Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

1988. július csütörtök o A vezető jól informált... GyümölGsérés idején Dombegyházán Mit tudnak az alrendszerek? — Mi még csupán tájéko­zódunk. Eddig nem volt szá­mítógép a szövetkezetünk­ben, csak az idén, az első negyedévben vásároltunk két IBM PC gépet. Most a fut­tatható rendszereket tanul­mányozzuk itt, az Uniorban és érdeklődünk, mit is kell tudni egy program működ­tetéséhez. Elégedettek va­gyunk, mert nagyon szolgá­latkészen tájékoztattak ben­nünket, konkrét kérdéseink­re részletes válaszokat kap­tunk. A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet közgazdásza, Balláné Szín Erzsébet és Szécsi Pe­temé könyvelő tehát nem bánta meg, hogy a kániku­lai melegben egy 35—36 Cel- sius-fok hőmérsékletű te­remben töltötte a délelőttöt az orosházi Undor Ipari Szolgáltató Szövetkezetben, ahol a SZÜV Békéscsabai Számítóközpontjának és a házigazdák közös szervezé­sében és közreműködésével számítógépes rendszerbemu­tatón vettek részt. Mintegy 60 érdeklődő,szö­vetkezetek és vállalatok mű­szaki és közgazdasági szak­emberei jöttek el a keddi rendezvényre, melyen műkö­dés közben ismerkedhettek a gazdálkodást segítő külön­féle számítógépes progra­mokkal. Ahogy Pénzes Sán­dor, a SZÜV békéscsabai igazgatója elmondta, komp­lex ügyviteli programcsoma­got mutattak be. melynek különlegessége, hogy az al­rendszerek automatikusan kapcsolódnak egymáshoz. — A munka- és bérügyi alrendszer — tájékoztat az igazgató — a bérrel és a dolgozókkal (lakhely, vég­zettség stb.) kapcsolatos va­lamennyi tevékenységet, in­formációt tartalmazza. A főkönyvi könyvelési alrend­szer naprakész mérlegada­tokkal szolgál, a folyószám­la- és ÁFA-nyilvántartás a vevők és szállítók paramé­tereit tartalmazza, az üzemi elszámoló alrendszer a meg­rendeléseket, a kapacitást, a gyártásdokumentációt tartja nyilván, a készletgazdálko­dási alrendszer pedig a készletezési folyamatokat kö­veti. E rendszerek nyitottak, bővíthetők és alakíthatók. — Miért éppen az Unior­ban került sor erre a be­mutatóra? — A megszokottól eltérő munkamódszert próbáltunk ki. Ez alkalommal a meg­rendelő, vagyis a felhasz­náló és a SZÜV közösen al­kották meg a programokat, kölcsönösen felhasználva egymás tapasztalatait. Ne­künk a számítástechnikában, a szövetkezetnek a műszaki' és közgazdasági ismeretek­ben, az üzemi gyakorlatban halmozódtak fel tapasztala­tai, melynek cseréje egy használhatóbb. értékesebb produktum létrehozását eredményezte és mindkét felet gazdagította. Lényeges, hogy egy olyan egységben került sor e fejlesztésre, ahol termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenység is folyik. Hasonlóan vélekedik az orosházi szövetkezet elnöke. Szabó Géza is: — A célunk a komplex vezetői információs rendszer kialakítása, s ez körülbelül az év végére meg is valósul. Egy év alatt a SZÜV tapasz­talatai szerint általában két alrendszer bevezetése sikerül a gazdálkodó egységekben, nálunk ennyi idő alatt az előzőekben említett vala­mennyi alrendszer belépett. Az új módszer tehát be­vált, s a bevezetést, az al­kalmazást egyértelműen se­gíti, hogy dolgozóink egy kicsit a saját produktumuk­nak is érzik ezt, más a gép­hez való viszonyuk azáltal, hogy tevékenyen segítették a programalkotás folyamatát. Az orosházi bemutató más tekintetben is újat hozott: itt nem számítástechnikai alapismeretek nyújtása volt a cél, nem „billentyűzni" ta­nultak az érdeklődők, ha­nem arról kaphattak képet, hogyan változtatja, módosít­ja a szakemberek munkáját a gyakorlatban a számítás- technika alkalmazása. A résztvevők között ter­mészetesen akadtak olyanok is, akikre már nem hatott újdonságként mindez. A Ma­kói Városgazdálkodási Vál­lalat már régi vevője a SZÜV-nek: — Folyamatosan fejlesz­tünk — mondja a főkönyve­lőnő, Csorba Istvánné —, az anyaggazdálkodás és a bér- gazdálkodás már gépen van vállalatunknál. Most a fő­könyvi, a folyószámla- és az üzemi elszámoló alrendsze­rek érdekelnek bennünket, s úgy tűnik, amit itt láttunk, megfelel igényeinknek és maximálisan kielégíti az APEH igényeit is. Meg tu­dunk egyezni a SZÜV-vel. . A bemutató tehát, úgy tű­nik több szempontból is si­keresnek nevezhető, s ahogy egyik fő szervezőjétől, Dari- da Edittől, a SZÜV marke­tingosztályának vezetőjétől megtudtuk, lesz folytatása. —szí— Mezőgazdasági üzemek, figyelem! A nyári betakarítási munkák elősegítése érdekében ügyeletet tartunk, 1988. július ll-től augusztus 12-ig, illetve szükség esetén az aratás befejezéséig: hétfőtől péntekig 7—19 óráig, szombaton i 7—17 óráig, vasárnap 7—13 óráig. Ügyeleti telefonszám: (66) 22-366 Ügyeleti telexszám: 83329. A garanciális meghibásodások elhárítására szervizrészlegünk, a garancián túli meghibásodásokhoz szükséges alkatrészek biztosítására alkatrészosztályunk készséggel áll a termelőüzemek rendelkezésére. , Agroker Vállalat Békéscsaba Az ágak, hajtások között Kovács Pálné Battonyáról Fotó: D. K. A gyümölcsöskert a köz­ség szélső utcájának házso­rához simul. Ezen az olda­lon csak munkabejáratot alakítottak ki. A főkapu a Kunágotára vezető műútról nyílik. Itt teljesít szolgálatot Fekete Imre tsz-nyugdíjas kapusi minőségben. Az érke­zőket ő fogadja, s miután szándékukról megkérdezte, útbaigazítja őket, hova, mer­re menjenek gyümölcsöt szedni. Bennünket is gyü- möicsszedőnek néz, pedig nem azért jöttünk a Dombegyhá­zi Petőfi Tsz csodálatos gyü­mölcsöskertjébe, hogy megy- gyet szedjünk, hanem azért, hogy erről a különös vállal­kozásról, amely az ország­ban elsőnek alakult, szerve­ződött, és a gyümölcsszedési lehetőségekről tájékoztassuk olvasóinkat. Mielőtt belépünk a kertbe, amely Kisdombegyház és Dombegyház között teljesen kitölti az út északi oldalát, a két község közötti híd összekötő kapcsára gondo­lunk. Valójában, az első sor gyümölcsfa ugyanúgy simul Kisdombegyház szélső házso­rához, mint a túlsó oldalon Dombegyházán. Ebben a kertben tehát kilométereket lehet megtenni. Mélysége két- három dűlőnyi, aki nem is­meri a járást, könnyen el is tévedhet. — Ezért is szerveztük meg az őrző, figyelő, segítséget adó szolgálatunkat, hogy se­gítsünk a tájékozódásban — mondja Debreczeni Sándor kertészeti ágazatvezető, aki amint elmondtuk érkezésünk célját, készségesen kísért az Érdi bő termő meggy fajta parcellájára. — Ezt a fajtát 3,5 hektáron termesztjük — folytatta, majd hozzátette—, rosszkor jöttek, mert a múlt hét szombatján a nagyját le­szedtük, most hétfőn, már csak a böngészők szednek va­lamennyit. — Nem csináltunk nagy hírverést az első érésű meggynek — kapcsolódik a beszélgetésbe Fülöp Sándor, tsz-elmök —, mert a vártnál kevesebb termett. A fagy éppen virágzáskor érte az ültetvényt s ami termett, úgy gondoltuk, leszedi a tag­ság. Hétfőn a délelőtti órákban a környező községekből, ahová gyorsan eljutott a hír, jöttek vagy 15-en, 20-an. Kovács Pálné Battonyáról. Somogyi Lajosné Magyar- dombegyházról Komáromban •élő fiával, aki vendégségbe jött a szülőkhöz, gyümölcs- szedéssel is töltötték az időt. Amikor a gyümölcsös bejá­ratához értünk, Kovács Dá­niel állami gazdasági nyug­díjas már hazafelé tartott 20 kiló meggyel. Tehát volt for­galom. — Ez a mai nap meg sem állhat a szombati mellett — emlékezik a két nappal ez­előtt történtekre Ternován Illés, aki akkor a szedők munkáját a helyszínen kí­sérte figyelemmel. — Leg­alább kétszázan voltak a kertben és mindenki seré­nyen dolgozott. — Az alkalmi szedők kí­mélik-e a fát, a jövő évi ter­mést féltik-e? — Azért vagyunk, hogy a szedők munkáját a szaksze­rűség irányába befolyásol­juk. Panaszunk nem lehet, mert a szövetkezet tagjai igazán vigyáztak. Ök jövőre is szeretnének meggyet szed­ni. Az idegenek, a más köz­ségekből, városokból jövők a visszatérők, akik meg azért ügyelnek a jó minőségű, kí­méletes munkára, mert jö­vőre is szeretnének eljönni. — Az előbb hallottuk, hogy Komáromból is voltak szedők, általában honnan jönnek ide az emberek a hétvégi igen hasznos progra­mokra? — Gépkocsikonvojok jön­nek egy-egy programra Bé­késcsabáról, Gyuláról, álta­lában a megye délii körzeté­ből. Jól jön ez a gyümölcs­szedési lehetőség a városi bérlakásban élőknek nem­csak azért, mert viszonylag olcsón jutnak a gyümölcs­höz, hanem a hétvége hasz­nos eltöltése, kirándulás, felüdülés végett is — mond­ja Keresztesiné Zabos Anna­mária brigádvezető, aki a helyi meteorológiai állomás adatait elemzi, a páratarta­lom és a hőmérséklet alaku­lása szempontjából. — Az idén már a nyolca­dik kezelést adjuk almafá­inknak a varasodást előidéző gomba ellen — mondja az ágazatvezető. — Ez egy ki­csit sok, de hát a mostani magas páratartalom és a hő­mérséklet rendkívül kedvez a fusikládium gombabeteg­ségnek. Leghatásosabban ilyenkor lehet ellene fellép­ni, ezért a növényvédő bri­gád reggeltől járja az al­mást, Rubigánnal permete­zünk. A déli órákra kiürül a kert. Az alkalmi szedők ha­zamennek. A személygépko­csik csomagtere valósággal ráül a hátsó kerekekre. Sze­les Istvánné pénztáros össze­állítja a napi jelentést. A bevételt, a szedett meggy kilójáért fizetett 15 forintot a főpénztárba viszi. Ezzel véget is érne a dombegyházi gyümölcsösben tett látogatásunk. Időközben azonban felmerült egy kér­dés: ez az egész szedd ma­gad mozgalom mekkora ri­zikót jelent? Mi történik ak­kor, ha valami miatt a kül­ső erők nem jelennek meg? — Semmi különös nem történhet. Mozgósítjuk a tagságot. Dombegyház lakos­ságát és akkor ki-ki teljesít­ményre szedi a gyümölcsöt. Az értékesítése sem okoz különösebb gondot, mert az Erdei Termék Vállalat a fe­lesleges készletet átveszi. Gyümölcs tehát nem marad a fán — így Debreczeni Sán­dor. Fülöp Sándor ezt azzal toldja meg, hogy erre még nem volt példa. A sajtóban megjelentetett hirdetésekre százával jönnek Dombegyhá- zára a gyümölcsszedő embe­rek. — Amikor a kertet létesí­tettük, kifejezetten arra épí­tettünk, hogy a szedd magad mozgalom bevezetése és Bé­kés megyei térhódítása min­den nehézségen átsegít ben­nünket. A mi gondunk „csak” a gyümölcsös karban­tartása, növényvédelme, fel­újítása1, termőképességének megőrzése és a szedési munka megszervezése, a gyümölcs ellenértékének ösz- szeszedése. Sok pénzt, nagy jövedelmet nem hoz ugyan a kert, de az a tudat él ben­nünk, hogy számításainkat megtalálva, olcsó gyümölcs­höz juttatjuk Békés megye déli részén a lakosságot. D. K. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet felvesz áruforgalmi osztályára ügyintézői munkakörbe közgazdasági érettségivel rendelkező, raktári adminisztrátornak érettségivel rendelkező munkatársat Jelentkezés:. Gyula, Henyei M. u. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom