Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
Országos tanácskozás Szarvason Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vasas-titkárok értekezlete A szarvasi holtág rekonstrukciójában már kiépült a Bolza- kastély előtti partszakasz tóság igazgatóhelyettese tartott videofilmmel, és nagy érdeklődéssel kísért előadást. A résztvevők a délutáni órákban szakmai bemutatókon vettek részt, egy csoportjuk felkereste a Szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetet, ahol tanulmányozták a termálvíz felhasználásának legkorszerűbb módszereit. Az ide látogatókat Mihály István termelési elnökhelyettes avatta be a felhasználás módozataiba. A helyi Dózsa Termelőszövetkezet, valamint a Szarvasi Állami Tangazdaság gazdasági társaságot hozott létre az itt feltárt termálvíz hasznosítására, amelyben nagyszerű eredményeket értek el, és jól hasznosítják ezt a természetkímélő energiát. Megtekintették a rizshán- tolót és húsüzemet, és természetesen felkeresték a Szarvasi Arborétumot is. A késő délutáni órákban hajó- kiránduláson vettek részt, amikor is szemügyre vették a Körös-völgyi természetvédelmi terület halásztelki részét. Ma, szombaton szekcióelőadásokban folytatódik a munka, ahol főleg vízgazdálkodással, vízminőség-javítással foglalkoznak a túlnyomórészt vízügyi szakemberek. Kép, szöveg: B. O. Lassanként elérhetetlen álmok közé tartozik egy vízparti telek, hiszen a vízparti területek iránt egyre növekszik az igény. Ki ne szeretné sátorfáját felütni, vagy egy kis nyaralót építeni tiszta vizű folyó, homokos partú tavacska, vagy rezzenéstelenül nyugodt, sima vizű holtág partjára? Rengeteg hétvégi ház épült már. de ahogy nőtt a számuk, úgy sokasodtak a tisztázatlan, megválaszolatlan kérdések, amelyek egyre inkább zavarólag hatnak nemcsak a területet birtokba vevőkre, de a területek fenntartóira is. Ha teljes körű és végleges válaszokat nem is kaptak a résztvevők, mégis sok olyan előadást hallgathattak meg, amelyek ebben is és más témákban igyekeztek megnyugtatóan felvázolni a jövő tennivalóit tegnap Szarvason, a főiskolán rendezett országos tanácskozáson, „Vízgazdálkodás és környezetvédelem” címmel. Itt dr. Körösfalvi Pál, az MTESZ Békés Megyei Szervezetének tiszteletbeli elnöke köszöntötte megnyitójában az ország minden tájáról Szarvasra érkezett szakembereket, valamint a meghívott vendégeket, köztük Kiss Sándort, a párt megyei bizottságának titkárát. A házigazdák képviseletében elsőként dr. Szántosi Antal, a helyi városi tanács elnöke tartott előadást, Szarvas város és környezete címmel. Ezt követte A holtágak hasznosítása című tájékoztató, amelyet Mehrli Péter, a Környezetvédelmi- és Vízgazdálkodási Minisztérium főmunkatársa ismertetett, és egyebek mellett ajánlást is tett a téma gondjainak enyhítésére, felvázolva ezeknek jövőjét. A szarvasi holtág rehabilitációjáról Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi IgazgaNaponta 100 vagonnyi búzát fogad az ország legnagyobb ,malma, la Ferencvárosi Malom. Képünkön: mintát vesznek a beérkezett új búzából MTl-íotó: Kerekes Tamás Miért nem forog a váltó? Vihar a gabonahitelek körül megyénkben A gazdaságirányítás, különösen a bankszféra vezetőinek véleménye szerint ma a magyar gazdaságban az indokoltnál nagyobb pénzbőség van, azaz túl nagy a likviditás. Ezért továbbra is restrikcióra, a gazdálkodó szervezeteknél levő hitelek szűkítésére van szükség. A hitelmegszorítások az egész gazdaságot érintik, mondhatjuk úgy, sújtják, de talán a mezőgazdaságban járnak a legsúlyosabb következményekkel. Ennek a pénzügyi szigornak a jegyében tavasszal az úgynevezett zöldhiteleket fogták vissza a bankok, mígnem .veszélybe került az egész növénytermesztés' szezonkezdésle. Most az aratásnál bontakozik ki hasonló helyzet. A szükségesnél lényegesen kevesebb a kereskedelmi bankok pénze a gabonahitelekre, ezért az előre bejelentett 50 százaléknál is nagyobb arányban fizetnek váltóval a gazdaságoknak. A téeszek különféle okokból, sokszor nem alaptalanul, idegenkednek a váltótól, amelyet a jelek szerint más vállálatok nem, vagy csak vonakodva fogadnak el tőlük pénzként. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 450 ezer tonna búza felvásárlását tervezi, összesen 1,5 milliárd forint értékben. Július közepéig 800 millió forintot fizettek ki váltókban a beszállított kenyérgabonáért. A váltót eddigi tapasztalataik szerint — fenntartásokkal bár, de — minden, gazdaság elfogadta. A Gyomaendrődi Béke Téesz főkönyvelője, GaUambos Imre nemi örül annak, hogy készpénz helyett váltót kapnak a beszállított gabona ellenében. „A tsz-ek bizalmatlanok a váltóval szemben, mindenki igyekszik minél hamarabb pénzzé tenni a papírost. A gabonafelvásárló által adott váltóra az Országos Kereskedelmi és Hitelbank évi 14 százalékos kamatot számít, ami a vállalatot terheli. Ha viszont az OKHB nem tudja fogadni a íváltót, akkor a Magyar Hitelbankhoz kell mennünk — nekünk ide tartoznak a számlavezetéseink —, de ott ugyanerre a váltóra 16 százalék a kamat. A két százalék külön- bözetet pedig nekünk kell fizetni.’’ * • A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége, tájékozódva a téeszek pénzügyi helyzetéről, megállapította, hogy május 31-én a gazdaságoknak 625 millió forint vollt a kifizetetlen számlájuk, s ez háromszor annyi, mint tavaly ilyenkor. Ennek egyik oka, hogy nem kapnak elegendő hitelt. A helyzet május óta, a betakarítással sem változott, hiszen a pénzügyi gondok megoldását a váltó nem segíti, hanem inkább bonyolítja. Július 8-ig 67 tsz kapott váltót, mintegy 750 millió forint értékben a Békés Megyei GMV-tőL Ezeket a váltókat nem mindig sikerült beváltani, Az OKHB nem fizet, hanem a pénzt a bankkal szemben fennálló hitel- törlesztésre fordítja. Így aztán a legtöbb tsz-nek most, a betakarítási szezonban sincs pénze — állapította meg a megyei tsz-szövetség. Kiss József, az OKHB békéscsabai fiókjának igazgatóhelyettese elismeri, hogy niem igazán jó megoldás a váltó. „Nem titok, hogy most az ország érdeke ezt a módszert kívánja, tehát központi utasítás végrehajtásáról van szó. Igaz az is, hogy a leszámítolásra benyújtott váltóért nem fizetnek, ha csak nem bérkifizetésre kell. A gabona ára most a gazdaságok rövid lejáratú hiteleinek törlesztésére megy. Július 28-ig szól a hitelhosszabbítás, s ez idáig 150 millió forintot kellene behajtani, feltéve, ha a gazdaságok ide hozzák a váltókat. Tény, hogy július elseje óta eddig hetvenmillió forint értékű váltót vettünk vissza. Ez egy erőszakos módszer, de most ezt kell csinálni, még akkor is, ha én személy szerint nem értek ezzel egyet” — mondta végül a bankszakember. A vasas üzemek 600 ezer dolgozóját képviselő több mint 300 szb-titkár pénteki országos értekezletén — amelyet a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában tartottak — a szak- szervezeti mozgalom megújításáról tanácskoztak. Ezt megelőzően, ugyancsak pénteken az ágazati szakszervezet elnöksége és központi vezetősége külön-külön is megvitatta a témát. Paszternák László főtitkár hangsúlyozta, hogy az adórendszer bevezetése, a növekvő infláció, a munkanélküliség fenyegető veszélye növeli az elégedetlenséget a társadalomban, s a kialakult helyzet miatt egyre több támadás éri a szakszervezeti mozgalmat is. A tagság jogos igénye, a társadalmi kibontakozás sürgető szükség- szerűsége a mozgalom megújítása. Az állami irányításban már megindult az át- szerveződés, s most a szak- szervezeten a sor. A tanácskozáson felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Hangoztatta, hogy a szakszervezeti mozgalom önmagában nem vállalhatja a felelősséget az elmúlt időszak hibás döntéseiért, de tevékenységével hozzájárult a kialakult helyzethez. A központi vezetőség Hódi Zoltánt a testület titkárává választotta, több elnökségi, illetve., központi vezetőségi tagot felmentett, illetve kooptált. Szeghalomban a Sárréti Tejüzemben a közkedvelt trappista sajtból 40 mázsát gyártanak. Bár a legutóbbi áremelés óta némileg visszaesett a kereslet, jannyira azonban mégsem, hogy a raktárban nagyon sok összegyűlne. Rendszeresen szállítják a megérett tejterméket, nemcsak a megye üzleteibe, hanem a jfővárosba is. Képünkön Varga Imre üzemvezető ellenőrzi a sós lében érlelt sajt minőségét Fotó: Béla Ottó Vásárra készülnek Ladányiján Egy évtizede állítja ki termékeit különböző hazai és külföldi vásárokon a kö- rösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet. Legközelebb a július 22—31. között sorra kerülő Szegedi Ipari Vásáron szerepelnek. Amint azt Simon Fiala Tibornétól, a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetőjétől megtudtuk, a szövetkezetben már lezajlott egy termékváltás, s azóta az új termékeik korszerű és szép csomagolásban kerülnek a vásárlókhoz. Hogy szép és ízléses, arra az a biztosíték, hogy új csomagolóanyagaikat iparművészek tervezik. A szegedi vásárra négy terméket jelöltek meg, amely- lyel szeretnék megpályázni a Vásárdíjat. Ebből egyik az úgynevezett Metatox párologtató elektromos készülék, amellyel mindössze két éve jelentkeztek a piacon. Hasonlóképpen nagy érdeklődésre számíthat a Metatox füstölő spirál — ez szintén rovarok ellen hatásos. Házi pályázat útján kapta a Fanni fantázianevet az új folyékony mosogatószerük. Negyedikként indítják a pályázaton azt a textilöblítőt, amelynek illatanyagát svájci cégtől vásárolták. Mindezeken túl kiállítják a Körös névre keresztelt öltözőszekrényeiket, sportszekrényüket, és egy olyan iskolai értékmegőrző szekrényt, amelyet elsőként Szegeden láthat majd a nagy-» közönség. B. O. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PAWBIZOTTSÍG ES D MEGYEI TANÁCS LOPJA 1988. JÚLIUS 16., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM
