Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

1988. július 6-, szerda

o

Különös találkozás — 42 év után

Negyvenkét év elteltével találkozott ismét Budapesten két anya, akiket a háború hozott össze, majd sodort el egymástól: Lőrinc Klára és Elena Szpaszkova: s „közös” leányuk: Tatjana Juscsenko.

A két család — a szovjet orvos házaspár és a magyar mérnökpár — 1945-ben egy házban lakott Budapesten a Pannónia utcában, a mai Rajk László utcában, s három hét különbséggel születtek meg lányaik: Tatjana és Annamária. A íiovjet asszony azonban hamarosan megbetegedett, s nem tudta szoptatni gyermekét. Lőrinc Klára hat hónapon át táplálta a szomszéd kislányt, s tanítgatta a fiatalasz- szonyt a magyar nyelvre és a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőkre. Amikor a szovjet pár súlyos ételmérgezéssel két hétre kórházba került, ismét Lőrinc Klára gondoskodott a gyermekről. A háború után az orvos házaspár elkerült Magyar- országról, s több szovjet városban élt; a két család elvesztette a kapcsolatot.

Lőrinc Klára negyvenkét év elteltével elhatározta, felkutatja őket, azonban a családtagoknak csupán a keresztnevére emlékezett. Február elején hirdetést tetetett közzé az egyik legnagyobb /példányszámban megjelenő szovjet lapban, a Trudban, miszerint keresi azt a szovjet családot, akiknek a háború alatt Budapesten született leányuk. A felhívásra egy héten belül jelentkezett a szovjet pár. Mint kiderült, az 1956 óta egy ukrán településen élő családot ismerősei értesítették, sőt: még a Kaukázusból is kaptak telefonhívásokat,^ hogy őket keresik. Azóta pedig ismeretlenek is számos levelet küldtek el a szovjet családnak, hogy továbbítsák köszönetüket és elismerésüket Lőrinc Klárának, aki a rendkívül nehéz körülmények között pártfogásába vette a szovjet kislányt.

A „tejtestvérek’’és az anyák július 1-jén találkoztak ismét egymással.

„Anyu nagyon hiányzik”

„Indulás előtt Viziné, Éva néni ellátogatott hozzánk és azt mondta, hogy ő fog a táborba hozni. Aznap korán keltem, átnéztem minden csomagomat. Az állomáson nagyon vártam már a vonatot. Végre megérkeztünk. Először furcsa volt a tábor, de most már egyre jobb. Anyu nagyon hiányzik.”

Új helyén

a megyei kórház urológiai osztálya

A fenti sorokat egy gádoros: kislány, Kovács Krisztina írta Gyopárosfürdőről, a Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság és az Orosházi Városi Tanács művelődési osizítálya által1 szervezett megyei táborról. Dobozról, Békéscsabáról,

Szarvasiról, Gádorosról, Tótkomlósról és Orosházáról 31 gyerek tölti itt a nyári szünet tíz napját.

A gyopárosi őspark enyhét adó fái között csend honol, amikor megérkezünk. A tábor lakatlan, Vagy mégsem? A bejárathoz közeledve megpillantunk néhány pajkos leányzót, kergetőznek. Tőlük megtudjuk, hogy a többiek a bábkészítés fortélyaival Ismerkednek a foglalkoztatóban'. Élénk gyerek- zsi-valy fogad bennünket. Az asztal körül — Faragó Péter tanító vezetésével — kesztyűsbáb varrását tanulják fiúk-lányok vegyesen. Szabó Ilonka békéscsabai diáklány a macskabáb fejét öltögeti, miközben arról meséli, ami az elmúlt napokban számára oly niagy örömet jelentett :

— Voltunk kirándulni Szegeden és láttuk a Tiszát. Ellátogattunk Ópusztaszerre is, ahol1 megnéztük a nemzeti, történeti parkot. Tegnap este pedig tábortüzet raktunk. Nusika néni egy szegény cigányról szóló népmesét mondott el; miközben mi körbeültük a .tüzet.

Beszélgetésünket Péter bácsi szakítja félbe: — Ki szeretne tigrist készíteni?

Válaszként sok-sok kicsi kéz lendül a magasba, közöttük van az apró termetű, bogárfekete szemű kisfiúé, Nyerges Jánosé.

— Te tudsz varrni? — kérdezem csodálkozva.

— Az anyukám megtanított — válaszolja magabiztosan a békéscsabai -kíislie- gény. — Ügy döntöttem, hogy megvarrom a bábot és hazaviszem a kistestvérem-, nek. ,Hatan vagyunk, ő a legkisebb, másfél éves.

— Hogy érzed magad a táborban?

— Nagyon jól, mert rengeteget focizhatok, nagy hely van a játékra. Sok barátot szereztem, ők mindig mellettem vannak. A játék mellett mást is megtanultam ám!

__ 9 ?

— Én takarítom k:i a szobánkat minden reggel. Söp- rogetek is. „Csúcstartó” vagyok, nekem van a legtöbb csillagom, amit a jól végzett munkámért kaptam — mondja nem kiis -büszkeséggel Jancsi, majd belefeledkezik a varrás tudományába.

Az itt táborozó 31 dióknak ez a- tíz nap jelenti a gondtalan nyaralást, szórakozást, a felhőtlen kikapcsolódást, hiszen olyan gyerekek ők, akik csonka családban .nevelkednek, nehéz anyagi körülményeik nem teszik lehetővé az üdülést a nyár ■többi napján.

Cs. I.

Ha nem szakember hall az urológiáról, egész egyszerűen a keserű képzeteket keltő katéterrel ügyködő orvosra gondöi. Az ágazat ennél sóikkal összetettebb és sokféle betegséget gyógyító (a férfi nemi szervek megbetegedéseit, a férfi meddőséget, a kiválasztó szervek; vese, húgyhólyag, húgyvezeték betegségeit vizsgálják, kezelik) és ma már szerencsére műszerezettebb a hétköznapi ember feltételezéseinél. Erről győződhettünk meg, amikor a napokban Gyulán a megyei tanács Pándy Kálmán Kórházában részt vehettünk aiz újonnan kialakított urológiai osztály birtokbavételi ünnepségén. •

Kilenc évig dolgoztak, gyógyítottak enyhén szólva rossz körülmények között, kényszerhelyzetben, úgy, hogy a betegellátás nem láthatta kárát. Ezentúl egyre többet tudó műszerekkel, 8 szakorvossal és 50 ággyal várja a betegeket a dr. Csaba István megyei szakfelügyelő főorvos által irányított osztály. Fontos esemény az osztály életében egy korszerű komplex műszer munkába állítása, amelyhez a megyei segítségen kívül a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Gyulai Húskombinát, a Gyulai Szabók

Szövetkezete és a Munkácsy Termelőszövetkezet anyagi támogatásával juthattak hozzá. Cserébe e cégek dolgozói lesznek az elsők, akiket a szakorvosok megszűrnek ve- sebetegségek, daganatos elváltozások korai felderítéséért. A szűrést szeretnék, a megyében; az üzem-egésiz- ségügyi szolgálatra és a szakorvosi hálózatra támaszkodva -kiterjeszteni más munkahelyek dolgozóira is.

Az urológiai osztály kórtermei közül a legnépesebb 6 ágyas, rendelkeznek műtét utálnli megfigyelőágyakkal és korszerű nővérhívó berendezéssel 'is.

b. zs.

Már ebben a műtőben dolgoznak az orvosok Fotó: Béla Ottó

A vevő mindig úgy érzi, éppen akkor van zárva egy bolt, amikor ő vásárolni szeretne. Persze a nyitva 'tartási rendet előbb-utóbb megjegyzi, s igyekszik ehhez szabni a napi programját. Azt viszont már képtelen megszokni, de kiváltképp elviselni, ha ,a hivatalos nyitva tartási időt a boltban kissé önkényesen értelmezik. Ha, akárcsak percekkel a zárás előtt, zárt ajtókba ütközünk, vagy bejutunk ugyan, de nem sok örömünk telik benne: )az idő előtt megkezdett nagy- takarítás, pakolás miatt bukdácsolunk a felmosórongyokban, ládákban, üresek a polcok, orrunkat facsarja a mosogatóként használt ecet szaga, hosszúak a sorok a kassza előtt, mivel rendszerint már csak egy-két pénztárgépnél dolgoznak. A büfékben, éttermekben záróra előtt negyed, fél órával már nemigen kapunk meleg ételt, nincs ikávé, s ez idő tájt már félreérthetetlenül itudtunkra adják, hogy lassan illő lenne távoznunk.

Hogyan is van mindez, mi a véleménye a témáról a vezető kereskedelmi szakembernek, s hogyan látják a helyzetet maguk áz érdekeltek, vásárlók és kereskedők? Ezt kérdezték meg munkatársaink, tudósítóink: Bundula Csaba Békéscsabán, a megyei tanács kereskedelmi osztályán Frőhner Béla osztályvezető-helyettessel beszélgetett, Molnár Lajos Szeghalmon és Körösladányban, Szőke Margit pedig Gyulán járt.

— A helyi kereskedelmi szakigazgatási szervek állandóan napirenden tartják a nyitva tartás kérdését, és a tapasztalatokat folyamatosain feldolgozzák — mondta Frőhner Béla osztályvezető- helyettes. — Miután a kereskedelmi dolgozók is rövidített munkaidőben dolgoznak, természetes, hogy egyes üzletek hétfőn vagy szombaton nincsenek nyitva, mások pedig — amikor a forgalom általában kisebb — napközben is bezárnak egy-két órára. A mi értesüléseink szerint azonban ebből jelentősebb problémák még nem adódtak-a megyében. Ennek az az Oka, hogy a kereskedelemben dolgozóiknak is az az érdeke, hogy boltjukban, éttermükben minél több vásárlót, vendéget szolgáljanak ki, hiszen ez az ő jövedelmüket is növeli. Ezért ebben az esetben a pult két oldalán állók érdekei egybeesnek.

A másik felvetett problémáról: a kereskedelmi üzleti szabályzat egyértelműen fogalmaz: a nyitva tartási idő alatt végig — közvetlenül a kezdete után és a vége előtt is — egyformán magas színvonalon kell a vevők, vendégek rendelkezésére állni, őket kiszolgálni. Tehát megengedhetetlen, hogy később nyissanak, korábban zárjanak, a nyitva tartási idő alatt kezdjék meg a nagytakarítást, ürítsék vagy töltsék a polcokat. A bolti, éttermi dolgozók munkaideje nem egyezik meg az üzlet nyitva tartási idejével; annál mindig hosszabb. A nyitva tartási idő-előtti és utáni fél-egy óra alatt kell az árukat be- és kipakolni, takarítani, felkészülni a vevők. a^endégek fogadására.

Bár '« az igazság, hogy ezekkel a kérdésekkel, problémákkal nem jogszabályoknak kell(ene) foglalkozni, ezek sokkal inkább a kereskedelmi etika tárgykörébe tartoznak.

SZEGHALMON a Delta Áruház élelmiszerosztálya hétköznap 7—18.30-ig, szombaton 7—14 óráig tart nyitva. Az áruházból kilépő vásárlók a nyitva tartási időt megfelelőnek tartották. Azt kifogásolták, hogy a hűtőt fél 7 előtt kezdik el kiüríteni, szombaton reggel nincs kenyér, ebéd után tej. A panaszokról megkérdeztük Elek Dajosné boltvezető-helyettes véleményét:

— Mi este 7-fcor megyünk haza, zárás után fogunk hozzá a takarításhoz, de előfordulhatott, hogy kevesen voltak az áruháziban, és pár perccel hamarabb kezdték el a hűtőt kipakolni. Az nem igaz, hogy szombat reggel egyáltalán nincs kenyér. A sütőipar kocsija reggel fél

7-re itt van. Fehér kenyeret folyamatosan szállítanak, a házi jellegű esetleg nyitáskor hiányzik, de később pótolják. Az Alföldi kenyér csak hétközben kapható, szombaton a sütőipar nem szállít. Tejből az igények változóak, körülbelül egy hónapban egyszer előfordul, hogy valamelyik kisbolt keveset rendel, így tejért több vásárló jön hozzánk.

* * *

A KÖRÖSLADÁNYIAK a

Szeghalom és Vidéke Áfész ABC-áru'házában reggel 7-től este fél 6-ig vásárolhatnak.

Az áruházból tömött szatyrokkal kilépőket kérdeztük, mi a véleményük a nyitva tartásról. Szerintük korai a fél 6-os zárás. Sokan dolgoznak Szeghalmon; az egyik busz menetrend szerint este 5 óra 22 perckor ér Ladányba, ha késik, nem tudnak bevásárolni. A délutáni ház körüli munkát is abba kell hagyni, hogy még nyitva találják az áruházát, pedig későn sötétedik, lehetne még dolgozni.

GYULÁN az üzletek nyitva tartása is egyike azon kérdéseknek, amelyet úgy jellemezhetnénk: ahány

ház, annyi szokás. Az üzletékben, utcán megszólított emberek a legkülönfélébb igényeket fogalmazták meg. A legtöbben azonban mégis azt mondták: — Megtanultunk együtt élni a, jelenlegi nyitva tartási rendszerrel. Főként azért, mert a hasonló profilú boltok közül valamelyik a hét végén, illetve hétfőn is nyitva van. S hogyan vélekednek az üdülők? Jugoszláv vendégek: — A nagyobb üzletek nálunk tovább nyitva tartanak! A budapestiek: — Elégedettek lehetnek a gyulaiak, mert itt jobban egyeztetik a nyitva tartást, mint a fővárosban ...

Mit mondanak a kereskedők? A Gyula és Vidéke Áfész vas-műszaki boltjának vezetője, B. Kun János: — Mi márciustól szeptemberig újra változtattunk nyitva tartásunkon, tekintettel a lehetséges nyári vásárlói igényre. Hétfőn és szombaton is lehet nálunk vásárolni, felezett időben. Sajnos, nem jártunk jól, mert szombaton kevesebben jönnek, és mivel hétfőn csak délután vagyunk nyitva, elestünk a hétfő reggeli, délelőtti nagy közületi forgalomtól.

Horváth Jánosné, az Uni- verzál gyermekruházati boltjának vezetője: — Azt

mondják a családok, hogy legyünk szombaton délután is nyitva? Érdekes, a gyakorlat nem ezt igazolja. Szombaton itt vagyunk 1 óráig, de fél 12-től már csak elvétve jön valaki. Higgye el, ha lenne forgalom, mi maradnánk... A vállalat azonban csak komoly forgalomfelfutásra intézkedhet, mert számolnia kell a fellépő fűtéssel, világítással, munkabérrel...

Becsyné dr. Szabó Márta, a városi tanács illetékes osztályvezetője :.— E kérdésben, tudom, parttalanok az igények. A másik oldalon viszont ott állnak a kereskedők, s ők is emberék. Mi szerepünk szerint igyekszünk összeegyeztetni a vásárlói igényeket és a kereskedői lehetőségeket. Elmondhatom, Gyulán az élelmiszerboltok megfelelek az elvárásoknak. Jelezte viszont a lakosság, hogy nem megfelelő a Tisza cipőbolt, valamint az Ofotért nyitva tartása. Az előbbi esetben sikerült megegyeznünk a bolttal, hogy legalább csütörtökön ők is tartsanak 6-ig nyitva. Megvizsgáltuk az Ófotért-üzlet szombati nyitva tartásának értelmét is. Itt nem lesz változás, mert azért a néhány fotócikkért (amit más üzletekben is lehet kapni), nem érdemes feláldozni a 'hétfői napot. Ilyenkor jönnek ugyanis a rendelőintézetbe tömegesen vidékről szemüvegért az emberek — tehát a hétfői bezárás értelmetlen lenne.

Végül megnéztük, a nyitva tartási időt mennyire veszik komolyan a kereskedők. Az áfész ABC-üzletében. jártunk, ahol zárás előtt 10 perccel már üresek voltak a felvágottaspolcok. Igaz, a kereskedők a vevőt kérésére készségesen kiszolgálták.

— Nem mindig tudunk elpakolni — mondja Dobi Erzsébet üzletvezető-helyettes. — Előfordul, hogy a zárási időt is nehezen tudjuk tartani, annyi a vevő. S azért, hogy most forgalom híján már megkezdtük a súrolást, az áru behordását, annak oka, hogy dolgozóink zömmel vidékről járnak be. Sietniük kell a buszhoz. Talán mindig az a két-három gyulai pakoljon?

Végül is ez az álláspont is érthető. A vevőt az utolsó pillanatig kiszolgálják, legfeljebb kényelmetlenebbül érzi magát.. .

Fotó: Veress Erzsi