Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

1988. július 6-, szerda o Különös találkozás — 42 év után Negyvenkét év elteltével találkozott is­mét Budapesten két anya, akiket a hábo­rú hozott össze, majd sodort el egymástól: Lőrinc Klára és Elena Szpaszkova: s „kö­zös” leányuk: Tatjana Juscsenko. A két család — a szovjet orvos házas­pár és a magyar mérnökpár — 1945-ben egy házban lakott Budapesten a Pannónia utcában, a mai Rajk László utcában, s három hét különbséggel születtek meg lá­nyaik: Tatjana és Annamária. A íiovjet asszony azonban hamarosan megbetege­dett, s nem tudta szoptatni gyermekét. Lőrinc Klára hat hónapon át táplálta a szomszéd kislányt, s tanítgatta a fiatalasz- szonyt a magyar nyelvre és a gyermekne­veléssel kapcsolatos teendőkre. Amikor a szovjet pár súlyos ételmérgezéssel két hét­re kórházba került, ismét Lőrinc Klára gondoskodott a gyermekről. A háború után az orvos házaspár elkerült Magyar- országról, s több szovjet városban élt; a két család elvesztette a kapcsolatot. Lőrinc Klára negyvenkét év elteltével elhatározta, felkutatja őket, azonban a családtagoknak csupán a keresztnevére emlékezett. Február elején hirdetést tete­tett közzé az egyik legnagyobb /példány­számban megjelenő szovjet lapban, a Trudban, miszerint keresi azt a szovjet családot, akiknek a háború alatt Buda­pesten született leányuk. A felhívásra egy héten belül jelentkezett a szovjet pár. Mint kiderült, az 1956 óta egy ukrán te­lepülésen élő családot ismerősei értesítet­ték, sőt: még a Kaukázusból is kaptak te­lefonhívásokat,^ hogy őket keresik. Azóta pedig ismeretlenek is számos levelet küld­tek el a szovjet családnak, hogy továb­bítsák köszönetüket és elismerésüket Lő­rinc Klárának, aki a rendkívül nehéz kö­rülmények között pártfogásába vette a szovjet kislányt. A „tejtestvérek’’és az anyák július 1-jén találkoztak ismét egymással. „Anyu nagyon hiányzik” „Indulás előtt Viziné, Éva néni ellátogatott hozzánk és azt mondta, hogy ő fog a táborba hozni. Aznap korán kel­tem, átnéztem minden csomagomat. Az állomáson nagyon vártam már a vonatot. Végre megérkeztünk. Először furcsa volt a tábor, de most már egyre jobb. Anyu nagyon hiány­zik.” Új helyén a megyei kórház urológiai osztálya A fenti sorokat egy gá­doros: kislány, Kovács Krisz­tina írta Gyopárosfürdőről, a Megyei Cigányügyi Koor­dinációs Bizottság és az Orosházi Városi Tanács mű­velődési osizítálya által1 szer­vezett megyei táborról. Do­bozról, Békéscsabáról, Szarvasiról, Gádorosról, Tót­komlósról és Orosházáról 31 gyerek tölti itt a nyári szü­net tíz napját. A gyopárosi őspark eny­hét adó fái között csend ho­nol, amikor megérkezünk. A tábor lakatlan, Vagy még­sem? A bejárathoz közeled­ve megpillantunk néhány pajkos leányzót, kergetőznek. Tőlük megtudjuk, hogy a többiek a bábkészítés forté­lyaival Ismerkednek a fog­lalkoztatóban'. Élénk gyerek- zsi-valy fogad bennünket. Az asztal körül — Faragó Pé­ter tanító vezetésével — kesztyűsbáb varrását tanul­ják fiúk-lányok vegyesen. Szabó Ilonka békéscsabai diáklány a macskabáb fejét öltögeti, miközben arról me­séli, ami az elmúlt napokban számára oly niagy örömet je­lentett : — Voltunk kirándulni Szegeden és láttuk a Tiszát. Ellátogattunk Ópusztaszerre is, ahol1 megnéztük a nem­zeti, történeti parkot. Tegnap este pedig tábortüzet rak­tunk. Nusika néni egy sze­gény cigányról szóló nép­mesét mondott el; miközben mi körbeültük a .tüzet. Beszélgetésünket Péter bá­csi szakítja félbe: — Ki sze­retne tigrist készíteni? Válaszként sok-sok kicsi kéz lendül a magasba, kö­zöttük van az apró terme­tű, bogárfekete szemű kis­fiúé, Nyerges Jánosé. — Te tudsz varrni? — kérdezem csodálkozva. — Az anyukám megtaní­tott — válaszolja magabiz­tosan a békéscsabai -kíislie- gény. — Ügy döntöttem, hogy megvarrom a bábot és hazaviszem a kistestvérem-, nek. ,Hatan vagyunk, ő a legkisebb, másfél éves. — Hogy érzed magad a táborban? — Nagyon jól, mert ren­geteget focizhatok, nagy hely van a játékra. Sok ba­rátot szereztem, ők mindig mellettem vannak. A játék mellett mást is megtanul­tam ám! __ 9 ? — Én takarítom k:i a szo­bánkat minden reggel. Söp- rogetek is. „Csúcstartó” va­gyok, nekem van a legtöbb csillagom, amit a jól vég­zett munkámért kaptam — mondja nem kiis -büszkeség­gel Jancsi, majd belefeled­kezik a varrás tudományá­ba. Az itt táborozó 31 dióknak ez a- tíz nap jelenti a gond­talan nyaralást, szórakozást, a felhőtlen kikapcsolódást, hiszen olyan gyerekek ők, akik csonka családban .ne­velkednek, nehéz anyagi kö­rülményeik nem teszik le­hetővé az üdülést a nyár ■többi napján. Cs. I. Ha nem szakember hall az urológiáról, egész egysze­rűen a keserű képzeteket keltő katéterrel ügyködő or­vosra gondöi. Az ágazat en­nél sóikkal összetettebb és sokféle betegséget gyógyító (a férfi nemi szervek meg­betegedéseit, a férfi meddő­séget, a kiválasztó szervek; vese, húgyhólyag, húgyveze­ték betegségeit vizsgálják, kezelik) és ma már szeren­csére műszerezettebb a hét­köznapi ember feltételezé­seinél. Erről győződhettünk meg, amikor a napokban Gyulán a megyei tanács Pándy Kálmán Kórházában részt vehettünk aiz újonnan kialakított urológiai osz­tály birtokbavételi ünnepsé­gén. • Kilenc évig dolgoztak, gyógyítottak enyhén szólva rossz körülmények között, kényszerhelyzetben, úgy, hogy a betegellátás nem lát­hatta kárát. Ezentúl egyre többet tudó műszerekkel, 8 szakorvossal és 50 ággyal várja a betegeket a dr. Csa­ba István megyei szakfel­ügyelő főorvos által irányí­tott osztály. Fontos esemény az osztály életében egy kor­szerű komplex műszer mun­kába állítása, amelyhez a megyei segítségen kívül a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat, a Gyulai Hús­kombinát, a Gyulai Szabók Szövetkezete és a Munkácsy Termelőszövetkezet anyagi támogatásával juthattak hoz­zá. Cserébe e cégek dolgozói lesznek az elsők, akiket a szakorvosok megszűrnek ve- sebetegségek, daganatos el­változások korai felderítésé­ért. A szűrést szeretnék, a megyében; az üzem-egésiz- ségügyi szolgálatra és a szakorvosi hálózatra támasz­kodva -kiterjeszteni más munkahelyek dolgozóira is. Az urológiai osztály kór­termei közül a legnépesebb 6 ágyas, rendelkeznek műtét utálnli megfigyelőágyakkal és korszerű nővérhívó berende­zéssel 'is. b. zs. Már ebben a műtőben dolgoznak az orvosok Fotó: Béla Ottó A vevő mindig úgy érzi, éppen akkor van zárva egy bolt, amikor ő vásárolni szeretne. Persze a nyitva 'tartási rendet előbb-utóbb megjegyzi, s igyekszik ehhez szabni a napi programját. Azt viszont már képtelen megszokni, de kivált­képp elviselni, ha ,a hivatalos nyitva tartási időt a boltban kissé önkényesen értelmezik. Ha, akárcsak percekkel a zá­rás előtt, zárt ajtókba ütközünk, vagy bejutunk ugyan, de nem sok örömünk telik benne: )az idő előtt megkezdett nagy- takarítás, pakolás miatt bukdácsolunk a felmosórongyokban, ládákban, üresek a polcok, orrunkat facsarja a mosogató­ként használt ecet szaga, hosszúak a sorok a kassza előtt, mivel rendszerint már csak egy-két pénztárgépnél dolgoz­nak. A büfékben, éttermekben záróra előtt negyed, fél órá­val már nemigen kapunk meleg ételt, nincs ikávé, s ez idő tájt már félreérthetetlenül itudtunkra adják, hogy lassan illő lenne távoznunk. Hogyan is van mindez, mi a véleménye a témáról a ve­zető kereskedelmi szakembernek, s hogyan látják a helyze­tet maguk áz érdekeltek, vásárlók és kereskedők? Ezt kér­dezték meg munkatársaink, tudósítóink: Bundula Csaba Bé­késcsabán, a megyei tanács kereskedelmi osztályán Frőhner Béla osztályvezető-helyettessel beszélgetett, Molnár Lajos Szeghalmon és Körösladányban, Szőke Margit pedig Gyu­lán járt. — A helyi kereskedelmi szakigazgatási szervek állan­dóan napirenden tartják a nyitva tartás kérdését, és a tapasztalatokat folyamatosain feldolgozzák — mondta Frőhner Béla osztályvezető- helyettes. — Miután a keres­kedelmi dolgozók is rövidí­tett munkaidőben dolgoz­nak, természetes, hogy egyes üzletek hétfőn vagy szomba­ton nincsenek nyitva, mások pedig — amikor a forgalom általában kisebb — napköz­ben is bezárnak egy-két órá­ra. A mi értesüléseink sze­rint azonban ebből jelentő­sebb problémák még nem adódtak-a megyében. Ennek az az Oka, hogy a kereskede­lemben dolgozóiknak is az az érdeke, hogy boltjukban, ét­termükben minél több vá­sárlót, vendéget szolgáljanak ki, hiszen ez az ő jövedel­müket is növeli. Ezért eb­ben az esetben a pult két ol­dalán állók érdekei egybees­nek. A másik felvetett problé­máról: a kereskedelmi üzle­ti szabályzat egyértelműen fogalmaz: a nyitva tartási idő alatt végig — közvetle­nül a kezdete után és a vége előtt is — egyformán ma­gas színvonalon kell a ve­vők, vendégek rendelkezé­sére állni, őket kiszolgálni. Tehát megengedhetetlen, hogy később nyissanak, ko­rábban zárjanak, a nyitva tartási idő alatt kezdjék meg a nagytakarítást, ürítsék vagy töltsék a polcokat. A bolti, éttermi dolgozók mun­kaideje nem egyezik meg az üzlet nyitva tartási idejével; annál mindig hosszabb. A nyitva tartási idő-előtti és utáni fél-egy óra alatt kell az árukat be- és kipakolni, takarítani, felkészülni a ve­vők. a^endégek fogadására. Bár '« az igazság, hogy ezekkel a kérdésekkel, prob­lémákkal nem jogszabályok­nak kell(ene) foglalkozni, ezek sokkal inkább a keres­kedelmi etika tárgykörébe tartoznak. SZEGHALMON a Delta Áruház élelmiszerosztálya hétköznap 7—18.30-ig, szom­baton 7—14 óráig tart nyit­va. Az áruházból kilépő vá­sárlók a nyitva tartási időt megfelelőnek tartották. Azt kifogásolták, hogy a hűtőt fél 7 előtt kezdik el kiüríte­ni, szombaton reggel nincs kenyér, ebéd után tej. A pa­naszokról megkérdeztük Elek Dajosné boltvezető-he­lyettes véleményét: — Mi este 7-fcor megyünk haza, zárás után fogunk hoz­zá a takarításhoz, de előfor­dulhatott, hogy kevesen vol­tak az áruháziban, és pár perccel hamarabb kezdték el a hűtőt kipakolni. Az nem igaz, hogy szombat reggel egyáltalán nincs kenyér. A sütőipar kocsija reggel fél 7-re itt van. Fehér kenyeret folyamatosan szállítanak, a házi jellegű esetleg nyitás­kor hiányzik, de később pó­tolják. Az Alföldi kenyér csak hétközben kapható, szombaton a sütőipar nem szállít. Tejből az igények változóak, körülbelül egy hónapban egyszer előfordul, hogy valamelyik kisbolt ke­veset rendel, így tejért több vásárló jön hozzánk. * * * A KÖRÖSLADÁNYIAK a Szeghalom és Vidéke Áfész ABC-áru'házában reggel 7-től este fél 6-ig vásárol­hatnak. Az áruházból tömött szatyrokkal kilépőket kér­deztük, mi a véleményük a nyitva tartásról. Szerintük korai a fél 6-os zárás. So­kan dolgoznak Szeghalmon; az egyik busz menetrend szerint este 5 óra 22 perckor ér Ladányba, ha késik, nem tudnak bevásárolni. A dél­utáni ház körüli munkát is abba kell hagyni, hogy még nyitva találják az áruházát, pedig későn sötétedik, le­hetne még dolgozni. GYULÁN az üzletek nyit­va tartása is egyike azon kérdéseknek, amelyet úgy jellemezhetnénk: ahány ház, annyi szokás. Az üzle­tékben, utcán megszólított emberek a legkülönfélébb igényeket fogalmazták meg. A legtöbben azonban mégis azt mondták: — Megtanul­tunk együtt élni a, jelenlegi nyitva tartási rendszerrel. Főként azért, mert a hasonló profilú boltok közül vala­melyik a hét végén, illetve hétfőn is nyitva van. S ho­gyan vélekednek az üdülők? Jugoszláv vendégek: — A nagyobb üzletek nálunk to­vább nyitva tartanak! A bu­dapestiek: — Elégedettek le­hetnek a gyulaiak, mert itt jobban egyeztetik a nyitva tartást, mint a főváros­ban ... Mit mondanak a kereske­dők? A Gyula és Vidéke Áfész vas-műszaki boltjának vezetője, B. Kun János: — Mi márciustól szeptemberig újra változtattunk nyitva tartásunkon, tekintettel a lehetséges nyári vásárlói igényre. Hétfőn és szomba­ton is lehet nálunk vásárol­ni, felezett időben. Sajnos, nem jártunk jól, mert szom­baton kevesebben jönnek, és mivel hétfőn csak délután vagyunk nyitva, elestünk a hétfő reggeli, délelőtti nagy közületi forgalomtól. Horváth Jánosné, az Uni- verzál gyermekruházati bolt­jának vezetője: — Azt mondják a családok, hogy legyünk szombaton délután is nyitva? Érdekes, a gya­korlat nem ezt igazolja. Szombaton itt vagyunk 1 óráig, de fél 12-től már csak elvétve jön valaki. Higgye el, ha lenne forgalom, mi maradnánk... A vállalat azonban csak komoly forga­lomfelfutásra intézkedhet, mert számolnia kell a fellé­pő fűtéssel, világítással, munkabérrel... Becsyné dr. Szabó Márta, a városi tanács illetékes osz­tályvezetője :.— E kérdésben, tudom, parttalanok az igé­nyek. A másik oldalon vi­szont ott állnak a kereske­dők, s ők is emberék. Mi szerepünk szerint igyek­szünk összeegyeztetni a vá­sárlói igényeket és a keres­kedői lehetőségeket. El­mondhatom, Gyulán az élel­miszerboltok megfelelek az elvárásoknak. Jelezte vi­szont a lakosság, hogy nem megfelelő a Tisza cipőbolt, valamint az Ofotért nyitva tartása. Az előbbi esetben sikerült megegyeznünk a bolttal, hogy legalább csü­törtökön ők is tartsanak 6-ig nyitva. Megvizsgáltuk az Ófotért-üzlet szombati nyit­va tartásának értelmét is. Itt nem lesz változás, mert azért a néhány fotócikkért (amit más üzletekben is le­het kapni), nem érdemes feláldozni a 'hétfői napot. Ilyenkor jönnek ugyanis a rendelőintézetbe tömegesen vidékről szemüvegért az emberek — tehát a hétfői bezárás értelmetlen lenne. Végül megnéztük, a nyit­va tartási időt mennyire ve­szik komolyan a kereske­dők. Az áfész ABC-üzletében. jártunk, ahol zárás előtt 10 perccel már üresek voltak a felvágottaspolcok. Igaz, a kereskedők a vevőt kérésé­re készségesen kiszolgálták. — Nem mindig tudunk el­pakolni — mondja Dobi Er­zsébet üzletvezető-helyettes. — Előfordul, hogy a zárási időt is nehezen tudjuk tar­tani, annyi a vevő. S azért, hogy most forgalom híján már megkezdtük a súrolást, az áru behordását, annak oka, hogy dolgozóink zöm­mel vidékről járnak be. Si­etniük kell a buszhoz. Talán mindig az a két-három gyu­lai pakoljon? Végül is ez az álláspont is érthető. A vevőt az utolsó pillanatig kiszolgálják, leg­feljebb kényelmetlenebbül érzi magát.. . Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom