Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
A 1988. július 2., szombat U Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) vábbi 15 készítményből pedig egy-két hónapos hiány. A 25-féle, szocialista országokból érkező készítményekből krónikus hiány volt, s a hiánycikkek listájára került 14-féle, tőkés importból származó gyógyszer. Ami a szerződéskötési kötelezettséget illeti, a vizsgálat megállapította, hogy az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok kivétel nélkül rendben megkötötték szerződéseiket a Gyógyért Vállalattal, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium készletező vállalatával. A gyárak adatai alapján megállapítható, hogy megindult a gyógyszerkészletek "feltöltése, jelenleg már csak a Chinoin két készítményéből van hiány. Ennek felszámolására — saját gyártással, illetve behozatallal — intézkedés született. A kereskedelmi miniszter -pedig biztosítja a feltételeket a gyógyszerkészletek szintjének megtartásához. Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadták. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a közművek létesítése esetén- az általános forgalmi adó visz- szaigénylése tárgyában in- terpelláLt. Számon kérte a kormánytól, miért nem tartja be az általános forgalmi adóról tavaly megalkotott törvény — interpellációjával 'kapcsolatos — egyik bekezdését. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a közművesítést végző magánszemélyek és építőközösségek tevékenységére vonatkozik, mert a jelenlegi gyakorlat szerint nem igényelhetik vissza az általános forgalmi adót. A kormány nevében válaszoló Villányi Miklós pénzügyminiszter szerint a magánszemélyek és az építőközösségek a lakásközművesítéssel kapcsolatos beruházásaikat terhelő általános forgalmi adót visszaigényelhetik. ezt az erről szóló törvény is biztosítja. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a lakásközművesítés nem azonos a teljes közművesítéssel. Fogalomkörébe csak a lakásnak a közvezetékek- re csatlakoztatása, a szükséges mérőszerkezetek felszerelése, a vezetékek lakáson- belüli kiépítése és a fogyasztói berendezések beépítése sorolható. A közterületi, közcélú közművezetékek kiépítésének forgalmi adója — mivel ez nem Lakásközművesítés — a Parlament döntése alapján nem igényelhető vissza. Nem törvényellenes tehát a gyakorlat a közművesítések általános forgalmi adóztatása terén — állapította meg. Megemlítette azt is, hogy a beruházások forgalmi adóztatása alól a törvény csak nagyon rendkívüli esetekben, kiemelt fontosságú célokra -adott mentesítést. Ebből kiindulva a közműépítések közül csak az ivóvíz- és csatornázási beruházások tartoznak a kedvezményezett körbe. A villany-, a hő- és a gázvezetékek építésének. esetében- a kormány nem lót lehetőséget a kedvezmény idei érvényesítésére. A későbbiekre vonatkozó — tehát már 1989-től alkalmazható — gyakorlatot a tárca áttekinti, és a jövő évi költségvetés parlamenti vitája keretében visszatér a kérdéskörre. Balogh Károly az interpellációra adott választ nem fogadta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy az általa ismertetett törvényszakasz betűjének és tartalmának érvényt szerezzenek; kérte, hogy még ebben az évben térjenek vissza erre a kérdésre. Az Országgyűlés az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ nagy többséggel elutasította; a képviselők közül 42-en fogadták el, és 12-en tartózkodtak. Az elnöklő Stadinger István a kérdéskört az ad hoc bizottság hatáskörébe utalta, kérve, hogy vizsgálódásának eredményeiről az Ország- gyűlés őszi ülésszakán adjon jelentést. László Béla (Szabolcs- Szatmár m., 14. vk.), a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, illetve a kereskedelmi miniszterhez. Mint mondotta, Budapesten a lakossági szilárd tüzelőanyag-fuvarozást árkiegészítéssel támogatja a költségvetés. A hátrányos helyzetű térségek miért nem kapnak ilyen támogatást? Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondotta: a kormány hgtá-rozott szándéka a különféle ártámogatások határozott, fokozatos leépítése. Ezért a támogatásleépítéssel párhuzamosan a tarifameg- állapítás rendszerét indokolt egységesítem. Villányi Miklós úgy foglalt állást, hogy a gazdaságilag elmaradt térségeket nem fogyasztói árkiegészítéssel, hanem helyi fejlesztési programokkal kelti segíteni. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója a Hévízi-tó megmentése tárgyában a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez intézett kérdést. A kérdésre Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszolt. Hellner Károly az Ország- gyűlés ügyrendjének korszerűsítésére 'tavaly decemberben alakított munkabizottság tevékenységéről' kérdezett. A kérdésre Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Az Országgyűlés ezután határozatban kérte fel a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a Parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről. A törvényhozó testület megválasztotta az alkot- mányelőkészítő bizottságot. Végezetül Szirtesné Tom- sits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegéde javasolta, hogy a Parlament hozzon létre egy reformbizottságot, vagy szélesítse a már meglévő ad hoc bizottság jogkörét. A javaslatra Stadinger István válaszolt. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak harmadik munkanapján Stadinger István elnökölt. fl magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején á Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan' bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mező- gazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csőik kenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói: Európa, s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségű eknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával” együtt járó kényszerű lakóhely-változtatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is számos nemzetközi dokumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a helsinki záróokmányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, elitek int azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együ ttműködésre. Dr. Pasfcai László nyilatkozata Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Püspöki Konferencia elnöke bíborosi beiktatásakor nyilatkozatot adott az Üj Ember című katolikus hetilapnak. Nyilatkozatában többek között szól a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemlékezésekről, majd így folytatja: — Annál nagyobb szomorúság viszont számomra, hogy bíborosi beiktatásomat követő első megnyilatkozásam- ban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöbbenéssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kormányzat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, hanem egy ország egészének szerves részét is alkotják, sajátos nemzeti értékek és a népi kultúra otthonai. Az épületek, köztük a templomok lerombolása pedig a történelmi és kulturális értékek elpusztítása függetlenül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Számunkra különösen fájdalmas, hogy ez a terv Romániában nemcsak a román és a német, hanem a magyar nemzetiségű falvak elpusztítását is jelentené. Teljesen érthetetlen, hogy Európában a huszadik század második felében ilyen elhatározás hogyan születhetett meg. És számunkra ez annál inkább szomorú, mert mindez olyan országban történne, amellyel baráti kap>- csolatban akarunk élni, és amelynek lakóihoz annyi rokoni, baráti kapcsolat fűz. Egyházunk tagjai mint magyar állampolgárok a tiltakozók sorába állnak. Ezt igazolja a hozzám étkezett számtalan levél, kérés, aláírásgyűjtés, püspöktestvére- im és paptestvéreim megnyilatkozásai. Mindezek alapján a magyar katolikus egyház hívei nevében is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi szerveket: tegyenek meg mindent, hogy ez a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti önazonosságát pusztító szándék ne nyerhessen végrehajtást. Mindezt nem azzal a szándékkal tesszük, hogy egy ország belső ügyeibe beavatkozzunk, hanem hogy védjük mindenütt az alapvető emberi jogok érvényesülését. Bízok abban, hogy a nemzetközi közvélemény hatása meg tudja értetni a romániai kormányzattal, hogy elhatározásának a végrehajtása mennyire káros, sőt, tragikus lenne nemcsak az ott élő nemzetiségek, hanem az egész nép és; társadalom számára is. Nyilatkozatának végén dr. Paskai László bíboros hangsúlyozza: — Az esztergomi érsekek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni mint esztergomi érsek, amikor most a bíborosi kinevezést elnyertem. Maróthy László és Fekete János véleménycseréje A tudósításokat készítette: Bacsa András, Szatmári Ilona, Tóth Ibolya ás Verasztó Lajos. Szünet az ülésteremben
