Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

©

1988. július 19., kedd

Szakmunkásképző a kastélyban

Békéscsabán, 1923-ban, a volt fiú polgári iskolában hozták létre a felsőfokú mezőgazdasági szakiskolát, amely a felszabadulás után ökígyósra települt ki. 1946- ban még mindössze kilencen jelentkeztek az ókígyósi mezőgazdasági középiskolába. Ezt a korabeli újságok a rossz vonatközlekedéssel magyarázták, amely megnehezítette a bejárók hazautazását és visszaérkezését.

— Vajon most is létszámgondokkal küzd az iskola? — kérdeztük Raffay Józsefet, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját.

— Az idén tíz osztályban 250 tanulónk van, s az 1989 —90-es tanévben lehetőséget kaptunk az élelmiszertartósító szakon egy párhuzamos első osztály indítására, ezzel a tanulók létszáma eléri a 300-at. Jelenleg az említett szakon kívül sütőipari és kertészeti — szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő — szakmunkásokat képezünk. A jelentkezők mennyiségével tehát elégedettek lehetünk, de sajnos gyorsan kiderüli, hogy diákjaink igen csekély tudásanyaggal érkeznek az általános iskolából. Az év eleji felmérések is igazolják ezt: egyes osztályok átlagai a kettest sem érik el. Elemi ismereteket kell megtanulniuk, s van olyan osztályunk, ahol a gyerekek 80 százaléka nem tud írni és olvasni, valamint számolni. Akad olyan végzős osztályunk is, ahol a három év alatt a tanulók egyharmada morzsolódott le.

— A kastélyba ellátogató tanárkollégák úgy vélekednek, hogy ilyen környezetben ők is szívesen tanítanának.

— Látszatra ez indokolt, de vannak gondjaink is. A kastélyban nincsen normál méretű tantermünk az elméIrodalomkedvelő Békés megyei olvasóink figyelmébe ajánljuk a szegedi irodalmi folyóirat legújabb, júliusi számában a megyénkből elszármazott szegedi író, Tóth Béla két elbeszélését. Pál bácsi és Kutya bácsi történetei megkapó elevenséggel idézik fel a szegénység régi világát.

A júliusi Tiszatáj Kilátó rovata a külföldi magyar irodalomnak szentel nagyobb teret. Egy színes összeállítás bevezetőjében beszélgetést olvashatunk, Anderle Ádám- mal, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékleti foglalkozásokhoz. A helyiségeket a hagyományos fűtési módszerekkel nehéz felfűteni. A tüzelőt a pincéből kell felhordani az emeletre, hiszen a központi fűtés egyik helyiségben sincs megoldva. Nyílászáróink 106 évesek, egyes ablakkereteken keresztül lehet látni, olyan rossz állapotban vannak. A kastélypark nyitott, s a helyi fiatalok egy csoportja ide jár este randalírozni. Engedély nélkül behajtanak motorkerékpárral a parkba, összetörik a szeméttárolókat és a padokat, nem győzzük helyreállítani a rongálások nyomait. Ezzel együtt tagadhatatlan, hogy a szép környezet az esztétikai nevelés szempontjából igen fontos és hatással van a gyerekekre.

— Sokan szívesen megtekintenék a kastély szobáit is.

— Sajnáljuk, de nem fogadhatunk látogatókat. Elsősorban azért, mert nincs biztosítva ennek a személyi és anyagi feltétele. Ezenkívül az emeleti vendégszobában a leánykollégisták laknak. A kastély másik épületében az elméleti oktatás folyik. Kizárólag hetedik osztályos tanulókat fogadunk előzetes bejelentkezés alapján, akiknek — pályaválasztásuk megkönnyítendő — megmutatjuk a könyvtárat és az úgynevezett zöld terem állandó kiállítását, itt a tanulóink által készített termékeket láthatják.

vezetőjével, aki az Európai Latin-amerikanista Történészek Társaságának elnöke. A Latin-Amerika-kutatás értelméről, mai jelentőségéről szóló interjú után, a magyarok dél-amerikai jelenlétéről, irodalmáról több írás nyújt közelebbi képet.

A Művészet rovatban Szilárd Klára izraeli festőművészt mutatja be Dobos Marianne beszélgetése. Sokakat érdekel bizonyára Németh Lászlónak a Szépirodalmi Kiadónál megjelenő tanulmánykötete, amelyhez Király István írt előszót. Ennek első részét közli a Ta— Nyáron viszont nincs tanítás, senki sem zavarná a gyerekeket.

— Ismétlem: nem vagyunk berendezkedve a túristák kiszolgálására. Nincs idegen- vezetőnk, aki körbevezetné a vendégeket. A kastélyparkot viszont este 8 óráig bárki szabadon látogathatja ...

— Nem sajnálja az elutasított turistákat és a tőlük származó bevételt?

— Az én feladatom az intézet vezetése, nem pedig a turizmus fellendítése az iskolában folyó munka kárára. Viszont el tudnék képzelni egy olyan megoldást, hogy az intézet egy új iskolában és kollégiumban működne, a kastély így szabadon látogatható lenne. Ez azonban nagyobb anyagi ráfordítást igényelne. A mi felújítási keretünk olyan csekély, hogy csak a legszükségesebb óvintézkedéseket tudjuk megtenni.

— Véleményezze az iskola és a szakmák jövőjét.

— Mivel mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásokat képezünk, tanulóinkra hosszabb távon is szükség van. Elhelyezkedési gondjaink nincsenek. Üj szakma beállítására nincs szükség, létszámkeretünk egyébként is véges, legfeljebb párhuzamos osztályok indítását tervezhetjük. A sok nehézség ellenére — mindent egybevetve — optimistán ítélem meg a jövőt, hiszen tanulóinkról elismerően beszélnek munkahelyeiken.

S, hadd tegyük hozzá: hasonló a megítélése a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeknek is — ecetes paprika, ivólevek stb. — a vásárlók részéről, amely jelzi a színvonalas és hatékony nevelő- és oktatómunka eredményességét.

Szilasi Mihály

nulmány rovat. Kolozsvári- Grandpierre Emil regény- részlete mellett a lírai válogatást Baránszky László, Tandori Dezső, Konczek József, Belányi György és Ora- vecz Imre verseiből állították össze. A kultúrtörténeti ínyencségek kedvelőinek Szigeti Csaba értekezését ajánlhatjuk, a mitológiai Pán és Szürinx metafora kitekintő, sokszínű elemzése kapcsán. A'Kritika rovatban a kanadai, a nyugat-európai, és a tengeren túli magyar irodalom köteteinek elemzése, valamint egy csehszlovákiai magyar író, Turczel Lajos tanulmánykötetének ismertetése 'olvasható.

0 júliusi Tiszatáj

Számítóközpontot hoztak létre az Orosházi Kazép Ipari Szövetkezetben. A hat különböző gépből kialakított új szövetkezeti egységet Braun János vezeti. Mellette Bállá Györgyné, önálló rendszerszervezőként dolgozik. A számítóközpont a személyi ügyek nyilvántartása mellett az árvetési séma alkalmazásában és ia termeléssel összefüggő nyilvántartások kezelésében nyújt előnyt, ad gyors információt a döntések meghozatalához Fotó: d. k.

Megkezdte munkáját a Minisztertanács Tanácsadó Testületé

Interjú Veress Péterrel

A közelmúltban fogadta el munkatervét a Minisztertanács Tanácsadó Testületé. Ez alkalomból Veress- Péter, a testület titkára válaszolt Kárpáti Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda olvasó- szerkesztőjének kérdéseire.

— A Minisztertanács döntései tudományos megalapozásának javítására, a döntések várható következményeinek sokoldalú fetárásá- ra hozta létre a Miniszter- tanács a Tanácsadó Testületét. Mi a testület közvetlen feladata?

— A testület véleményt nyilvánít — a döntés-előkészítés szakaszában — a Minisztertanács, illetve a Minisztertanács elnöke által meghatározott, átfogó jellegű társadalmi, gazdasági és egyéb ágazatpolitikai kérdésekben. Ha szükséges, döntést is kezdeményez. A testület további fontos feladata, hogy közreműködik az egyes kormányzati döntések várható és bekövetkezett hatásainak értékelésében.

— Kik vesznek részt a testület munkájában?

— A Minisztertanács a Tanácsadó Testület elnökévé Bognár Józsefet, társelnökévé Kapolyi Lászlót kérte fel. Állandó tagjai: Andics Jenő, Berend T. Iván, Csáki Csaba, Csikós-Nagy Béla, Fekete János, Makó Csaba, Nyers Rezső, Pataki Ferenc, Sár- közy Tamás. A Minisztertanács elnöke természetesen az adott feladathoz és meghatározott időre a tanácsadó testület tagjává további szakembereket kérhet fel.

— Ha a miniszterelnök személyében változás történik, mi garantálja, hogy az új miniszterelnök is igényt tart a testület munkájára?

— A mi testületünket a Minisztertanács hozta létre, a mai elképzelések és igények alapján. Feltételezem, hogy nem a személyi változás határozza meg létünket, hanem a mindenkori igények, illetve a munkastílus. Ez utóbbi természetesen nem választható el a miniszterelnök személyétől. Ameddig ez a testület elég hasznos tud lenni, addig szükség lesz rá.

— Miként alakul a testület munkamódszere?

— A mi testületünk alapvetően nem előterjesztéseket készít majd, hanem elsődleges feladatunk a vélemény- formálás és a döntések befolyásolása. Munkánk alapanyagául szolgálnak az államigazgatásban, más testületekben, tudományos intézményekben, kutatóhelyeken készülő előterjesztések, javaslatok. Természetesen a testület — a Miniszterelnök által adott feladatok és kérdések kidolgozása mellett — saját kezdeményezései alapján is hozzáláthat egy adott téma részletes elemzéséhez. Lehet, hogy egy-egy tagunk nem készít írásos jelentést, csupán szóban fejti ki a kérdés kapcsán véleményét. Ezt azonban közösen vitatjuk meg. Mindezek mellett problémafeltáró, „vészjelző” szolgálatot is kell vállalnunk. A testület egyébként kéthetente ülésezik. Ha

Újfajta autólopás-gátló műszer gyártását kezdte meg az Agroinnova Gt. A szabadalmaztatott berendezés lényegében egy elektronikus zár; csupán az autóban elhelyezett rejtett kapcsolóval válik indíthatóvá a motor. A szerkezet a műszer bekötőkábelének elvágására is rövidre zár, megakadályozza a gyújtást. Mivel az autólopások száma emelkedik,

szükséges, ennél sűrűbben is találkozunk egymással.

— Mint tudományos testületet, mennyire kötik a mai valóság gondjai, mennyire tud ezektől elszakadni, s a jövőben gondolkodni?

— Testületünkben sokféle, sokszínű, különböző szakismeretekkel rendelkező emberek dolgoznak. Ugyanakkor tagjainkat álláspontjuk kialakításában állami szerv határozatai nem kötik, felelősséggel tudományos meggyőződésüknek tartoznak. Az állásfoglalásokban természetesen soha nem tekinthetünk el a mai magyar valóságtól, de figyelembe kell vennünk a jövő realitásait is. Ebből adódóan a testületi vélemények lényegesen eltérhetnek a hivatalos állami, vagy pártállásfoglalásoktól, ha arról kell véleményt formálni, hogy az adott vagy várható helyzetben milyen döntés szolgálná leginkább közép-, vagy hosszú távon az ország érdekeit. Természetesen az eltérő véleményedet is nyíltan képviselni kell. Elvont futurológiával nem foglalkozik a testület, hanem olyan kérdésekre összpontosít, amelyek közvetve vagy közvetlenül a soron lévő kormányzati döntéseket, magatartást befolyásolhatják.

— A testületben dolgozó szakértők mennyiben tudnak „semlegesek” maradni, esetleg felülemelkedni saját szakmai érdekeiken?

— Abszolút pártatlanság természetesen nem létezik, de a tudományos megközelítés — különösen a multi- diszciplinaritás korában —, mindig komplexebb, mint az ágazati, időrendszerben pedig hosszabb távú, mint az állami.

Hiszen valakit vagy politikai, illetve szakmai meggyőződése, ismeretei, felkészültsége, vagy munkahelyi hovatartozása befolyásol álláspontja kialakításában. A testületnek az a módszere, hogy az adott témát elsősorban az ahhoz legjobban értő tag terjessze elő, vagy véleményezze. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többiek ezt a nézetet magukra nézve kötelezőnek tartják. Ha nem alakul ki teljesen egységes álláspont, a testület többségi alapon alakítja ki véleményét, és minden esetben jelzi a nézetkülönbségeket. Ilyenkor még nehezebb a dolga a véleményünket kérőnek, a döntéshozónak. A miniszterelnöknek egyébként az az álláspontja: a felelősség nem azé, aki tanácsot ad, hanem azé, aki ezt elfogadja, vagy elutasítja.

— Szerencsére egyre több a döntés-előkészítésekben részt vevők, véleményezők száma napjainkban. Milyen együttműködésre törekszenek velük? Mit tehetnek a párhuzamosságok elkerüléséért?

— Számos tanácsadó, döntés-előkészítő testület is működik. A felesleges párhuzamosságok, ismétlések elkerülése, a már elkészült anyagok hasznosítása érdekében szoros kapcsolatot létesítettünk a tervkészítőkkel, így a Tervgazdasági Bizottsággal, az Országos Tervhivacsupán az Állami Biztosító tavaly 12 millió forintot fizetett ki az eltűnt autók után, az új műszer várhatóan sokak érdeklődését felkelti. Annál is inkább, mert viszonylag olcsó — ára 1000 forint alatti — s a vészjelzőkkel szemben hangtalanul őrzi a kocsit, nem veri fel az éjszaka csendjét.

A Contravol elnevezésű műszer gyártására a gazdatallal, a Reformkészítő Állami Bizottság Titkárságával, a Magyar Gazdasági Kamarával, a Magyar Tudományos Akadémiával. Kialakulóban van együttműködésünk az MSZMP Központi Bizottsága reformokat előkészítő bizottságaival, a Hazafias Népfronttal és a kormányzati szinten reform- folyamattal tevékenykedő szervezetekkel.

— Milyen konkrét témákkal foglalkoztak eddig?

— Megvitattuk a magyar népgazdaság kibontakozásának lehetséges útjait, módszereit első megközelítésben. Javaslatot tettünk az idegenforgalomból származó jövedelmek növelésének lehetőségeiről. Értékeltük a népgazdaság 1988. évi helyzetét és kilátásait, tennivalóit az 1989-es esztendőre. Javaslatokat állítottunk össze a miniszterelnök néhány külföldi tárgyalásához. Elemeztük Európa várható " helyzetét 1992 — az egységes Közös Piac létrejötte — után, és Magyarországon ezzel ösz- szefüggő érdekeit, tennivalóit.

— Milyen kérdésekkel foglalkoznak majd az elkövetkezőkben?

— Legközelebbi ülésünkön, július 25-én a reform új szakaszával foglalkozunk. Munfcatérvünkbe vettük, hogy foglalkozunk a kormányzati információs rendszerrel, figyelembe véve a kormány és a párt között kialakuló új viszonyt az irányításban. Értékeljük a kormányzati munka kapcsolódását a nem miniszteriális szervezetekhez, a társadalmi szervektől a különböző, jelentős politikai szervezeteken át a vállalatokig és a kommunikációs szervezetekig.

Javaslatokat készítünk majd a kormány, illetve a tervgazdasági bizottság munkatervéhez, illetve azokat áttekintjük és bírálatot adunk róluk. Tervezzük, hogy foglalkozunk az új külgazdasági stratégia kérdéseivel, a magyar gazdaság felzárkózásának lehetőségeivel. Értékeljük az energiatermeléssel és -elosztással összefüggő problémákat is. Áttekintjük az oktatási rendszert gazdasági-társadalmi szempontból. Elemezzük a kereskedelmi bankok szerepét az innovációban és a külkereskedelemben, s összehasonlítások alapján értékeljük a kis országok struktúraváltási módszereit. *

— Milyen nyilvánosságot szánnak munkájuknak?

— A testület elsősorban hasznosan kíván tevékenykedni. Nem törekszik mindennapi nyilvánosságra, annál is inkább, mert állás- foglalásainak nagy része döntés-előkészítés jellegű. Esetleg zavart okozna, ha a megszületett döntés nem állna összhangban az általunk előterjesztettekkel. Ugyanakkor — mint ez a jelenlegi nyilatkozat ezt mutatja —, ha kérdeznek, válaszolunk. Megígérjük, ha olyan nagy horderejű mondanivalónk lesz, magunk is gondoskodunk a közvélemény tájékoztatásáról.

sági társaság műhelyt rendezett be, s terméke hamarosan megjelenik az üzletekben. A Fővárosi Garázsipari Vállalat néhány szerelőt már betanított a műszer szakszerű bekötésére, de az ügyesebb autósok maguk is fölszerelhetik gépkocsijukba az új lopásgátlót. A készülék iránt osztrák és jugoszláv kereskedők is érdeklődnek, s mivel hasonló műszert még sehol sem gyártanak, az Agroinnova több európai országban is bejelenti a szabadalmat.

Autólopás-gátló műszer