Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÚLIUS 5., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A tanácskozáson részt vett a párt főtitkára A HNF Országos Tanácsának ülése Grósz Károly: gyakrabban fognak változni a személyek a vezető posztokon A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — Kállai ’ Gyula elnökletével — hét­főn ülést tartott a Parla­ment kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekezlet utáni nép­frontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának személyi javas­latait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos taná­csot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítvány­nyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége és szervezőmunkája nyomán az elmúlt esztendőkben a Ha­zafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának politikai tapasztalata, konstruktív szemléletmódja és a politi­kai kérdésekben megmutat­kozó nyíltsága nagyban hoz­zájárult a politikai intéz­ményrendszer megújulásá­hoz, annak a politikai köz- gondolkodásnak a kialakítá­sához, amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai ki­bontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékeny­ségre való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasz­talatait a kormányzati mun­ka korszerűsítésében kama­toztassa. Grósz Károly emlékezte­tett arra: olyan kormányzati munkát kívánnak meghono­sítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek; amely alkotó módon és kezdemé­nyezőén vállal részt a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítésében: amely az Országgyűléssel, a különbö­ző önszerveződési mozgal­makra épülő helyi államha­talmi szervekkel, valamint a különböző társadalmi szer­vekkel együtt gondolkodva foglalkozik a társadalom és az ország előtt álló felada­tok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsá­ga, hogy gazdasági megúju-_. lás, korszerűsítés, elképzel­hetetlen a politikai struktú­ra modernizálása, s egy új közgondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új állami tisztsége lehetőséget ad ar­ra, hogy még inkább az ál­lami munka vérkeringésébe kapcsolja be azt a nagy po­litikai élményanyagot, ame­lyet a népfrontmozgalomban szerzett, ugyanakkor a kor­mányzati szándékok és tö­rekvések előkészítésében ak­tivizálni tudja a mozgalom hatalmas szellemi, szervezeti tartalékait. Ezt követően Grósz Ká­roly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében a Hazafias Népfront főtitkárának Hu­szár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját javasolta. Indoklásul elmondta: fon­tos szempont volt, hogy olyan vezetőre tegyenek ajánlást, aki ismeri a moz­galom belső életét, szokásait és szabályait, aki nyitott a népfrontmozgalomban lévő sokszínű szellemi áramlatra, gondolatra, törekvésre. Mindezt szem előtt tartva, olyan vezetőre tettek aján­lást, aki kellő közéleti jár­tassággal, politikai és vita­kultúrával rendelkezve a mozgalom utóbbi időben megizmosodó törekvéseit bá­torítani és fejlesztem tud­ja. A jelenlegi jelölés meg­felel annak a hagyomány­nak és annak a gyakorlatnak, amely az elmúlt évtizedek alatt kialakult. Ezzel kap­csolatban a párt főtitkára hangsúlyozta: a legmesz- szebbmenőkig tiszteletben tartották a választott testü­leteknek azon jogát, hogy az indítványt minősítsék, elfő-: gadják, vagy elutasítsák. A párt Központi Bizottsága nem vindikálja magának azt a jogot, hogy egyedül, má­sok nevében és mások he­lyett döntsön. Ugyanakkor él azzal a jogával és köte­lességével, amit egy kor­mányzópártnak a hatalom szervezésében be kell tölte­nie. Ezért kezdeményezése — vélekedett Grósz Károly — nem a testületi önállóság szűkítését, ellenkezőleg, an­nak kiszélesítését szolgálja. Hozzátette: meggyőződése szerint olyan korszak követ­kezik, amelyben nem évti­zedekre választunk vezetőket, hanem egy gyorsan változó világban — a napi megmé­rettetés nyomán — gyakrab­ban fognak változni a sze­mélyék a különböző vezető posztokon. Mégpedig azért, mert az élet naponta mind­nyájuk elé a megújulás szi­gorú mércéjével újabb kö­vetelményeket állít. Az előterjesztésit követően az ülés résztvevői közül töb­ben szót kértek. Ratkó Jó­zsef költő javasolta, hogy az országos tanács tagjai állít­sanak új jelölteket és titkos szavazással döntsenek a fő­titkár személyéről. A főtit­kári tisztre Bihari Mihály egyetemi tanárt ajánlotta. Sípos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem docense indítvány ózta: szavazással döntsön az or­szágos tanács arról, hogy a főtitkárt milyen módon — nyílt, avagy titkos szavazás­sál — válasszák meg. Java­solta: a népfrontban hozza­nak létre társelnöki funkci­ót, s arra Márton Jánost, a HNF Országos Tanácsának alelnökét jelöljék. Dr. Mándi Barnabás orvos amellett ér­velt, hogy az országos ta­nács most ne válasszon fő­titkárt, hanem alakítson je­lölőbizottságot, s annak je­lentése alapján szeptember­ben hozzanak döntést. Czine Mihály irodalomtörténész támogatta a Huszár Istvánra vonatkozó javaslatot. Szabó Kálmán tanszékvezető egye­temi tanár egyetértett a ja­vaslatokkal, nem tartotta célszéÉfcínek új jelöltek állí­tását. De ő is a titkos szava­zás mellett voksolt. Pásztor Béla veresegyházi tanácsel­nök kifejtette: bizalommal van a javaslatot tevő szer­vezet iránt, ezért a főtitkár személyére tett indítványt elfogadja. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — 15 ellen- szavazattal és 9 tartózkodás­sal — úgy döntött, hogy a személyi kérdésekben nyílt szavazást tart. Az országos tanács egyhangúlag felmen­tette Pozsgay Imrét főtitkári tisztéből, és megerősítette tagságát az országos tanács­ban és az országos elnökség­ben. A HNF Országos Taná­csa Huszár Istvánt — két ellenszavazattal és 25 tar­tózkodással — főtitkárrá vá­lasztotta. Az ülésen Paskai László bíborost, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, a nép­front országos tanácsának tagját az országos elnökség­be választották. Tóth Ká­rolyt, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnökét és Nagy Gyulát, az Evangélikus Egyház püspökélnökét meg­választották az országos ta­nács és az országos elnökség tagjává. Az országos pártértekezlet utáni népfrontfeladatokat taglaló vitaindítójában Pozs- gav Imre hangsúlyozta: idő­szerű lenne, ha a népfront a maga saját kezdeményezésé­re áttekintené az elmúlt évek mozgalmi tapasztalata­it, az önállóságból és a po­litikai reformból következő feladatait. A szocialista politikai plu­ralizmus kérdésével kapcso­latban Pozsgay Imre hang­súlyozta: amennyiben ez a szocializmus megújulásának és az újfajta kibontakozás­nak az előfeltétele, akkor nem szabad • a jelszavak vi­lágába utalni, hanem egy -1 alapos elemzőmunka és kö­vetkeztetésig eljutó vizsgá­lat eredményeként a politi­kai mozgástérben kell reali­zálni. A társadalmi-politikai mozgalmakban — mindenki részvételével — az érdek- képviseletnek és az érdekér­vényesítésnek olyan formá­ját szükséges kialakítani, amelyben az autonóm állam­polgárok, az önrendelkezés­re képes személyiségek fé­lelem nélkül mondhatják el véleményüket, félélem nél­kül dönthetnek. Ehhez a népfrontmozgalom teremthet megfelelő és kibontakozást nyújtó politikai feltételeket. Így az a nagyon' sokszor vi­tatott politikai kérdés, hogy mit jelent a népfront, mint politikai tömörülés, és mit jelent, mint állampolgárok mozgalma, összeegyeztethe­tő vé válik. Persze, nem zár­hatók ki a konfliktusok sem. Az az idillikusnak hitt, és a társadalmi béke látszatát fenntartó közmegegyezés, konszenzus, amely egy idő­ben jól szolgálta ugyan a társadalmi konszolidációt, de nem tette lehetővé a válisá-' gos helyzet megelőzését, meg fog szűnni. Pozsgay Imre beszámoló­ja, illetve a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának állásfoglalás-tervezete fe­letti vitájában többen fel­szólaltak. Utolsó napirendi pontként a HNF OT egy 13 tagú bi­zottságot választott, amely kidolgozza az országos ta­nács feladattervét a követ­kező kongresszusig terjedő időszakra. A bizottság Hu­szár István vezetésével vég­zi munkáját. Végezetül az országos ta­nács egyetértett a magyar Országgyűlés július 1-jei ál­lásfoglalásával', amely til­takozik a romániai falupusz­tító tervek ellen, és jószán- dékú tárgyalásokat javasol a két nemzetet és Európát ter­helő feszültségek feloldásá­ra. Az állásfoglalás Az állásfoglalás véglegesített dokumentuma leszögezi: az MSZMP országos értekezlete nagy fontosságú esemény volt. Valósághű, őszinte helyzetelemzése és az új pártvezetés meg­választása megállította a bizalomvesztés folyamatát. A pártérte­kezlet állásfoglalása lehetőséget kínál az országnak és népének a válságból való kiemelkedésre. Az elfogadott ;polltikai-cselek- vési terv alapja lehet egy új társadalmi közmegegyezésnek. A népfrontmozgalom új szerepét értékelve az állásfoglalás hangoztatja: véget ért az az időszak, amikor egyetlen irányító központból meghatározható volt a társadalmi élet minden rész­kérdése. Olyan időre kell felkészülni, és alkalmassá tenni a mozgalmat, amelyben értelmesen és egészségesen ötvöződnek az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségei, kezdeményezései az egyéni, csoportérdeke­ken túltekintő központi törekvéssel, a társadalom egészének céljait is követve. Az országos tanács helyesli, hogy a Központi Bizottság mun­kabizottságot hoz létre az elmúlt három-négy évtized tapasz­talatainak elemzésére. Ehhez a munkához a népfrontmozgalom is rendelkezésre bocsátja tapasztalatait. Kész mindent meg­tenni a szocialista demokrácia elmélyítése, a jogállamiság tel­jessé tétele érdekében. Így például eleget tesz a Központi Bi­zottság kérésének, társadalmi vitára bocsátja a választási rend­szer korszerűsítésével kapcsolatos elgondolásokat. Most, amikor megújulni kezd a párt; változik irányító sze­repe és munkastílusa: amikor átrendeződik a párt és a társa­dalmi szervek, a párt és az állami szervek közötti együttmű­ködés gyakorlata, az Országos Tanács természetesnek tartja, hogy a népfrontmozgalomnak is újra kell gondolnia a n^ga szerepét, s azt, hogy miként válhat a szocialista pluralizmus — új értékrendet is jelentő — intézményévé. Ezért saját tag­jaiból munkabizottságot hoz létre e feladat megoldására. Az akadémia megkezdte munkáját Fotó: Fazekas Ferenc Tizenkettedik alkalommal Felnfittnevelök akadémiája Békéscsabán „Az utóbbi időben rend­szeresen számba vettük, hogy hányán végzik el az ál­talános iskolát és azt is, hogy hányán jutottak közép­fokú 'iskolai végzettséghez mind nappali, mind esti vagy levelező képzésben. Ritkán, de vizsgáltuk azt is, hogy a számok milyen mi­nőséget takarnak. De arról hosszú ideig nem volt érde­mi információnk, hogy az emberi felkészültség az is­meretek hiánya, a kulturá- latlanság milyen gazdasági károkat okoz. Az tény, hogy az oktatás gazdasági ered­ményei közvetlenül nehezen kimutathatók, de hiánya — sajnos — napjainkban már érzékelhető veszteségekben mutatkozik meg ...” Mind­ezt Csordás Istvánná dr., a Békés Megyei Tanács műve­lődési osztályának he­lyettes vezetője mondta megnyitó beszédében tegnap délelőtt Békéscsabán az is­kolacentrumban, az iskolai és munkahelyi felnőttneve­lők 12. nyári akadémiáján. Beszédében kitért arra is, hogy a társadalomban le­zajló változások, a műszaki, technikai fejlődés a jelenle­ginél konvertálhatöbb isme­retekkel, szélesebb kitekin­téssel rendelkező munkavál­lalókat feltételez. Mindez igazolja a felnőttoktatás fon­tosságát, s azt, hogy egyre nagyobb figyelmet kell for­dítani az oktatás e területé­re. A megnyitót követően Fo- dorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára a májusi pártértekezletről tar­tott előadást az ország leg­különbözőbb területeiről ér­kezett 130 felnőttnevelő előtt. Délután Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai In­tézet főigazgató-helyettese az oktatási törvény szándé­kairól és a felnőttoktatásról tartott tájékoztatót. Ma, kedden délelőtt a köz­oktatás- f ej lésztés ál talános kérdéseiről, a középfokú ok­tatás időszerű kérdéseiről és a szakképzés fejlesztéséről hallhatnak előadást az aka­démia résztvevői, délután pedig fakultatív előacfesok és beszélgetések között választ­hatnak. Szerdán délelőtt folytatód­nak a konzultációk, délután pedig a „Szorításban” című filmet tekintik meg a részt­vevők, majd találkoznak az alkotókkal. Csütörtökön az ifjúságvé­delemről, s a társadalmi de­vianciák megelőzésének kérdéseiről, majd a szak- szervezeti munkáról lesz szó. , Az iskolarendszerű fel­nőttnevelés fejlesztésének feladatai című előadással kezdődik a pénteki program, ezt követően szekciókban folytatják az eszmecserét az akadémia hallgatói. A hatnapos rendezvényt szombaton a déli órákban zárják. Nyílt nap a szarvasi ÖKl-ben A Szarvasi Öntözési Ku­tatóintézet július 8-án nyílt napot rendez — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Marjai Gyula igazgató. A nyílt nap programjában az érdeklődők elé tárják azokat az új eljárásokat, műszaki megoldásokat, me­lyek az öntözéses gazdálko­dás fejlesztésében, kiterjesz­tésében, a gazdálkodásra gyakorolt hatásában leg­újabb kutatási eredményeik­kel alátámaszthatók. Bemutatják a szakszerű öntözést segítő eszközöket, s olyan berendezéseket, me­lyeket a gyakorlat számára már kipróbáltak, tesztelték. Beszámolnak majd a ma­gyar—osztrák kooperációban gyártásra kerülő berendezé­sekről és a Mezővíz terme­lési rendszerben folyó öntö­zésfejlesztésekről. Ebben a programban széles körű konzultációt is tartanak. Az intézet kutatói nem­csak tudományos és gyakor­lati megfigyeléseiket ajánl­ják a megye öntözéssel fog­lalkozó mezőgazdasági vál­lalatainak, hanem a fejlesz- téssel kapcsolatos igényeiket is szeretnék megismerni, hogy egy későbbi időpontban — a közeljövőben — ismét találkozhassanak az öntözés­re való berendezkedés és a munka gazdaságossá tételé­nek előmozdítására. A tanácskozást az ÖKI Anna-ligeti kastélyában tartják. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom