Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-20 / 172. szám
1988. július 20,, szerda Élénk visszhangot váltott ki az iráni bejelentés A nagyvilág *y hírei • ELUTAZOTT HAZÁIKBÓL GIOVANNI SPADOLINI Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke — aki Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására ötnapos látogatást tett hazánkban — kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Stadinger István, Misur György és Joseph Nitti. • A NEMZETKÖZI NYOMÁS ELLENÉRE SEM BOCSÁTJÁK SZABADON MANDELÁT A dél-afrikai kormány a nemzetközi felhívások ellenére sem hajlandó szabadon bocsátani Nelson Mandelát — közölte a dél-afrikai tájékoztatásügyi miniszter. Mandela, az Afrikai Nemzeti . Kongresszus (ANC) 26 éve börtönben sínylődő elnöke hétfőn töltötte be 70. életévét, s ez alkalomból állam- és kormányfők követelték szabadon bocsátását. „Még nem jött el annak az ideje, hogy Mandelát szabadon engedjük” — jelentette ki cinikusan Stoffel van der Merwe, dél-afrikai tájékoztatási miniszter a televízióban. Hozzátette: „Nem érdekes, mekkora a nemzetközi nyomás ránk, ha egyszer így döntöttünk, számolnunk kell vele.” • BEFEJEZŐDÖTT Á GÖRÖG KIRÁNDULÓI! A JÖ HALOTTAINAK AZONOSÍTÁSA A DPA nyugatnémet hír- ügynökség athéni irodája legfrissebb jelentésében arról tájékoztatott, hogy lényegében már befejeződött a City of Poros kirándulóhajó ellen az Athéntól délre fekvő Éjina sziget közelében, július 11-én végrehajtott terrortámadás halottainak azonosítása. E szerint a merényletben kilenc személy vesztette életét: egy magyar házaspár, a hajó egyik görög tisztje, egy dán, egy svéd turista, két fiatal francia nő, valamint egy francia férfi. A kilencedik áldozat — a DPA szerint — valószínűleg a támadás egyik tettese, Zozda Mohammed libanoni állampolgár. • A KARABAH- IIEGYVIDÉK KÉRDÉSE NINCS LEZÁRVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozatával nem tekinthető lezártnak a Karabah-hegyvi- dék kérdése. Folytatódik az útkeresés a két szövetséges köztársaság ellentéteinek feloldására valamennyi érintett fél részvételével — hangsúlyozta kedden Pjolr Gyemicsev. Az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese emlékeztetett arra is, hogy az SZKP KB egyik következő ülését kizárólag a nemzetiségi problémáknak szentelik. Utalt arra, hogy az elnökségi vitában felmerült javaslatokat — hogy például esetleg autonóm köztársaság szintjére emeljék Ka- rabahot — - nem utasították el, ezeket a megoldásokat a különbizottság tanulmányozza majd. • RAKÉTATÁMADÁS KÁBUL POLGÁRI KÖRZETEI ELLEN Űjabb rakétatámadások érték kedden reggel Kabul polgári körzeteit. A rakéták a reggeli csúcsforgalom idején csapódtak be az afgán főváros egyes részein, amikor a lakosság éppen munkába indult. Á jelentések szerint csupán egyetlen becsapódás következtében legalább nyolcán vesztették életüket, s kilencen megsebesültek. Irán hétfői bejelentése, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsnak az iraki—iráni háború befejezését célzó 598» számú tűz- szüneti határozatát, élénk és kedvező visszhangot váltott ki -a világon mindenütt, ugyanakkor a közel-keleti térségből néhány ország bizonyos fenntartásainak adott hangot. Haszemi Rafszandzsani, az iráni hadsereg főparancsnoka tévényilatkozatban elmondta, hogy a BT-határo- zat elfogadásáról szóló döntést maga Khomeini aj atol- lah hozta meg, s hétfőn értesítették Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. Hozzátette, hogy a tűzszünet megkötése után mindkét országnak vissza kell vonnia csapatait a nemzetközileg elismert határokra, egyben a Perzsa (Arab)-öbölben tevékenykedő külföldi haditengerészeti egységeknek el kell onnan távozniuk. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár igen derűlátóan ítélte meg a tűzszünet esélyeit. Annak a véleményének adott hangot, hogy a két szemben álló fél hét-tíz napon belül beszünteti az ellenségeskedést. Hétfő délután tanácskozott Irak és Irán ENSZ-képviselőivel a határozat megvalósításáról. A Közel-Keleten viszont az iráni döntés vegyes fogadtatásban részesült. Irán egyetlen arab szövetségese, Szíria üdvözölte egyedül a döntést. A 23 tagú Arab Liga ENSZ-képviselője régóta esedékesnek nevezte a BT-határozat elfogadását. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet „jó hírként” szólt a teheráni lépésről, ugyanakkor arra szólított fel, hogy mind az iráni, mind az iraki csapatokat „irányítsák Izrael ellen”. Simon Peresz izraeli külügyminiszter aggodalmának adott hangot azért, mert az iraki —iráni háború befejezése esetén az iraki hadsereg fenyegetheti Izraelt. Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a BT-határozat elfogadása önmagában nem elég, azt követnie kell a nemzetközileg elismert határok mögé történő ' visszavonásnak is. Nagy-Britannia az iraki— iráni háború befejezése érdekében tett legjelentősebb lépésnek nevezte Irán döntését. ISMERETLEN NOVELLA Charles Dickens eddig ismeretlen elbeszélését találta meg Harry Stone, a Kaliforniai Egyetem professzora. Az írásnak se címe, se aláírása nincs. 1857-ben jelent meg a Household Words című hetilapban. A lapot kilenc éven át Dickens szerkesztette. Bár névtelen a novella, mégis Dickensnek tulajdonítják, benne ugyanis az író életében történt események egész sora ismerhető fel. EGYRE TÖBB KÖRHÁZ ZÁR BE AZ USA-BAN Az Egyesült Államokban egyre több kórház zárja be kapuit, mindenekelőtt vidéken és a városi szegénynegyedekben. Az amerikai kórházak fele súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, s az alkalmazottak körében végzett fölmérések eredményei azt mutatják, hogy túlnyomó többségük nem találja rózsásnak a jövőt. A száz férőhelynél kisebb kapacitású kórházak 63 százalékát fenyegeti a bezárás veszélye. A szakemberek nagyobb állami támogatást sürgetnek, de a Reagan-kor- mányzat mindennemű dotációt elvet. KOZMIKUS IDÖ.JARAS- ELÖREJELZÉS Japánban 15 évre szóló program kidolgozásához kezdtek, egy olyan előrejelzési állomás létesítésére vonatkozóan, amely az úgynevezett kozmikus időjárást fogja tanulmányozni. Az előrejelző rendszer segítségével a japán űrhajósok idejében értesülnek az esetleges kozmikus kisugárzás kezdeti időpontjáról és semlegesíthetik hatásait. Az első öt év alatt állandó megfigyelés alatt tartják a Napot. Az „űrmeteorológiai” központ az évezred végén kezd majd működni. BESZÉD A MAGZATHOZ Párizsi kutatók önkéntesen jelentkező 39 leendő anyát vonva be kísérletükbe, azt tapasztalták, hogy 35-38 hetes magzatok — fejlődésüknek ebben a szakaszában a hallószervük már kifejlődött — különbséget tesznek az embertől őket érő szótag- kapcsolatok között. Az anyák hasára helyezett hangszórókból a magzatok irányába két szótagot — ba és bi — sugároztak ki az anyák „előadásában", mégpedig az egyik csoport magzatainak babi-biba, a másikénak biba- babi alakban. A terhesség 35. hetétől kezdve a magzatok mindegyik szótagösszeté- telre azzal reagáltak, hogy szívritmusuk erőteljesen felgyorsult. Amikor azonban a hosszú időn át újra meg újra sugárzott szótagok sorrendjét fölcserélték, a magzatok szívritmusa kevésbé vált szaporává. Mindez azt valószínűsíti, hogy már ' a magzatok is felismerték az anyai beszédet. Meglehet, hogy ez a korai hozzászokás anyjuk nyelvéhez, segíti az újszülötteket beszédkészségüknek a kifejlődésében. EMBERI SZERVEK HELYREALL1TÄSA A sanghaji katonai orvosi egyetem kórháza orvosainak az utóbbi években 297 paciens esetében sikerült szétroncsolt szerveket helyreállítaniuk. A műtétekhez általában a hasi tájékról vagy az alsó végtagokról vett szöveteket használtak, de a legutóbbi kísérletek során hatékonyabbaknak bizonyultak a karról származó szövetek. E műtéti beavatkozásokkal a kínai orvosok az orr, az arc és a fülek, a nyelv, ajkak, ujjak, valamint egyéb bonyolultabb szervek helyreállítását oldották meg — közölte az Üj Kína Hír- ügynökség. „HATÓSÁGI KÖZEG” MEGSÉRTÉSE Pénzbüntetésre ítéltek egy angol férfit, mert „lekicsinylőén” nézett egy rendőrkutyára és „miauval” becézte. Ezt „hatósági közeg” megsértéseként értelmezték. Haszemi Rafszandzsani bejelenti az ENSZ-határozat elfogadását A moszkvai Pi^CV-ban olvastuk Vannak-e nálunk szegények? Egészen a közelmúltig egyszerűen nem volt szokás ilyen kérdést feltenni. A hivatalos statisztika mindenesetre hallgatott erről. Ügy vélték, ha a társadalom biztosítja az ingyenes lakást, az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást, egyéb szociális garanciákat szavatol, akkor nem vetődhet fel különösebb probléma. , Ám beköszöntött a nyilvánosság korszaka és megtudtuk, hogy közel 13 millió állampolgár, vagyis a városi családok 22 százaléka lakáskörülményeinek javítására szorul. Bizonyára hosszú évekig kell várniuk, amíg nagyobb lakást kapnak. Megtudtuk, hogy a gyermekhalandóság terén a világon az 50. helyet foglaljuk el, a kórházak 35 százalékában nincs melegvízszolgáltatás, és mintegy 30 százaléka nincs csatornázva ... Az SZKP KB-nak a XIX. országos pártkonferenciára készített tézisei rámutatnak, hogy a lakosság élet- színvonalának emelkedése lelassult. Elhanyagoltak sok szociális kérdést. Ezt különösen a kis jövedelmű családok érezhették. Sajnos, hivatalos statisztikánk nem követi több más ország példáját és egyelőre nem tárja fel teljes mértékben, hogyan oszlanak meg nálunk a családok az egy főre jutó pénzjövedelem terén. Nehéz megmondani, hány szovjet ember él úgy, hogy havonta egy családtagra 80 rubelnél kevesebb jut és hány családnak jut 50 rubelnél kevesebb egy főre. Pedig bizonyára vannak erre vonatkozó adatok ... Ugyanakkor közismert tény, hogy 1986-ban az ország egész lakosságának 35 százaléka élt olyan körülmények között, hogy egy- egy családtagra havonta mintegy 100 rubel jutott. Ám már ebből is meg lehet .állapítani, hogy az alacsony életszínvonal, a szegénység, illetve, ahogy nálunk szokás mondani, a kevésbé tehetős család kérdése a lakosság jelentős részénél igencsak élesen merül fel. Megoldásának nemcsak kimondottan szociális, hanem gazdasági jelentősége is van. Az olyan dolgozók, akik rosszabb körülmények között élnek, nem tudják kamatoztatni tehetségüket, mivel alacsony a fogyasztási szintjük. Ez pedig okvetlenül kihat a munka végeredményeire, minőségére és hatékonyságára (bár itt kétségtelenül a fordítottjáról is lehetne szó). Azok a családok, amelyekben egy főre 50 rubel jut havonta, átlag egy év alatt 20 kilogramm húst, 66 tojást fogyasztanak egy- egy családtagra számítva. Ez háromszor, sőt ötször alacsonyabb azoknál, az átlagmutatóknál, amelyek az ország lakosságának egészére vonatkoznak ugyanezen termékek fogyasztását illetően ... A tizenkettedik ötéves terv szociális programja előirányozza, hogy a tervidőszak végére gyakorlatilag nem lesz olyan család, amelyben az egy főre jutó havi átlag- jövedelem nem érné el az 50 rubelt. Ám ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy megoldódik az alacsony jövedelmű családok problémája. A népjólét emelkedéséhez, a társadalom gazdasági potenciáljának növekedéséhez mérten állandóan növekszik a családokban az egy főre jutó jövedelem. Még az ’50-es évek végén, a ’60-as évek elején az alacsony jövedelemű családokban az egy főre jutó jövedelem havonta 30 rubel volt. Mintegy tíz év múltán ezekben a családokban az egy főre jutó átlagjövedelem 50 rubelt tett ki havonta, a 80-as években elérte a 70-80 rubelt és az elkövetkező ötéves tervidőszak elejére úgy néz ki, hogy egy főre számítva havonta eléri a 100 rubelt. Várható, hogy a jövőben tovább fog emelkedni. Éppen ezért egyelőre még nem lehet arról beszélni, hogy nálunk nincsenek olyan családok, amelyeknek életszínvonala alacsonyabb az átlagosnál. Melyek a probléma megoldásának leghatékonyabb útjai? A felmérések kimutatták, hogy az alacsony jövedelmű családok 40 százalékát azok a családok képezik, ahol kiskorú gyerekek vannak, ahol alacsony a fizetés. Ide tartoznak még a nyugdíjasok, a csonka családok (15 százalék), illetve a sokgyermekes családok (30 százalék). Pontosan ezek azok a kategóriák, amelyeknek igen nagy szükségük van az állam aktív támogatására. Mivel az alacsony jövedelmű családok jelentős részét azok a családok képezik, ahol a fizetés minimális, úgy tűnik, az lenne a célszerű, ha e csoport fizetését emelnék. Ez az az intézkedés, amit általában gyakran javasolnak. Ám az az igazság, hogy a valóságban ez a módszer nem képes megoldani a problémát, mi több, nem eléggé megalapozott. Arról van szó, hogy nem minden család számít alacsony jövedelmű családnak, ahol a dolgozó családtagok minimális fizetést kapnak. Az ilyen alacsony fizetésű dolgozók jelentős része magasabb jövedelmű, sőt nagyjövedelmű családokban él. Ezenkívül a njinimális fizetések jelentős emelése megbontaná a különböző munkák bérezésében a normális arányokat, és ez ahhoz vezethet, hogy az emberek anyagilag nem lesznek érdekelve szakképzettségük fokozásában. Mi több, indokolatlanul emelkedhetnek a jövedelmek azokban a családokban, amelyeknek az életszínvonala közepes, illetve magas. Így tehát a szegénység problémája megoldásának egyetlen útját, úgy tűnik, hogy az ilyen családok e- gélyezése jelenti. Nos, ez az, amiről érdemes külön is szólni. E segélyek közül a legfontosabb az alacsony jövedelmű családoknak járó családi pótlék, amelyet' 1974- ben vezettek be. Ám ez az intézkedés nem volt tökéletes és következetes. Ugyanis csak azokra a családokra vonatkozott, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az 50 rubelt, és csak olyan gyerekek után fizették, akik nem töltötték be a 8. életévüket. Pedig a 7 és 15 év közötti korcsoportba tartozó gyerekek számára az élelmiszer-kiadások 40 százalékkal magasabbak, mint a kicsinyek esetében, a ruházatról nem is beszélve, mert az majdnem a duplájába kerül. Folyamatban van annak a kérdésnek a megvitatása, hogy a segélyek kifizetésével kapcsolatos korhatárt esetleg 12 évre emeljék. Ám ez sem oldja meg a problémát. Véleményem szerint a határidőt úgy kell megszabni, hogy a segélyt a gyerek 16 éves koráig folyósítsák, vagyis addig, amikorra már fizikailag is érett lesz. Most pedig szóljunk a segélyek méreteiről. Jelenleg egy gyerekre 12 rubelt fizetnek, attól függetlenül, milyen családról van szó. Pedig itt nagyon is nagy szükség van, arra, hogy különbséget tegyenek: vannak olyan családok, ahol elég a 22 rubel a gyerekre, más családokban viszont 30 rubel is kevés. Az alacony jövedelmű családok esetében e segélyeknek olyan nagyságúaknak kell lenniük, hogy a családban az egy főre jutó átlagjövedelem minimum 70 rubel legyen. Azoknak a veteránoknak a helyzetén, akik minimális nyugdíjat kapnak, úgy lehet segíteni, ha emelik ezeket a nyugdíjakat, amit az iSZKP XXVII,' kongresszusa által elfogadott szociális program is előirányoz. Ám a nyugdíjasok mindennapi életében még sok olyan probléma van, amelyeket állami eszközök nélkül is meg lehetne oldani. Az egyik az élelmiszer-ellátás. Azok a családok, ahol a családtagok a közösségi termelésben dolgoznak, igénybe vehetik vállalataiknál az étkezdék szolgálatait, sőt, élelmiszert is vásárolhatnak. A nyugdíjasoknak nincs ilyen lehetőségük. A felmérések bebizonyították, hogy a nyugdíjasok az élelmiszerek egynegyedét a kolhozpiacon vásárolják meg, ahol az árak jóval magasabbak, mint az állami kereskedelmi hálózatban. Ezeket a pótlólagos kiadásokat fel lehetne számolni, ha mód lenne arra, hogy a nyugdíjasok állami áron vásárolják meg az élelmiszer- cikkeket úgy, ahogy ez a nagyvállalatoknál és intézményeknél történik. Ezzel egyidejűleg mindenütt bővíteni kellene a magányos, idős, munkaképtelen állampolgároknak nyújtandó szolgáltatásokat. Értem ezalatt, hogy a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatok házhoz szállítanák számukra az élelmiszert stb. A felsoroltak ellenére a legradikálisabb eszköz, ha minden egyes családban garantálják az egy családtagra jutó átlagos pénzjövedelem minimális szintjét. Jelenleg országunkban ez csak a fizetésre és a nyugdíjra, vonatkozik. Ám ezalatt nem veszik figyelembe azt, hogy azoknak a személyeknek, akik minimális fizetést, illetve minimális nyugdíjat kapnak, esetleg egy, kettő, három, sőt ennél több személyt kell eltartaniuk. Ebben az esetben az egy főre jiító jövedelem 2, 3, 4, sőt, ennél többszörösére csökken. Hiszen vannak olyan családok, ahol havonta az egy főre jutó jövedelem 40, 3Ó, sőt, 20 rubel. A garantált minimális jövedelem az az eszköz, amely megvédheti a családokat a szegénységtől. következésképp a szegénységgel kapcsolatos negatív szociális, gazdasági és erkölcsi következményektől. Bármelyik család számára, természetesen, ha nem naplopókból áll, garantálni kell a minimális jövedelmet, mely biztosítja számára „az életre való jogot”. És a szocialista társadalom képes és köteles garantálni a családoknak ezt a jogot. A. Levin, a közgazdasági tudomány kandidátusa (Fordították a Kárpáti Igaz Szó munkatársai.)
