Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. július 13., szerda • Ötödikek lettek Angliában' flz orosházi gyermekkórus sikere Közösen a gondok megoldásáért Egy körút és sok-sok tapasztalat a megyeszékhelyen A nyugati kertvárosban Fotó: Gál Edit Mint arról már hírt ad­tunk, az Orosházi 3. Számú Általános Iskola ének-zenei tagozatának 44 tagú kórusa az elmúlt héten részt vett az angliai Llangollenben rende­zett nemzetközi kórusverse­nyen. Az orosháziak a gyer­mekkórus kategóriában 35 énekkarral mérték össze tu­dásukat, és kitűnő szereplés után az ötödik helyen vé­geztek. — Százhetvennégy pontot gyűjtöttünk — mondta Diny- nyés István, a kórus karna­gya —, az első helyezett pontszáma 182 -volt, a har­madiktól pedig mindössze két pont választott el ben­nünket. A nemzetközi zsűri véleménye szerint az első hat helyezett közül mi éne­keltük a legszebben a kö­Örökség volt a címe Ben- cze Ilona előadói estjének, melyre — noha ugyanabban az időpontban a Várszínház­ban Csurka István Megma­radni című drámáját játszot­ták — sokan voltak kíván­csiak hétfőn este Gyulán, a Százéves cukrászdában. Nem volt könnyű dolga a művésznőnek, az bizonyos, hiszen a közönség a két bel­ső, nagyobb helyiségben foglalhatott helyet, s számá­ra csupán egy ajtónyi átjáró Többnyire ilyen képesítésű szakemberekből áll a nép­front Békés Megyei Bizott­ságán működő családi ta­nácsadó szolgálat., amely 1986 decemberétől 1988 ápri­lisáig 42 alkalommal tartott fogadóórát. Ezekhez a társa­dalmi munkásokhoz csaknem 90 esetben fordultak külön­böző kérésekkel, panaszok­kal, ügyes-bajos dolgaikkal az állampolgárok. A „team” egyik fiatal, lelkes tagja dr. Hervoly Margit röntgenszak­orvos, aki a békéscsabai vá­rosi kórházban dolgozik. Itt kerestük fel a napokban, hogy mondja el eddigi ta­pasztalatait. — Mikor kezdett társada­lompolitikai kérdésekkel fog­lalkozni? — Ez abban az évben kez­dődött, amikor fizetéseme­léssel kapcsolatban nézetel­térésem támadt a szakszer­vezettel. Mivel nem értettem telező angol kórusművet. Második versenyszámunk­kal, Szokolay Sándor Gin- galló című szerzeményével kapcsolatban az volt a meg­ítélésük, hogy ahhoz sokkal nagyobb létszámú kórusra van szükség. Lehet, hogy nemzetközi tapasztalatlansá­gunk okozta, hogy nem a legmegfelelőbb szabadon vá­lasztott művel indultunk a versenyen, sikerünk azonban kétségtelen volt, hiszen a különkoncerten is fellép­tünk, éppen Bartók Béla itt­honi temetésének napján. Az orosházi kórus tagjai a_ verseny után több külön- programban is részt vettek, ismerkedtek a vendéglátó várossal és környezetével. (s—n) biztosította arra a lehetősé­get, hogy a mindkét terem­ben helyet foglalóknak ma­radéktalan élményt nyújt­son, sikerüljön megteremte­ni velük a megfelelő kontak­tust. A verses, zenés összeállí­tás — a népballadákon, Pe­tőfi, Balázs Béla, Ady, Gá­bor Andor, Heltai Jenő és más szerzők versein, dalain keresztül — azt az öröksé­get tükrözte, mint ahogy be­vezetőjében is említette az előadó, amit otthonról, a családtól, a főiskola néhány tanárától kapott. És ez az örökség szimpatikussá vált a jelenlévők számára is, akik fokozatosan oldódtak fel, s kerültek Bencze Ilona művé­szetének hatása alá. Nem mondhatjuk, hogy teljes mértékben alkalmas a Százéves cukrászda pódium- jellegű műsorok megtartásá­ra, ám most Bencze Ilona bizonyította, mégiscsak ér­demes itt irodalmi esteket tartani. Várjuk a folytatást. P. F. Fotó: Béla Ottó egyet az akkori elképzelé­sekkel, és nem tudtak meg­győzni, 1985-be.n kiléptem. Azután úgy adódott, hogy a népfront tisztségviselőivel. Szikszai Ferenc megyei tit­kárnál és dr. Blahut Károly- né politikai munkatárssal sok-sok fontos közérdekű té­máról beszélgethettem. Vé­gül felajánlották, hogy ve­gyek részt a társadalompoli­tikai munkabizottság tevé­kenységében. Később azt a feladatot kaptuk, hogy szer­vezzük meg a családvédelmi tanácsot és a családi tanács­adó szolgálatot megyei szin­ten. Tapasztalatszerzés céljá­ból többedmagammal elutaz­tam Budapestre, ahol már időközben létrejöttek ilyen testületek. Miután hazajöt­tünk, felvettük a kapcsola­tot a különböző állami és társadalmi szervekkel. Ugyanis a panaszok jelentős részének orvoslása jogi, szó­éin 1 politikai, pedagógiai, gaz­(Folytatás az 1. oldalról) a lakosság által kezdemé­nyezett,- életkörülményeiket javító fejlesztések, érezzék az emberek, hogy érdekei­ket képviseli a vezetés. Hangsúlyozta az első titkár a környezet- és természetvé­delem szempontjainak be­építését a napi irányító mun­kába. Az első úticél az ötödik kerület, Jamina,_itt is a nyu­gati kertváros. Űj utcasorok épültek itt ki, takaros, jó íz­léssel megálmodott otthonok sorakoznak. Sok a félkész, vagy éppen csak az alapo­zásnál tartó építkezés is. A Sziklai utcán, a Kolozsvári úton át jutunk ki az Oros­házi útra a téglagyárhoz. A bejáratnál csatlakozik a ven­dégekhez Baukó Mihály, a DTCSV igazgatója, és irány: a bányatavak. A kész tervek imponálóak: pihenőpark. fürdő, csónakázó- és hor­gásztó, kemping, ifipark. Tengelygyötrő földutakon Dr. Hervoly Margit, a Békés Megyei Családvédelmi Ta­nács elnöke dasági és egyéb szakmai is­mereteket igényel,. — Mégis, mihez kértek konkrétan segítséget az ügy­felek? — Például a válásra, a gyerektartásra, az öröklésre, az eltartási szerződések meg­kötésére; továbbá az építke­zésre és az. ingatlanvásárlás­ra vonatkozó kérdésekben fordultak hozzánk leggyak­rabban az emberek. Amint kanyargunk, később meg is jegyzi Szabó Miklós: az első lépés, hogy meg lehessen kö­zelíteni ezt a területet. Mint kiderült, ez rövidesen meg=- oldódik, kiépül az út, amely a kígyósi kastélytól a Wag­ner utcán át vezet be a vá­rosba. — Támogatásra érdemes kezdeményezés, nagyon di­cséretes, amit a DTCSV sa­ját erejéből eddig tett — summázza a látottakat, hal­lottakat az első titkár. —- Hasznos munkát! — ezt már az idősek klubjában elmélyülten kézimunkázó Misik Pálnénak mondja Sza­bó Miklós. Az idős asszony büszkén mutatja a szép hím­zést, és bizonygatja: „töb­bet ér ez, mint az andaxin. megnyugtat, fölfrissít”. Rö­vid tájékoztató, beszélgetés az idős emberekkel orvosi ellátásról, gondoskodásról, s egy kérés is: szeretnek ki­rándulni, jó lenne, ha ol­csóbban bérelhetnének autó­buszt. Itt, az idősek klubjá­visszaemlékszem, volt, hogy egy tízéves fiú személyesen keresett fel bennünket. El­mondta, hogy tanyán élnek és apja részegeskedése miatt elviselhetetlenné vált a csa­ládi élete. Szerencsére sike­rült az ügyet elrendezni, és» pedig úgy, hogy az édesanya elköltözhetett ‘ a tanyáról gyermekeivel, sőt segítettünk neki az álláskeresésben is. Egy másik anyukát szintén felkaroltunk; el tudtuk in-> tézni, hogy mozgássérült kis­gyermeke részére speciális kocsit szerezhessen. — Csak a megyeszékhelyre terjed ki a családvédelmi szolgálat tevékenysége? — Nem, mert más telepü­lésekről is felkereshetnek és fel is keresnek bennünket. Itt a HNF megyei bizottsá­gán olyan körülményeket te­remtettek, hogy lehetőség van a négyszemközti, bizal­mas beszélgetésre. Ez arra jó, hogy az illető ne úgy érezze: neki most egy bizott­ság előtt kell beszámolnia a legbelsőbb ügyeiről. Az ed­digi tapasztalataink alapján kijelenthetem, hogy olyan emberek fordulnak hozzánk, akik valóban őszinte megér­tést, útbaigazítását és segít­séget remélnek. De szeret­nék még visszatérni az előb­ban kerül sor egy beszélge­tésre a közműtársulás ter­veiről is. — Sok munka van még itt! — jegyzi meg Szabó Miklós, amint bekanyaro­dunk az épülő buszpályaud­var mellé. — Nagy kár, hogy egy menetben nem lehetett az eredeti elképzelést meg­valósítani ; a peronokhoz ve­zető aluljáró folyosó kiépíté­se elmaradt, így nem teljes ez a nagy beruházás. — Ezt már nézelődés közben mond­ja, majd a kérdésre, elké­szül-e augusztus 20-ra itt minden, Polják György, az ÁÉV műszaki igazgatója megnyugtatja: igen. Egy kis kitérő következik, a Békési útról lekanyaro­dunk, hogy megnézzük, hol épülhetne ki az északi ipar­telepre átvezető összekötő út, amelyből egy négyszázötven méternyi szakasz hiányzik. S következik az „A” szociális otthon, ahol hetvenhat idős, emellett sokszor beteg em­bi kérdésre. Május 29-e és júnous 5-e között Gyula-Vá­roserdőn jól sikerült tábor volt, amelyet dr. Gácsér Magdolna főorvos és Szabó né Kállai Klára pszicholó­gus szervezett meg. Itt — minimális térítési díj fejé­ben — azok a gyermekek nyaralhattak a megye külön­böző részéből, akik neuroti­kus tüneteik miatt egyéb­ként nem vehetnek részt más, hagyományos keretek között működő táborozáson. Ez is alátámasztja azokat a törekvéseinket, hogy érdemes folytatni munkánkat a jövő­ben. Különös jelentőséget tu­lajdonítunk a nagycsaládo­sok és a családi kör klubok szerepkörének; valamint a szociális, egészségügyi, neve­lési problémákkal küszködő, a társadalom perifériájára szoruló beteg, idős és magá­nyos emberek támogatásá­nak. — Ehhez széles körű kap­csolatrendszer szükséges. Rendelkezik-e ilyenne.l? — Nemcsak a népfront, ha­nem a kórház, vagyis a mun­kahelyem is számos lehető­séget nyújt erre. Igaz, nem ebben a megyében, hanem Borsodban születtem és nőt­tem fel, de ez a tény nem zárja ki azt, hogy a legkü­lönfélébb emberi sorsokat, életmódokat, szokásokat kö­zelebbről itt is megismer­jem. Jó alkalom nyílt erre, amikor az országos családvé­delmi pályázat elkészítésé­hez, illetve megírásához hoz- zákezdtem. Számos értékes bért ápol, gondoz tizenegy nővér, három műszakban. Az épület kicsi, öreg, s bár lát­szik, az itt dolgozók minden energiájukkal a tisztaságra, az elviselhető emberi kör­nyezetre törekednek, a vég­eredmény mégis elszomorító, szívszorító: nagy a zsúfolt­ság, rosszak a feltételek. Csendben utazunk tovább Gerlára, megnézni a pusz­tulófélben levő kastélyt, s az­tán vissza Békéscsabára, ahol a látottak-hallottak megbe­szélésével ér véget e meleg júliusi nap. ‘ * * * A program után arra kér­tük Szabó Miklóst, hogy a tapasztalatokról összegezze a véleményét. — Olyan témákkal, gon­dokkal ismerkedhettem meg most közelebbről, amelyekre eddig nem volt lehetőségem, s olyan dolgokkal is, amik­kel az embernek szembe kell néznie, ha tisztességes akar lenni. Messze az első a szo­ciális otthon. ügye — ilyen körülményeket, és hogy eny- nyire keveset áldozzunk er­re. ezt jó lelkiismerettel nem lehet elviselni. A második téma a jaminai szennyvízel­vezető rendszer ügye, ami nagyon fontos. Ez alapvető­en javítaná egy városnyi eihber életkörülményeit, mindenképpen támogatásra érdemes kezdeményezés. Na­gyon szimpátizálok a bánya­tavak ügyével is, de a ter­vek megvalósítása csak pers­pektivikusan, fokozatosan képzelhető el. Elismerésre méltó, hogy egy vállalat fel­ismerte egv város érdekeit, s ezért tenni is képes. A mai nap azt bizonyítja, hogy a város jelenlegi vezetői, akik­ben garanciát lótok a célok megvalósításához, igénylik a megyei vezetés figyelmét, a megyei vezetés pedig termé­szetesen felvállalja a megye- székhely gondjait. — Végül hadd- kérdezzem meg, hogy tetszik az új busz- pályaudvar? — Még nincs készen, de a méreteivel lenyűgöző. Saj­nálatos. hogy félkarú óriás, mert a vasúti csatlakozás nem történhetett meg a vas­út anyagi gondjai miatt. Di­cséretre méltó a város anya­gi erőfeszítése. Az egész lá­togatásból egyébként pzt a tanulságot lehet levonni, hogy évszázadok, évtizedek hátrányait nem lehet egy­két tervciklusban bepótol­ni, Türelem, megértés kell. és a politika feladata is. hogy a maga eszközeivel a lakosság körében ezt elfo­gadtassa. T. I. információra és tapasztalatra tehettem szert. Ugyancsak hasznos lesz számomra az a nemzetközi radiológiai kong­resszus is, amelyet augusz­tusban rendeznek meg Bu­dapesten. Az egyik kollé­gámmal közösen fogok elő­adást tartani. ■— Csak a népfront adott lehetőséget a közéleti tevé­kenységre? — Nem, de az előzmények­ről — nehogy dicsekvésnek hasson — nem szívesen be­szélek. Ha már megkérdezte, elmondom, hogy az úttörő- mozgalmi tevékenységem és tanulmányi eredményeim alapján a miskolci Kossuth Lajos Gimnáziumban, alig­hogy elvégeztem az első osz­tályt, iskolatitkár lettem. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen pedig minit agi- tációs és propagandista dol­goztam a kari KlSZ-szerve- zetben. Megjegyzem még, a középiskola nekem sokat je­lentett, mert saLlangmentes volt a diákélet. A demokra­tikus légkör lehetővé tette, hogy a világról, az emberi környezetről vallott felfogá­sunk és nem utolsósorban az igazságérzetünk egészségesen fejlődjön. — Családja van-e? — Igen. Férjem, aki egyéb­ként zsadányi születésű, szin­tén szakorvos és Békéscsa­bán a tüdőgondozóban dol­gozik. Van egy kisgyerme­künk, első osztályos lesz szeptemberben . . . Bukovinszky István Fotó: Béla Ottó Bencze Ilona estje Gyulán „Egyszer egy tízéves fiú kért segítséget...” Egyre nagyobb szükség van a családvédelemre Nagy fába vágta a fejszét a népfrontmozgalom, amikor a családgondozási munka támogatását felvállalta. Ezzel, a tár­sadalmi közérzet javítását is előmozdító lépéssel olyan tevé­kenységbe kezdett, amely a súlyos problémákkal, konfliktu­sokkal küszködő emberek megsegítésére irányul. A HNF szociológusokat, pszichológusokat, pszichiátereket, jogászokat és pedagógusokat kért fel a feladatok ellátására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom