Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
1988. július 9., szombat o Természetvédelmi területeink Barangolás Mágorpusztán Öröklött kastélyok és kastélyparkok Lökösháza — Bánhidy-kúria A lökösházi határt 1725- ben Edelspacher Zsigmond császári tiszt kapta szolgálataiért. A birtokot lánya örökölte, akit Bánhidy József vett feleségül. Így kerültek a Bánhidyak a lökösházi birtokosok közé. A 635 kh-as birtok további örököse Bánhidy Antal (1781—1859) aradi alispán lett. A gazdaságot magas szintre emelte „ .. nemes birkákat tenyészt... gyümölcsöse van francia rendszerrel . . . szélmalmot építtet...” A birtokot az első fiú, Bánhidy Albert (1807—1890) örökölte, aki Csanád vármegyei főispán, sőt, országgyűlési képviselő volt. A kúria építése is az ő nevéhez fűződik. A további örökös fia, Bánhidy Antal (1850—1929) lett. Vele a fiúsági öröklés és egyben a Bánhidy név is megszűnt. A birtokot és a majorságot lánya, Bánhidy Stefánia örökölte, akit gróf Ucht- ritz-Amade Emil (1840— 1934) porosz nemes vett feleségül. Róla tudni kell, hpgy Kossuth Lajos baráti köréhez tartozott, ö terNincsen annak megmondhatója, csókolózott-e Buzogány Kata a Giligóban, de talán nem is igen illik ilyesmiről kíváncsiskodni. Az is kérdés lenne, vajon vigyázott-e az apát úr tinóira a Nagymező-oldalon egy bizonyos Sánta Peti. Nem bánnám, ha tudnám: halászott-e Galambos Gergely a Sásrét melletti Bá- zsai-öbölben, avagy talán Dóczi Barnabás értett a mohos hátú vén pontyok fogdosásához, amely pontyokat igen szerették a tihanyi monostor imádságos böj tolói. Amint mostanság hallom, egyszerűen csak Sédnek nevezik itt Aszófőn a Sötét-rét felől érkező fürge erecskét, noha egykoron, amint azt még jól tudhatta akár Kenyeres Balázs, akár Mónár Gergely, hogy a rákot-pisztrángot nevelő gyöngypatak nem más, mint az Evetkes. Erről azonban ne vitázzunk, mert hárman háromfélét mondanak a dologról. Az igazán nagy tudományú Zákonyi Ferenc a Vékény- patak mellett esküszik, a térképen Aszófői-séd olvasható, talán mert a félsziget Füred felőli hónaljánál, az Aszófői-saroknál talál bele velte ki a Citadella — osztrák szimbólum — felrobbantását (nem tudták végrehajtani !). Az 1920-as évektől a kúriában találjuk Daniloff Mihailt, a szovjet hatalom elől menekült cári gárda utolsó orosz lovassági tábornokát, mint gazdatisztet. 1943-ban a szovjet csapatok előrenyomulásának hírére arzénnel megmérgezte magát. A már csak az egykori fotón látható kúriát az 1870- es években építették egy földhalomra. 1944-ben a rövid időre gazdátalanul maradt épületből, ami mozdítható volt, azt mind széthurcolták. A gazdasági épületeket a volt cselédek lebontották, és magukkal vitték. Az üresen maradt kúriát 1946-ban dr. Sarlós Ferenc- né tanítónő javaslatára felújították, és benne tanyasi gyerekek számára kollégiumot és általános iskolát hoztak létre. Itt tanított Dévai László, Stupeczki Emil és Tihanyi József. Az iskola 1960-ban szűnt meg, és ezzel az épület sorsa is a fürge vizecske a Balatonba. Hirdessük ezúttal inkább a bizonyost: ama Giligóban, a sok nevű Séd mellett rejtezkedik a feketefenyők balzsamillatú koronái alatt az ország legszebb kempingjeinek egyike. De bolond lennék reklámot csinálni ennek a mesebeli rejtekhelynek. Még ide csődülnének fél Európából a telhetetlen autós nomádok, és úgy leinnák magukat a Vörösmái meg az öreghegy pincekápolnáiban, hogy sokkal inkább összetévesztenék az Agas-magas csúcsát a Meggy-heggyel, mint a kemping melletti serény patak koronként változó neveit. Miként mondom, efféle kétes ügyekbe ne is avatkozzunk, hanem kötődjünk a tudottakhoz. Buzogány Katától a Sánta Petin át egész Mónár Gergelyig — összesen vagy harmincán — egytől-egyig létezett személyek az 1645. évi úrbéri összeírásokban. Valameny- nyien adózni tartoznak birtokos uraságuknak, a tihanyi apátságnak. Mégpedig legalább 1211-től, mert ez esztendőben említődik először a falu neve a hfres monostor okleveleiben. végleg megpecsételődött. Sok huzavona után a felújított épületet (!) 1976-ban lebontották, a földdel tették egyenlővé. A kúriához egy katolikus kápolna is tartozott, melyet 1909-ben Kukla Antal eleki építész tervezett és épített. A kápolna alá kriptát is tervezett. 1945 után — kincset remélve — a koporsókat feltörték. A kápolnát 1965- ben lebontották, és anyagából építették fel Lököshá- zán a templomot. A kúriát egykor 15 kh gondozott park vette körül, mely egyre kisebbre zsugorodott az évek folyamán. A gyönyörű fenyő- és kocsányostölgy- óriások sem kerülték el végzetes sorsukat. Még hírmondónak sem maradt belőlük. Lombosfákból 6 faj. örökzöldekből 2 faj és cserjékből 3 faj található a rombolt területen. Nem tudni, milyen csoda folytán, de mára egy hatalmas fává növő vadgesztenyefa megmenekült a bal- tás emberek elől. Vastag ágai mementóként merednek az égre! Busa László Gyakran megállították fogatukat az aszófői vendég- fogadó előtt a reformkor valóban szentekkel felérő nagy jellemei. Megint csak a bizonyosról: lévén a falu szívében országos utak kereszteződése, ama kereszteződésben pedig a fogadónak nevezett jobbik szívkamra, igen sokszor szivarra, pipára gyújtott itt a helyi borral teli kehely mellett Deák Ferenc, Festetics György, Kisfaludy Sándor, Csányi László, s mind valamennyien, akiket a hatalmas kiterjedésű Zala vármegyéből az országjobbító igyekezet ösztökélt a füredi savanyúvízhez. Emléktábla, vagy egyéb kegyeleti jel nem szól itt- jártukról. Csak írott hagyatékukból tudjuk, hogy érkezéskor és távozáskor, magányosan vagy csoportosan, de át kellett utazniuk Aszófőn, mivel Keszthely és Badacsony felől más alkalmas út nem is létezett. A fogadót könnyű szívvel oktalan elmével lebontották. Sokan azt sem tudják, hol volt, s volt-e egyáltalán. Addig is, amíg kedvet kapnak a hely szülöttei az örökség áttekintésére, legyen a faluról ideiglenes emléktábla ez a röpke kis írás. Gerencsér Miklós Aszóföi emléktábla Talán sokan nem is tudják, milyen gazdag természeti és történelmi értékeket őriz Békés megye. Több országos és megyei jelentőségű tájvédelmi terület, körzet vár a látogatók fölfedezésére. Ezeket — közelségük miatt — megyénkből bárki fölkeresheti egy-egy hétvégi kirándulás alkalmával. A nyugalmat árasztó Körös menti tájak kellemes kikapcsolódást nyújtanak, és — nem utolsósorban — a látogatók szűkebb hazájukat is jobban megismerhetik. * * * Kíváncsiságunk az országos jelentőségű vésztő-má- gorhalmi természetvédelmi területre vitt bennünket. A látogató a Szeghalom és Vésztő közötti műútról letérve találja meg, tájékoztató közlekedési táblák igazítják útba. Vésztő felől érkezünk. A kövesútról lekanyarodva kőris- és szilfák, hófehér kökényvirágok mellett sétálunk. Bal felől juhhodály gémeskúttal, a mágori domb alatt legel a — ma már ritkaságnak számító — rackanyáj. Jobbról a gyékény és sás közül a Holt-Körös békái .szolgáltatnak „aláfestő zenét”. Utunkba esik a büfé, nád- fedeles, hangulatos kis épület. Előtte tábla hirdeti, hogy kölcsönözhetünk bográcsot, nyársat, vehetünk szalonnát, tűzifát. Szóval nem halnánk éhen. A Körös-parton megtaláljuk a kiépített tűzrakó helyet. A Körösbe nyúló móló végében a „Monostor” nevű kis hajó. Középkorú férfi festi éppen. Tőle tudjuk meg, hogy 7-8 kilométer hosszan, a Fokközig hamarosan csónakázni lehet. Ahogy a mólóról végigtekintünk a holtágon, megragad bennünket a táj romantikája. Középen néhány méter széles sima vízfelület, a partközeli seké- lyesebb részen sás és nád. a parton a víz fölé hajló fűzesek. Kicsit elszomorító, hogy a „Monositor”-t motor-- ral szerelik fel. A motor zaja riasztja majd az itt élő állatokat, és csökkenti a vízitúra élményét is. Továbbmenve egy szoborparkot találunk, mely az Alföld nagy fiainak állít emléket. Veres Péter, Erdei Ferenc, Szabó Pál és Németh László szobrait láthatjuk. Figyelmünket azonban inkább egy furcsa oszlop köti le. Üjra és újra körbejárjuk, úgy csodáljuk. Tetején madáralak. Kopjafák, keresztek. ember- és állatfejek állnak ki az oszlop oldalából, Felülről lefelé olvasva megtudhatjuk, hogy hat évezred sárréti névtelenjeinek emlékére állították 1987-ben. Mikor már alaposan szemügyre vettük az oszlopot, felpillantunk a mágori dombra. A gyermekláncfű sárga szőnyege takarja, tetején a Csői t-mon ostor romjai. Előbb a monostor történetét bemutató kiállítást szemléljük meg. Főleg a faragott oszlopfőket és a termékenység istennő trónuson ülő expresszív szobrát csodáljuk meg. Az eligazodást jól segítik a tájékoztató feliratok és a tárgyak melletti kis cédulák. A magnón hallható gregorián zene középkori hangulatot varázsol körénk. A kutatások jelenlegi állása szerint itt találták meg az Árpád-korból származó legkorábbi, évszámmal jelölt feliratot, azt a hálakövet, amely a kiállításon is megtekinthető. Az őskori kiállítás még nincs hivatalosan megnyitva, de már látogatható. A mennyezet lámpái 7 méter mély gödröt, szaknyelven fogalmazva tel-t világítanak meg. A sírokat, a használati tárgyakat úgy láthatjuk, ahogy a régészek rábukkantak. Sokkai megdöbbentőbb így, mint múzeumok vitrinjeiben. Főleg a három zsugorított helyzetű, jobb oldalára fektetett csontváz keltette fel érdeklődésünket. Az egymásra települt különböző kultúrrétegek között nehezen igazodunk el, de a megnyitó idejére a látogatók megfelelő tájékoztatást kapnak. Innen a domb tetejére indulunk, a monostor romjaihoz. Az itt kapható tájékoztató füzet alaprajza segítségével igazodunk el a kövek között. Közben újabb vendégek érkeztek, két férfi. Kíváncsiskodunk, honnan jöttek? Megtudjuk, hogy egyikük Komádiba való, ő már máskor is járt itt. Most Szeghalmon voltak, gondolta, megmutatja a kiállítást debreceni barátjának is. Szerinte kevesen ismerik ezt a természetvédelmi területet. Érdemes lenne Vésztőn és Szeghalmon egy-egy nagyobb figyelemfelhívó táblát kitenni, biztos, hogy többen látogatnának ide. Indulunk vissza. Közben még megtudjuk, hogy a büfé mellé vendégfogadó tanyát terveznek, ahol főként halételeket szolgálnak majd fel. A Holt-Körösbe és a Mágor-dombot körülölelő csatornába halat telepítenek, tehát horgászni is lehet majd. (molnár) Fotó: Veress Erzsi vH I & ? % ..IHM
