Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JŰLIUS 6., SZERDA Ara: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Grósz Károly és Mibail Gorbacsov Moszkvában tárgyalt Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának szék­házéban kedden délelőtt, moszkvai idő szerint fél ti­zenegykor megkezdődtek a magyar—szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Ezt megelőzően tíz órakor a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­niszter tanács elnöke koszo­rút helyezett el a Leniin mauzóleum falánál, majd Vagyim Medvegyevnek, az SZKP KB titkárának társa­ságában lerótta kegyeletét az októberi forradalom vezető­jének emléke előtt. Ezután a főtitkár-miniszterelnök meg­koszorúzta az ismeretlen ka­tona sírját. A délielőtti prog­ram következő pontjaként Grósz Károly az SZKP KB székházában megkezdte tár­gyalásait Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárá­val. Mihail Gorbacsov, az, SZKP KB főtitkára ötödik emeleti dolgozószobájában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, aki hét­főn érkezett rövid munkalá­togatásra Moszkvába. Az első' percekben — ami­kor jelen lehettek a magyar újságírók is — a két vezető felidézte csaknem egy esz­tendővel ezelőtt Moszkvában megtartott találkozóját, és az azóta lezajlott többoldalú megbeszéléseket is. A ma­gyar pártfőtitkár az iránt ér­deklődött, nagyon fáradtnak érzi-e magát Mihail Gorba­csov az SZKP 19. országos értekezlete után. Majd ha befejezzük az átalakítást, ki­pihenem magam — válaszol­ta az SZKP KB főtitkára. Három órán át tartottak Grósz Károlynak. az MSZMP főtitkárának, kormányfőnek és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának ked­di tárgyalásai. A megbeszélés után az SZKP KB a Kreml palota Kaíalin-termében díszebédet adott a magas rangú magyar vendég tiszteletére, ahol a két államférfi pohárkösizön- tőt mondott. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy- követségén találkozott a moszkvai magyar kolónia képviselőivel. A moszkvai magyar nagy- követség épületében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek. A magyar pártfőtitkár hangsúlyozta: látogatására a szó igaz értelmében vett rit­ka történelmi pillanatban ke­rült sör, hiszen rövid idő telit el a magyar és a szov­jet pártkonferencia között, ö is még a budapesti párt- tanácskozás élményeinek ha­tása alatt van, s mint mon­dotta, azt tapasztalta: a szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásokon és beszélgetése­ken is érezhető volt, hogy a vendéglátók, maga Gor­bacsov elvtárs is, a szovjet konferencia hatása alatt áll és él. A magyar párt vezetője el­mondta1, hogy Mihail Gorba- / csovval folytatott tárgyalá­sain szó volit a gazdasági együttműködés bővítéséről is. Azt tanácsolom a magyar vállalatvezetőknek — foly­tatta —, hogy szívósan ke­reskedjenek, és keressék az együttműködés lehetőségeit. A megbeszélésekből kitűnt, hogy a szovjet vezetés na­gyon akarja a hatékony, korszerű együttműködést. A szovjet fél tisztában van az­zal, hogy az érdekeltségi rendszer nem megfelelő, nem ösztönzi kellőképpen az együttműködést, és tisztában van azzal is, hogy a gazda­sági együttműködés mecha­nizmusa sem felel meg a mai igényeknek. Ugyanakkor elhatározott szándékuk, hogy ezen változtatnak. Ezért, aki ma kellő türe­lemmel és szívóssággal ren­delkezik, az később egészen biztosan megtalálja a szá­mítását — mondotta Grósz Károly. A Szovjetunió hatal­mas ország, ahol óriási energiákat fognak a jövő­ben is fordítani a gazdaság dinamizálására. A tárgyalá­sokon Mihail Gorbacsov elvtárs meg is fogalmazta: mindenekelőtt az élelmiszer- ipar, az élelmiszergyártás kap mozgásszabadságot és tá­mogatást, mert a konferen­cián ez volt az egyik olyan nagy kérdés, amelyben a ve­zetést elég keményen elma­rasztalta a közvélemény és a küldöttek. De a gazdaság más területein is egy végig­gondolt, világos fejlesztési program van, vagy. áll kidol­gozás alatt. Ebből kiemelkedik a gép­ipár és a műszeripar, s ezek megkülönböztetett fi­gyelmet kaptak a szovjet vezetőkkel folytatott beszél­getések konkrét témái kö­zül. Azt ajánlom a magyar gyárigazgatóknák, hogy szí­vósan küzdjenek a még lé­tező akadályok leküzdéséért — hangsúlyozta a magyar főtitkár. Grósz Károly egy kérdés­re válaszolva közölte, hogy a tárgyalásokon nemzetközi kérdések is szóba kerültek, s ezen belül az enyhülési folyamat elmélyítésére he­lyezték a hangsúlyt. Számba vették, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, hol találja meg azt a moz­gásszabadságot és azokat a lehetőségeket, amelyek se­gítségével nemzeti érdekei mellett az egyetemes érde­keket is szolgálhatja. Erre nagyon sok alkalom van. Mihail Gorbacsov megfo­galmazása szerint — mon­dotta a magyar párt főtit­kára — az európai problé­mák megoldása nagyon fon­tos, kiemelkedő szerepe van az egész külpolitikában. Eb­ben Magyarországnak, mint európai államnak, még ak­kor is, ha kis ország, nagy tapasztalatai vannak, és élő kapcsolatrendszerrel rendel­kezik, amit felhasználhat ezek elmélyítésére. A Szovjetunióban élő ma­gyar nemzetiségűek helyze­tével kapcsolatban feltett kérdésre válaszul az MSZMP főtitkára elmondta: az el­múlt években sok erőfeszí­tést tettek a Kárpátalján élő magyarok nemzeti kultúrá­jának, magyarságának gaz­dagítására. Szélesedett az utazási lehetőség, bár a ma­gyar megítélés szerint még mindig léteznek olyan, el­sősorban ügyintézési korlá­tok, amelyek lelassítják ezt. Tavaly 100 ezer magyar utazott ki a Szovjetunióba, és ennek ötszöröse jött a Szovjetunióból hazánkba. Ez nagyon jelentős szám — hangsúlyozta Grósz Károly —, amiben persze benne vannak azok is, akik több alkalommal utaztak ez idő alatt. A magyar utcanevek hasz­nálata, a magyar nyelv ok­tatásának szélesítése a nem­zetiségi politika lenini meg­közelítését demonstrálja — mutatott rá a nyilatkozat­ban a magyar párt vezetője. Meg vagyok győződve arról, hogy ez ebben a nagyon soknemzetiségű országban a nemzetiségi problémának korszerű kezelése, és ilyen szempontból példaértékű más országok számára is — mondta végezetül Grósz Károly. A tárgyalásról közös köz­leményt adtak ki. Grósz Károly az esti órák­ban visszaérkezett Budapest­re. Wm ___i­S zénát szállítanak a „szekerek”. Az időjárás nemcsak a gabonafélék érésének kedvezett, hanem a gyepterületek máso­dik növedéke fejlődésének is. Ezekben a napokban, szinte a gabonaaratás elkezdése előtti órákban, a gyepszéna betaka­rítása is megyeszerte napirendre került Fotó: Béia Ottó Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala kö­zött délután fél egykor ér­kezett meg az ünnepi dísz­be öltözött, nemzetiszinű zászlókkal fellobogózott he­gyeshalmii határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor be­gördült az ünnepség színhe­lyére, az egyesített szombat- helyi és kőszegi madrigál­kórus előadásában, Németh István karnagy vezényleté­vel felhangzott az Elindul­tam szép hazámból... kez­detű népdal. A kísérő gépkocsikból el­sőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy Já­nos, hazánk bécsi nagyköve­te lépett ki. Az ünnepségen megjelentek a magyar poli­tikai, társadalmi és kulturá­lis élet jeles képviselői, to­vábbá Győr-Sopron és Vas megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színmű­vész elszavalta Ady Endre Föl-földobott kő című ver­sét, majd a kormány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. — Megrendültén hajtunk fejet Bartók Béla földi ma­radványai előtt — mondot­ta —, amikor nagy zeneköl­tőnk — személyes óhajának és az egész nemzet kívánsá­gának beteljesüléseként — 48\évi távoliét után immár végérvényesen hazatért. A tisztelgő főhajtás az egyete­mes zenekultúra korszakos jelentőségű alkotójának, ze­neművészetünk egyik meg- újítójának, a hazáját szerető művésznek szól. Annak a magasrendű emberi és mű­vészi magatartásnak, amit Bartók Béla életművével testesít meg számunkra. Délután négy órakor Bu­dapestre, a Magyar Tudo­mányos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kí­sérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző ko­porsót az MTA székházának feldíszített oszlopcsarnoká­ban ravatalozták fel. A dél­utáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tu­dósak, Bartók Béla tisztelői. A Szarvasi Vas- és Fémipari .Szövetkezet tizennégyszeres kiváló szövetkezet. Állandó gyártmány- és minőségfejlesztés eredménye az, hogy minden nagyobb nyugati áruházban kapható valamilyen szarvasi termék. Most 25 új típusú lám. pa kifejlesztése történik, és ehhez a programhoz olasz gyárt­mányú lámpaburagyártó gépsort vásároltak. Ezek a gépek 3 milliméter vastag síküvegből 50-60-féle különböző formá­jú és mintájú Iámpaernyőt készítenek Fotó: Sarkad! László Gt-ből közös vállalat A Körösmenti Skála Gaz­dasági Társaság igazgató-ta­nácsülést tartott Telekgeren­dáson az elmúlt héten, ame­lyen július elsejétől kimond­ták a gt megszűnését, il­letve egy új cég megalakí­tását Körösmenti Skála Ke­reskedelmi Közös Vállalat néven. Ez a gazdasági for­máció azzal, hogy jogi sze­mélyiséggel rendelkezik, szá­mos előnnyel jár. Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar és Szolnok megyéből 43 szövetkezet és más gaz­dálkodási szervezet együtt­működéséből jött létre az új vállalat. Tagjai a négy me­gye 40 áfésze, a Skála-Coop, a Békéscsabai Állami Gaz­daság és a Dél-alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalat. Mintegy 40-féle szolgáltatás elvégzésére — a bértárolás­tól kezdve a gépi adatfel­dolgozáson át a hirdetésig — és kereskedelmi tevékeny­ségre alakult a vállalat, 57 millió forint induló vagyon­nal. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a tagpartnerek termékeit mind a belföldi, mind a külföldi árucSere- kápcsolatokba bevonják, és vagyoni betétjük arányában 10 százalék feletti osztalékot ígértek nekik. A partnergazdaságok egy- egy vezetője alkotja az igaz­gatótanácsot, a szűkebb kö­rű vezető testületnek, az igazgatóságnak 11 tagja van. Az igazgatótanács és az igazgatóság elnökévé Seres Mihályt, a Békéscsaba és Vi­déke Áfész elnökét, a válla­lat igazgatójává Grósz Györ­gyöt választották. A közös vállalat a köz­pontját egy éven belül Bé­késcsabára Hívánja beköltöz­tetni, s ehhez a telket és az épületet — a vagyoni betét fejében — a tégla- és cse­répipari vállalat biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom