maradéktalan részvételét az ország összes jelenlegi és további fejlesz­tési tervei és programjai ki­dolgozásában és valóra vál­tásában. Az utóbbi időben tanúi vagyunk Magyar NK-beli úgynevezett történészek, mind pedig politikusok is­mételt próbálkozásainak, egyfelől, hogy tévesen állít­sák be a román nép és nem­zet történetének legfonto­sabb momentumait, megha­misítsák a történelmi igaz­ságot, másfelől, hogy torzít­sák, sőt megrágalmazzák a szocializmus éveiben elért vitathatatlan megvalósításo­kat, napjaink realitásait. Mi jól tudjuk és sohasem fe­ledjük, hogy a nemzeti el­lenségeskedés szítását az idők folyamán nemegyszer igénybe vették a reakciós, imperialista erők, hogy egy­más ellen uszítsák és meg­osszák a népeket, a külön­böző nemzetiségű dolgozó­kat, e módszereket pedig a történelem elmarasztalta, káros voltukat bebizonyítot­ta. Éppen ezért a leghatáro­zottabban elutasítottuk és elutasítjuk azokat a próbál­kozásokat, hogy kezet emel­jenek létérdekeinkre, jele­nünkre és jövőnkre, a dol­gozók egységére, a szocialis­ta Románia tekintélyére és méltóságára. Egy ország hon­polgárainak életébe történő beavatkozás, a távolból fab­rikált megoldások csak ká­rosítják érdekeiket, csak el­lenségeskedést szülhetnek, megmérgezhetik az emberek, népek, országok közötti vi­szonyt, csak károsíthatják az államok közötti jó szomszéd­ságot, megértést és békét. A történelem • bebizonyította, hogy éppen az e tájak lako­sainak érdekeitől idegen külső politikai erők, más ál­lamok beavatkozása az idők folyamán éppen elég rosz- szat tett a román népnek, a magyar nemzetiségű román dolgozóknak. Éppen .ezért felháborodással utasítjuk vissza és ítéljük el az or­szágunk belügyeibe való beavatkozást, nincs szüksé­günk kioktatásra és nem fo­gadunk el kioktatást senki részéről. Aggodalommal figyeljük, hogy egyes szomszédos or­szágokban bátorítják az or­szágunk ellen, a Román Kommunista Párt követke­zetes politikája ellen irá­nyuló ellenséges megnyilvá­nulásokat, ismét forgalomba hoznak revizionista, revan­sista és irredenta jellegű té­teleket, amelyek útján meg­próbálnak átértékelni bizo­nyos tényeket, amelyeket a történelem visszavonhatatla­nul helybenhagyott. Rendkí­vül súlyosnak tartjuk azoRat a próbálkozásokat, hogy ta­gadják az első és a második világháború után kialakult területi realitások törvé­nyességét, meghamisítsák nem csak a jelent, hanem a történelmi múltat is. Mi, va­lamennyien nagyon jól tud­juk, hova vezetett a múlt­ban ilyen tételek és eszmék propagálása, mennyi rosszat, mennyi fájdalmat és keserű­séget okozott a népeknek. Éppen ezért a Magyar Nemzetiségű Román Dolgo­zók Tanácsának plenáris ülése felháborodását nyilVá!- nítja ki a reakciós tételek hangoztatása kapcsán, s ha­tározottan visszautasítja azokat. Nem fognak ezek semmilyen visszhangra ta­lálni a szocialista Románia honpolgárai, a magyar nem­zetiségű román dolgozók tu­datában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom