Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

1988. július 22., péntek WM«) Chicagóból San Franciscóba érkezett az MSZMP főtitkára Grósz Károly július 20-án a Sears Towerba látogatott. A képen a vendégek az épület makettje plőtt • A SZOVJETUNIÓBA LÁTOGAT A NYUGATNÉMET KÜLÜGYMINISZTER Csütörtökön Bonnban és Moszkvában bejelentették, hogy Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkancel- lár és külügyminiszter au­gusztus elsején és másodi­kén munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. • IRAN ELUTASÍTJA AZ IRAKI JAVASLATOT Irán csütörtökön elutasí­totta azt a bagdadi javasla­tot, hogy közvetlen tűzszü- neti tárgyalásokat folytasson Irakkal. Az iráni ENSZ-kép- viselő, Mohammad Dzsafar Mahallati sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormá­nya minden támogatást meg­ad az ENSZ főtitkárának, de nem tartja szükségesnek, hogy tárgyaljon a bagdadi vezetéssel. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár bejelentette, hogy katonai szakértők utaztak a térségbe, az iraki—iráni tűz­szünet részleteinek kidolgo­zására. • AMERIKAI ELLENÖRÖK CSE HSZLO V AKI AB A N Megérkezett Prágába csü­törtökön az az amerikai szakértőkből álló csoport, amely a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról kö­tött szovjet—amerikai szer­ződés keretében helyszíni el­lenőrzést végez majd egy csehszlovákiai rakétatámasz­ponton. • KOLERA INDIÁBAN > Uj-Delhiben az utóbbi há­rom hétben 85 ember halt meg kolerában, a kórházban ápoltak száma hivatalos ada­tok szerint 6200. A betegség főleg a gyerekeket és a sze­génynegyedekben élőket fe­nyegeti, mivel itt a fertőzés terjedését a higiéniás feltéte­lek hiánya még inkább elő­segíti. Az indiai kormány rend­kívüli intézkedéseket veze­tett be a járvány megfékezé­sére: 55 ezer ember kapott kolera elleni védőoltást, és a leginkább veszélyeztetett helyekre összpontosítják az orvosokat és ápolókat. Sacramentóban, Kalifornia állam fővárosában kezdte meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén végbe­menő körútját Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Grósz Károly és kísérete csütörtö­kön reggel repülőgéppel uta­zott Chicagóból Kaliforniá­ba. Az állam fővárosában a magyar kormányfő találko­zott George Deukmejian kormányzóval. A szívélyes hangulatú beszélgetés során képet adott Magyarország gazdasági terveiről és egye­bek között rámutatott: ke­ressük az együttműködés le­hetőségét minden olyan partnerrel, aki kész erre a megfelelő feltételek mel­lett. Kaliforniában számos olyan amerikai nagyvállalat van, amely már szerzett ta­pasztalatokat magyar part­nerekkel, és fejleszteni kí­vánja az együttes munkát. Deukmejian kormányzó örö­mét fejezte ki, hogy a ma­gyar miniszterelnök az ál­lamba látogat. A beszélgetés során megemlítette: Kali­fornia fejlődésében jelentős volt a Magyarországról be­vándorlók szerepe. Hangsú­lyozta, hogy az állam kor­mányzata bátorítja a helyi vállalatok külgazdasági kap­csolatainak fejlesztését. A magyar küldöttség tag­jai közben találkoztak az állam több más képviselőjé­vel is. A rövid sacramentói meg­álló után a küldöttség re­pülőgépe a San Franciseó-i öböl partján, Oakland váro­sában szállt le. Itt a világ egyik legjelentősebb ipari konglomerátumának, a Bechtel cégnek a vezetői várták a magyar kormány­főt és kíséretének tagjait. A vállalat vezetői sétahajózás­ra hívták meg vendégeiket, úgy, hogy az úticél a Csen­des-óceán partvidékének vi­lághírű, szépséges központ­ja, San Francisco volt. Köz­ben a hajón megbeszéléseket folytattak a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A Bechtel Corporation vi­lágviszonylatban is rendkí­vül jelentős konglomerátum, amely az energiaszolgáltatás, az olaj- és szénbányászat, a magas technológiájú ipar­ágak területén, valamint az építőiparban tevékenykedik. A Bechtel Corporation és különböző magyar vállala­tok között már van együtt­működés — az amerikai vállalat például a Trans- elektróval kötött szerződés alapján egyebek között a Paksi Aatomerőmű ötös és hatos blokkjának irányítási és költségellenőrző munká­jához szállított magas tech­nikát jelentő számítógépes rendszert. Szó van egyéb együttműködési lehetőségről is — egyebek között arról, hogy a Bechtel fővállalkozó­ként végrehajtott beruházási tevékenységébe alvállalkozó­ként magyar vállalatok is bekapcsolódhassanak. A Bechtel cég már irodát nyi­tott Budapesten a tevékeny­ség koordinálására. A magyar delegációval folytatott tárgyalásokon részt vett Stephen D. Bech­tel, a Bechtel Corporation igazgatótanácsának elnöke, A Iden P. Yatés, a Bechtel Group elnöke, Cordell Hull, a csoport elnökhelyettese és a csoport, illetve a leány- vállalatok több más vezető­je. A különhajó közép-európai időszámítás szerint éjfél után kötött ki San Francis­cóban és hajnalban a. San Franciscó-i International Host Committe adott foga­dást Grósz Károly tiszteleté­re, majd a magyar kormány­fő részt vett a World Af­fairs Council és a Common­wealth Club vacsoráján. JÓ TANÁCSOK VEZETŐKNEK A spanyol hatóság több mint egymillió ingyenes ka- zetátt hozott forgalomba, melyről popzene szól, s a zeneszámok között jó taná­csok hangzanak el az autó­vezetők számára. így akar­ják Spanyolországban csök­kenteni a közlekedési bale­setek számát, főleg július­ban és augusztusban. Tavaly a spanyol utakon ötezer em­ber vesztette életét, közülük ezerkétszázan nyáron jártak szerencsétlenül. ÉTLAP VAKOK RÉSZÉRE A Sao Paulói McDonald’s éttermek vendégeit a na­pokban meglepetés várta. Az éttermek bejáratai mellett egy étlapot függesztettek ki, amely a vakok részére Braille írással van kiírva. Brazíliában már 32 éve mű­ködnek McDonald’s éttermek. Sao Paulóban 2.1, Rio de Ja- neiróban 17 és egész Brazí­liában összesen 137 ilyen ét­terem van. PARADICSOMEVÉSBEN BAJNOK A 10 ÉVES DANNY Arkansas amerikai állam­ban a 10 éves Danny Orton 3 perc alatt egy kiló és 25 deka paradicsomot evett meg, s ezzel új rekordot ál­lított fel. Könnyen legyőz­te három ellenfelét, akik közül kettő felnőtt volt. Teljesítményéért ötvendollá- ros díjat kapott. ÖRÖMLÁNYOK tekintélyes ÜZLETFELEKNEK Több francia vállalat legjobb üzletfeleinek a megszokott ajándék helyett örömlányokkal kedveskedett. ,A felsőbb tíz­ezerből származó prostituáltak voltak ugyanis hivatottak gon­doskodni az üzletfelek emléke­zetes pillanatairól. 1A botrány­ba a világ legnagyobb építő­ipari vállalata és a legnagyobb francia tévéhálózat tulajdonosa, a Bouygues, a Gan (biztosítóin­tézet és a Flodor élelmiszeripa­ri leég is (bele volt keverve. A közvetítő szerepét az Euroser­vices r— France nevű társaság játszotta, ők biztosították a vál­lalatok számára, a „több nyel­vet is beszélő hivatásos barát­nőket”. Az említett vállalatok egyéb törvényszegést is elkövet­tek, az örömlányoknak kifize­tett pénzt ugyanis hamis szám­lákon könyvelték el. BETILTOTTAK NÉGY RÁKKELTŐ VEGYSZERT Az Európai Gazdasági Kö­zösség betiltotta négy vegyi anyag használatát, mivel be­bizonyosodott, hogy rákot okozhatnak. A raftilaminról, aminobifenilről, a benzidin- ről és a nitroddifenilről van szó, amelyeket eddig a fes­tékgyártásban és a rozsdá- sodás ellen használt anya­gok gyártásában alkalmaz­tak. Hozzáértők szerint ezek a vegyületek roppant káro­sak az egészségre, és első­sorban a húgyhólyag rákját okozzák. LEFOGYTAK A ZIMBABWEI LÉGIKISASSZONYOK A zimbabwei légitársaság igaz­gatósága hat hónappal ezelőtt elrendelte, hogy a túl kövér lé­gikisasszonyoknak fogyókúráz­niuk Jtell. A batáridő a napok­ban járt le, és a legtöbb légi­kisasszony le is fogyott. Az előírások szerint a légikisasz- szonyoknak legalább 1,63 méter magasnak kell lenniük, és a testsúlyuk legyen arányos a testmagasságukkal. KÖLTÖZŐ MADARAK IS TERJESZTIK AZ AGYHÁRTYA­GYULLADÁST A rovarokkal táplálkozó denevérek szervezetében megtalálható a fertőző agy­hártyagyulladás vírusa. In­diai tudósok e vírus ellen küzdő ellentesteket találtak a denevérek szervezetében, s ebből következtetnek a vírusok jelenlétére. A tudó­sok ezenkívül megállapítot­ták, hogy ß költöző mada­rak szervezetében is megta­lálhatók e vírusok. Amikor e madarak megérkeznek In­dia bizonyos régióiba, ezek­ben az övezetekben ! agy­hártyagyulladás-járvány tör ki. ELEKTROMOS ASSZONY Különleges sajátossága van a manchesteri Pauline Shaw asszonynak; akkora statikus elektromossággal töltött a teste, hogy nem nyúlhat semmilyen háztartási készü­lékhez anélkül, hogy az fel ne robbanjon, el ne égjen, vagy ki ne üsse a biztosíté­kot. Veszteséglistáján eddig tíz mosógép, 18 kenyérpirí­tó és 25 vasaló szerepel. Az újvidéki Mach» Szó -ban olvastuk Sokféle kísértet járta be már Európát, s az egész világot, de nem utolsósor­ban égtájunkat is. Egyesekről kiderült, hogy mégsem való­di kísértetek, csak a hírkeltés volt körülöttük nagy és túl zajos, mások viszont valóban bizonyították rosszindulatú mi­voltukat és létezésüket. Ez utóbbiakból a nemzeti túlfűtött­ség démona izzítja hosszú idő után ismét, úgy látszik, most már egyre tartósabban körülöttünk a légkört, s teszi mind fullasztóbbá, elviselhetetlenebbé. A sötét kosovói események jónak bizonyultak arra is, hogy a túltengő albán nemzeti érzés féktelen tobzódása utat nyis­son valamennyi nacionalizmusnak, hogy élesztgesse és szítsa őket. így most már nemcsak a szerb és crnagorai nemzeti­ségű embereket űző nacionalizmussal kell megküzdenünk és leszámolnunk, hanem az azonos talajon életre kelt, de más (nemzeti) színű szörnyetegekkel is. Egyre nyugtalanítóbban hat az az érzés, hogy társadal­munk egyes intézményei mind jobban átitatódnak a nemzeti kizárólagosság mákonyávat, s ennek nyomán egyre jobban dühöngenek a nemzeti indulatok. Mélységesen nyugtalanító, hogy az olyan intézmények és gyülekezetek, amelyeknek célja az emberek közötti megértés és szeretet hirdetése, nyomtatványaikban olyan tartalmú és hangvételű szövegekét közölnek, amelyek olvasásakor az az érzésünk, hogy többé már nem is elsősorban a minden­napi kenyérért, hanem a nemzet ügyét szolgáló ihletettsé- gért könyörögnek az égiekhez, s különféle ereklyék felmu­tatásával szólítanak a nemzeti egység zászlaja alá. Társadalmunk soknemzetiségű, ezért sokakat itthon és ha­tárainkon túl egyaránt sokféleképpen foglalkoztat a sok nemzet ügye (érdeke). Nemrégiben napilapunk magyarországi újságíró vendége tisztelt meg látogatásával. A beszélgetés során feltette a kér­dést: én, mint magyar, hogyan szolgálom a magyarságot, magyarságomat, a magyar ügyet itt, a Vajdaságban? Mi tagadás, kissé meglepetten néztünk össze az őt kísérő szerkesztőségi ifjú kolléganőmmel, s menten töredelmesen megvallottam, hogy számomra (számunkra) kissé szokatlan hangzású a kérdés. Mi itt, a Vajdaságban az idők folyamán valahogy már elszoktunk az ilyenfajta fogalmazástól, társa­dalmilag valahogy archaikus ez .a hang. De ha már elhang­zott, ne térjünk ki előle. Tehát hogy is szolgálom (szolgál­juk) a magyar ügyet? Válasz után kutatva a kérdésre, ismét csak kérdés fogal­mazódott meg: de vajon beszélhetünk-e dolgaink intézésé­ben ilyenformán magyar ügyről, szerb ügyről, horvát ügy­ről, szlovák ügyről és a többiről itt, a Vajdaságban, vagy ehelyett valamelyikünk közös ügyéről, az együttélés közösen alakított szabályairól, szükségleteink egységes mércék sze­rinti méltányos elbírálásáról persze az önkezünkkel terem­tett anyagi javak szintjén, és nem utolsósorban egymás irán­ti felelősségünkről. Valahogy így látom (látjuk) célszerűnek őszinte meggyőződéssel szolgálni emberi, szocialista dolgozói mi volt unkát, önmagunkat, a közös ügyünket, s ezzel külön is valamennyiünk ügyét. Persze, ‘korántsem idillikus ez a kép. Nemrégen esett szó nyilvánosan az ötnyelvűség vajda­sági gyakorlatának eredményeiről, de hiányosságairól is, időnként különféle kilengések is megzavarják mindennap­jainkat. Megnyugtató volt viszont mind ez ideig, hogy elegendő erővel rendelkeztünk dolgaink kellő elrendezéséhez, újabb lépések megtételéhez, s e magatartásunkkal építettük to­vább egymás iránti bizalmunkat. Mind nyugtalanítóbb azonban, hogy egyre-másra gyújto­gatják körülöttünk a nacionalizmus kis és nagy tüzeit, attól sem riadva vissza, hogy égő csóvát hajítsanak ránk. Belénk kap-e a láng vagy füstölögve kialszik, attól függ, mennyire itatódott fel tudatunkba a testvériség-egység eszméje és mennyire hódított teret a nemzeti egyenjogúság gyakorlása itt nálunk a Vajdaságban. Bosko Krunic pártelnöki minőségében mondott minapi utolsó beszédében figyelmeztetett az országszerte növekvő nacionalista eufóriára, nemzeti sovinizmusra. Nyugtalanító, hogy akadnak lapok, amelyek mindezt leje­gyezni sem tartották érdemesnek. Vajon milyen meggondo­lásból tették ezt? De nem hagyhatjuk szó nélkül, s nem hallgathatjuk el sem Bosko Krunicnak, sem a Pártelnökségnek, még kevésbé a Központi Bizöttságnak, hogy csupán figyelmeztet a nacio­nalizmus fényére akkor, amikor már évek óta visszhangzik a megállapítás, hogy a nacionalizmus befészkelte magát a párt soraiba és egyes párt vezetőségek be. Mikor lesz hajlandó a Központi Bizottság és Elnöksége a ténymegállapításon túl cselekedni is? Az utóbbi évtized társadalmi-politikai gyakorlata számos új helyzetet teremtett és sok új problémát is felszínre ve­tett a nemzeti egyenjogúság politikájának érvényesítésében: Alighanem nagyon is megértek a feltételek arra, hogy az előrelépés igényével a megváltozott és tovább változó tár­sadalmi-gazdasági feltételek között ismét tudományos vizs­gálódás tárgyává tegyük az osztályérdek és a nemzeti érdek újonnan kialakult (alakuló) egymás közti viszonyát. Csu­pán megjegyezzük, de vehető ez sugallatnak is, hogy dir. Stí­lje Suvar újonnan megválasztott pártelnök annak idején ma­ga is számos tanulmánnyal hozzájárult e kérdéskör taglalá­sához. (ek) Vakáció japán módra A japánok többsége az idén sem megy hosszabb sza­badságra. Számukra a nyári vakáció csak egy, Tokióban vagy vidéken, családi ■ körben eltöltött hosszabb hétvé­ge. Miközben külföldről szemrehányásokkal illetik a ja­pán vállalatokat ia „túlhajtott munkából” eredő tisztes­ségtelen konkurrencia miatt, a japán kormányzat immár három éve próbálja a dolgozókat meggyőzni arról, ve­gyenek ki nyaranta több szabadságot. A jszabadság idő­tartamának növekedése ugyanis a belső fcereslet és fo­gyasztás fellendülésével járna, hozzájárulna a szigetor­szág egyik legnagyobb gazdasági problémájának megoldá­sához. Ám úgy tűnik, a helyzet változatlan: a munkaügyi mi­nisztérium nemrég közzétett felmérése szerint a japánok 1988 nyarán is átlagosan 6,3 nap szabadságot vesznek ki, vagyis 'pontosan annyit, mint tavaly. Az elmúlt tíz évet tekintve viszont iez a szám néminemű haladást jelent, hiszen 1977-ben e napok száma még csak 3,2 volt. (Az Egyesült Államokban a nyári szabadság átlagos időtarta­ma 19, Franciaországban 26, az NSZK-ban pedig 29 nap.) 1380 megkérdezett vállalat közül 1146 nyilatkozott úgy, ’ hogy kiadná fá dolgozóknak a szabadságot. Közülük 472 több mint 7 napot adna, és csupán 194 engedné ieí dolgo­zóit több mint tíz napra. Az egyik Sikoku-szigeti gyár, a Nichia-társaság húsz nap szabadságot adott dolgozói­nak. A»\Nichia vezetői szerint jobb, ha a dolgozók a nagy hőségben pihennek. De e nagylelkű vállalat esete kurió­zumnak számít: elméletileg húsz nap egy japán dolgozó éves szabadságának alsó határa. De a leggyakoribb eset­ben nem élnek vele. Nem azért, mintha a vállalat en­nek útját állná, hanem mert az éves szabadság felhaszná­lása Japánban nem ildomos dolog, az íratlan szabályok szerint akadályozza a társadalmi és a szakmai előreha­ladást. Néhányan tehát jobbnak látják, ha egyszerűen lemon­danak szabadságukról, olyan ürüggyel például, hogy „nem akarják felborítani kollégáik munkáját”. Mások in­kább elaprózzák pihenőnapjaikat, és a lehető legdiszkré­tebb módon használják fel azokat, általában hétvégéjü­ket toldják meg <egy-egy szabadnappal. Bizonyára sok idő eltelik még addig, amíg a „rövid vakáció” szokását sikerül megváltoztatni. „Jogunk van minimum húsz nap­ra, de ezzel senki sem él. Én sem” — jegyzi meg nevetve Szato kisasszony, aki immár 15 éve dolgozik ugyanannál a vállalatnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom