Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
1988. július 16., szombat Két év után újra — Mezey György a szövetségi kapitány Húsz év után úszó sportegyesiilet alakult Orosházán Először a szárazföldön... A háttérben balra Saci bácsi, Nagy Sándor Pénteken délután sebtében összehívott, de óriási érdeklődéssel várt sajtóértekezletet tartottak az MLSZ- ben, amelynek egyetlen napirendi pontja vol't: a szövetség vezetői megegyeztek Mezey Györggyel, hogy hat évre elvállalja a szövetségi kapitányi tisztséget. Mezey, aki 1983-tól 1986- ig egyszer már betöltötte ezt a posztot, Varga Miklós, az MLSZ intézőbizottságának tagja és Török Péter főtitkár kíséretében lépett be a teremte. Varga Miklós bevezető helyett rögtön a lényegre tért: bejelentette, hogy létrejött a megállapodás az MLSZ és Mezey György között. Ezután a „régi-új” szövetségi kapitány vette át a szót: — Nehezen találok szavakat ebben a felemelő pillanatban — mondta. — Rendkívül sókat jelent számomra, hogy visszatérhetek szövetségi kapitányként. Egyelőre csak egy dolgot tudok mondani: kérem, hogy támogassanak ! Ezután kérdések következtek, s az ezekre adott válaszokból kikerekedtek a szerződés körülményei, s Mezey távlati és rövid távú terveire is lehetett következtetni. Kiderült, hogy azért húzódtak három napig a tárgyalások, mert a felek minden kérdést a végsőkig tisztázni akartak. Az MLSZ az 1994-es egyesült államokbeli világbajnokság végéig kötött szerződést Mezeyvel, s egy záradék értelmében a szövetségi kapitánynak módja van arra, hogy 1988 végén — akár egyoldalúan is — felbontsa azt. Mezey György okfejtése szerint erre azért van szükség, mert az év végén új MLSZ-elnök- séget választanak, s még kérdés, annak mennyire élvezi a bizalmát. Amikor a legsürgősebb feladatairól kérdezték a kapitányt, azt mondta: egyik fontosabb, mint a másik. Szinte csak napokban lehet mérni azt az időt, amely az első, október 19-i, Északírország elleni vb-selejtezőig hátra van. Mert hiába határozott szándéka egy hat évre szóló távlati program megvalósítása, ha a vb-selejtezőn elbukik a válogatott, akkor a közvélemény — s az MLSZ elnöksége is — valószínűleg megvonja tőle a bizalmat. A továbbiakban Mezey György elmondta, hogy a szerződés megkötésekor nem voltak feltételei — csak A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén (Szeghalom, Kinizsi u. 2/1. sz. alatt) ELADÓ 2 db ASCÓTA 170-es KÖNYVELŐGÉP. Érdeklődni Lehet: Hatvani Erzsébet telepfel ügyelőnél. Telefon: (60) 11-544, 11-417. Telex: 83-382. szempontjai. Biztosítékokat kért arra, hogy megfelelő körülményeket fog élvezni tervei megvalósítására. A szakmai kérdéseket érintve a „mexikói csapat” mellett foglalt állást, azaz, 1990-es terveit zömmel azokkal a játékosokkal szeretné megvalósítani, akik az 1986-os mundialra kijutottak. Megkérdezték a szakvezetőtől, mi a véleménye a válogatott kulcsembere, Détári Lajos pireuszi szerződéséről. Mezey szerint szakmai szempontból erősen megkérdőjelezhető az átigazolás, ám egy szerződés megkötésekor nemcsak szakmai szempontok játszanak közre, ezért tiszteletben tartja Détári döntését. Mezey arra is kitért, miért vetette el a technikai igazgatói elnevezést, s miért szövetségi kapitánynak szerződött. Amint tréfásan megjegyezte, ő már maradi ember, világéletében edzőnek tartotta magát, nem pedig igazgatónak ... Egyébként munkaköri leírásába tartozik az összes szintű és korosztályú magyar válogatottak szakmai felügyeletének ellátása — természetesen a nagyválogatott szövetségi kapitányi tisztségének betöltése mellett. Szóba került a szerződés egyik szerencsétlenül napvilágra került pontja: a minőségi lakáscsere is. Mezey hangsúlyozta, a tárgyalások során számára az anyagi szempontok voltak a legutolsók, nem érdekli a fizetés, a szövetségi kapitányi megbízatás elfogadása óriási megtiszteltetés — nem pénzkérdés. Mindössze annyit kért, hogy olyan környezetben biztosítsanak számára lakást — saját pénzén! —, ahol a szurkolók az első balsiker után esetleg nem törik össze gépkocsiját... Mezey egyébként a lehető legsürgősebben el akarja kezdeni az érdemi munkát, s a jövő hétre tervezett tatai edzőtáborozás helyett sebtében mérkőzéseket szeretne lekötni az újonnan összehívandó válogatott keret részére. Hogy ebben kik kapnak helyet, arról még nem esett szó. Befejezésül Varga Miklós újólag bizalmat kért a közvéleménytől és a sajtótól Mezey Györgynek, aki hangsúlyozta: legnagyobb vágya teljesült az újbóli kapitányi kinevezéssel, ám azt is eldöntötte, hogy — lesz. ami lesz — most utoljára vállalta ezt a tisztséget. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Békéscsaba, Gyulai út 2., felső vagy középfokú iskolai végzettséggel munkatársat KERES üzemszervezői, valamint oktatási és szociálpolitikai előadói munkakörbe. Orosházán a fedett Diana fürdő felszámolásával az addigi komoly úszóélet is halaira ítéltetett. 1968-ban végérvényesen megszűnt áz úszószakosztály, a gárda szétszéledt. Az úszósport szerelmesei kénytelenek voltak a környező városok — Békéscsaba, Gyula, Szeged — uszodáit felkeresni. Húsz év telt el azóta. 1987-ben az orosháziak régi vágya vált valóra, felépült Gyopárosfürdőn a nemzetközi követelményeknek is megfelelő új uszoda. Az átadást követően Kiss Gábor és Bán Sándor, a szegedi tanárképző főiskola tanársegédei felkeresték Nagy Sándort, aki az eltelt 20 év alatt a megye szinte valamennyi fürdőjében edzőskö- dött, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy élesszék fel a város úszóéletét Csipkerózsika-álmából. Saci bácsi — az orosháziak apraja-nagyja csak így ismeri — azonnal munkához látott. Hogy mi lett az eredmény? Arról számoljon te ő maga, az egykori tehetséges vízilabdázó, a jelenlegi úszóedző. Nagypapa és unoka — 1987 októberében ösz- szeverbuválódott egy régi úszógárda. Az arcokat figyelve, bizony meg kellett állapítanom, hogy az egykori csillogó szempárok megfakultak, megjelentek azok a bizonyos szarkalábak, egyszóval eljárt felettük az idő. De a fiatalos hév, a tenni- akarás mindenkiben egyformám munkált. Na, ezen a baráti beszélgetésien olyan elképzelés született, hogy megalakítjuk az orosházi úszók baráti társaságát. A szervezés azon nyomban elkezdődött, 130 fő jelentkezett tagnak. Ennyi emberrel már lehet kezdeni valamit — gondoltuk. — Alakítsunk egyesületet! — hangzott el valamelyikünk szájából. — Igen ám, de hogyan? Kutatni kezdtünk, hogy elődeink vajon hogyan indultak? Orosházán az I. világháború után jelentős eredményeket értek el a vízisportok területén. A két színtér Gyopáros^fürdő és a Diana fürdő. Az úszósport szempontjából korszakos jelentőségű döntést hozott az OTK 1920. március 7-i választmányi ülése. A már működő labdarúgó- és atlétikai szakosztály mellett megválasztják Róna Sándort az új szakosztály vezetőjéül. Erre az időszakra esik a három kitűnő orosházi származású úszó legnagyobb sikersorozata is. Nagy Károly, aki 100 m-es hátúszásban országos bajnokságot nyert, Flór László, a BEAC úszója, az 1930-as darmstadti főiskolai világbajnokságon a 4 X 100 m-es gyorsváltó tagjaként világbajnok, Gyóji Miklós, mint az Üjpesti Torna Egylet tagja 1931-en a folyam- úszásban országos bajnok. Ekkor aratja országos sikereit a vízilabdacsapat, az egyesület többször megnyeri a délkeleti bajnokságot. A két világháború közötti időszak körülményeit viszont össze sem lehet hasonlítani a mostaniakkal. Any- nyi azonosság mégiscsak van, hogy az akkori nehéz körülmények ellenére is fenn tudott maradni az egyesület. Most is meg kell próbálnunk, így született az elhatározás, hogy terveinkkel felkeressük az OMTK vezetőit, akik kezdetben örültek is jelentkezésünknek. A felkarolást, támogatást ennek ellenére nem vállalták. Sok kilincselés után úgy döntöttünk, hogy önállósítjuk magunkat. 1988. május 15-én megalakítottuk az Orosházi Üszóegyesületet. Alapító tagjaink sorában régi úszók, azok gyerekeik és unokáik vannak. Ahhoz, hogy önállóan létezhessünk, támogatókat kellett keresnünk. Gyulai Pál, egyesületünk leg- agilisabb tagja vállalta magára ezt a feladatot. Nagyon sokat köszönhetünk neki. Gyulai János nyugdíjast otthonában kerestük fel. Unokái éppen úszótanfolyamra szedelőzködtek. — A családban hagyományai vannak az úszásnak. Én Hódmezővásárhelyen pólóztam. Jelenleg is úszom, készülök az augusztus 27-én megrendezésre kerülő szenior úszóversenyre. Fiaim szintén úszók voltak, már befejezték a sportot. Az unokák pediig most ismerkednek az úszás alapjaival. így nem is csoda, hogy az újjáalakult egyesülőt munkájából kiveszem a részem. A sport révén sok barátra leltem, ők most sokat segítenek nekem. Ahhoz, hogy fennmaradjon az úszószakosztály, pénzre van szükség. Nap mint nap találkozom ismerősökkel, akik felajánlják támogatásukat, másokhoz én kopogtatók be. Első számú partne-' rünk a városi tanács, az üveggyár, a BOV, a vetőmagvállalat. Felvettük a kapcsolatot az állami gazdasággal, az áfésszel, az Agro- gáz Gmk-val szerződést kötöttünk. Az egyesület megélhetését segítik a tanfolyamokból befolyt pénzösszegek, valamint a pártoló tagság befizetései. Póló is lesz — Azzal, hogy megalakult a szakosztály, az úszósportnak, vagy inkább fogalmazzunk úgy, a versenysportnak milyen lehetőségei vannak Orosházán? Meg lehet-e ismételni azt a bravúrt, ami sikerült 1920 és 1944 között, miszerint a városban az úszás mozgatott meg legtöbb embert? — A húszéves kihagyás az emberek tudatában hatalmas űrt teremtett, ezért ne--' künk az alapoknál kell elkezdenünk a munkát. Van medencénk, most az a feladatunk, hogy benépesítsük — mondja Nagy Sándor. — De nem csak a versenyúszók nevelése a célunk. Arra törekszünk, hogy minden felnövekvő orosházi gyerek előbb biztonságosan tanuljon meg úszni. Amíg ez nincs, addig a legkisebb víz is veszélyes. Ennek érdekében — a nagy érdeklődésre való tekintettel — az idei nyáron négy turnust szerveztünk úszásoktatásra. A már úszni tudó gyerekek köréten felmérést végeztünk a tanév folyamán. A kiválasztottak július 20-ától versenyszerű felkészítésben vesznek részt. 8-10 jó úszó- képességgel, alkati tulajdonsággal, labdaérzékkel rendelkező fiatalból a jövő vízilabdázóit kívánjuk felnevelni. Még 1958-ban csináltattam úszósapkát az akkori tanítványaimnak, ezeket is kiviszem az edzésekre, kíváncsi vagyok, mekkora lesz az öröm. „Fanatizál” Jelenleg négy fiatal edző segíti munkánkat, őket is képezni kell az előbbrejutás érdekében. A segédedzői, versenybírói képesítés ma már elengedhetetlen sport- berkekben. Ahhoz, hogy hírnevet szerezzünk a szakosztálynak, ki kell „törnünk” a város, a megye határain túlra is. A régi sportkapcsolatokat fel kell eleveníteni. Tervezzük a környező országok hasonló szintű egyesületeinek meghívását, szorgalmazzuk a cserekapcsolatok kiépítését. Ezek még csak tervek ugyan, sok-sok buktatókkal, nehézségekkel fűszerezve. De úgy érezzük, hogy a kezdeti lelkesedés és tenniakarás tovább munkál az emberi szívekben, akkor elképzeléseinknek nem állhatja útját semmi. Nagy Sándor, va-gy ahogy mindenki nevezi, Saci bácsi, töretlen lelkesedéssel szervez, tanít, edz és fanatizál. Fanatizál gyereket, felnőttet, szülőt és vezetőt egyaránt. Volt orosházi tanítványa, a hetvenes évek elején 200 m-es mellúszásban országos vidékbajnokságot, majd országos bajnokságot nyert úszónő, Tóth Magdolna így nyilatkozott mesteréről. — Saci bácsi, bár nagyon szigorú edző volt, fanatikus gyerekeket nevelt. Nem tűrte a lazsálást, a kitartó munkáért cserébe viszont mindig számíthattunk rá. Az új szakosztálynak ilyen emberekre van szüksége. Csete Ilona A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1., felvesz hegesztő szakmunkásokat Kereseti lehetőség teljesítménytől függően: 8000-től 16 000 forintig. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet- tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. TeleISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és Ik 1 H fon: 26-295. Terjeszti a Maevar Posta. Előfizethető a hirlankézhoattő noslahivataloknál ős a kézhecitőknél előfizetési Hfl. eev hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. nem küldünk vissza. ... aztán a vízben lehet gyakorolni Fotó: Béla Ötté