Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

1988, július 20„ szerda o Növénytermesztés a háztáji és kisegítő gazdaságokban A végegyházi takarékszövetkezet dolgozói udvarias kiszolgá­lással segítik a lakosságot Fotó: Gál Edit s közben pénzük is karnato­A mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság 1987- ben a térség háztáji állat­tartásának helyzetét vizs­gálta, majd ez évben a ház­táji növénytermesztését vet­ték nagyító alá. A vizsgá­lat hat termelőszövetkezetet és két áfészt érintett. Cél volt: felmérni a mezőgaz­dasági jellegű háztáji és ki­segítő gazdaságokban ter­melt növényféleségeket, a nagyságrendet, a termelés növelésének lehetőségeit. Értékelni kívánták a terme­lők és felvásárlók kapcsola­tát, vizsgálták a termelők érdekvédelmét, a termelési és értékesítési biztonságot. A városi NEB júliusi ülésén jóváhagyta az összefoglaló jelentést. A háztáji és kisegítő gaz ­daságokban a növényter­mesztés jelentősége napja­inkban felértékelődött. Eb­ből következően nőtt e te­vékenység népességmegtartó szerepe is, ami Mezőkovács- háza térségében rendkívüli jelentőségű. Egyértelmű vá­laszt ad a vizsgálat arra, hogy a nyersanyag-előállítás és a piac kölcsönhatásai leg­inkább a termelő szférát be­folyásolják gyakran negatí­van. A vizsgált gazdaságokban a növénytermesztésre a sok­színűség a jellemző. Húsz­nál is több a növényfajok száma, melyből alig 2-3 nö­vénykultúra emelhető úgy­nevezett térségi szintre. A többi növényfaj speciális nyersanyag (konzerv) vagy takarmányozási igényeket elégít ki. A szövetkezetek elsődlegesen nyersanyagter­melésre rendezkedtek be. Csak 1-2 helyen találkoztak saját feldolgozó üzemmel. Ilyen például a Medgyes- egyházi Haladás Tsz mogyo­rópörkölő üzeme. Hosszabb-rövidebb tradí­cióval rendelkező növényfa­jok a térségben a seprűci­rok, a vöröshagyma, azöld- ségvetőmag-kultúrák és fel­jövőben van a paradicsom. Azonban meg kell említeni, hogy ezek feldolgozási szintje, lehetősége e terüle­ten messze elmarad a kívá­natostól. Megállapítható, hogy a szövetkezetek tevé­kenységük szerves részeként kezelik a háztáji növényter­mesztést, melyre jellemző az ágazati szintű szervezés. Az árukukorica-termelésben közvetlen kapcsolatot alakí­tottak ki az állattenyésztés­sel. A termelést termékértéke­sítési szerződés alapján vég­zik. A szerződéses fegyelem az általánosan kialakult gyakorlathoz igazodik. A bi­zonytalanságok, az előfor­duló túltermelések egyes nö­vényfajból sokat ártanak a kétoldalú kötelezettségválla­lások intézményének. A köt­bér érvényesítése nem jel­lemző. A vizsgált két áfész- nál a felvásárló tevékenység az alaptevékenység része, és jelentős bevételi forrás a termeltetés is. Ösztönző jel­legű, hogy a mezőgazdasági termékek ötszázezer forintig adómentesek, ugyanakkor említést érdemel, hogy a fel- vásárlási árak nem emel­kedtek számottevően. A NEB több hasznos ja­vaslat mellett felhívta a megyei szervek . figyelmét, hogy a munkahelyteremtő lehetőségeket feltáró pályá­zatokat továbbítsák az ille­tékes szervekhez támogatá­sukkal. A termelőüzemek­nek, mint nagyüzemi koor­dinátoroknak pedig a piac lehetőségeit figyelembe vé­ve tovább kell bővíteni az élőmunkaigényes, öntözóTt kultúrák háztáji termelését. Halasi M. Takarékos végegyháziak i Tavaly több mint 28 és fél millió forint betétállomány­nyal rendelkezett a végegy­házi takarékszövetkezet. A különböző kölcsönállomány pedig összesen 20 millió fo­rint volt. Az idei esztendő félévi mérlege már hasonló adatokat mutat, pedig a terv elérése még messze van. A betétek jelentős növekedésé­re a háztáji bevételek után számítanak a takarékszövet­kezetben. Ám a nyári szezonban is gyakran nyitnak ajtót a pénzintézetre a végegyházi­ak. A községben 1986 óta tart a gázprogram. A gázvezeték­építési, lakásépítési kölcsön miatt '86-ban 84, '87-ben 161, s az idén eddig 34 esetben nyújtott segítséget az építke­zőknek a takarékszövetkezet. Ezenkívül a megbízásos alapon fizetik a termelőknek a Szegedi Konzervgyárnak szállított uborka árát, be­gyűjtik a lakosságtól a vil­lanyszámla-pénzt. Rendsze­resen árusítanak totó-lottó­szelvényeket a végegyházi szerencsét próbálóknak. Ugyancsak a takarékszövet­kezetet keresik fel a falube­liek a személyi, termelési, áruvásárlási kölcsönigényük esetén. De még személygép­kocsikra is be lehet fizetni, annak, aki megunta a kerék­pározást. A takarékszövetkezet egyik kezdeményezése az iskola- szövetkezet, amelyet tavaly indítottak útjára. Az új kez­deményezés rendkívül hagy népszerűségre tett szert. A tanulók nem bélyeget gyűj­tenek, hanem betétkönyvük van, s ezek között a gyer­meknap alkalmából sorsolást rendeznek. A szerencsésebb gyerekek kempingkerék­párt, társasjátékot nyertek, zott. A takarékszövetkezetben dolgozók munkáját nagyban könnyítette a tavaly beszer­zett Robotron könyvelőgép. A pénzügyi adminisztráció korszerűsítésével gyorsabbá, kulturáltabbá vált a kiszol­gálás is. így a végegyháziak bizalommal kereshetik fel a község takarékszövetkezetét, ha okosan akarják forgatni tőkéjüket, vagy netalán szo­rultságuk esetén hitelt sze­retnének kapni a boldogulá­sukhoz. b. a. Bős—Nagymaros 0 Érvek és ellenérvek Ez év május 27-én több ezren gyűltek össze Buda­pesten, a Vörösmarty téren, hogy tiltakozzanak a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer építése, illetve az ab­ban vállalt osztrák részvétel ellen. Követelték az erőmű építésének leállítását, az osztrák cégekkel kötött szer­ződések felbontását, vala­mint az erőmű környezeti hatásával kapcsolatos véle­mények megvitatását. Ezt követően az Országgyűlés Településfejlesztési és Kör­nyezetvédelmi Bizottságá­nak június 15-i ülésén elő­terjesztettek egy ötpontos javaslatot.. . * * * Eszerint ez év végéig le kellene állítani a nagymaro­si munkálatokat, hogy ez­alatt a kormány nemzetközi szakértőkkel megvizsgáltat­hassa a vízlépcső takaréko­sabb építésének, vagy leál­lításának feltételeit. Ezt kö­vetően az Országgyűlésnek kellene a végső szót kimon­dania az ügyben. Király Zol­tán képviselő beadványa alapján „a beruházás felső szakaszán — Dunakiliti és Bős térségében — Magyar- országnak meg kellene épí­teni a dunakiliti duzzasztó­művet, hogy a jelentős rész­ben már elkészült csehszlo­vák beruházás, a bősi erő­mű működőképes legyen, ugyanakkor a Nagymaros térségében folyó építkezés terveit teljes egészében újra kellene gondolni” — írja a Heti Világgazdaság június 25-i száma. Ezzel kapcsolat­ban a már említett sajtótá­jékoztatón elhangzott, hogy a vízlépcsőrendszer a nagy­marosi erőművel együtt egy komplex többcélú és hasz­nosítású mű. Akár a bősi erőműt, akár a nagymarosit kihagyva e rendszerből az egész felépítése válna értel­metlenné. A dunai vízlépcsőrendszer szerződés szerinti teljesítése esetén többek közt a követ­kező hatások jelentkez­nek: megszűnnek a nyolc országot összekötő Duna je­lenlegi legfőbb hajózási aka­dályai, így javulnak a leg­inkább környezetbarát vízi szállítás feltételei. A rend­szer létesítményeivel két és félszeresére javul az árvízi biztonság. Ezzel mintegy 350 milliárd forint értékű nem­zeti vagyont óvunk meg. A beruházás keretében újabb' területek ármentesítésével, a káros vizek elvezetésével és tisztításával, utak, vasutak, hidak korszerűsítésével, csa­tornák, vízvezetékek létesí­tésével javulnak a térség te­lepüléseinek, iparának, me­zőgazdaságának és idegen- forgalmának lehetőségei. Ezen túlmenően növekvő villamosenergia-igényünk á környezet szennyezése és drága tüzelőanyag nélkül hosszú távon folytonos hasz­not hozó áramforráshoz jut. A sajtótájékoztatón el­hangzott kérdésre, miszerint, milyen káros következménye lehet a környezetre a víz­lépcsőrendszer működtetésé­nek, Szöllősi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet tudo­mányos főigazgató-helyette­se a következőket válaszolta: — A tudomány mai állása szerint nagyon kevés az a veszély, amit ne lehetne el­hárítani. A félszáz korábbi és 33 úí elemző tanulmány tapasztalatait összegző ha­tástanulmány megállapította, hogy a vízlépcsőrendszer megépítése nem okoz jóvá­tehetetlen környezeti káro­kat. A rendszer üzemvitelét ugyanis az ökológiai opti­mumnak rendeljük alá. Ezenkívül létrehozunk egy, a természeti környezet álla­potát és változásait állandó­an figyelemmel kísérő, egy­séges területi észlelő- és megfigyelő hálózatot, egy úgynevezett monitoring rendszert. Ez 3 évvel az üzembe helyezés előtt meg­kezdi működését, hogy pon­tos viszonyítási alappal ren­delkezzünk a későbbi esetle­ges változások minősítésé­hez. Állandóan mérünk min­dent, s abban a pillanatban, amikor eltérések mutatkoz­nak, akkor a megfelelő mó­don beavatkozunk — mond­ta a főigazgató-helyettes. A helyszínbejárással egy-1 bekötött sajtótájékoztatón az újságírók megkapták a Yale Egyetem ama 26 pontba fog­lalt „kiáltványát”, amelyet az USA-ban élő, magyar származású biológus, hívták Béla juttatott el ez év ele­jén az1 Elnöki Tanács elnö­kéhez. Lipták Béla a Nyuga­ton élő magyarság nevében kéri, hogy társadalmi vitá­kat követő népszavazáson döntsék el a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszer továb­bi sorsát. A Vituki főigaz­gató-helyettese kifejtette, hogy bár a beruházás alko­tói nagyra becsülik a magyar környezetvédelmet szívükön viselők törekvéseit, ám a Lipták-féle 26 pontként em­legetett irat nagyfokú tájé­kozatlanságról árulkodik. A nyilatkozat minden egyes pontjára egyébként egy e célra alakítotí bizottság adott választ. Az alábbiak­ban a Lipták-féle pontok kö­zül idézünk néhányat, s mel­lettük zárójelben a szakértői bizottság válaszát közöljük: 1. A vízlépcsőrendszer 2015 után is csak két százalékát biztosítaná az akkori ma­gyar energiaigénynek. Az erőmű erre sem lenne képes, mivel negyed százados hasz­nálat után a gépeket ki kel­lene cserélni. (Igaz, hogy a vízlépcső- rendszer energetikai telje­sítménye nem túl nagy. Vi­szonyításul: indításkor alig éri el az összes budapesti lakás villamosenergia-fo- gyasztását, teljesítménye a 60 hazai erőmű között az 5., összesen a várható energia- igényünk 4-5 százalékát ad­ja. Viszont a gépek cseréje 20 év után szükségtelen. A vízi erőműveknél a gépi be­rendezéseket — nemzetközi tapasztalatok szerint — 50 évnél is tovább használják. A legrégibb magyar vízi erő­műben a gépeket csak 90 év után cserélték!) 2. Bősnél a vízszint 18 mé­terrel a talajszint fölé emel­kedne. Gönyü és Nagymaros között az állandó vízszint a jelenlegi árvízhatár felett lenne, s a tárolt több száz­millió köbméter víz egy föld­rengés, árvíz, vagy erőszak okozta gátszakadás esetén magát a fővárost is veszé­lyeztetné. (A fővárost árvíz még földrengés esetén sem veszé­lyezteti. A létesítményeket úgy méretezték, hogy az adott területeken az elkép- zeltnél jóval nagyobb ren­gést is kiálljanak. Egy mégis feltételezett gátszakadás ese­tén sincs baj: az árhullám a mederben ellapul, így Buda­pesten legfeljebb az alsó rakpartok szintjéig emelné meg a Duna vizét. Magas víz estén pedig nem kell duzzasztás.) 3. A nagymarosi vízlépcső eredményezte medermélyü­lés csökkentené Budapest parti szűrésű kútjainak ter­melését. (A nagymarosi vízlépcső szikla alapra épül. Az alatta levő szakaszon, ahol a Buda­pest vízellátásában fontos parti szűrésű kutak vannak, a vízlépcsőrendszer miatt nem változik semmi a Duna folyásán, így a kutak terme­lése sem változik.) 4. A dunakiliti tározó pangó vizű tároló lesz, szennyezettsége miatt üdü­lésre alkalmatlan, és a jelen­leg húszezer személyes pi­lismaród üdülőtelep is hasz­nálhatatlanná válik, ha csak új szűrőgátas tavat nem épí­tenek.. (A dunakiliti tározó nem üdülési céllal épül, de ilyen célra is hasznosítható. Vize nem lesz pangó, hiszen tel­jes készlete egy-két nap alatt kicserélődik. Ha a húszezer fős adat igaz lenne, akkor a pilismaróti telepen egy üdü­lőtelekre 63 személy jutna, itt ugyanis 317 ingatlan van. Ezek egyébként is a folyó árterületén épültek, jórészt ott, ahol műszakilag nem lett volna szabad. Helyettük az új üdülőkörzetet feltöl­tött, már közművesített te- , rületen alakítják ki.) A szakértői bizottság vé­leménye szerint egyébként nincs akadálya a nyilvános vitának. Válaszukban azt ír­ják, hogy „az újságoknak és a rádiónak azt indítványoz­zuk, hogy mindkét felet (az ellenzőket és az érveiket is) bemutató vitacikkeket és műsorokat adjanak, a televí­zióban élő adásban válaszol­janak a nézők ez irányú kér­déseire”. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um Tájékoztatási Főosztá­lyának vezetőjétől megtud­tuk, hogy nemcsak az újság­íróknak, hanem az ország- gyűlési képviselőknek is be­mutatják az építkezést. Vár­hatóan fez év őszén az Or­szággyűlés elé kerül a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer építése körül folyó vita. Dr. Iványi Lajos, a Gyo- maendrődi Lenin Tsz elnöke, országgyűlési képviselő még az elmúlt év őszén az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kihelyezett ülésén, Dunakilitiben tájé­kozódott képviselőtársaival az építkezés akkori állásáról. Azóta felerősödtek a viták. Megkérdeztük, mai ismeretei szerint hogyan szavazna? — Úgy gondolom ahhoz, hogy szavazni tudjak, sokkal több és nyíltabb tájékozta­tásra van szükség. Míg pon­tos adatokat, számokat nem tudok, addig nem foglalha­tok állást. Azt tudom vi­szont, hogy az országnak 10, 20, 30 év múlva is szüksége lesz villamos energiára. Ezt pedig elő kell állítani vala­hogy. Figyelembe véve a hő­erőművek, atomerőművek és a vízi erőművek működé­sének környezeti hatásait, még mindig az utóbbi a leg- környezetbarátabb. Zavar, hogy az általam is nagyra becsült szakemberek véle­ményei egymástól gyakran homlokegyenest eltérőek. Szeretném, hogy ha nem­csak mi. képviselők, hanem az állampolgárok is teljes körű. objektív tájékoztatást kapnának. * * * A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy ha az építke­zést leállítanák, akkor a kü­lönféle szerződésszegések, -felmondások, és az eredeti állapot helyreállítása össze­sen mintegy 75 milliárd fo­rintba kerülne... Hornok Ernő (Vége) Ilyen lesz a nagymarosi vízi erőmű A szerző felvételei Az épülő duzzasztómű

Next

/
Oldalképek
Tartalom