Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

- 1988. július 5., kedd o Román népzenei tábor Gyulán, a román kollé­giumban hétfőn megnyílt az első alkalommal megrende­zett országos román népze­nei tábor. Az ifjú résztve­vőknek Márk György, a nemzetiségi szövetség főtit­kára kívánt megnyitó be­szédében jó munkát. A Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége által szervezett egyhetes táboro­záson olyan fiatalok vesznek részt, akik már játszanak valamilyen hangszeren, s a gyulai táborban gyarapíthat­ják zeneelméleti ismeretei­ket, fejleszthetik hangszeres tudásukat. A tábor célja, hogy segítsen utánpótlást nevelni a román llakta falvak nemzetiségi zenekarainak. Megjelenik az MSZMP országos értekezletének jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közeli na­pokban megjelenik az MSZMP májusi országos ér­tekezletének jegyzőkönyve. A kétkötetes kiadvány elő­készületeiről Illés Tibor, a kiadó igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy az MSZMP pártértekezletén elhangzot­tak iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Emlékeztetett arra, hogy a pártértekezleten csaknem háromszázan kí­vánták elmondani vélemé­nyüket, javaslataikat. A há­rom nap során — idő hiá­nyában — 49 küldött és egy meghívott vendég kapott le­hetőséget arra, hogy élőszó­ban tegye meg hozzászólá­sát. A kiadó a nagy várakozás miatt nem várja meg, amíg a nyomda elkészül mindkét kötettel. Az első már a jövő héten kapható lesz a Kos­suth Kiadó terjesztőinél, il­letve a könyvesboltokban. Ez a kötet tartalmazza az előadói beszédet, a tanács­kozáson elhangzott hozzá­szólásokat, a vitaösszefogla­lót és a szerkesztő bizottság jelentését. Közli az országos értekezlet állásfoglalását a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejleszté­séről. A jegyzőkönyv első része ismerteti a párt köz­ponti vezető szervei tagjai­nak, valamint az értekezle­ten rész vett küldötteknek a névsorát is. A kiadvány fűzött és kötött változatban 48, illetve 100 forintos áron lesz megvásárolható. A ki­adó — az eddigi gyakorlat­tól eltérően összhangban a párttestületek nyilvánossá­gának növelésére irányuló törekvéssel — valamennyi írásban benyújtott hozzászó­lást önálló kötetben adja közre. Ez a második kötet — amely több mint 240 küldött, illetve egy meghí­vott vendég hozzászólását tartalmazza — várhatóan augusztusban lát napvilágot — mondta végezetül Illés Tibor. I lovszkv-fotográfiák Gyulán Ha jól számoltam, 77 fo­tográfiát állított ki llovszky Béla színházi felvételeiből, mondhatnám úgy is, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Gyulai Várszínház tiszteletére. A városi múze­um Dürer-termének emeleti traktusában bemutatott 77 fotográfia élénken jellemzi alkotójukat, kétségtelenül bizonyítja, hogy a színházi világban jó évtizede ottho­nos llovszky Béla ott is az embert, az emberi pillanato­kat keresi. Színpadon, vagy a színfalak mögött, netán az öltözőben, vagy a színház klubjában: mindenütt fotog- rafál, ahol a színészek meg­fordulnak, élnek, játszanak. Ügy tűnik, llovszky félvé­telei ékesen bizonyítják azt is, hogy valóban „színház az egész világ”, ha (egyrészt) nem is valljuk be, ha (más­részt) nem is mindig szín­ház, néha egyszerűbb, de né­ha bonyolultabb. A kiállított 77 fotográfia egytől-egylg kiváló, alkotó­juk teljes szakmai fegyver­zetben lép elénk, jó érzés, hogy távol áll tőle minden rafinéria, művészkedés, sznobság és vidéke, ezek a lapok emberekről szólnak. Színészemberekről, akik ta­lán még fokozottabban élik meg a jót, az örömöt, de a bánatot és a tragédiákat is. Ruttkai Éva tekintetét (ké­pünk) nehéz elfelejteni, Márkus László réveteg ar­cát (gondolhatunk bármit, mire gondolhatott), Páger bölcs mosolyát, Gábor Mik­lós teátrális-jókedvű handa- bandazásáait és derűjét, Tö- rőcsik Mari szikár mozdula­tait, és a rendezők portréso­rát: a „zászlót tartó” Sík Ferencet, Paál István gond­terhelt csendjét. Major Ta­más fintorát, a tréfálkozó Tordy Gézát, az okos Ba- barczy Lászlót, a kételkedő Szőke Istvánt és mind a többieket. A kiállítás példát adhatna arról is, hogyan kell a ma emberét fotografálni. Talán egyetlen szó kifejezi a vá­laszt: őszintén. flz ötszázezredik fürdtívendég Gyulán — Tótkomlósi csúcsforgalom — Zárva a békési strand Az ötszázezredik fürdővendég Gyulán Fotó: Béla Ottó nem 15 ezer vendege volt a Gyulai Várfürdőnek. Amiint azt Őri Lászlótól, a vízmű­vek igazgatójától megtudtuk, semmiféle fennakadást nem okozott az első igazán nyári hétvégén a vendégek ellátá­sa. A kereskedelem, a ven­déglátás folyamatosan ki tudta elégíteni az igényeket, hűtött itáUail, étellel jó vá­lasztékot nyújtottak. Tovább javult az ellátás azzal is, hogy a helyi áfész négy, úgy­nevezett gombát üzemeltet az elmúlt héttől a Várfürdő területén. Tegnap, hétfőn a kora délelőtti órákban — soha még ilyenkor, a szezon ele­jén — megérkezett a fürdő idei félmii liomodik vendé­ge. A szerencsét hozó jegy vásárlója, dr. Fodor Lajos gyulai lakos, aki három gyermekével látogatott ki a strandra. Nemrég jött haza Japánból, ahol a Soros-ala­pítvány jóvoltából részt ve­hetett egy tudományos ta­nácskozáson'. De nem sokáig élvezheti a Várfürdő nyúj­totta örömöket — egyéves családi bérletet kapott —, mert hamarosan Dániáiba in­dul. De legalább a három lurkó látogathatja sűrűbben most már a fürdőt. A bérle­ten kívül a Várfürdő továb­bi ajándékait Gombkötő Fe­renc, a fürdő vezetője adta át a meglepett, de boldog nyertesnek. * * * Talán ez, a mostani hét­vége volt az idei nyár leg­melegebb víkendje. Aki csak tehette, a strandokon vagy a folyók mellett keresett eny­hülést. Így volt. ez Tótkomló­son is, Ahogy a fürdő veze­tője, Czichan Károlyné el­mondta, csúcsforgalom volt a nagyközség strandján. Kétezerötszázan kerestek enyhülést az elmúlt hét utolsó két és a tegnapi, a hét első napján. A fürdő te­rületén egy büfé látta el i tallal és hideg-meleg szend­vicsekkel a vendégeket. Megtudtuk azt is, hogy a fürdőben minden este lecse­rélik a medencék vizét, hogy a következő nap vendégeit tiszta, friss vízzél fogadhas­sák. A hét végén egy kisebb baleset is történt a tótkom- lósi strand területén. Egy fiatalember rosszul lépett, megbotlott, lábának egyik ujja felszakadt. Az ügyele­tes orvos elsősegélynyújtás után Orosházára irányította a balesetet szenvedett fia­talembert. A békési strandfürdő eb­ben az évben zárva tartja kapuit. Többen is felhívták erre a figyelmünket. Utána­jártunk, miért? Csapó Mária, a Békési Költségvetési Üzem kommu­nális ágazatvezetője: — A költségvetési üze­münk a strand üzemeltető­je. Ez a tény nekünk évente 2 millió forintos veszteséget jelent. Még mielőtt be kel­lett zárnunk, kértük a Bé­kési Városi Tanács segítsé­gét a fürdő felújításához, rendbehozatalához. Nem kap­tunk pénzt, hiszen a város­nak sincs. A Köjál megálla­pítása szerint nincs elég víz ahhoz, hogy a kint levő 4 medencét feltölthessük. Egyébként ezek a medencék is olyan állapotban vannak, hogy rendbehozatalukra 500 ezer forint is kevés lenne. Miután az a döntés született, hogy a strand nem felel meg rendeltetésének, és bezárat­ták, a tanács Dánfokon ala­kított ki ingyenes szabad fürdési lehetőséget. Így a békésiek most ott kereshet­nek enyhet a forró nyárban. A strand tehát most vege­tál. Annyi pénzünk lesz csak az idén, hogy a tetőszerkeze­tet rendbe hozassuk. Hogy a strand többi részét miiből tudjuk renoválni? Még nem tudok rá választ adni. B. V. — B. O. flz egészségügy műszerezettsége Kritikus észrevételek, se­gítő szándék, lényeglátó kér­dések és őszinte válaszadás jellemezte a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság minapi ülését, amelynek egyik lényeges témája volt az anyag- és eszközgazdál­kodás helyzete az egészség- ügyi intézményekben. Szep­temberben megyei tanács­ülés is foglalkozik a kérdés­sel, a népi ellenőrzés pedig a jövő év második felében utóvizsgálat keretében győ­ződik meg arról, az intézmé­nyekben feltárt hibákat ho­gyan próbálták megszüntet­ni. — A vizsgálat pillanatké­pet tükröz — hallottuk, amely már változott, és pél­dául a legszükségesebb élet­mentő műszereket a rende­lőkbe, intézményekbe besze­rezték. A felmérés szól olyan nagy értékű műszerről, ame­lyet kiegészítő felszerelések és megfelelő szervizelés hiá­nyában nem tudnak működ­tetni, ez a gond azóta megoldódott. Nagy különb­ségék mutathatók ki az egyes fekvőbeteg-intézmé­nyek műszerellátottságában, egy ágyra jutó költségveté­sében, s ennek igazságossá­gát megkérdőjelezték a tes­tület tagjai. — Nem luxus­műszereket kell beszerezni, de a gyógyításhoz feltétlenül szükséges eszközök létében az intézmények között is esélyegyenlőséget kell te­remteni — nyilatkozott a szakma képviselője. „Ez a vizsgálat és tanul­ságai nemcsak a Békés me­gyei helyzetet tükrözik” — mondta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képvi­seletében jelenlévő dr. Saly Ferenc. Józsa Béla, a me­gyei NEB elnöke keményen fogalmazott: az egészségügyi gazdaságtan nem fedezhető fel az intézmények működ­tetésében. Lehet, hogy miik- rokömyezetben fellelhető a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás, az összehangol­tabb műszerbeszerzés, -fel­használás, az anyagból nem tükröződik. A vizsgálati anyagot ké­szítő bizottság tagjai és dr. Rácz László megyei főorvos válaszolt. „Hiányzik a fel­adatorientált finanszírozás és visszakérdezés az intéz­ményeknél. Az összehangol­tabb műszer- és gyógyszer- gazdálkodás a fekvőbeteg- intézmények irányítói kö­zötti együttműködés viszont jó úton halad.” B. Zs. Pirult járt malacárusok Röfögés a hátsó ülésen Az Újkígyósról Soltra elszármazott Bagi Sándor valami­kor tavaly október végén — se szó, se beszéd — otthagyta családját, a munkahelyét, és eltűnt az őszi ködben. Vele tartott bátyja, Ferenc is, aztán együtt csavarogtak egészen addig, amíg karácsony előtt a Békéscsabai Rendőrkapitány­ság nyomozói, állampolgári segítséggel el nem fogták őket. Néhány hét alatt hosszú utat tettek meg — bejárták az ország legtávolibb vidékeit —, és nem kevésbé hosszú az a bűnlajstrom, amely a rendőrségi nyomozás során össze­állt. Merthogy csavargásból nem lehet tisztességesen meg­élni! Bagiék gyakran felbukkantak piacok forgatagában, és magukban kiválasztottak egy-két „áldozatot”, akik malacot árultak. Előre megbeszélt taktikával egyikük „komoly” ve­vőként lépett fel, jól öltözötten, frissen borotválva, és meg­nyerő modorban adta elő, hogy mint malacfelvásárló, nagy tételben vesz állatokat. A vételek nagyján már túl van, de a teherautón — ami a közelben parkol — elférne még 10-15 jószág. A legnagyobb baj az, hogy a zsebében csu­pán egy-két ezres lapul, ám megegyezhetnének: a pénzt, amit átad, tekintse előlegnek, a többit pedig napokon be­lül elküldi postán. S hogy az eladóban még csak fel se merüljön a gyanú, a noteszéből kitépett egy lapot, és seb­tében rövid elismervényt firkantott a 6-8 ezer forintos tartozásról. Tanúnak ott volt mindjárt a fivér, az ő neve is felkerült a fecnire; pontosabban szólva általában annak a két embernek az adatait használták, akiknek a személyi igazolványát és a vezetői engedélyét előzőleg ellopták. A módszerükhöz az is hozzátartozott, hogy sohasem alkudtak, bizonyítván: ők nem a fillérezgető, garasoskodó vevői kör­ből valók. Az ügyletekhez mindjárt az elején autóra volt szükségük, hogy egyik piacról a másikra szállíthassák a zsákmányt. Először egy Zsigulit vettek Szegeden, amiről szabályos adásvételi szerződést készítettek. Az 50 ezer forintos vétel­árból 20 ezret kifizettek, a többi ígéret maradt. A Zsigulit később egy Wartburgra cserélték. Az eladó asztalára letet­tek 5 ezer forintot, meg otthagyták a Zsigulit zálog gya­nánt — erősen viseltes állapotban. Az ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem mondható ^1 Bagiékról, hogy kímélték volna a járgányokat. Egyik pia­con megpakolták a csomagartót malacokkal — időnként a hátsó ülésekre is jutott belőlük bőven — és már el is tűn­tek, hogy egy lehetőleg távoli településen megszabadulja­nak a rakománytól. Sürgős volt a dolog, olcsón elkótyave­tyélték az állatokat, hiszen azok étlen-szomjan, szűkösen, kényelmetlenül szenvedtek az autóban. A Wartburgban rá­adásul még fáztak is, mert tönkrement a fűtés. A két új­donsült gazda úgy próbált meleget teremteni, hogy vettek egy turista-gázkészüléket és begyújtottak vele a hátsó ab­lak mellett. Ettől persze a szélvédő üveg hamarosan szét is robbant. Ez utóbbi momentumnak különös jelentősége volt. Nem mindennapi látványt keltettek Tótkomlóson, amikor a hi­deg téli reggelen hátsó szélvédő nélkül parkoltak a tömeg­ben. Azt is meglehetősen furcsának tartották, hogy a hátsó ülésen visítoznak a kis „kolbászba valók”, nem a legna­gyobb higiéniát teremtve maguk körül. Ekkor már igen­csak égett a Bagi-testvérek talpa alatt a talaj: két hete körözte őket a rendőrség, nem csoda hát, hogy igyekeztek mielőbb kereket oldani. Az ügyletek során bekasszírozott pénzt egyrészt az újabb vásárlásokba fekették, de sokat költöttek benzinre, szál­lodákra, nőkre és sok-sok italra. A józanságot nemigen kedvelték Bagiék. Alaposan a pohár fenekére néztek ak­kor is, amikor egy Baján bérelt Zsigulit Szécsényben tel­jesen összetörtek. A törénethez hozzátartozik még, hogy november végén a Solti Szikra Tsz-ből, december első napjaiban pedig az Üjkígyósi Aranykalász Tsz-ből eltűnt egy-egy lovaskocsi két-két lóval. A nyomozás során hamarosan kiderült, hogy ezúttal is Bagiék keze van a dologban. Bagi Ferenc és Bagi Sándor néhány hét leforgása alatt megfordult többek közt Szegeden, Balassagyarmaton, Mély- kúton, Ásotthalmon, Gyulán, Szécsényben, Orosházán és Pécsett. A csalásokkal közel 100 ezer forint, a lopással pe­dig 130 ezer forint kárt okoztak. Ahol csak tudták, kihasz­nálták az emberi hiszékenységet, mert úgy tűnik, máig is hiábavaló a sok-sok figyelmeztető szó, a rossz példák so­rozata. Kalandorok, szélhámosok pedig mindaddig lesznek, amíg kétes hírű ügyleteikhez partnerre találnak. L. E. (s—n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom