Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-20 / 172. szám
1988, július 20„ szerda o Növénytermesztés a háztáji és kisegítő gazdaságokban A végegyházi takarékszövetkezet dolgozói udvarias kiszolgálással segítik a lakosságot Fotó: Gál Edit s közben pénzük is karnatoA mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság 1987- ben a térség háztáji állattartásának helyzetét vizsgálta, majd ez évben a háztáji növénytermesztését vették nagyító alá. A vizsgálat hat termelőszövetkezetet és két áfészt érintett. Cél volt: felmérni a mezőgazdasági jellegű háztáji és kisegítő gazdaságokban termelt növényféleségeket, a nagyságrendet, a termelés növelésének lehetőségeit. Értékelni kívánták a termelők és felvásárlók kapcsolatát, vizsgálták a termelők érdekvédelmét, a termelési és értékesítési biztonságot. A városi NEB júliusi ülésén jóváhagyta az összefoglaló jelentést. A háztáji és kisegítő gaz daságokban a növénytermesztés jelentősége napjainkban felértékelődött. Ebből következően nőtt e tevékenység népességmegtartó szerepe is, ami Mezőkovács- háza térségében rendkívüli jelentőségű. Egyértelmű választ ad a vizsgálat arra, hogy a nyersanyag-előállítás és a piac kölcsönhatásai leginkább a termelő szférát befolyásolják gyakran negatívan. A vizsgált gazdaságokban a növénytermesztésre a sokszínűség a jellemző. Húsznál is több a növényfajok száma, melyből alig 2-3 növénykultúra emelhető úgynevezett térségi szintre. A többi növényfaj speciális nyersanyag (konzerv) vagy takarmányozási igényeket elégít ki. A szövetkezetek elsődlegesen nyersanyagtermelésre rendezkedtek be. Csak 1-2 helyen találkoztak saját feldolgozó üzemmel. Ilyen például a Medgyes- egyházi Haladás Tsz mogyorópörkölő üzeme. Hosszabb-rövidebb tradícióval rendelkező növényfajok a térségben a seprűcirok, a vöröshagyma, azöld- ségvetőmag-kultúrák és feljövőben van a paradicsom. Azonban meg kell említeni, hogy ezek feldolgozási szintje, lehetősége e területen messze elmarad a kívánatostól. Megállapítható, hogy a szövetkezetek tevékenységük szerves részeként kezelik a háztáji növénytermesztést, melyre jellemző az ágazati szintű szervezés. Az árukukorica-termelésben közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az állattenyésztéssel. A termelést termékértékesítési szerződés alapján végzik. A szerződéses fegyelem az általánosan kialakult gyakorlathoz igazodik. A bizonytalanságok, az előforduló túltermelések egyes növényfajból sokat ártanak a kétoldalú kötelezettségvállalások intézményének. A kötbér érvényesítése nem jellemző. A vizsgált két áfész- nál a felvásárló tevékenység az alaptevékenység része, és jelentős bevételi forrás a termeltetés is. Ösztönző jellegű, hogy a mezőgazdasági termékek ötszázezer forintig adómentesek, ugyanakkor említést érdemel, hogy a fel- vásárlási árak nem emelkedtek számottevően. A NEB több hasznos javaslat mellett felhívta a megyei szervek . figyelmét, hogy a munkahelyteremtő lehetőségeket feltáró pályázatokat továbbítsák az illetékes szervekhez támogatásukkal. A termelőüzemeknek, mint nagyüzemi koordinátoroknak pedig a piac lehetőségeit figyelembe véve tovább kell bővíteni az élőmunkaigényes, öntözóTt kultúrák háztáji termelését. Halasi M. Takarékos végegyháziak i Tavaly több mint 28 és fél millió forint betétállománynyal rendelkezett a végegyházi takarékszövetkezet. A különböző kölcsönállomány pedig összesen 20 millió forint volt. Az idei esztendő félévi mérlege már hasonló adatokat mutat, pedig a terv elérése még messze van. A betétek jelentős növekedésére a háztáji bevételek után számítanak a takarékszövetkezetben. Ám a nyári szezonban is gyakran nyitnak ajtót a pénzintézetre a végegyháziak. A községben 1986 óta tart a gázprogram. A gázvezetéképítési, lakásépítési kölcsön miatt '86-ban 84, '87-ben 161, s az idén eddig 34 esetben nyújtott segítséget az építkezőknek a takarékszövetkezet. Ezenkívül a megbízásos alapon fizetik a termelőknek a Szegedi Konzervgyárnak szállított uborka árát, begyűjtik a lakosságtól a villanyszámla-pénzt. Rendszeresen árusítanak totó-lottószelvényeket a végegyházi szerencsét próbálóknak. Ugyancsak a takarékszövetkezetet keresik fel a falubeliek a személyi, termelési, áruvásárlási kölcsönigényük esetén. De még személygépkocsikra is be lehet fizetni, annak, aki megunta a kerékpározást. A takarékszövetkezet egyik kezdeményezése az iskola- szövetkezet, amelyet tavaly indítottak útjára. Az új kezdeményezés rendkívül hagy népszerűségre tett szert. A tanulók nem bélyeget gyűjtenek, hanem betétkönyvük van, s ezek között a gyermeknap alkalmából sorsolást rendeznek. A szerencsésebb gyerekek kempingkerékpárt, társasjátékot nyertek, zott. A takarékszövetkezetben dolgozók munkáját nagyban könnyítette a tavaly beszerzett Robotron könyvelőgép. A pénzügyi adminisztráció korszerűsítésével gyorsabbá, kulturáltabbá vált a kiszolgálás is. így a végegyháziak bizalommal kereshetik fel a község takarékszövetkezetét, ha okosan akarják forgatni tőkéjüket, vagy netalán szorultságuk esetén hitelt szeretnének kapni a boldogulásukhoz. b. a. Bős—Nagymaros 0 Érvek és ellenérvek Ez év május 27-én több ezren gyűltek össze Budapesten, a Vörösmarty téren, hogy tiltakozzanak a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, illetve az abban vállalt osztrák részvétel ellen. Követelték az erőmű építésének leállítását, az osztrák cégekkel kötött szerződések felbontását, valamint az erőmű környezeti hatásával kapcsolatos vélemények megvitatását. Ezt követően az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának június 15-i ülésén előterjesztettek egy ötpontos javaslatot.. . * * * Eszerint ez év végéig le kellene állítani a nagymarosi munkálatokat, hogy ezalatt a kormány nemzetközi szakértőkkel megvizsgáltathassa a vízlépcső takarékosabb építésének, vagy leállításának feltételeit. Ezt követően az Országgyűlésnek kellene a végső szót kimondania az ügyben. Király Zoltán képviselő beadványa alapján „a beruházás felső szakaszán — Dunakiliti és Bős térségében — Magyar- országnak meg kellene építeni a dunakiliti duzzasztóművet, hogy a jelentős részben már elkészült csehszlovák beruházás, a bősi erőmű működőképes legyen, ugyanakkor a Nagymaros térségében folyó építkezés terveit teljes egészében újra kellene gondolni” — írja a Heti Világgazdaság június 25-i száma. Ezzel kapcsolatban a már említett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a vízlépcsőrendszer a nagymarosi erőművel együtt egy komplex többcélú és hasznosítású mű. Akár a bősi erőműt, akár a nagymarosit kihagyva e rendszerből az egész felépítése válna értelmetlenné. A dunai vízlépcsőrendszer szerződés szerinti teljesítése esetén többek közt a következő hatások jelentkeznek: megszűnnek a nyolc országot összekötő Duna jelenlegi legfőbb hajózási akadályai, így javulnak a leginkább környezetbarát vízi szállítás feltételei. A rendszer létesítményeivel két és félszeresére javul az árvízi biztonság. Ezzel mintegy 350 milliárd forint értékű nemzeti vagyont óvunk meg. A beruházás keretében újabb' területek ármentesítésével, a káros vizek elvezetésével és tisztításával, utak, vasutak, hidak korszerűsítésével, csatornák, vízvezetékek létesítésével javulnak a térség településeinek, iparának, mezőgazdaságának és idegen- forgalmának lehetőségei. Ezen túlmenően növekvő villamosenergia-igényünk á környezet szennyezése és drága tüzelőanyag nélkül hosszú távon folytonos hasznot hozó áramforráshoz jut. A sajtótájékoztatón elhangzott kérdésre, miszerint, milyen káros következménye lehet a környezetre a vízlépcsőrendszer működtetésének, Szöllősi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a következőket válaszolta: — A tudomány mai állása szerint nagyon kevés az a veszély, amit ne lehetne elhárítani. A félszáz korábbi és 33 úí elemző tanulmány tapasztalatait összegző hatástanulmány megállapította, hogy a vízlépcsőrendszer megépítése nem okoz jóvátehetetlen környezeti károkat. A rendszer üzemvitelét ugyanis az ökológiai optimumnak rendeljük alá. Ezenkívül létrehozunk egy, a természeti környezet állapotát és változásait állandóan figyelemmel kísérő, egységes területi észlelő- és megfigyelő hálózatot, egy úgynevezett monitoring rendszert. Ez 3 évvel az üzembe helyezés előtt megkezdi működését, hogy pontos viszonyítási alappal rendelkezzünk a későbbi esetleges változások minősítéséhez. Állandóan mérünk mindent, s abban a pillanatban, amikor eltérések mutatkoznak, akkor a megfelelő módon beavatkozunk — mondta a főigazgató-helyettes. A helyszínbejárással egy-1 bekötött sajtótájékoztatón az újságírók megkapták a Yale Egyetem ama 26 pontba foglalt „kiáltványát”, amelyet az USA-ban élő, magyar származású biológus, hívták Béla juttatott el ez év elején az1 Elnöki Tanács elnökéhez. Lipták Béla a Nyugaton élő magyarság nevében kéri, hogy társadalmi vitákat követő népszavazáson döntsék el a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer további sorsát. A Vituki főigazgató-helyettese kifejtette, hogy bár a beruházás alkotói nagyra becsülik a magyar környezetvédelmet szívükön viselők törekvéseit, ám a Lipták-féle 26 pontként emlegetett irat nagyfokú tájékozatlanságról árulkodik. A nyilatkozat minden egyes pontjára egyébként egy e célra alakítotí bizottság adott választ. Az alábbiakban a Lipták-féle pontok közül idézünk néhányat, s mellettük zárójelben a szakértői bizottság válaszát közöljük: 1. A vízlépcsőrendszer 2015 után is csak két százalékát biztosítaná az akkori magyar energiaigénynek. Az erőmű erre sem lenne képes, mivel negyed százados használat után a gépeket ki kellene cserélni. (Igaz, hogy a vízlépcső- rendszer energetikai teljesítménye nem túl nagy. Viszonyításul: indításkor alig éri el az összes budapesti lakás villamosenergia-fo- gyasztását, teljesítménye a 60 hazai erőmű között az 5., összesen a várható energia- igényünk 4-5 százalékát adja. Viszont a gépek cseréje 20 év után szükségtelen. A vízi erőműveknél a gépi berendezéseket — nemzetközi tapasztalatok szerint — 50 évnél is tovább használják. A legrégibb magyar vízi erőműben a gépeket csak 90 év után cserélték!) 2. Bősnél a vízszint 18 méterrel a talajszint fölé emelkedne. Gönyü és Nagymaros között az állandó vízszint a jelenlegi árvízhatár felett lenne, s a tárolt több százmillió köbméter víz egy földrengés, árvíz, vagy erőszak okozta gátszakadás esetén magát a fővárost is veszélyeztetné. (A fővárost árvíz még földrengés esetén sem veszélyezteti. A létesítményeket úgy méretezték, hogy az adott területeken az elkép- zeltnél jóval nagyobb rengést is kiálljanak. Egy mégis feltételezett gátszakadás esetén sincs baj: az árhullám a mederben ellapul, így Budapesten legfeljebb az alsó rakpartok szintjéig emelné meg a Duna vizét. Magas víz estén pedig nem kell duzzasztás.) 3. A nagymarosi vízlépcső eredményezte medermélyülés csökkentené Budapest parti szűrésű kútjainak termelését. (A nagymarosi vízlépcső szikla alapra épül. Az alatta levő szakaszon, ahol a Budapest vízellátásában fontos parti szűrésű kutak vannak, a vízlépcsőrendszer miatt nem változik semmi a Duna folyásán, így a kutak termelése sem változik.) 4. A dunakiliti tározó pangó vizű tároló lesz, szennyezettsége miatt üdülésre alkalmatlan, és a jelenleg húszezer személyes pilismaród üdülőtelep is használhatatlanná válik, ha csak új szűrőgátas tavat nem építenek.. (A dunakiliti tározó nem üdülési céllal épül, de ilyen célra is hasznosítható. Vize nem lesz pangó, hiszen teljes készlete egy-két nap alatt kicserélődik. Ha a húszezer fős adat igaz lenne, akkor a pilismaróti telepen egy üdülőtelekre 63 személy jutna, itt ugyanis 317 ingatlan van. Ezek egyébként is a folyó árterületén épültek, jórészt ott, ahol műszakilag nem lett volna szabad. Helyettük az új üdülőkörzetet feltöltött, már közművesített te- , rületen alakítják ki.) A szakértői bizottság véleménye szerint egyébként nincs akadálya a nyilvános vitának. Válaszukban azt írják, hogy „az újságoknak és a rádiónak azt indítványozzuk, hogy mindkét felet (az ellenzőket és az érveiket is) bemutató vitacikkeket és műsorokat adjanak, a televízióban élő adásban válaszoljanak a nézők ez irányú kérdéseire”. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Tájékoztatási Főosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy nemcsak az újságíróknak, hanem az ország- gyűlési képviselőknek is bemutatják az építkezést. Várhatóan fez év őszén az Országgyűlés elé kerül a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése körül folyó vita. Dr. Iványi Lajos, a Gyo- maendrődi Lenin Tsz elnöke, országgyűlési képviselő még az elmúlt év őszén az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kihelyezett ülésén, Dunakilitiben tájékozódott képviselőtársaival az építkezés akkori állásáról. Azóta felerősödtek a viták. Megkérdeztük, mai ismeretei szerint hogyan szavazna? — Úgy gondolom ahhoz, hogy szavazni tudjak, sokkal több és nyíltabb tájékoztatásra van szükség. Míg pontos adatokat, számokat nem tudok, addig nem foglalhatok állást. Azt tudom viszont, hogy az országnak 10, 20, 30 év múlva is szüksége lesz villamos energiára. Ezt pedig elő kell állítani valahogy. Figyelembe véve a hőerőművek, atomerőművek és a vízi erőművek működésének környezeti hatásait, még mindig az utóbbi a leg- környezetbarátabb. Zavar, hogy az általam is nagyra becsült szakemberek véleményei egymástól gyakran homlokegyenest eltérőek. Szeretném, hogy ha nemcsak mi. képviselők, hanem az állampolgárok is teljes körű. objektív tájékoztatást kapnának. * * * A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ha az építkezést leállítanák, akkor a különféle szerződésszegések, -felmondások, és az eredeti állapot helyreállítása összesen mintegy 75 milliárd forintba kerülne... Hornok Ernő (Vége) Ilyen lesz a nagymarosi vízi erőmű A szerző felvételei Az épülő duzzasztómű
