Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÚLIUS 5., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A tanácskozáson részt vett a párt főtitkára A HNF Országos Tanácsának ülése Grósz Károly: gyakrabban fognak változni a személyek a vezető posztokon A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai ’ Gyula elnökletével — hétfőn ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekezlet utáni népfrontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának személyi javaslatait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos tanácsot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítványnyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége és szervezőmunkája nyomán az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának politikai tapasztalata, konstruktív szemléletmódja és a politikai kérdésekben megmutatkozó nyíltsága nagyban hozzájárult a politikai intézményrendszer megújulásához, annak a politikai köz- gondolkodásnak a kialakításához, amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai kibontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékenységre való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasztalatait a kormányzati munka korszerűsítésében kamatoztassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati munkát kívánnak meghonosítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek; amely alkotó módon és kezdeményezőén vállal részt a politikai intézményrendszer korszerűsítésében: amely az Országgyűléssel, a különböző önszerveződési mozgalmakra épülő helyi államhatalmi szervekkel, valamint a különböző társadalmi szervekkel együtt gondolkodva foglalkozik a társadalom és az ország előtt álló feladatok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsága, hogy gazdasági megúju-_. lás, korszerűsítés, elképzelhetetlen a politikai struktúra modernizálása, s egy új közgondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új állami tisztsége lehetőséget ad arra, hogy még inkább az állami munka vérkeringésébe kapcsolja be azt a nagy politikai élményanyagot, amelyet a népfrontmozgalomban szerzett, ugyanakkor a kormányzati szándékok és törekvések előkészítésében aktivizálni tudja a mozgalom hatalmas szellemi, szervezeti tartalékait. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Hazafias Népfront főtitkárának Huszár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját javasolta. Indoklásul elmondta: fontos szempont volt, hogy olyan vezetőre tegyenek ajánlást, aki ismeri a mozgalom belső életét, szokásait és szabályait, aki nyitott a népfrontmozgalomban lévő sokszínű szellemi áramlatra, gondolatra, törekvésre. Mindezt szem előtt tartva, olyan vezetőre tettek ajánlást, aki kellő közéleti jártassággal, politikai és vitakultúrával rendelkezve a mozgalom utóbbi időben megizmosodó törekvéseit bátorítani és fejlesztem tudja. A jelenlegi jelölés megfelel annak a hagyománynak és annak a gyakorlatnak, amely az elmúlt évtizedek alatt kialakult. Ezzel kapcsolatban a párt főtitkára hangsúlyozta: a legmesz- szebbmenőkig tiszteletben tartották a választott testületeknek azon jogát, hogy az indítványt minősítsék, elfő-: gadják, vagy elutasítsák. A párt Központi Bizottsága nem vindikálja magának azt a jogot, hogy egyedül, mások nevében és mások helyett döntsön. Ugyanakkor él azzal a jogával és kötelességével, amit egy kormányzópártnak a hatalom szervezésében be kell töltenie. Ezért kezdeményezése — vélekedett Grósz Károly — nem a testületi önállóság szűkítését, ellenkezőleg, annak kiszélesítését szolgálja. Hozzátette: meggyőződése szerint olyan korszak következik, amelyben nem évtizedekre választunk vezetőket, hanem egy gyorsan változó világban — a napi megmérettetés nyomán — gyakrabban fognak változni a személyék a különböző vezető posztokon. Mégpedig azért, mert az élet naponta mindnyájuk elé a megújulás szigorú mércéjével újabb követelményeket állít. Az előterjesztésit követően az ülés résztvevői közül többen szót kértek. Ratkó József költő javasolta, hogy az országos tanács tagjai állítsanak új jelölteket és titkos szavazással döntsenek a főtitkár személyéről. A főtitkári tisztre Bihari Mihály egyetemi tanárt ajánlotta. Sípos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense indítvány ózta: szavazással döntsön az országos tanács arról, hogy a főtitkárt milyen módon — nyílt, avagy titkos szavazássál — válasszák meg. Javasolta: a népfrontban hozzanak létre társelnöki funkciót, s arra Márton Jánost, a HNF Országos Tanácsának alelnökét jelöljék. Dr. Mándi Barnabás orvos amellett érvelt, hogy az országos tanács most ne válasszon főtitkárt, hanem alakítson jelölőbizottságot, s annak jelentése alapján szeptemberben hozzanak döntést. Czine Mihály irodalomtörténész támogatta a Huszár Istvánra vonatkozó javaslatot. Szabó Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár egyetértett a javaslatokkal, nem tartotta célszéÉfcínek új jelöltek állítását. De ő is a titkos szavazás mellett voksolt. Pásztor Béla veresegyházi tanácselnök kifejtette: bizalommal van a javaslatot tevő szervezet iránt, ezért a főtitkár személyére tett indítványt elfogadja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — 15 ellen- szavazattal és 9 tartózkodással — úgy döntött, hogy a személyi kérdésekben nyílt szavazást tart. Az országos tanács egyhangúlag felmentette Pozsgay Imrét főtitkári tisztéből, és megerősítette tagságát az országos tanácsban és az országos elnökségben. A HNF Országos Tanácsa Huszár Istvánt — két ellenszavazattal és 25 tartózkodással — főtitkárrá választotta. Az ülésen Paskai László bíborost, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, a népfront országos tanácsának tagját az országos elnökségbe választották. Tóth Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét és Nagy Gyulát, az Evangélikus Egyház püspökélnökét megválasztották az országos tanács és az országos elnökség tagjává. Az országos pártértekezlet utáni népfrontfeladatokat taglaló vitaindítójában Pozs- gav Imre hangsúlyozta: időszerű lenne, ha a népfront a maga saját kezdeményezésére áttekintené az elmúlt évek mozgalmi tapasztalatait, az önállóságból és a politikai reformból következő feladatait. A szocialista politikai pluralizmus kérdésével kapcsolatban Pozsgay Imre hangsúlyozta: amennyiben ez a szocializmus megújulásának és az újfajta kibontakozásnak az előfeltétele, akkor nem szabad • a jelszavak világába utalni, hanem egy -1 alapos elemzőmunka és következtetésig eljutó vizsgálat eredményeként a politikai mozgástérben kell realizálni. A társadalmi-politikai mozgalmakban — mindenki részvételével — az érdek- képviseletnek és az érdekérvényesítésnek olyan formáját szükséges kialakítani, amelyben az autonóm állampolgárok, az önrendelkezésre képes személyiségek félelem nélkül mondhatják el véleményüket, félélem nélkül dönthetnek. Ehhez a népfrontmozgalom teremthet megfelelő és kibontakozást nyújtó politikai feltételeket. Így az a nagyon' sokszor vitatott politikai kérdés, hogy mit jelent a népfront, mint politikai tömörülés, és mit jelent, mint állampolgárok mozgalma, összeegyeztethető vé válik. Persze, nem zárhatók ki a konfliktusok sem. Az az idillikusnak hitt, és a társadalmi béke látszatát fenntartó közmegegyezés, konszenzus, amely egy időben jól szolgálta ugyan a társadalmi konszolidációt, de nem tette lehetővé a válisá-' gos helyzet megelőzését, meg fog szűnni. Pozsgay Imre beszámolója, illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalás-tervezete feletti vitájában többen felszólaltak. Utolsó napirendi pontként a HNF OT egy 13 tagú bizottságot választott, amely kidolgozza az országos tanács feladattervét a következő kongresszusig terjedő időszakra. A bizottság Huszár István vezetésével végzi munkáját. Végezetül az országos tanács egyetértett a magyar Országgyűlés július 1-jei állásfoglalásával', amely tiltakozik a romániai falupusztító tervek ellen, és jószán- dékú tárgyalásokat javasol a két nemzetet és Európát terhelő feszültségek feloldására. Az állásfoglalás Az állásfoglalás véglegesített dokumentuma leszögezi: az MSZMP országos értekezlete nagy fontosságú esemény volt. Valósághű, őszinte helyzetelemzése és az új pártvezetés megválasztása megállította a bizalomvesztés folyamatát. A pártértekezlet állásfoglalása lehetőséget kínál az országnak és népének a válságból való kiemelkedésre. Az elfogadott ;polltikai-cselek- vési terv alapja lehet egy új társadalmi közmegegyezésnek. A népfrontmozgalom új szerepét értékelve az állásfoglalás hangoztatja: véget ért az az időszak, amikor egyetlen irányító központból meghatározható volt a társadalmi élet minden részkérdése. Olyan időre kell felkészülni, és alkalmassá tenni a mozgalmat, amelyben értelmesen és egészségesen ötvöződnek az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségei, kezdeményezései az egyéni, csoportérdekeken túltekintő központi törekvéssel, a társadalom egészének céljait is követve. Az országos tanács helyesli, hogy a Központi Bizottság munkabizottságot hoz létre az elmúlt három-négy évtized tapasztalatainak elemzésére. Ehhez a munkához a népfrontmozgalom is rendelkezésre bocsátja tapasztalatait. Kész mindent megtenni a szocialista demokrácia elmélyítése, a jogállamiság teljessé tétele érdekében. Így például eleget tesz a Központi Bizottság kérésének, társadalmi vitára bocsátja a választási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos elgondolásokat. Most, amikor megújulni kezd a párt; változik irányító szerepe és munkastílusa: amikor átrendeződik a párt és a társadalmi szervek, a párt és az állami szervek közötti együttműködés gyakorlata, az Országos Tanács természetesnek tartja, hogy a népfrontmozgalomnak is újra kell gondolnia a n^ga szerepét, s azt, hogy miként válhat a szocialista pluralizmus — új értékrendet is jelentő — intézményévé. Ezért saját tagjaiból munkabizottságot hoz létre e feladat megoldására. Az akadémia megkezdte munkáját Fotó: Fazekas Ferenc Tizenkettedik alkalommal Felnfittnevelök akadémiája Békéscsabán „Az utóbbi időben rendszeresen számba vettük, hogy hányán végzik el az általános iskolát és azt is, hogy hányán jutottak középfokú 'iskolai végzettséghez mind nappali, mind esti vagy levelező képzésben. Ritkán, de vizsgáltuk azt is, hogy a számok milyen minőséget takarnak. De arról hosszú ideig nem volt érdemi információnk, hogy az emberi felkészültség az ismeretek hiánya, a kulturá- latlanság milyen gazdasági károkat okoz. Az tény, hogy az oktatás gazdasági eredményei közvetlenül nehezen kimutathatók, de hiánya — sajnos — napjainkban már érzékelhető veszteségekben mutatkozik meg ...” Mindezt Csordás Istvánná dr., a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mondta megnyitó beszédében tegnap délelőtt Békéscsabán az iskolacentrumban, az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők 12. nyári akadémiáján. Beszédében kitért arra is, hogy a társadalomban lezajló változások, a műszaki, technikai fejlődés a jelenleginél konvertálhatöbb ismeretekkel, szélesebb kitekintéssel rendelkező munkavállalókat feltételez. Mindez igazolja a felnőttoktatás fontosságát, s azt, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás e területére. A megnyitót követően Fo- dorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára a májusi pártértekezletről tartott előadást az ország legkülönbözőbb területeiről érkezett 130 felnőttnevelő előtt. Délután Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese az oktatási törvény szándékairól és a felnőttoktatásról tartott tájékoztatót. Ma, kedden délelőtt a közoktatás- f ej lésztés ál talános kérdéseiről, a középfokú oktatás időszerű kérdéseiről és a szakképzés fejlesztéséről hallhatnak előadást az akadémia résztvevői, délután pedig fakultatív előacfesok és beszélgetések között választhatnak. Szerdán délelőtt folytatódnak a konzultációk, délután pedig a „Szorításban” című filmet tekintik meg a résztvevők, majd találkoznak az alkotókkal. Csütörtökön az ifjúságvédelemről, s a társadalmi devianciák megelőzésének kérdéseiről, majd a szak- szervezeti munkáról lesz szó. , Az iskolarendszerű felnőttnevelés fejlesztésének feladatai című előadással kezdődik a pénteki program, ezt követően szekciókban folytatják az eszmecserét az akadémia hallgatói. A hatnapos rendezvényt szombaton a déli órákban zárják. Nyílt nap a szarvasi ÖKl-ben A Szarvasi Öntözési Kutatóintézet július 8-án nyílt napot rendez — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Marjai Gyula igazgató. A nyílt nap programjában az érdeklődők elé tárják azokat az új eljárásokat, műszaki megoldásokat, melyek az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében, kiterjesztésében, a gazdálkodásra gyakorolt hatásában legújabb kutatási eredményeikkel alátámaszthatók. Bemutatják a szakszerű öntözést segítő eszközöket, s olyan berendezéseket, melyeket a gyakorlat számára már kipróbáltak, tesztelték. Beszámolnak majd a magyar—osztrák kooperációban gyártásra kerülő berendezésekről és a Mezővíz termelési rendszerben folyó öntözésfejlesztésekről. Ebben a programban széles körű konzultációt is tartanak. Az intézet kutatói nemcsak tudományos és gyakorlati megfigyeléseiket ajánlják a megye öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatainak, hanem a fejlesz- téssel kapcsolatos igényeiket is szeretnék megismerni, hogy egy későbbi időpontban — a közeljövőben — ismét találkozhassanak az öntözésre való berendezkedés és a munka gazdaságossá tételének előmozdítására. A tanácskozást az ÖKI Anna-ligeti kastélyában tartják. D. K.
