Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

^SÍt^Jülius^^^Jhétfö^ Több zöldség a kiskertekből flz áfészek segítik a termeltetést Megyénkben a kiskertek száma évente gyarapszik. Egyre többen kertészkednek, felhasználva a nagyüzemek volt földjeit is, amelyeket eddig gazdaságtalanul hasz­náltak. A Fogyasztási Szö­vetkezetek Békés Megyei Szövetségében elmondották: a kistermelők a saját ellá­tásukon kívül a felvásárló- kereskedelem áruskáláját is bővítik. Az áfészek jelentős szere­pet játszanak a termeltetés­ben, a felvásárlásban. Éven­te mintegy 15 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt vásárolnak fel a háztájiból, a kiskertekből. Némi megtorpanás után, 1986-tól emelkedik az álé- szek zöldségforgalma. Az el­múlt évben 25 százalékkal meghaladta az országos szö­vetkezeti átlagot. Évente leg­alább 125 millió forint ér­tékű burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vesznek meg és értékesítenek. A burgonya termeltetése, felvásárlása csökkent, tavaly már csak 1073 tonna volt, a csökkenés aránya megközelítette az 50 százalékot. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy egyre többen rendezkednek be ön­ellátásra. A vállalatok, a szövetkezetek ősszel burgo­nyaértékesítési akciókat ren­deznek, amelyek népszerűek. A téli tárolás viszont gaz­daságtalan, ezért az áfészek működésével jött létre, meg­szelídítéssel, hibridizációval. Így lett a homoidból, az „emberszabású" majomból is — genetikus manipuláció útján — észlény. És ezt csakis olyanok követhették el őseinken, akik már jóval felülimúlták — akkor! — a mi mai ismereteink színvo­nalát .... vagyis más boly­gókról ideérkezett észlé­nyek. — Ám jó, vegyük kész ténynek ezt az állítást, illet­ve: feltevést... Ez azt je­lentené, hogy ezek a „világ­űrbeliek’' többször is itt jár­tak... ? — Ez kétségtelen. Első íz­ben, amikor ezt a genetikus kísérletet végrehajtották ... — Ezek szerint elsőnek ■tudósok érkeztek ide? — Erre a kérdésre nehéz határozott választ adni. De mai gyakorlatunkból kiin­dulva inkább azt mondhat­nám, hogy a tudósok cso­portja csak azután érkezett a Földre, amikor már az előzetes kivizsgálásokat el­végezték : megállapították, hogy bolygónknak atmosz­férája van, hogy állat- és növényvilág létezik, sőt, olyan élőlények is találha­tók, akiket érdemes nemesí­tésnek alávetni. Mi egyelőre még csak ott tartunk, hogy saját nap-1 rendszerünk bolygóit vizs­galatjuk. Ember eddig csu­pán a Holdon járt. Ha majd megvalósítjuk azt — és er­re szerintem nem kell har­minc-negyven évnél többet várnunk! —, hogy az Em­ber eljut egy másik nap­rendszerig, biztos vagyok ab­ban, hogy ugyanazt fogjuk ott csinálni, amit itt csinál­tak velünk a „világűrbeli­ek”! Ezékiel, a koronatanú — Az ön elképzelése sze­rint mit „csináltak ők ve­lünk”? , — Semmi különöset, csak nem szívesen vállalkoznak erre. A zöldségfélék termelteté- sése és felvásárlása csaknem azonos, évente 9-10 ezer tonna. A hetvenes évekre jellemző primőrök termesz­tése helyett ma már inkább a szabadföldi zöldségfélék a meghatározóak, amelyek konzervipari alapanyagok. Tavaly dinnyét és vörös­hagymát is exportáltak a szövetkezetek. Gyümölcsfé­lékből azonban behozatalra szorulunk. Az áfészek az utóbbi években egyre keve­sebb ilyen árut vásárolnak fel és értékesítenek. A zárt­kertekben megtermett gyü­mölcs nagy részét a szabad­piacon, vagy a boltokban adják el. Itt az árakat a piac ismeretében állapítják meg. Az árrés a felvásárlási ár 20-25 százaléka. Az üz­letekben a zöldség és a gyümölcs forgalmazása gaz­daságos, ezért a boltvezető­ket e tevékenység bővítésére ösztönzi. Az áfészek jó kapcsolatot alakítottak ki a feldolgozás­sal foglalkozó vállalatokkal. Általában a békéscsabai és a szegedi, valamint a nagy­kőrösi konzervgyárnak ter­meltetnek zöldséget. Ez évente csaknem 5 ezer ton­na kertészeti termék szállí­tását jelenti. A legnagyobb partnerük a békéscsabai gyár, nekik évente az öt szövetkezet 2 ezer tonna azt, amit a tudomány a mi számunkra is tartogat a kö­zeljövőben. Örökléstan, ge­netika! Ez a jövő. A termé­szet előnyös megváltoztatá­sa. A japánoknak sikerült szárny nélküli baromfit ki­tenyészteniük . . . lehet, hogy nemsokára hatlábú, hat­sonkás sertések fognak sza­ladgálni ólainkban! A nagy hozamú gabonafajták ma már hétköznapi jelenségek, akárcsak a nemesített gyü­mölcsök. Mikor „azok” ide­jöttek, egyszerűen csak al­kalmazták a tudásukat az itt levő természet megneme- sítésére. Az öröklődés sejt- anyagát már mi is ismerjük, alkalmazzuk. Ök tehát csupán beoltották egy anyamajom (homoid) petesejtjébe ezt a váladékot, majd tovább ne­mesítették az utódokat, míg az „emberszabásúból" előbb vadember, majd homo sapi­ens, gondolkodó, következ­tetésekre és alkotó cselek­vésre képes kétlábú lett. Ez azt jelenti, hogy a kí­sérlet eredményeit követő csoportok már az ősidőkben is több ízben itt jártak. Az úgynevezett Paradicsom nem volt más, mint egy kísérleti rezervátum, ahol a már fej­lettebb emberpárokat ne­mesítették. Egy osztrák ge­netikus azt állítja például, hogy ez a Paradicsom nem is a Földön volt, hanem a Föld körül keringő anyaűr­hajón, ahol ideális labora­tóriumi körülmények vették körül az embert. Nincs lo­gika benne, mert hihetőbb, hogy „földi” létkörülmények között nevelték ezeket a „palántákat”, hiszen erre az életre készítették . elő őket. Dr. Reidelmayer ezt azzal a néphittel magyarázza, hogy az emberek ősemlékezetében azért van a Paradicsom vala­hol fenn az égben, nem pe­dig a meleg, szilárd, tápláló anyaföldben, ahová a Pok­lot helyezte a hiedelem. Lányi István (Folytatjuk) konzervuborkát termeltet. Ezenkívül paprikát, sárga­répát, paradicsomot szállíta­nak. Az idei termeltetési és fel- vásárlási kilátások vegye­sek. Az áfészek május else­jéig megkötötték a szerző­déseket a termelőkkel, a viszonteladókkal. Ez 5200 tonna árut jelent. Elsősor­ban feldolgozóipari alap­anyagokra szerződtek. Előre­láthatólag 3 ezer tonna hagymára kötnek export­megállapodást. Szerződéses burgonya termeltetésére vi­szont nem vállalkoztak a szövetkezetek, ugyanis a ta­vaszi hónapokban kialakult termeltetési anarchiában az árak bizonytalanok. Sajnos, a tavaszi fagyok károkat okoztak a gyümölcsösökben. Ezért szerződéskötésre itt sem került sor. A háztáji gazdálkodás fej­lődésével, a kiskertek szá­mának növekedésével javult a vetőmagellátás. Megyénk­ben 116 kiskereskedelmi boltban árusítanak vetőmag­vakat, tíz speciális gazda­bolt szolgálja a kertészkedő- ket. Az elmúlt évben 2,4 millió kis csomagolású vető­magot vásárolt a lakosság. Növényvédő szereket, mű­trágyát a szövetkezeti üzle­tek egyre több helyen árusí­tanak. Az ellátás néhány cikktől eltekintve megfele­lő. S. S. Házi szociális gondozás Mezfikovácsházán Az időskorúak szociális ellátása Mezőkovácsházán az utóbbi években jelentősen javult. A szociális otthon befogadóképessége mellett 47 fő azoknak a száma, akik rendszeres ellátást igényel­nek. Az úgynevezett házi szo­ciális gondozószolgálat ke­retében a betegség után lá­badozó, mozgásukban .kor­látozott idős embereket lát­ják el. A munkát a városi tanács gondozási központja végzi, a körzeti orvosok se­gítségével. A gondozó mun­kát három főfoglalkozású, nyolc tiszteletdíjas és egy részfoglalkozású személy végzi. A tiszteletdíjas gon­dozók öt idős ember számá­ra az ételhordásról, hétnek pedig a teljes ellátásáról gondoskodnak. A teljes el­látás magában foglalja a ta­karítást, a bevásárlást, ebédhordást, alkalmanként a mosást, a gyógyszerbe­szerzést, illetve télen tüzelő­bekészítést és a begyújtást. A főfoglalkozásúakhoz 19 személy részleges ellátása, és 16 fő teljes ellátása tar­tozik. Szociális étkeztetés­ben jelenleg tízen részesül­nek, és két igénylésnek fo­lyamatban van az elbírálá­sa. Gond ezen a téren, hogy a város nagy területen fekszik, a helyi buszközlekedés még nem megoldott, ezért sokan nem veszik igénybe ezt az ellátási formát. Különösen a volt reformátuskovácsházi részen érzékelhető ennek hátránya. A gondozómunka lelkiismeretességet, türel­met és megértést követel azoktól, akik e feladatra vállalkoztak. Az időskorúak- nak nyújtott segítség mind­annyiunk érdeke és feladata. H. M. 11 „népes generáció” Mar javában tart a vaká­ció. A gyerekek pihennek, nyaralnak. A füzesgyarma­ti iskolások közül is többen a Börzsöny rejtelmeit ku­tatják, Káptalanfüreden a Balatonba mártóznak, akik pedig otthon vannak, a strandfürdőn élvezik a vizet és a napfényt. Még a vakáció előtt jár­tunk a füzesgyarmati Kos­suth Lajos Általános Isko­lában. Árra voltunk kíván­csiak, hová mennek tovább­tanulni vagy éppen dolgoz­ni a nyolcadikosok? A zsi­bongó épületben két tanítási óra között kérdeztük a „vén diákokat”, hol és merre foly­tatják tanulmányaikat. Fü­redi András így válaszolt: — Szigethalmon fogok dol­gozni a Csepelnél, ott van apukám is. Megpróbálok majd munka mellett szak­mát tanulni. — Én Gyulára, az egész­ségügyi szakiskolába szeret­tem volna menni, de hely­hiány miatt nem vettek fel, így a gyomaendrődi K iss La­jos Gimnáziumban tanulok tovább. Majd érettségi után megpróbálok egészségügyi pályára kerülni — tervezge­ti jövőjét Nagy Éva. Miután a gyerekeket meg­hallgattuk, Zöld Lajos igaz­gatótól kértünk bővebb fel­világosítást. — Nehéz volt a beiskolá­zás. Ez a generáció igen né­pes, az iskolák válogathat­nak a nagy számú jelentke­Nagy Éva: „A gyomaendrő­di Kiss Lajos Gimnázium­ban tanulok tovább.” Fotó: Oravszkl Ferenc ző közül. Az idén 134 vég­zősünk van, közülük 121 ta­nul tovább, nagyobb részük abban az intézményben, amelyet elsőnek jelölt meg a felvételi lapján, míg 41 ta­nulónk a másodiknak beírt iskolában. Tehát 86 százalé­kuknak eredeti elképzelése szerint alakul a sorsa, öt végzősünk — a Békéscsabai Pályaválasztási Tanácsadó segítségével — egy harma­dik helyen tanul tovább. Négy tanulónkat a gyenge eredménye miatt nem vet­tek fel. Eredetileg 9-en akar­tak munkába állni, így a számuk 13-ra nőtt. o — Melyik iskolát válasz­tották a legtöbben? — A békéscsabai és oros­házi szakmunkásképzőket, arra gondolva, ha végeznek, akkor a Kőolajkutató Válla­lat füzesgyarmati telepén helyezkednek el. A gimná­ziumok közül a békéscsabai Rózsa Ferenc a legnépsze­rűbb, ide 6 tanulónk jelent­kezett, mind a hatot fel is vették. — Ha szakmát szereznek, itthon el tudnak helyezked­ni?. — Helyben a Vörös Csil­lag Mgtsz-nek és a Kőolaj­kutató Vállalatnak kellenek a szakmunkások, de a gye­rekek egy része meggondo­latlanul választ szakmát. Az egyik parkettás akart lenni. Hiiába mondtam neki, hogy ezzel a szakmával nem tud Gyarmaton elhelyezkedni', csak kitanulta. Persze, mi­kor haza j öit t, nem ért a szakmájával semmit. — Nehéz lesz ennek a generációnak — foglalta össze beszélgetésünket Zöld Lajos —, egy demográfiai hullám csúcsán vannak. Az utánuk jövő osztályok lét­száma folyamatosan csök­ken. A 134 nyolcadikosunk­kal szemben az első osztá­lyokban csak 75-en vannak. Éz végig fogja kísérni őket egész életükben. Nemcsak a továbbtanulásnál, a munka­vállalásnál, a lakáshoz ju­tásnál is. Töprengtünk azon, vajon a vakáció idején lehetünk-e ilyen kedvrontóak? Arra gondoltunk, a nyár elmúlik, de a gond megmarad ... (molnár) Prometheus Szolgáltatás a korszerű tüzelésért Hamarosan tiz éve lesz, hogy kirendeltséget hozott létre Békéscsabán a Promet­heus Tüzeléstechnikai Vál­lalat. Kezdetben a Dégáz- telepen kapott helyet az alig 5-6 főt foglalkoztató kiren­deltség, majd 1986. február­jától jelenlegi székhelyén, a Bartók Béla úton öles be­tűkkel hirdeti magát a „mi­niüzem”. A mindössze het­ven négyzetméteres — mű­helyt, raktárt, irodát magá­ban foglaló — épületben ke­restük fel Kisházi István kirendeltségvezetőt, érdek­lődve a Prometheus nyári tevékenységéről. — A kánikula kezdetén azt hinné az ember, hogy önök karba tett kézzel üldö­gélnek, semmi dolguk, hi­szen már javában vége van a tüzelési szezonnak. Beszél­getésünk alkalmával mégis több telefonhívás érkezett, a CB-rádió egyfolytában adta- vette a híreket, alkatrésszel a kezükben szerelők jöttek, mentek. Tehát, igazi nagy­üzem van a kirendeltségnél, nyoma sincs az „uborkasze­zonnak". — Valóban, szinte állandó a leterheltség a kirendelt­ségnél. Április végén — a tüzelési időszak végével —, ugyan valamelyest alább­hagy a hajrá, de nem sok­kal utána indulnak a kü­lönböző szárítóüzemek gé­pei, amely végigkísér ben­nünket egészen október, no­vemberig, a kukorica-beta­karítás befejezéséig. S ek­kor már benne vagyunk új­ra a fűtési szezonban. — Egy, a kezembe kerülő prospektus szerint a Pro­metheus több mint tízféle tevékenységet folytat. Ezek közül itt a megyében mivel foglalkoznak. — Szolgáltató tevékenysé­günk az elsődleges. A gyár­tó- és kereskedelmi felada­tokat a központ, illetőleg más vidéki kirendeltségek látnak el. Profilunkba tarto­zik az olaj- és gáztüzelésű égők felszerelése, üzembe helyezése, karbantartása, ja­vítása. Ezenkívül energia­biztonság-technikai felül­vizsgálatokat végzünk, s a vizsgálatok eredményéről tanúsítványt adunk. Foglal­kozunk a kazánok tűztérol- dali vegyszeres tisztításával, valamint a kazánházi beren­dezések komplex karbantar­tásával. Lényeges feladatunk még a hazai — köztük a Körös Kazángyártó Vállalat, az Orosházi Kazép — ka­zángyártók termékeinek, va­lamint a külföldi (Danfoss, Weishaupt) cégek berendezé­seinek garanciális időn be­lüli és azon túli szervizelése, tartalékalkatrészekkel törté­nő ellátása. — A fent említett kazán­gyártó cégek többségének van saját szervizházlózata, de más javító-szolgáltató egysé­gek is vállalnak ilyen fel­adatokat. Ezenkívül műkö­dik a megyében egy Ké­ményseprő- és Tüzeléstech­nikai Vállalat is. Mennyiben jelentenek konkurenciát önöknek ezek a szolgáltatók? — A legtöbb kazángyártó­val márkaszerviz-szerződé­sünk van, ám mégsem va­gyunk monopolhelyzetben, de nem is kívánunk abban len­ni. Természetesen van egy bizonyos szolgáltatói ver­senyhelyzet, ám ezt úgy íté­lem meg, hogy ez minded­dig tisztességes keretek kö­zött zajlik. Alkalmanként ki­segítjük egymást a hiányzó alkatrészekkel, nem törek­szünk tehát a szolgáltatói területek kisajátítására. Az igazi konkurenciaharc in­kább az elvégzett munkával éleződhet. Ha időben, s jól végezzük a munkánkat, a megrendelő legközelebb is bennünket hív, ha ellenben elégedetlen a Prométheus­szal, akkor más szolgáltató után néz. A kirendeltséget az emberek gyakran a mun­katársaim által elvégzett javítások alapján ítélik meg, ezért nem felel meg akárki ezen a területen. A dolgo­zóknak érettségivel, jogosít­vánnyal, elektromos irányú alapképzettséggel, mechani­kai szakmai érzékkel és ■természetesen a vállalat ál­tal irányított szakmai tanfo­lyam eredményes elvégzésé­vel kell rendelkezniük ah­hoz, hogy egyáltalán elkezd­hessenek dolgozni. — A felkészültségen túl­menően fontos feltétele a ki­fogástalan munkának a mű­szerezettség. Ezen a téren milyen adottságai vannak a kirendeltségnek, hiszen a tökéletes égés környezetvé­delmi szempontból is szigo­rú követelmény. — A lakossági és közületi megrendelők részére vég­zett olaj- és gázégők besza­bályozásához minden szak­emberünknek megfelelő mű­szere van. Az ipari elektro­nika esetében csupán spe­ciális javításokat végzünk el helyben, a bonyolultabb ré­szeket a központunk felé to­vábbítjuk,. Ami a környezet­védelmet illeti, csupán tár­sulati formában végzünk méréseket. Van ugyan egy számítógépes műszerünk, de a teljes körű mérésekhez ezt tovább kellene bővíteni, amire egyébként a műszer alkalmas lenne, ám eddig csupán Ígéretet kaptunk a kiegészítésére. — Ugyancsak a vállalati ismertetőből derült ki, hogy a Prometheus olyan hőhasz­nosító berendezéseket is gyárt, üzemeltet, amelyek­ben a mező- és erdőgazda­sági hulladékok, valamint különböző maradványok gaz­daságosan semmisíthetők meg. E berendezésekkel el­kerülhető például a tarló­égetés, mely éppen ez idő tájt kerülhet szóba, bár a környezetvédők ezt is erő­sen ellenzik. — Tudomásom szerint a megyében egy ilyen szalma- bála-égető berendezés üze­mel, legalábbis a kirendelt­ségünk ennek a javítását, karbantartását végzi. Ha azonban növekedne ezeknek a hulladékégetőknek a szá­ma a megyében, természe­tesen vállalnánk a szervize­lésüket, akkor alaptevékeny­ségünkön túl, ezzel is hozzá tudna járulni a Prometheus a környezetvédelmi minta­megye célkitűzéshez. Bacsa András

Next

/
Oldalképek
Tartalom