Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Ősszel összehívják az országos KISZ-értekezletet Szombaton .ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-ai üléséről, valamint idő­szerű belpolitikai kérdések­ről. Megvitatta és elfogadta a KISZ KB 1987. szeptember 27-i állásfoglalásának idő­arányos teljesítéséről, vala­mint a Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek tavaly decemberi találkozóján meg­fogalmazott feladatok végre­hajtásáról szóló jelentése­ket. Döntött a KlSZ-szer- vek és intézmények, vala­mint az úttörőelnökségek 1987. évi -költségvetési pénz- maradványának felhaszná­lásáról, majd zárt ülésen folytatta munkáját. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. ál lám miniszter is. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára adott tájékozta­tásit az MSZMP Központi Bizottságának június 23-ai üléséről. Kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsá­ga felkérte a párt ifjúsági szervezetét, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetsé­get, hogy — az MSZMP or­szágos értekezlete állásfogla­lásában megfogalmazott fel­adatok végrehajtása érdeké­ben — tegyen javaslatot a KISZ pártirányításának új­fajta, korszerű elveire és formájára, a KISZ szerveze­tének, tevékenységének, módszereinek és eszközeinek aiz új feladatokhoz való iga­zításéra, valamint a KISZ kapcsolatrendszerének fej­lesztésére, különös tekintet­tel az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítéséből adódó feladatokra. Továbbá más társadalmi szervezetek­kel együtt felkérte az ifjú­sági szövetség Központi Bi­zottságát arra is, hogy ja­vaslataival segítse a párt munkamódszereinek meg­újítását, a párt foglalkozta­tás pol itikai, elosztás poli tikai koncepciójának kidolgozá­sát, a tudománypolitikai Irányelvek korszerűsítését, a szociálpolitika és az egész­ségügy fejlesztésére vonat­kozó politikai álláspont ki­alakítását, "Valamint az új művelődéspolitikai koncep­ció kimunkálását. Ezek a feladatok — mondotta — jó alapul szolgálhatnak a kö­zelmúltban elhatározott új­fajta, KISZ-en belüli szer­veződési rendszer kialakítá­sához és működtetéséhez. Mint a későbbi hozzászólá­sokból kiderült, a KISZ-ta- gok úgy vélik, már ez a fel­kérés is elegendő ok arra. hogy összehívják az orszá­gos KISZ-értekezletet. Pozsgay Imre felszólalásá­ban hangsúlyozta: talán jobb politikai viszonyok, körül­mények jöttek létre éppen a pártértekezlet után ahhoz, hogy a KISZ kezdeménye­zései ne fulladjanak érdek­telenségbe, és ne vesszenek el, ne tűnjenek el a társa­dalom szeme elől. A KISZ az elmúlt egy-két esztendő­ben nagyon érdekfeszítő, fi­gyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezé­sekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. Gondolok itt — mondotta a Politikai Bizottság tagja — a Jövőnk a tét akcióra épp­úgy, mint a Milyen szocia­lizmust akarunk? kérdésé­nek a megfogalmazására. Ezek társadalmi-politikai hatása ’ mégsem lehetett olyan mértékű, mint azt a kezdeményezők szerették volna. Ennek okait nem a KISZ-ben látom. Ennek okai abban a társadalmi, politi­kai helyzetben és válságban leledzenek, amelyek mögött ott volt az MSZMP defen­zív magatartása', az ország kormányzásáért felelős ve­zető párt éLcsapat magatar­tásának elnehezülése és ve­zetőinek felelőssége azért a helyzetért, amely ebben az országban bekövetkezett, így mondhatnám azt is, hogy a KISZ-ből és más if­júsági csoportokból kiin­duló kezdeményezések, okos, előremutató, javító szándékú gondolatok éppen a politi­kában, a politikai környe­zetben, a bizalom leépülése miatt kialakult társadalmi közönyben vesztek el, nem pedig a KISZ-ben. Ezt azért is fontosnak tartom kimon­dani, mert ha a KISZ or­szágos értekezletet készít elő, annak gondolatát támoga­tom — hangoztatta Pozsgay Imre. A kormány és a KISZ együttműködéséről szólva ki­fejtette, hogy a kormány nyitást és felemelkedési le­hetőséget biztosít azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek a legaktívabb hor­dozói lehetnek a progresz- sziónak. Ez azt jelenti, hogy az osztásnál az ifjúságot semmiképpen nem az utol­só sorba kell állítani, hanem az első sorokba. Végezetül Pozsgay Imre kiemelte: az eddigi tapasz­talatok alapján és a jövő feladatait szem előtt tartva a kormány arra készül, hogy továbbfejlessze a KISZ-szel kialakult kapcsolatait. A KISZ Központi Bizott­sága Hámori Csaba javasla­ta és az elhangzott hozzá­szólások alapján úgy döntött, hogy az országos KlSZ-ér- tekezletet őszre összehívja. A nyár folyamán különböző KISZ-f órumokon összegzik azokat a kérdéseket, ame­lyekre az értekezletnek vá­laszt kell adnia. Ezekre a kérdésekre építve készül el az országos KISZ-értekezlet előzetes vitaanyaga, amelyet augusztus második felében véleményez a KISZ Központi Bizottsága. E viták után ha­tároznak az értekezlet pontos idejéről és végleges napi­rendjéről. Teljes kapacitással végzik a közös gazdaságok a kenyérnekvaló betakarítását. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat békéscsabai, északi raktártelepére mindennap hu­szonnégy órán át szállíthatják a búzát. Szombat reggelig ötezerharminc tonna szem ke­rült a tárlókba. A búza minősége jónak mondható: hektólitersúlya 78-82 kg, nedvesség- tartalma pedig 13-14 százalékos. Képünkön: a Mezöberényi Aranykalász Termelőszövet­kezet egyik szállítmányát ürítik a csabai raktártelepen Fotó: Gál Edit Újabb telefonkötvények Az eddigi telefonkötvények kedvező tapasztalata alap­ján újabb körzeti telefonköt­vényt bocsát ki augusztus 1- jén a Magyar Posta a Buda­pest Bank közreműködésé­vel. A kötvénykibocsátás célja: a távbeszélő-ellátás fejlesztése, korszerűsítése, a belföldi és nemzetközi táv- hívóhálózatba való bekap­csolás megvalósítása. ösz- szesen 800 millió forint ér­tékben bocsátják ki az ér­tékpapírokat, egyebek kö­zött a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál: a gazdagréti lakótelep kijelölt részén, a káposztásmegyeri lakótele­pen, Budaörs kijelölt terü­letén, a rákoskeresztúri la­kótelepen, Városmajor táv­beszélőközpont kijelölt terü­letén, Zugló távbeszélőköz­pont kijelölt részén és Bu­dafok távbeszélőközpont ki­jelölt területén. A Budapest Vidéki Postaigazgatóságnál: Székesfehérvár területén. A Miskolci Postaigazgatóság­nál: Miskolc kijelölt terüle­tén, valamint Martintelepen, Szirmán, Felsőzsolcán és Al- sózsolcán. A Pécsi Posta- igazgatóságnál: Marcaliban, Szigetváron és körzetében, továbbá Zalaegerszegen. A körzeti telefonkötvény névértéke közületek részére 100 ezer forint, magánsze­mélyeknek pedig 25 ezer fo­rint. A kötvények bemuta­tóra szólóak és átruházha­tók. Kötvényvásárlásra au­gusztus 1-jétől van lehető­ség. Az eddigiektől eltérően a meghirdetésre kerülő köt­vényeknél nincs jegyzési időszak, azaz augusztus 1- jétől a kötvény közvetlenül megvásárolható (a vásárlási igénybejelentő lap aláírásá­val és a kötvényirodákhoz történő elküldésével). A körzeti telefonkötvény ka­mata — eltérően az eddigi 7-től — évi 9 százalék. Ma­gánszemélyeknél a kifizetés­kor a kamat összegét az esedékességkor érvényes személyi jövedelemadó ter­heli. (Természetesen azok­nak, akik már korábban vá­sároltak kötvényt, nem kell jövedelemadót fizetniük a kamat összege után.) Fellendült a sertéstenyésztés Kunágotán A település központjától mintegy három kilométerre található a Kunágotai Ber­csényi Tsz központi sertéste­lepe, ahol Balázs István fő- ágazat-vezető több mint száztíz dolgozó munkáját irányítja kellő szakmai hoz­záértéssel. Tavaly az átlag- kereset megközelítette az 5700 forintot. Ketten felső­fokú, négyen középfokú is­kolai végzettséggel rendel­keznek. A foglalkoztatottak zöme betanított munkás, il­letve úgynevezett segédmun­kaerő; de vannak, akik szak­ipari képesítésüknek meg­felelő teendőket látnak el. A telepet 1962-ben kezd­ték építeni és 1979-ig öt tsz közös tulajdonába tartozott. Majd a kunágotaiak átvet­ték a létesítményt, és kifi­zették a társszövetkezeteket. Az induláskor négyezer­nyolcszáz hízó volt; s 1987- ben már csaknem 23 ezer 200 sertést értékesített a tsz. A malacszaporulat sosem volt olyan magas, mint ta­valy, ugyanis meghaladta a 30 ezret. A hasított sertések nagy részét a Gyulai Hús­kombinát vásárolja fel, ám szállítanak belőlük Szegedre, Kistelekre és más helységek­be is. A hizlaláshoz a kon­centrátum helyett előkevert takarmányt használnak, amely Karcagról érkezik ide. A szükséges mennyiségű bú­zával, kukoricával és árpá­val viszont a helyi Bercsé­nyi Tsz látja el a sertéstele­pet. Az idén már jelentkez­tek bizonyos beszerzési gon­dok is, éspedig szójából. Az árnövekedéssel magyaráz­ható, hogy 1988-ra csak 13,4 millió forint nyereséget ter­veztek a szakemberek. Az elmúlt évben viszont ez megközelítette a 15 millió 800 ezret. —y—n Vasutasnap Vasutas tiszteket avattak szombaton a Nyugati pálya­udvar melletti téren a 38. vasutasnap központi ünnep­ségének keretében. Az ünnepi eseményen részt vett Fejti György, az MSZMP KB titkára és Med- gyessy Péter minisozterelnök- helyettes is. Urbán Lajos közlekedési miniszter köszöntőjében egyebek között szólt arról, hogy a népgazdaság jelenle­gi helyzetében fontos dönté­sek előtt áll a közlekedés, és ezen belül a vasút. Hangsú­lyozta: a társadalom joggal várja el a vasutasoktól, hogy megfelelő színvonalon elégít­sék ki a személy- és áru- szállítási igényeket, hatéko­nyan, gazdaságosan használ­ják fel a rendelkezésre álló anyagi és műszaki eszközö­ket. A vasút legfontosabb feladata most, hogy feltárja a technikai eszközökben, az emberek ésszerű foglalkozta­tásában, a munkaszervezési lehetőségekben rejlő tartalé­kokat, és ezek kihasználásá­val erősítse pozícióit az egy­re élesedő fuvarpiacon. Az óriási anyagi értéket képvi­selő vasúti szállítási kapaci­tások lehető legnagyobb mértékű kiaknázása érdeké­ben kerültekintőbb munká­ra. fokozottabb vállalkozási kedvre van szükség. Beszéde után a miniszter vasúti tisztté avatta a MÄV Baross Gábor Tisztképző és Továbbképző Intézetének 147 most végzett hallgatóját. A vasutasnapi eseménysorozat a MÁV konferenciatermében folytatódott, ahol Urbán La­jos 93 dolgozónak nyújtott át Kiváló Vasutas és Kiváló Munkáért kitüntetéseket. Az egy- és a kétlapos rezsókból több ezret készítenek a Szarvasi Vasipari Szövetkezetben. Ebből a cikkből jelen­tős tételt exportra is szállítanak. A belföldi piac is keresi a szarvasi rezysókat, melyekhez Tankó Gézáné különböző alkatrészeket présel Fotó: d. k. Magyar—amerikai vegyes vállalat Vegyes vállalatot hoz létre az egyesült államokbeli VSI (Vision Systems) cég a ma­gyar Technika Külkereske­delmi Vállalattal, valamint a Coopinvesttel, vezeték nélküli, mikrohullámú rend­szerű telefonhálózat ma­gyarországi honosítására. A vegyes vállalat alapítására a partnerek előszerződést ír­tak alá. A tervek szerint a vállalkozást 10 millió fo­rintos alaptőkével még az idén létrehozzák. Az ameri­kai vállalat a közelmúltban mutatta be az érdekelt ma­gyar szakembereknek az ál­tala kifejlesztett, vezeték nélküli, mikrohullámú tele­fonhálózati rendszert. Je­lenleg a világ különböző or­szágaiban már 300 ilyen rendszer működik, ezekből 180-at a VSI tervezett. Elő­nye, hogy mivel nem kell ki­építeni az igen költséges ká­beles telefonhálózatot, így alakul segítségével viszonylag kis befektetéssel gyorsan nö­velhető a telefonellátottság. A tervezett vegyes válla­latot azért hozzák létre ilyen viszonylag alacsony alaptő­kével, mert csak fejlesztésre és termeltetésre vállalkozik. A termeléssel magyar válla­latokat kívánnak megbízni. Az amerikai szakemberek felkeresték a BHG Hír­adástechnikai Vállalatot, és a Távközlési Kutatóintéze­tet, s technikai felszereltsé­güket alkalmasnak találták a fontosabb műszerek gyártá­sára. Arra számítanak, hogy más magyar vállalatok is bekapcsolódnak fontos rész­egységek előállításába. A vegyes vállalat a rend­szer továbbfejlesztésére is vállalkozik, s lehetőséget kap arra, hogy termékét az Egyesült Államokon kívül, a világ bármely országában értékesítse. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek t MEGYEI PARTBIZOTTSŰG ES II MEGYEI TBNOCS LIPID 1988. JÜLIUS 11., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom